Atomerőmű, 1993 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1993-12-01 / 12. szám
2 ATOMERŐMŰ A szeretet ünnepére (Folytatás az Izoldáiról) Az olyan ember, akinek a jelleme megrekedt a befogadó, kihasználó, felhalmozó beállítottság szintjén, az csakugyan ezt érzi, amikor ad. A piacra orientált karakter szívesen ad, de csakis cserébe; ha csak ad, és nem kap is, úgy érzi, becsapták.” Az igazán szerető személy számára adni egészen mást jelent. „Amikor adok, ebben a tettben átélem erőmet, értékemet, hatalmamat. A felfokozott vitalitásnak és hatóerőnek ez az élménye örömmel tölt el. Túláradónak, bőkezűnek, elevennek és ezért örömtelinek élem meg önmagamat. Adni nem azért nagyobb öröm, mint kapni, mert veszteség, hanem mert a tulajdon elevenségem fejeződik ki benne. Nem az a gazdag, akinek sok van, hanem az, aki sokat ad. Az áruhalmozó, aki attól retteg, hogy hátha elveszít valamit, lélektanilag szólva tönkrement nincstelen, akármennyije van is. Aki viszont önként tud adni, az gazdag. Úgy éli meg önmagát, mint olyan valakit, aki önnön gazdagságából másoknak is juttathat.” Adni tudni jellem, és nem elsősorban vagyoni állapot kérdése. A szeretet cselekvő jellegét az adni tudáson kívül az is nyilvánvalóvá teszi, hogy mindig, minden formájában tartalmaz közös alapelemeket. Ezek a törődés, a felelősség, a tisztelet és az ismeret. „Hogy a szeretet magában foglalja a törődést, a legnyilvánvalóbb az anyai szeretetben. Hiába bizonygatja nekünk az anya, hogy mennyire szereti gyermekét, ha azt látjuk, hogy nem törődik a csecsemővel, hogy elmulasztja megetetni, megfürdetni, nem gondoskodik testi kényelméről. Nincs ez másképp az állatok meg a virágok szeretetével sem. Ha egy nő azt mondja nekünk, hogy imádja a virágokat, de azt látjuk, hogy elfelejti meglocsolni őket, nem hiszünk többé az imádatában’. A szeretet cselekvő törődés annak az életével és fejlődésével, akit vagy amit szeretünk. Ahol ez a cselekvő törődés hiányzik, ott nincs szeretet.” A szeretet lényege fáradni valamiért és nevelni valamit - a szeretet és fáradozás elválaszthatatlan. A gondoskodás és a törődés maga után vonja a szeretet egy másik összetevőjét, a felelősséget. „A felelősségen manapság gyakran a kötelességet értik, olyasmit, ami kívülről van előírva az embernek. De valódi értelmében a felelősség teljességgel önkéntes cselekvés. Aki szeret, az felelős is. Ez a felelősség az anya és a csecsemő esetében főleg a testi szükségletek gondjára vonatkozik. Ha felnőttek szeretik egymást, akkor főleg a másik személy lelki szükségleteire vonatkozik.” A felelősség könnyen a másik fölötti uralkodássá és birtoklássá fajulhat, ha hiányzik a szeretet harmadik alkotórésze, a tisztelet. A tisztelet nem félelem a másik személytől és nem a másik kritikátlan bámulata. „Azt a képességet jelenti, hogy valakit olyannak lássunk, amilyen. Azt akarom, hogy a szeretett lény a maga kedvére és a maga módján fejlődjön és bontakozzon ki, nem pedig abból a célból, hogy nekem megfeleljen. Nyilvánvaló, hogy a tisztelet csak akkor lehetséges, ha én magam független vagyok; ha megállók a lábamon mankó nélkül, anélkül, hogy bárki mást elnyomnék vagy kizsákmányolnék. Tisztelet csak a szabadság alapján létezik. Tisztelni csak azt az embert tehet, akit igazán ismerünk. A másik ember megismerésének sok szintje van. „Az az ismeret, amely a szeretet jellegéhez tartozik, nem áll meg a felszínen, hanem a lényegig hatol. Csak akkor lehetséges, ha képes vagyok rá, hogy ne csak magammal törődjem, és a másik személyt a maga mivoltában lássam.” Valakiről például felszínesen nézve azt látom, hogy dühös, indulatos. De ismerhetem őt mélyebben is, és akkor tudom, hogy aggódik, szorong, hogy magányos és bűntudatos. Akkor tudom, hogy dühe valami mélyebbet takar, és nem dühösnek, támadónak látom, hanem a szorongónak és szégyenkezőnek, egyszóval a szenvedő embert látom benne. ...Illúzió, hogy a szeretet köztünk és a szeretett személy között okvetlenül konfliktushiányt jelent. ...Ennek az oka abban rejlik, hogy a legtöbben megpróbáljuk elkerülni a saját belső, és a másokkal szembeni konfliktusainkat. Inkább felszínesebb megoldásokat, különböző önigazolási módokat keresünk, mintsem szembenézzünk velük. Ezek „...kísérletek az igazi konfliktusok elkerülésére, így nem vezetnek tisztázáshoz és megoldáshoz. Két ember közt a valódi konfliktusok azok, amelyek nem elleplezésre vagy önigazolásra szolgálnak, hanem a belső valóságnak azon a mély szintjén vannak megélve, ahová tartoznak, nem ártalmasak. Tisztázáshoz vezetnek, katarzist hoznak létre, amelyből mindkét személy ismeretben és erőben gyarapodva kerül ki.” Végső soron tisztába kell vele jönnünk, hogy szeretni művészet. E művészet birtokába jutni csak szenvedélyes akarással lehet. „És talán itt lapul a válasz a kérdésre, hogy a mi kultúránkban miért olyan ritkán próbálják meg az emberek, nyilvánvaló kudarcaik ellenére, elsajátítani ezt a művészetet; hiába a mélységes vágy a szeretetre, szinte minden mást fontosabbnak tekintenek a szeretetnél: sikert, tekintélyt, pénzt, hatalmat - szinte minden energiánk arra használódik el, hogy megtanuljuk elérni ezeket a célokat, arra pedig szinte semmi, hogy megtanuljuk a szeretet művészetét.” Fokozatosan javuló teljesítmény- Erős havazással tört ránk az idei tél. Magától adódik a kérdés amikor beszélgetni kezdünk: érintette az erőműveket a váratlan hideg?- A hirtelen beköszöntött téli időjárás a magyar energiarendszert nehéz helyzetbe hozta. Ezt azon tudtuk lemérni, hogy a kettes blokkunkon, a gőzfejlesztő javítása miatt szükségessé vált leálláskor - bár egyeztetett időpont volt - az MVM Rt. alig tudta öszszeszedni az akkor hiányzó 460 MW-ot. Sok, tartalékban lévőnek nyilvánított termelőblokknál mutatkoztak gondok az indításkor, illetve üzembevétel alkalmával. Nálunk a nagymértékű hóesés okozott nehézséget. Erősen takarítani kellett az erőmű útjait, illetve a gépháztetőn felgyülemlett hó előhozta a szigetelési problémákat. Ezek a nehézségek természetesen nem vethetők össze azokkal, amelyeket a hideg időjárás hagyományos erőműveinkben okoz. Amíg a mátrai erőműben - magas víztartalma miatt - az adagolóban megfagy a szén, nálunk a primerköri ellenőrzött zónában a hőmérséklet évszaktól függetlenül alig változik. Ilyen szempontból védett a mi erőművünk. A hármas blokk már jól sikerült- Bár még nem zártuk le az évet, kérem mondja el, hogy üzemviteli, termelési szempontból hogyan futott le az 1993-as esztendő?- Az 1993. évi üzleti terv 13 600 GWh villamosenergia-termelést tartalmaz. Ha az év hátralévő részében folyamatosan üzemelünk, akkor 13 770 GWh termelése várható. Ez a teljesítmény az erőmű életének harmadik legjobb évét jelenti majd. Összességében azt mondhatom, noha volt már jobb teljesítményünk is, de azért ezt az évet sem kell szégyellnünk, különösen, ha az év közbeni tendenciát figyelembe vesszük. A legnagyobb csúszás az év elején következett be a négyes blokki átrakás során. Itt alapvetően a csővezetéki és edény műszaki biztonságtechnikai felülvizsgálatok húzódtak el. Noha a csúszásnak nincs konkrét és objektív műszaki oka, azt a tapasztalatot vontuk le, hogy nekünk kellett volna jobban felkészülnünk, vagy a munkát jobban megszerveznünk. Az egyes blokk átrakásának jelentős csúszása már műszaki okokra vezethető vissza, nevezetesen a reaktor felsőblokk-hőmérséklet méréskivezetéseinek műszaki hibájára. A hármas blokk főjavítása viszont jól sikerült, mert a Magyar polgármesterek és önkormányzati képviselők látogatása egy Franciaországban üzemelő hulladéktárolóba A PA Rt. Hulladékkezelési és Vegyészeti Fejlesztések Osztálya szervezésében az atomerőművi kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékok tárolóját feltehetően befogadó önkormányzatainak képviseletében polgármesterek és önkormányzati képviselők látogatták el Franciaországba, hogy megnézzék a L’Aube hulladéktárolót. Képviseltette magát Bátaapáti, Mórágy, Mőcsény, Udvari, Erdősmecske, Fazekasboda, Grábóc, valamint Kisnémedi és Püspökszilágy, ahol már működik hulladéktároló. A tanulmányút célja az volt, hogy az önkormányzatok - melyek közül csak az egyik fogadhatja be a jövőben megvalósítandó hulladéktárolót - tapasztalatokat szerezzenek, s választ kapjanak minden konkrét kérdésre, hogy döntésüket alapos külföldi tapasztalatok alapján hozhassák meg. A franciaországi hulladéktároló Troyes városától mintegy 50 km-re található, három kis falu, Soulaine- Dhuys, Epothémont és La Villeaux-Bois területén. A hulladéktároló egy 95 hektáros erdős területen fekszik, melyből mintegy 30 hektár közvetlenül a tároló létesítmények területe. A hulladéktároló a közúti úthálózatra egy 4 km-es külön úttal csatlakozik. A létesítményhez egy vasútállomás is tartozik, mely Brienne-le-Chateau-ban van, 15 km-re a tárolótól. A L’Aube-i hulladéktároló befogadó kapacitása egymillió köbméter. A franciaországi kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladéknak ez a második nagy tárolója 1992. januárban kezdte működését. A L’Aube-ban működő hulladéktároló egy már szintén üzemelő hulladéktároló (La Manche) szerepét veszi át, mely hamarosan megtelik. Ennek kapacitása csak 500 ezer m3 és 1969 óta működik. A L’Aube hulladéktároló bekerülési költsége 1200 millió francia frank volt, beleértve az előtanulmányok költségét is. A hulladéktárolót az ANDRA nevű francia állami cég üzemelteti, melyet a francia állam, illetve kormány erre a célra hozott létre. A magyar polgármestereknek és képviselőknek a látogatáson kívül, amely gyakorlatilag a létesítmény megtekintése volt, lehetőségük volt arra, hogy a három említett falu polgármesterével találkozzanak és kérdéseket tegyenek fel. Ezekre ott, a helyszínen azonnal választ is kaptak. A válaszok feltehetően hozzájárulnak majd ahhoz, hogy a kis- és közepes aktivitású hulladékok tárolójának területkiválasztása minél előbb eldőljön, és a demokrácia keretében a magyar lakosságot képviselő érdekek is konkrétan megfogalmazódjanak. Ennek érdekében a nemzeti célprojekt keretében megszervezett tanulmányút jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a PA Rt. üzemeléséből származó raidoaktív hulladékok elhelyezését időben, biztonságosan, a nemzetközi gyakorlatot és az azokból szerzett tapasztalatokat hasznosítva valósítsák meg. Körösi Miklós A L’Aube-i radioaktív hulladéktároló makettje. tANDRA) Inteijú Vámos Gábor, termelési igazgatóval Mérnöki háttérfeladatok- Kérem, mondja el, hogyan sikerült megvalósítania rövid távú elképzeléseit? Mi a helyzet a mérnöki háttérfeladatok megszervezése terén ?- Visszatekintve az 1993-as évre - a műszaki értékelésen túl - két területen volt nehéz feladatunk. Az egyik a mérnöki háttérfeladatok megosztása, a másik a létszámleépítés. A mérnöki háttérfeladatokat végül is sikerült a termelési igazgatóságon kialakult véleményt is figyelembe véve elosztani. Ez azt jelenti, hogy itt maradtak a berendezés szintű problémák, míg a rendszerszintű problémák gazdája a műszaki igazgatóság lett. Amögött a törekvés mögött, hogy maradjon itt mérnöki háttérfeladat, két szempont rejlik. Az egyik, hogy az itt dolgozók számára is szükség van motivációra, ne csak egy teljesen „lemeztelenített” végrehajtó szerepkörre legyenek kárhoztatva. A másik, hogy a társaságnak el kell különítenie a hosszú és rövid távú ügyekkel foglalkozó szervezeteket, különben sürgető voltuk miatt a rövid távú feladatok kötnek le minden erőt. A feladatmegosztás kezdetekor ez utóbbi „időfaktort” sajnos félretettük. Ma úgy gondolom, ez hiba volt. A jövő év első felében várhatóan megvitatjuk ezt a kérdést is. Jobban megfizetett létszámmal- Ami a létszámleépítést illeti, az a törekvésünk, hogy az erőmű üzemeltetési, karbantartási feladatait jobban megfizetett, de kisebb létszámmal végezzük el. Erre a fejlett országokban sok példát láthatunk. A nehézséget az jelenti, hogy gazdasági fejlődésünk folytán mi még nem jutottunk olyan magas fokra, hogy munkakultúránk, infrastruktúránk olyan legyen, mint az említett országoké. Magam részéről fontosnak tartom, hogy a kitűzött létszámcsökkentési célt figyelembe véve az erőmű szervezetei között ha nem is azonos arányosság, de közös szerepvállalás valósuljon meg.- A társaságnál a létszámleépítés az első évben a célkitűzéseknek megfelelően futott le. Hangsúlyozom, továbblépni csak abban az egységes megközelítésben tudunk, ami az elmúlt évet jellemezte. A termelési igazgatóságon a tervezett 6%-os létszámleépítést különösebb konfliktusok nélkül meg tudtuk oldani. Elsősorban a humánusabbnak tekinthető korkedvezményes nyugdíjazással, illetve a közös megegyezésen alapuló, végkielégítéssel járó munkaviszony megszüntetésével. Mivel a létszámleépítések az év második felére vagy inkább végére húzódtak, nem tudok beszámolni arról a tapasztalatról, hogy mi az a többlet teher, amit ténylegesen felvesz a megmaradt létszám, és melyek azok a feladatok, amelyek nem kapcsolatosak a biztonsággal, kevésbé fontosak az energiatermelés szempontjából, és mivel a tűrőképességen kívül esnek, ezért lehullanak a szervezetről, esetleg a szolgáltatási színvonal csökkenését okozva. A jelenlegi felállás működik- Hogyan vált be az elképzelt szervezeti felépítés? Készül-e valamilyen változtatásra?- Amint tapasztalhatták, a termelési igazgatóságon ez a jelenlegi felállás működik. Vannak kedvezőtlenjelek, amelyek miatt ez a működés természetesen nem ideális. Nem hiszem azonban, hogy rövid távon a szervezetekhez hozzá kellene nyúlni. Inkább a feladatmegosztást kell megvizsgálnunk. Amit az elmúlt év tapasztalatai alapján át kell gondolnunk, az a főjavítási munkák előkészítése. Itt a termelési főmérnökség koordinációs osztálya és a gépész karbantartási főmérnökség műszaki előkészítési, másrészt a funkcionális osztályok előkészítési feladatainak megosztását kell felülvizsgálnunk. Nagyon sok tevékenységet ugyanis teamek formájában „kézi vezérléssel” kellett irányítani, másrészt úgy tűnik, hogy a termelési főmérnökségről kiinduló koordináció, nagyon sok tisztán gépészeti tevékenységet koordinál. Vámos (iábor nemrég »eile al a ( K(j- GYÜRÍ) kitüntetést Fotó: B. M. 69 és fél nap jóval kevesebb, mint az ezzel összevethető 1992. évi kettes blokk 76 és az 1991. évi egyes blokk 74 napos nagyjavítása. Végül a kettes blokkon már csak egy napot csúsztunk egy SZBV helyzetjelző tömörtelensége miatt. A fenti rövid értékelés célja az, hogy felhívjam a figyelmet munkatársaink, az év folyamán fokozatosan javuló teljesítményére. Átmeneti nehézségek- Sokszor lehetett hallani olyan véleményt, hogy a csúszást az átszervezésből következő szervezetlenség okozta. Ön szerint van-e valós alapja az ilyen következtetéseknek?- Az év eleji négyes blokk főjavításának csúszásában szerintem benne van, hogy az átszervezés átmeneti nehézségeket, zavarokat okozott. Sajnos, természetes az a jelenség, hogy a feladatok újra elosztásakor a népszerűbbekre több a jelentkező, a népszerűtlen munkákat pedig senki sem vállalja szívesen. A feladat és a felelősség megosztásában keletkezett zavar visszavezethető oda, hogy az év elején még csak rövid távú megállapodások szabályozták munkánkat, és csak az év végére áll majd rendelkezésünkre a teljes körű, részletes felelősségmegosztást szabályozó eljárásrend. Szigorúbb ellenőrzés- Szerintem természetes átmeneti nehézségekről van szó, amelybe beletartozik az is, hogy az új, vagy jelentőségükben megerősített szervezetek is keresték az új szerepkörhöz tartozó legjobb hozzáállást. Itt például a biztonsági igazgatóságra gondolok, akik azt a feladatot kapták, hogy egy házon belüli szigorúbb ellenőrzést valósítsanak meg a biztonság és a minőség területén. Hát..., szerintem ennek az optimumát sem egyszerű megtalálni.- Hogyan alakultak ilyen körülmények között a biztonsági igazgatóság és a termelési igazgatóság kapcsolatai?- Fellelhető nézetkülönbségek, a szervezetben elfoglalt helyeikből és a feladat leosztásból adódóan mindig is fennállnak. Én azt gondolom azonban, hogy a kapcsolatok kellően konstruktívak ahhoz, hogy a helyes mederben tarthassuk őket. A munkában azonban, az egymás mellett dolgozó emberek között olykor hiányzik a párbeszéd. Sok félreértés adódik abból is, hogy a másik félnek más véleményt tulajdonítunk, mint amit az állított.- Visszatérve a munkára, kérem mondja el, milyen különleges feladatokat kellett megoldani az idei évben ?- Több olyan jelentős beavatkozás történt, amelyet korábban még nem végeztünk. A 2. blokkon a Hindukus és Verona „éles” kiváltása, a 3. blokkon a generátor feszültségű megszakítók cseréje. Gépészeti területen ilyen volt a hármas blokkon az ötös gőzfejlesztő melegági kollektor nyaktag cseréje, és négy darab föelzáró tolózárnál a főosztósík rekonstrukciója. Ez utóbbiból kettőt a finn POINTO cég, kettőt pedig a PA Rt. szakemberei végeztek. A munka részünkről olyan jól sikerült - pedig először végeztük -, hogy nemhivatalosan ajánlatot tettünk Loviisának, mert még ott is hátra vannak ezek a rekonstrukciók. „A kapcsolatom konstruktív”- A közelmúltban új érdekvédelmi képviseleti csoport jelentette be létrejöttét, a MÉSZ. Milyen a termelési igazgató kapcsolata az új érdekvédelmi szervezettel és általában az érdekvédelmi szervezetekkel?- Röviden: általában konstruktív, bár nem minden elemében kialakult Például nem mindig egyértelmű, ki az a partner, akihez fordulnom kell. A MÉSZ az elmúlt ciklusban alakult és hivatalosan ugyan még nem reprezentatív, de volt már olyan kérdés, amelyben az együttműködés megindult. Szerintem hasznos, ha a műszakosoknak egy olyan érdekképviselete alakul ki, amely kellően érzi az általuk végzett tevékenység felelősségét de súlyuk tudata mellett azért figyel arra is, hogy ne alakulhasson ki olyan helyzet, hogy egy kulcspozícióban lévő kisebbség, csoportérdekeit a többség rovására előtérbe helyezze. Elvben ez a veszélye megvan az érdekképviseleti polarizálódásnak. Egyébként erőművünkben különböző időszakokban és különböző munkafolyamatoknál más és más szakmai csoportok válnak kulcsfontosságúvá. A MÉSZ elnökével beszélgetve az volt a benyomásom, hogy ők is érzik ezt a veszélyt és nem akaiják az érdekképviseleti munkájukat ilyen irányba elvinni, hanem egészséges mértékkel a saját szempontjaikat és érdekeiket szeretnék önállóan megjelentetni. Féloldalas az a kép...- Én nagyobb problémát is látok az érdekképviselet területén. Az erőmű létszámának egyharmada érdekképviseleti szervezeten kívüli alkalmazott - köztük jelentős műszaki, mérnöki állomány -, akiknek az érdekeit nem állítja senki a munkás, műszakos vagy egyéb hagyományos csoportok által képviselt érdekek mellé, így nem alakulhat ki egészséges vita sem az asztal mellett, amikor a „Társaság kenyerét szeletelik”. Ebből kifolyólag féloldalas a kép. Szerintem hasznos lenne ha a műszakiaknak is lenne érdekképviseleti szervezete. Egyébként a munkáltató jól felfogott érdeke az, hogy megteremtse egy szűkebb alkalmazotti kör számára azokat a feltételeket, amelyek azt az alkalmazotti kört az egyéni érdekképviseletre bátorítják. Ez a kör a munkáltatói jogokkal és feladatokkal rendelkező vezetők és meghatározó szakemberek köre lehet. Az ő tevékenységük fontosságát a társaság el kell hogy ismeije, illetve többet vár el tőlük. Ennek ellentételeként olyan anyagi és tárgyi ellenszolgáltatást, olyan áttekinthető és bizalomkeltő munkaügyi rendszert kell megvalósítani, ami miatt ezekben az emberekben nem ébred fel a szándék csoportos érdekvédelemre, hanem kapcsolatuk a céggel egy más, közvetlenebb szinten valósul meg.- Az előzőekben felvázolt érdekképviseleti elképzelés érdekes, és minden bizonnyal akadnak ismét vitapartnerek, akik továbbgondolásra késztetnek valamennyiünket. Itt az év vége. Az igazgató úr hot tölti a karácsonyi ünnepeket?- Az idén itthon leszünk, és ennek két oka is van. Egyrészt én leszek a vezetői ügyeletes, másrészt ez lesz az első karácsony, amelyet családi házunkban ünnepelünk, és ez az egész családnak nagy dolog.- Mit szól a család az ünnepi ügyelethez?- Pakson nagyon sok ember tölti a karácsonyt ügyeletben, vagy ami még rosszabb, váltó műszakban. Az én családom sem reagál majd másképp, mint más ember családja. Az MVM Rt egyébként előszeretettel tervezne javításokat a két ünnep közötti „energiaigény-völgybe”, amiket mi lehetőség szerint igyekszünk elkerülni. Azoknak az embereknek, akik ilyenkor tartósan bent dolgoznak, sokkal roszszabb, mint aki otthon egy telefonhívásra vár, vagy a számára kedvező reggeli időpontban bejön és körülnéz. Tehát az én ügyeletemet nem szeretném eltúlozni ahhoz a teherhez képest, amit az ünnepek alatt dolgozók ténylegesen viselnek. TOPI
