Atomerőmű, 1993 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1993-01-01 / 1. szám

XVI. ÉVFOLYAM 1. SZÁM A PAKSI ATOMERŐMŰ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG LAPJA 1993. JANUAR Gondolatok a Kína­­szindróma kapcsán A „Kína-szindróma kifejezés egy rossz viccből származik, az 1940-es évek végéről: Mi történne, ha egy reaktor elolvadna, és szigetelése megsérülne? A válasz: A fűtőanyag Kínában kötne ki... (Részlet Teller Ede: „Jobb a pgjzs, mint a kard” című könyvéből) Nemrégiben láthattuk a tévében a Kína-szindróma című amerikai fűmet, amely annak idején világ­szerte nagy vihart kavart, és felhívta az atomerőművek biztonságos üze­meltetésének problémájára a fi­gyelmet. A film számos emberi, mo­rális, műszaki, gazdasági kérdést feszeget, melyek egy része a mi mű­szaki és gazdasági viszonyaink között nem érvényes, talán ma már egy kicsit meg is mosolyogtató, de az itt felvetett problémák egy része időtállónak bizonyult és tovább­gondolásra érdemes. E továbbgondolásra az erőmű pszichológiai laboratóriumának két munkatársát, dr. Horváth Imre la­boratóriumvezetőt és Csuha Sán­­dor pszichológust kértük meg. Kez­detben az inteijúforma tűnt a legmegfelelőbbnek, végül azonban a beszélgetés olyan sok kérdést érintett, hogy túl hosszú beszámoló sikeredett volna belőle. Ezért a be­szélgetés több lényeges problémát érintő summázatát közöljük. *■ Atomerőmű és biztonság Az atomenergia békés célú hasznosításának kérdése kezdet­től fogva az általános érdeklődés homlokterében állt, és áll ma is az egész világon. Az ellentétes néze­tek néha igen heves viták, össze­csapások keretében szembesül­nek egymással. A viták mindenekelőtt az atom­erőművek környezetre gyakorolt közvetlen és közvetett hatásával, az atomerőművek környezetük szempontjából is biztonságos üzemeltetési lehetőségeivel kap­csolatosak. Az ellenzők tábora nem tekinti garantáltnak az atom­erőművek biztonságát, néha kissé misztifikálja az atomenergia­hasznosítás békés változatát is. Egyre többen vannak azonban azok, akik úgy vélik, hogy lehetsé­ges az atomerőművek üzemelte­tése oly módon, hogy az ne jelent­sen az „elfogadhatónál” nagyobb veszélyt a környezetre. A viták ellenére mind kevesebb az olyan ország a világon, amely megengedhetné magának, hogy ne szánjon komoly szerepet gaz­daságában az atomerőműben ter­melt villamos energiának.- Ezért egyre nagyobb hangsúlyt kap az atomerőművek biztonságos üze­meltetésének különleges fontos­sága. Amennyire hibás az atom­energia hasznosításának misztifi­kálása, legalább annyira helytelen - s magának az atomenergetiká­nak is ártalmas - az atomerőmű­vekkel kapcsolatos különleges biztonságtechnikai kérdések ba­­gatelizálása is. Biztonság és érdek Az atomerőművek biztonságos üzemeltetése több szempontból is különleges fontosságú. A közvélemény élénken reagál minden, az atomerőművekkel kapcsolatos kérdésre. E tekintet­ben az atomenergetika eltér min­den más iparágtól. Egészen kis atomerőművi üzemzavarok is az újságok címlapjára kerülhetnek, s ez a tényszerű tájékoztatás helyett elősegítheti az emberek félelmét ettől az energiatermelési módtól. Ennek a sajátos tömegpszicholó­giai jelenségnek több oka is van: egyrészt a köztudatban az atom­energia felhasználásához a háborús pusztítás emléke és lehetősége szo­rosan hozzákapcsolódik, másrészt a mindennapi életben nem szoktuk meg, hogy olyan folyamatokat irá­nyítsunk, és olyan egészségkárosító tényezőkkel számoljunk, amit nem látunk, nem hallunk, közvetlen ér­zékeinkkel nem érzünk. Az atomerőművek biztonságos üzemeltetése azért is különleges fontosságú, mert a környezetre potenciálisan valóban veszélye­sebb, mint az egyéb típusú erő­művek. Ennek az iparágnak kü­lönleges tulajdonsága, hogy a legkisebb hibák is továbbfejlőd­hetnek országos vagy akár nem­zetközi szintű katasztrófákig. A legsúlyosabb rendellenességek valóban kihatnak a környező la­kosságra, s mindez azt jelenti, hogy az atomerőművek üzemel­tetői nemcsak saját üzemükkel, annak főhatóságával és nemcsak az egész atomenergetikával szem­ben, hanem a lakossággal szem­ben is fokozott felelősséggel visel­tetnek. A biztonságos üzemeltetésnek közvetlen gazdasági indítéka is van, ami az atomerőművek más erőműtípusokéhoz képest sokkal nagyobb fajlagos beruházási költ­ségével magyarázható. Ez utóbbi következtében bármely üzemza­var, baleset miatti kiesés a kiesett energia egységére vonatkoztatva nagyságrenddel nagyobb anyagi kárt okoz, mint más erőműtípus­nál. Emiatt tehát közvetlen gazda­sági érdek fűződik az atomerőmű­vek üzembiztos, biztonságos üze­meltetéséhez. Az eddigiek és több más indok miatt is az atomerőmű biztonsá­gos üzemeltetése különleges je­lentőségű. Az emberi tényező A biztonságos üzemeltetés szá­mos tényező függvénye. Függ a tervezés, a gyártás, az építés minő­ségétől, a berendezések és beren­dezéselemek megbízhatóságától, s végső soron függ az embertől, aki a technikát kezeli. Az emberi tényező az atomerő­mű biztonságos üzemeltetésének lényeges eleme. Az üzemeltetés biztonsága és a rendelkezésre ál­lás nemcsak a berendezések mű­szaki színvonalától függ, hanem a karbantartó-, és kezelőszemély­zettől is. Üzemzavari helyzetek­ben a kezelőszemélyzet jelentős mértékben befolyásolhatja az üzemzavar lefolyását és annak kö­vetkezményeit is. Az emberi té­nyezőnek ez a hatása lehet pozitív vagy akár negatív is, ha a kezelő­­személyzetnek az üzemzavar megszüntetése érdekében kifej­tett tevékenysége helytelen és az üzemzavari állapot súlyosbodásá­hoz vezet. Ebből következik, hogy az em­beri tevékenység, különösen az operatív személyzeté, jelentős ha­tással van az üzemeltetés bizton­ságára és megbízhatóságára, vala­mint a biztonság növelésének fo­lyamatában a technikai berendezé­sek biztonságán kívül jelentős fi­gyelmet kell fordítanunk az emberi tényezők megbízhatóságára is. Á hetvenes évek elején jelentek meg az első munkák, amelyek az emberi tényező megbízhatóságá­val foglalkoztak a különlegesnek mondható atomerőművi környe­zetben, ezek a hadiipari kutatások eredményeit próbálták a nukleáris technika területén alkalmazni. Ezen kutatások során vált ismert­té, hogy a kötelességteljesítés megbízhatóságának léteznek kor­látái még a legfelkészültebb és legfegyelmezettebb személyzet esetében is. A tapasztalat azt mu­tatja, hogy az ember egyik legjel­lemzőbb tulajdonsága, hogy min­den tevékenysége során lehetősé­ge van tévedésre, hibás beavatko­zásra. Az erőművek üzemviteli ta­pasztalatai alapján megállapítha­tó, hogy az emberi tényezővel kapcsolatos problémák (pl. téves beavatkozások, a szükséges be­avatkozások elmulasztása, a rend­szer állapotának helytelen meg­ítélése, üzemzavar esetén inadek­­vát műveletek végzése stb.) a kö­vetkező négy fő tényezőcsoportra vezethetők vissza:- a vezérlőterem tervezésének ergonómiai hiányosságai, (Folytatás a 3. oldalon.) EXPO ’96 A világkiállításra a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság is benevez A szervezés előkészületeiről Kováts Balázs, a tájékoztatási iro­da vezetője nyilatkozik.- Mi indokolja az atomerőmű részvételét a világkiállításon? Az EXPO olyan fórum, amely lehetőséget kínál arra, hogy nagy létszámú kül- és belföldi érdeklő­dő előtt bemutatkozzunk. Az atomenergiával foglalkozó szakemberek - a társadalmi hatá­sok miatt - állandó kényszert érez­nek a folyamatos ismertetésre, tájé­koztatásra, kapcsolatteremtésre. Erre nagyszerű lehetőség az 1996- ban megrendezendő világkiállítás, ahol egyszerre nagyon sok ember­hez szólhatunk. Hiszem azt, hogy a paksi atomerőmű a világban kiví­vott elismerését megőrzi négy év múlva is. Remélem lesz mivel büsz­kélkednünk akkor is.- Történt-e már konkrét lépés az EXPO irányába? Ez év áprilisában kerül sor a vi­lágkiállítási programirodával megkötendő szerződésre. Prog­ramjaink bekerülnek a világkiállí­tás információs rendszerébe, ala­nyi jogon igénybe vehetők az EX­­PO-val kapcsolatos összes infor­mációk, valamint jogosultak le­szünk a kiállítási emblémák hasz­nálatára és arra, hogy csatlakoz­zunk az EXPO-rendezvényekhez. Az EXPO területén felállítandó információs pavilonunknál a kiál­lítás résztvevői és látogatói tájé­koztatást kapnak majd program­ajánlatainkról. Elképzeléseinkről személyesen tájékoztattam a programiroda igazgatóját. A pá­lyázat első része az ún. ipari turiz­must célozta meg. 1996-ban kultu­rált körülmények között, több­nyelvű idegenvezetéssel szeret­nénk a látogatóknak bemutatni a paksi atomerőművet, annak ered­ményeit, biztonsági jellemzőit, környezeti hatásait. Gondolva az EXPO közönségének heterogén Összetételére és érdeklődési szfé­rájára, a pályázat második részé­ben olyan előadássorozatokat ter­vezünk, melyek tematikája az ez­redforduló emberét foglalkoztat­ja, kapcsolódnak az atomenergiá­hoz, környezetvédelemhez vagy a jövő energiaképéhez. Tervezzük egy nemzetközi konferencia szer­vezését is. Egyébként a program­­iroda komolyan foglalkozik azzal, hogy az EXPO tervezési és gazda­sági jellegű ügyeivel kapcsolatban hasznosítani kívánja a PA Rt. e té­ren felhalmozott szellemi tőkéit. A tárgyalások ez ügyben folya­matban vannak.- A rendezvények vonzóbbá téte­léhez bizonyára szükségesnek tartja a várossal való együttműködést is? Feltétlenül közösen kell fellép­nünk Paks város és a környező te­lepülések önkormányzataival, ugyanis kisebb a valószínűsége annak, hogy csak magáért az atomerőmű látogatásáért tolon­­ganának a turisták. De mindez egybekötve a város által kínált szí­nes műsorral - legyen az a népmű­vészek vására vagy pinceprogram - már vonzóbb lehet az idelátogatók­nak. Komplex programokat kell kí­nálnunk, amelyben a kisvállalko­zók is megtalálják számításaikat. A lehetőség adott, amivel két­ségkívül élnie kell mindkét félnek. Mindenképpen létrehozandó egy regionális szervezőbizottság.- Arról még nem esett szó, hogy hol történne a turisták fogadása? Az rt. igazgatósága határozatot hozott látogatóközpont létesíté­sének első szakaszáról, amely a tervezést, költségbecslést foglalja magába. A lehető legésszerűbb, leggazdaságosabb megoldás kerül kiválasztásra. Az épület természe­tesen nem csak az EXPO miatt lé­tesül, hanem elsősorban a hazai lakosság látogatási igényeinek kulturált kielégítését célozza.- Milyen propaganda- és reklám­anyaggal készülnek a világkiállí­tásra? Új prospektusokkal, szóróla­pokkal, zászlóval kívánunk meg­jelenni. Behívó tábláinkat felállít­juk a 6-os út mentén. Reklámjain­kat sűrítjük a sajtóban, tv-ben. Egy kedves kabalafigurát, mint a válla­lat szimbólumát jelentetnénk meg a tv-reklámokban és sajtó­kiadványokban. Számos más ajándéktárgy mellett, több ezer példányba legyártatjuk majd ezt a kis figurát is.- A szervezés érdekében szükség van speciális szakemberképzésre? Rendezvényeinknek nincs ak­kora volumene, hogy az külön képzést igényelne. Egyébként az egész tájékoztatá­si vonal örök dilemmája az, hogy mi a jobb, ha a szervező és tájé­koztatási szakember megtanulja azt, amiről tájékoztat vagy fordít­va. Úgy ítélem, hogy az atomerő­mű belső forrásból biztosítani tudja a tájékoztató szervezetet. De azért egy profi médiaszakember jól jönne...- Az erőművi szakterületek részt vesznek-e a programok kivitelezésé­ben? Számítunk a szakterületek fo­gadókézségére és szakmai hoz­záértésére, ami jelentősen segíte­né munkánkat.- Gazdasági célját tekintve pro­fitorientált lesz ez a vállalkozás? Az atomerőmű esetében nem. A látogató csoportoktól nem szedhetünk belépési díjat. A konfe­renciákon talán megcélozható a null-szaldó. A fo cél az, hogy ezt a várost, ezt a környéket és a paksi atomerőművet minél többen meg­­ismeijék és vigyék jó hírét messze földre. Az EXPO ’96-os kiemelke­dő lehetőség a kapcsolatépítésre, amely biztosítékot jelent hosszú tá­von a vállalatunkról alkotott kép kedvező alakulására hazai és külföl­di vonatkozásban egyaránt. Topor Magdolna Országos körútja során az atomerőműben látogatást tett az izraeli belügyi delegáció kilencfős csoportja. Dani Gamsi (balról) tábornok, az ok­tatási osztály országos parancsnoka és Körinek László belügyminisztériumi államtitkár az erőművet bemutató tájékoztatón vesz részt. (Felvétel: B.) f----------------------------------------------------------------------------------------------------' Rekordév az atomerőmű életében A paksi atomerőmű 1992-ben rekordot ért el, 13 964 GWh villamos energiát termelt. A korábbi legmagasabb termelési eredmény 1989-ben 13 891 GWh volt. Az 1982. december 28-i első hálózatra kapcsolás óta termelt villamos energia mennyi­sége ez év január 3-án meghaladta a 100 milliárd kilowattórát, ami Magyarország egyéves villamosenergia-felhasználásának közel háromszorosa. v_______________________________________________J Nincs nap nélkülük A nukleáris technika biztonságát felügyelik A kormányzást nem veszik át - Ellenőr és ellenőrzött viszony - Szaktekintélyek találkozása - Számítunk a nyugat segítségére Ha nem lennének, biztosan hi­ányoznának... Az atomerőmű dolgozója, aki va­lamilyen foiynában kapcsolatban áll a biztonsággal, valahol a lelke mé­lyén megnyugvással veszi tudomá­sul, hogy munkáját valaki kontrol­lálja, munkája menetének helyessé­gét felügyeli. Mindez persze az üzemeltető válláról nem veszi le a felelősséget, de segíti. A Nukleáris Biztonságtechnikai Felügyelet dolgozói engedélyeznek és ellenőriznek. Javasolnak és felül­vizsgálnak. Örködnek az atomerő­mű biztonsága felett. Nem látvá­nyosan és kihívóan, hanem termé­szetes egyszerűséggel. Az NBF szervezeti kapcsolata nem bonyolult. „Legfelül” az Or­szágos Atomenergia Bizottság, a kormány tanácsadó testületé áll, idetartozik az Országos Atomener­gia Hivatal - országos hatáskörű szerv - amelynek a nukleáris biz­tonságért felelős első fokú hatósági funkciót ellátó testületé a felügye­let. A felügyeleti hatóság döntéseit Uletően végső soron az OAB elnö­kének tartozik elszámolással. A szakmai függetlenségüket is meg­kapták azáltal, hogy leváltak három évvel ezelőtt az Ipari és Kereskedel­mi Minisztériumtól. A hatóság fel­ügyelete alá tartozik az atomerő­műn kívül a Központi Fizikai Kuta­tó Intézet kutató- és a Budapesti Műszaki Egyetem oktatóreaktora is. Szőnyi Zoltán a Nukleáris Bizton­ságtechnikai Felügyelet vezetője határozott, magabiztos. Nagy teki­­télyük van szakmai körökben - kü­lönösen az elmúlt öt évben. Kicsit büszke is - vallja -, hogy valahol ők is hozzájárultak az atomerőmű biz­tonságos működéséhez, világhírne­véhez.- Révkalauzok vagyunk a bizton­ság tengerén - mondja, - ahol a nagy óceánjáró kapitányával és legénysé­gével együtt gondolkodunk és együtt haladunk. A kormánykereket soha­sem akartuk átvenni. A viszonylag kevés létszám elle­nére embereik ott vannak a kulcs­­fontosságú helyeken: jóváhagyják a főjavítások programjait, a blokkok indulását és leállítását. Jelen vannak a funkciópróbáknál, közre­működnek az üzemzavarok minő­sítésénél, engedélyezik a tecnoló­­giai átalakításokat. Szakmai tagozódásukból adó­dóan a technológiai osztály a beren­dezésekért, tartályokért, az edénye­kért, csővezetékekért felelős. Tevé­kenységük már több, mint kazán­biztonsági felügyelői munka: a nuk­leáris technika magas színvonalú felügyelése. A rendszertechnikai osztályuk-Szőnyi Zoltán, az NBF vezetője Felv.: Beregnyei M. hoz az atomerőmű teljes technoló­giai rendszere tartozik. Az NBF feladata nemcsak az el­lenőrzés, hanem az engedélyezés is, ami ritka a nyugati erőművek gyakorlatában. Az ellenőrzés és az engedélyezés itt egy kézben össz­pontosul. Az atomerőmű szakem­bereinek vizsgáztatásainál, a vizsga­­bizottságban részt vesznek. A biz­tonság érdekében közös érdek, hogy a vizsgabizottság tagjaival kö­zös nevezőre jussanak a vizsgázó tudásszintjének megítélésében. Nem lehet „kegyelemből” átengedni a vizsgán a kollégákat, mert a gyakor­latban, a munkahelyen a nemtudás súlyos következményekkel járhat- Szőnyi úr! Az atomerőmű szerve­zete az 1992-es évben teljes kereszt­­metszetében átalakításra került. Ho­gyan és hol kapcsolódott a felügyelet ezekbe a munkákba?- Az atomerőmű életében, ható­sági oldalról, egyik legfontosabb dokumentum az üzembe helyezést megelőző biztonsági jelentés (ÜMBJ), amelynek önálló fejezete az erőmű szervezeti felépítése. Vol­taképpen minden egyes blokkra, a tartós üzembe helyezéskor, a Fel­ügyelet jóváhagyja a tevékenység­hez rendelt szervezeti és működési rendet. Az MVM Rt. igazgatóságának el­nöke az 1992-es év elején tájékoztat­ta a Felügyeletet az átszervezési te­vékenységről és biztosította afelől, hogy az erőmű zavartalan működé­sét ez nem befolyásolja. Dr. Petz Ernő úr a részvénytársaság vezér­­igazgatója minden fontos tervezett lépésről és annak időbeni lefutásá­ról tájékoztatta a hatóságot. És ami­kor észrevételeinket, ellenérveinket jeleztük, készséggel fogadott. A leg­kisebb részletekig megvitattuk a ja­vaslataikat, elmondtuk mi az amit javasolunk, és mi az aminek megva­lósításához feltétlenül ragaszko­dunk. Meghívtak arra az igazgatósá­gi tanácsülésre is, ahol a szervezet végleges jóváhagyásának előkészü­letei folytak. (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom