Atomerőmű, 1992 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1992-05-01 / 5. szám
10 ATOMERŐMŰ Lehet, hogy még találkozunk Tanáraiktól, nevelőiktől, társaiktól búcsúztak az ESZI diákjai ALKALMAZOTT SZÁMÍTÁSTECHNIKA IV. B Ágoston Mihály Kárpáti Éva Pacskó Erika Bódai Sándor Kertes Gábor Pálinkás Kitti Czinege Kornél Keszthelyi Zsolt Rozs István Fodor Ildikó Kovács János Sebestyén Marianna Fornai Péter Mátyási Arnold Szabolcs Tamás Gadó Zita Éva Mészáros Arnold Szalai Gabriella Gerencsér Ottó Mészáros B. Judit Szánóczki Ágnes Hadobás Péter Mészáros Gábor Tibai István Hajdú László Mozol Péter Trajcsik Zita Kadocsa Péter Oláh Márton Zsók András ELEKTRONIKAI MŰSZERÉSZ - IRÁNYÍTÁSTECHNIKAI MŰSZERÉSZ IV. c Alpár Ferenc Hortobágyi Gábor Nagy László Ambruzs Balázs Huber Attila Niki Ferenc Balaskó Balázs Kiss Gábor Zoltán Oszvald Ferenc Bemáth Lajos Kiss Tamás Schweier Zoltán Farkas Csaba Kovács Nándor Stadler Ferenc Fodor Zoltán Balázs Lányi Péter Szántó Szabolcs Füredi Zoltán Mittler Ferenc Tumpek Mária Magdolna Hambuch Zoltán Nagy András Virág Attila Horgos Nándor Vizi Péter VILLAMOS GÉP- ÉS KÉSZÜLÉKSZERELŐ IV. D Beszteri János Hesz János Pukli László Dinnyés László Kávás Roland Reményi Sándor Gátszegi Gábor Kern Zoltán Seres Zoltán Gerst Norbert Keszi Roland Simon György Görföl Péter Pocskay Gábor Szűcs László Hajdók Imre Princz Roland Zákányi Zoltán Hanák Róbert Zuschlag János AZ INTÉZET VEZETŐSÉGE ÉS A TANÁROK: Kováts Balázs igazgató > Hideg László Dr. Liptai László nevelési igazgatóhelyettes műszaki igazgatóhelyettes Horányi György kollégiumvezető TANÁROK Csonkáné Kiss Judit gazdasági igazgatóhelyettes l Adóiján György Gyöngyösi Olga Novákné Cser Sarolta Apatóczky Pál Horváth Csilla Rusvai László Árokszállási Eszter Jaksa József Dr. Serdültné Benke Éva Árokszállási Tibor Jeck Attila Stvák Miklós Asztalos János Káspári Tamás Susán Janka Babinyecz Adrienn Komáromi János Szabó Sándor Bende Tibor Lacza Csaba Szalai-Dobosné Márta Mária Bor Imre Libby Wilson Szántó István Csajági Sándor Liszicza István Takács Imre Csercsicsné Illyés Ágnes Ludányi János Takács Tibor Feil János Mark Nixon Uitz Vilmos Frances Hodsmann Mészáros András Várnai Péter Dr. Gálos István Nepp József Novák Tibor Vécseyné Farkasfalvi Lúcia Gyöngyösi Olga Csajági Sándor Tormáné Győrfi Éva osztályfőnök osztályfőnök szakvezető Árokszállási Tibor Szabó Béla Ács György osztályfőnök szakvezető VÁLLALATI TANÁROK szakvezető Bacs Judit Hegedűs Lajos Pajtás István Balogh János Holló Zoltán Papszász Miklós Bedecs Ferenc Hóra Antal Petz Andrea Berek Ferenc Horváth István Putz József Bíró Zoltán Horváth László Rapcsány Árpád Boa András Horváth Miklós Schwarcz István Bokor László Ignits Miklós Straubinger József Égi Tamás Jakab Tibor Szakály Árpád Egri Lajos Kápolnás Kálmán Szente András Fejes Károly Keinráth János Tanka János Feledi Gyula Kelemen Gábor Tokaji Sándor Fenyves Ferenc Kovács András Vida Károly Handa Pál Lakatos Gábor Vinnailstván Hauszman János Mátyás Ferenc Virág Ákos Az egészségnevelési munka helyzete „A születési mozgalom alakulása fokmérője a népességre ható társadalmi-gazdasági jelenségek összességének. így a születésekre vonatkozó adatok nem csupán egy biológiai folyamat eredményeitjelzik, hanem a családok gazdasági helyzetének, közegészségügyi viszonyainak és tudati állapotának következményeit is mutatják. ” így ír dr. Hoóz István „Demográfia” című egyetemi tankönyvében a születési mozgalom demográfiai jelentőségéről. Vajon mennyire igaz ez az állítás Paksra vonatkoztatva? Ismereteink szerint a Pakson születettek számára vonatkoztatva teljes mértékben, a koraszülések és csecsemőhalálozások tekintetében szintén helytálló a megállapítás, ám pozitív értelemben. Nézzük meg az összefüggéseket. Hazánkban a születések száma évtizedek óta csökken, Paks esetében is kimutatható ez a folyamat 1972-ig. 1973-tól, az erőmű építésének újraindulásától kezdve lassan, de fokozatosan emelkedik a születések száma. Ezt bizonyítja az alábbi táblázat, amely tízévenkénti bontásban mutatja a született gyermekek számát: 1901-1910: 507,8 gyermek született, 1911-1920: 359,5 gyermek született, 1921-1930: 397,3 gyermek született. 1931-1940: 298,3 gyermek született, 1941-1950: 273,0 gyermek született, 1951-1960: 272,3 gyermek született, 1961-1971-re nincs adat!, 1972-1981: 277,3 gyermek született, 1982-1991: 303,4 gfbrmck született. Természetesen Paks esetében nem a paksi nők szülőkedvének emelkedéséről van szó, hanem az idetelepültek számának növekedéséről és a pozitív korösszetételről. A lakónépesség számának növekedésén túl van egy nagyon fontos pozitív változás: csökkenő tendenciát mutat a koraszülések és a csecsemőhalálozások száma. A csecsemőhalálozások és koraszülések számának csökkenéséhez a terhes anyák gondozásának minőségi javulása vezetett, amely a szakorvosok és védőnők lelkiismeretes preventív munkájának is köszönhető. A késői - 6 napon túli - csecsemőhalálozás igen ritka esetben fordul elő Pakson és ha előfordul, nem gondozási hiányosság miatt, hanem veleszületett fejlődési rendellenesség következtében. Az eddigi eredmények úgy tarthatóak, illetve javíthatóak, ha az egészségnevelési munka széles körű elterjedését még jobban elősegítjük, mondta dr. Brázay László, városi tisztiorvos.- B -Élve szül. száma Pakson Koraszülöttek száma % Csecsemőhalálozások száma % ÉV Paks Tolna megye Jrszágosan Paks Tolna megye Országosan 1972. 222 4 0, 0 _ . 17 % _ _ 1973. 238 18 ‘ 'o _ 11,6 0. 0 46 a, 0 _ 33,8 q, 0 1974. 280 9,6 0, 0 11,7 0, 0 25 0. 0 34,3 q, 'o 1975. 264 7,1 0, 0 _ 11,2 0, 0 18 % _ 32,8 q, 0 1976. 275 6,9 % 11,1 0, 0 29 0. a _ 29,8 q. 0 1977. 298 8,0 o, 0 10,6 0, 0 16 q, 0 26,2 q, 0, 1978. 312 11,0 o, 0 10,5 0, 0 32 o, 0 _ 24,4 q, 0 1979. 288 7,1 0. 0 . 10,6 0, 0 38 q, 0 _ 24,0 0, 0 1980. 287 8,7 (L 0 _ 10,4 0, 0 17 0, 0 _ 23,2 q, 0 1981. 309 8,0 0. 0 _ 10,2 0. 0 29,0 q, 0 _ 20,8 0. 0 1982. 324 8,6 q, 'o _ 9,9 q, 0 24,6 q, 0 _ 20,0 q, 0 1983. 288 8,3 0, 0 . 9,8 0, 0 6,9 q, 0 _ 19,0 % 1984. 313 7,6 0, 0 10,1 q, 0 15,9 % . 20,4 q, 0 1985. 334 6,9 0, 0 8,1 0, 0 9,8 q, 0 8,9 q, a 17,0 % 20,4 0. 0 1986. 314 6,0 o, 0 ’ 8,7 0, 0 9,8 q, 0 12,7 q, 0 18,2 % 18,9 q, 0 1987. "290 5,0 q, T> 8,5 % 9,6 % 24,0 q, 0 19,3 % 17,3 0. 0 1988. 291 5,8 0. 0 8,1 0. 0 9,4 0, 0 13,7 % 12,4 % 15,8 a. 0 1989. 294 6,0 % 8,0 % 9,2 0. 0 10,2 q, 0 17,9 % 15,8 % 1990. 318 4,0 Q. O 8,6 o, 0 . 9,4 q, 'o 13,2 % 14,8 % 1991. 268 6,7 % 7,7 % . 3,7 q, 0 14,4 % _ Átlag 290,3 7,6 1 O, Q 8,2 q. 10,3 flL O 19,8 % 16,05% 22,8 % A híres Duna-parti gesztenyefák megmentésére összefogott a város, pontosabban a polgármesteri hivatal kezdeményezte a közel 80 éves fáknak és környezetüknek a védetté nyilvánítását. A munka oroszlánrészét a műszaki csoport vállalta magára.
