Atomerőmű, 1992 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1992-10-01 / 10. szám

14 ATOMERŐMŰ Diák­terület Diákok Erdélyben Úgy döntöttünk, hogy a második osztálykiránduláson Romániába me­gyünk. (A javaslatot az osztályfőnö­künk tette.) Az előkészületekkel már a múlt tanévben végeztünk. Szeptember 6-án hajnali 5 órako.r elindultunk. Paks-Dunafóldvár- Kecskemét-Tiszakécske-Mezőbe­­rény útvonalon haladtunk, majd Gyulánál átléptük a határt. Romániá­ban az első megállónk Nagyszalonta, itt szerettük volna megnézni a Cson­katorony múzeumot, de sajnos zárva volt. Fölkerestükviszont Arany János szobrát, melyet Kiss István készített. A szobor ott áll a nagy költő hajdani iskolája előtt. Hamarosan Váradra értünk, ahol megtekintettük a Püspöki palotát és a Szent László székesegyházat, ebben a templomban őrzik a nagy király her­májának a másolatát. Már délután volt, amikor áthalad­tunk a Királyhágón, valószínű, éppen azon az úton, ahol honfoglaló őseink indultak az „erdőn túli” területre. Ezután következett Kolozsvár, saj­nos már sötétedett, így csak a Szent Mihály templomot és Mátyás király lovasszobrát csodálhattuk meg. Öreg este volt már, mire Vásárhely­re érkeztünk. A Bolyai Farkas Líceum és a Vásárhelyi Sportiskola vendégei­ként. Másnap vendéglátóink megmutat­ták a város nevezetességeit, a Teleki tékát, a Bolyaiak emlékmúzeumát, a református vártemplomot, a Kultúr­palotában a tükörtermet. Délután in­dultunk Marosfőre, az új szállás felé. A Maros völgyén haladtunk fölfelé, csodálatos sziklavölgyek között, míg el nem értük a Maros eredetét: Ma­­rosfot. Marosföről naponta indultunk ki­sebb körutakra: Mádéfalva - itt volt a híres székelymészárlás 1764-ben; Sepsiszentgyörgy - Gábor Áron váro­sa, melynek ékessége a Kós Károly ál­tal épített Székely Múzeum; Kovász­­na - gyógyvizeivel és a Pokolsárral (a talajból feltörő ásványvíz szüntelenül fortyogásra készteti a bűzölgő isza­pot). Bálványosvár és a Szent Anna-tó a romantikus szépségével, ahol, bár elég hűvös volt az idő, „Dagatt” Bajor mindenki ámulatára megfürdött, va­lószínű, a fehér hattyúvá vált szépsé­ges Annával szeretett volna találkozni a tóban. Egy következő napon a festői szép­ségű Gyilkos-tó és a Békás-szoros egyik ámulatból a másikba kergetett, nem győztük csodálni a meredek sziklákat. Vissza Marosvásárhelyre másik út­vonalon indultunk: át a Bucsinon elő­ször Korond, ott egy kis pihenő, majd Farkaslaka következett, Tamási Áron szülőfaluja és a temetőben a Szervá­­tiuszok szobra (apa és fia). Udvarhely után letértünk a föútról és egy kis faluban, Nagygalambfalván álltunk meg. (Itt született Kányádi Sándor, neves erdélyi költő.) A refor­mátus parókián már vártak ránk, isko­lánk diákjai már megfordultak itt könyvadományokkal, most mi is gya­rapítottuk a falu kicsiny könyvtárát. A vendéglátás: kalács, alma és a jó szó emlékezetes pillanata is kirándu­lásunknak. Segesvár közelében természete­sen a Petőfi-emlékhelyeket tekintet­tük meg. Este már Marosvásárhelyen disz­kóztunk a pisztrángvacsora után. Az utolsó Erdélyben töltött napunk igen hosszúnak ígérkezett, hiszen estére Máramarosszigetre vártak bennün­ket, közben megálltunk Nagybánya mellett, Költőn, ahol Petőfi több híres verse közül itt írta a „Szeptember vé­gén”-!; egyik társunk el is szavalta ott ezt a költeményt. Sikeresen átkeltünk a Gutinon és egy kis késéssel ugyan, de megérkeztünk még sötétedés előtt Szigetre. A református templom előtt vártak ránk diákok és felnőttek, vendéglá­tóink. Mindnyájan családoknál alud­tunk, így alkalmunk volt megismerni a helybeli magyar családokat. Az elindulásunkat követő hetedik napon Szatmárnémetinél (Csengersi­­ma) visszatértünk Magyarországra. Ügy érzem, ez a kirándulás nagyon sok élményt adott mindnyájunknak, gyarapította történelmi, irodalmi is­mereteinket, természeü szépségeket is láthattunk. S szerintem ugyanilyen fontos, hogy sok erdélyi embert meg­ismerhettünk, élveztük vendégszere­tetüket s baráti kapcsolatokat alakít­hattunk ki. Túrakenukkal Párizsban Az ESZI sportszervezője, LES­­KŐ LÁSZLÓ, nemcsak „szerve­zi” a sportot, hanem aktívan űzi is. Szerelmese a sízésnek, a focinak és a vízi sportoknak is. Ebből adó­dóan mindig újabbnál újabb ötle­tekkel áll elő, melyek véghezvite­léhez számos sportszerető társat is talál. A nyáron vízi túrát «szervezett Franciaországba, kenukkal evez­tek Strasbourgtól csatornákon és a Mame-on keresztül a Szajnára, és onnan Párizsba. Gyönyörű, élményekben gazdag út volt ez a túra valamennyi résztvevő szá­mára.- Honnan jött az ötlet, hogy ilyen messzire, Párizsig elmerészkedje­tek kenukkal?- Török István világcsúcstartó kenus térképvázlata alapján buk­kantam erre a lehetőségre. Tulaj­donképpen ugrás volt az ismeret­lenbe. A Dunát és a Tiszát már bejár­tam, voltam a Rábán, a Bodrogon, gondoltam elég vízi tapasztalatot szereztem. Az általam alapított betéti társaság saját trailert gyárta­tott le, és beszerzett egy Peugeot­­furgont, ezzel megoldható lett a hajók szállítása. Személyes kíván­csiság is hajtott, hiszen Párizsból eddig csak a De Gaulle repteret láttam átszálláskor.- Hány napos volt a vízi túra?- Tizenkettő, plusz a két utazá­si nap oda és vissza.- A résztvevők kikből álltak?- Diákokból és felnőttekből. Nem kellett nagyon hirdetni, mint a mesében, szájhagyomány útján terjedt el a híre. Kilencen jöttek Paksról (versenyszerűen kenuzók is voltak közöttük), tízen Pécsről, tizenöten Budapestről, és néhányan más vidéki városokból. Nagyon jól összekovácsolódott a csapat, végig jó hangulatban tet­tük meg a távot.- Mennyit mentetek szárazon és vizen?- Strasbourg-Nancy 120-130 km volt, átkenuztuk a Vogézeket. Ezután átugrottunk a Marne-ra. Olyan sok volt a zsilip a csatorná­kon, hogy jelentős idővesztesé­günk lett. Az átutazáskor megte­kintettük Reimset is. Ezután kö­vetkezett még 160 km a Mame­­on. A végén - mivel a francia vízi­rendészet betiltotta evezőshajók útját Párizsba - egy belga uszályra pakoltuk fel a hajókat, és így utaz­tunk az Eiffel-torony közelében lévő célig.- Milyenek voltak az „útviszo­nyok”?- Csodálatos volt. Olyan túraút, amihez mi itthon nemigen szok­hattunk. Említhetném a vízről működtethető távkapcsolós zsili­peket, a 3 km-es alagutakat, azt, amikor a csatorna ment át a hí­don, alattunk autók, vonatok jár­tak. De a csúcs az arzevilli hajólift volt. Hajóink a vízen úsztak, miköz­ben ezt a nagy kádat egy liftrend­szer vitte fel a hegy tetejére. Ne­hézségek nem adódtak, minde­nütt kedves, mosolygós emberek­kel találkoztunk. Csend volt és nyugalom, csodálatos kikapcsoló­dást jelentett mindenkinek.- Tervezel-e hasonló túrákat?- Természetesen. Három túrá­ja lesz a Popeye BT.-nek Fran­ciaországban. A Strasbourg- Nancy útra a Paksi Triatlon Club vezetője, Kovács András barátom szervez csoportot. Ezenkívül lesz egy Marne-túránk, ezúttal valami­vel fentebbről, de a végcél termé­szetesen Párizs. Legvégül emlí­tem a nagy slágert: Oerlantól An­­gersigjövünk a Loire-menti kasté­lyok mellett. Ez a túra már most félig megtelt. Ezenkívül ismét in­dulnak az Ulm-Regensburg, a Regensburg-Linz, Linz-Bécs és Bécs-Budapest utak, részben a Popeye BT., részben az ESZI DSE hajóival, illetve szervezésé­ben.- Ha az élménybeszámolód után valakinek kedve támad részt venni egy vízi túrán, akkor mit tegyen?- Jelentkezzen vagy az ESZI DSE-nél (11-022/20-as mellék), vagy a Popeye BT.-nél (14-524).- Sok sikert és kellemes vízi él­ményeket! LOVÁSZI ZOLTÁNNÉ Esnek az UFÓK! (Csokitözsdejáték az ESZI-ben) Ezúttal nem újabban észlelt UFO-nyomokról van szó, melye­ket az ESZI udvarán figyeltek meg (az ott található körök az ESZI építészeinek munkáját di­csérik). Tehát miről van szó? Megkérdeztük az „UFO-ügyek­­ben” jártas szakértőt, Liszicza Ist­vánt, aki a csokitőzsde kapcsán ki is fejtette véleményét.- Hol találkozott a csokitőzsdé­vel? (Honnan jött az ötlet?)- fiiZ Esztergomban tartott Közgazdaságtan-tanárok Orszá­gos Konferenciáján megjelent Dunai Attila játékfilozófus és ba­ráti körben, 200 tanárral rendezett egy tőzsdejátékot. Öt hívták el ide levezetni a játékot, mely során a diákok belekóstoltak a tőzsdevi­lág írott és íratlan szabályaiba.- Köthető-e korosztályokhoz ez a játék?- Mások a játékszabályok. 14 év alatt a stílus játékosabb. Az itt ját­szott játék a játékvezetők állítása szerint az egyik legnehezebb for­mája a csokitőzsdének, és csak úgy lehetne tovább nehezíteni, ha egyszerre több hírt olvashatnának föl. Mert a tőzsdejáték menete a következő: 1. Forintot fabatkában beválta­ni, 30 Ft = 3000 FABatka. 2. Részvényeket venni a fabat­kában megadott névértéken. 5 részvény van: AUTÓVERSENY-100 FAB CSOKJGYÁR-300 FAB FAGYIZÓ-500 FAB FILMGYÁRTÁS-700 FAB UFOMEGFIGYELÖ - 900 FAB 3.20 hír van kártyákon, mind­egyik részvényre 4-4, abból 2 rossz és 2 jó hír. Ebből véletlen­szerűen kivesznek 4 hírt, és a töb­bit olvassák majd fel egymás után. 4. Szintén 20 százalékérték van (10%, 30%, 40%, 50%), mindegyik értékből 4 db. Ebből is 4-et raknak félre, a többi szerepel majd a já­tékban. Ezen előkészületek után a já­tékvezető felolvas egy hírt, utána a részvények adásvétele követke­zik (berekedés garantált), majd az új árfolyam megállapítása a soron következő százalék alapján (asze­rint emelkedik az árfolyam, a fel­olvasott hír jó vagy rossz volt). 5. A játék végén megállapítják a tőzsdeindexet a részvények név­értékei összege hányadosaként. Tőzsdeindex= árfolyam(i) névérték(i) 6. Ezzel a kapott tőzsdeindex­szel beszorozza a kis- és nagycso­kik aktuális fabatkaértékét, amely áron megvehetjük a csokikat.- Tudomásunkra jutott, hogy Ón csak UFO-részvényeket vásárolt, mi oka volt rá?- Mert másodszorra játszot­tam, tudom, hogy több részvény­re nehéz figyelni, és mert ezen a részvényen lehet a legtöbbet nyerni a nagy névérték miatt.- Bukni is ugyanúgy lehet...- Igen, de az első jó hír után, amely 40%-os árfolyam-emelke­dést eredményezett, tudtam, hogy már sokat nem veszíthetek.- Milyen volt a hangulat?- Az elején mindenki ült és fi­gyelte a híreket, de a játék menete során egyre kevésbé lehetett hal­lani (és látni) a játékvezetőt. Ilyen szempontból sok múlik a játékve­zetőn, hogy milyen eszközökkel igyekszik felpezsdíteni a játékot. Elmondások szerint, bizonyos jó beszólásokat csokival jutalmazott, vagy szándékosan halkan mondta el az információt, így akik hallot­ták és elég élelmesek voltak, elad­hatták másoknak, akik lemarad­tak róla. Úgy tervezik, hogy csokitőzsdét havonta tartanak. Ha megnyerte a tetszéseteket, menjetek el és próbál­játok ki! (Mi még meggondoljuk: , a riporterek - két negyedikes) SOMOGYI ORSOLYA SKOBRÁK CINTIA Ifjúsági napok ’92 Az Atomerőmű Ifjúsági Szer­vezet október 4-én és 8-10-én már sokadik alkalommal rendezte meg az ifjúsági napokat. A hagyo­mányokhoz híven igyekeztek a szervezők minden korosztály szá­mára szabadidős programokat biztosítani. Október 4-én az „Atomember” triatlonversennyel kezdődött a rendezvénysorozat. A bajnokság fő szervezője a Paksi Triatlon Klub volt. A versenyről egy külön tudósítást találhatnak az olvasók. „Szuper” kosármeccsel folyta­tódott október 8-án a rendezvény. Az ESZI leánycsapata a tanárnői csapatot hívta ki. Nagy érdeklődés kísérte a mérkőzést az ESZI sportcsarnokában. A tanárok helyet az ESZI tanári kar gárdája szerezte meg. A szombat délelőtt jól indult, sütött a nap, kellemes volt az idő. A vásározók is szép számmal el­jöttek, a gyerekek nagy örömére a gumivár is hamar elkészült. De egyszer csak elkezdett esni az eső. így a rossz idő miatt elmaradt a lábtenisz- és az aszfaltrajzver­seny. A gördeszkás fiúk hallatlan egyensúlyérzékről tettek tanúbi­zonyságot a bemutatójuk közben. Sajnos, egyre kevesebben látogat­tak ki a vásári forgatagba. A gyer­mekek nagy kedvencei, a két bo­hóc, Puszi és Ernesto is a művelő­dési házban talált menedéket az eső elől, ott nevettették meg a leg­­fiatalabbakat. Az esti órákban a megpróbálták „leiskolázni” a diá­kokat, de egy huszáros hajrával végül is a diákok saját javukra ala­kították a végeredményt. A taná­rok és diákok között az az általá­nos nézet alakult ki, hogy ilyen jellegű mérkőzéseket gyakrabban is lehetne szervezni. Az ESZI nagyelőadójában a Rockmozi előadásaként egy Pink Floyd-koncertfilm került levetí­­tésre. A fiatalok és még az időseb­bek is szeretik a zenés filmeket, bizonyítja ezt az is, hogy elég ma­gas volt a nézőszám. A péntek este atrakciója a „Harc a malacért” vetélkedő volt, amelyre tíz csapat jött el tíz-tizen­öt fővel a rendezők legnagyobb örömére - a múlt évben csak két csapat volt -, de ezzel elég sok gondot is okozva nekik. A csapatok derekasan küzdöt­tek, az élen fej-fej mellett haladva. Ha a játékvezető a zsűri munkáját pontozta volna, valószínű, hogy ők is az élen végeznek. Az első he­lyezett a PA Rt. családi csapata lett, ők nyerték el a sült malacot. A második helyezést a Paksi Tú­rakerékpáros Klub, a harmadik „Kutyaparadicsom” című film ve­títése zárta az ifjúsági napokat. Végezetül következzenek a sporteredmények. Teke, 20 év fe­letti férfiak: 1. Kovács András, 2. Németh Sándor, 3. Suplicz Sán­dor; nők: 1. Gyarmathy Katalin, 2. Ocsovai Zsuzsanna, 3. Marosi Edit. 20 év alatti fiúk: 1. Téren Zoltán; lányok: 1. Tóth Angéla. 15 év alatti fiúk: 1. Kerepesi Vik­tor. MIXED-röplabda, felnőtt: 1. Paksi Bombázók (Hudák, Szabó, Hudák, dr. Szomor), 2. Csipet Csapat (Katona, Zámbó, Bajor testvérek), 3. B. B. (Rácz, Várnai házaspár); gyermek: 1. Csontváz (Velencei, Medgyesy, Somodi, Berger), 2. Balekok (Katona, Gyü­­ker, Takács, Barokk), 3. Csupakéz (Balázs, Hermann, Pálfy Va-Diák­terület

Next

/
Oldalképek
Tartalom