Atomerőmű, 1992 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1992-08-01 / 8. szám
2 ATOMERŐMŰ Régi feladatok új ruhában Nagy Istvánná a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem elvégzése után, 1975-ben állt munkába a PAVjogelődjénél, munkaügyi vonalon. Közgazdászként, csoportvezetőként, majd osztályvezetőként tevékenykedett. 1979-ben nevezték ki a paksi atomerőmű gazdasági igazgatóhelyettesévé először két évre, majd meghatározatlan időre, s a vezérigazgató-helyettesi cím használatára is jogot szerzett.- A régi igazgatói gárdából egyedül önnek sikerült hivatalban maradni. Minek tulajdonítja ezt? Eddigi munkája elismerésének, vagy talán e szakterületet elkerülték a pozícióharcok?- Én azt hiszem, alapvető az, hogy e munkakör nem igazán népszerű. Ezzel a végzettséggel, felkészültséggel Magyarországon ma lényegesen nagyobbak a lehetőségek. Külső emberek ezért nem tülekedtek. Cégen belül pedig a területemen dolgozó kollégák rendkívül lojálisak voltak velem szemben, az volt az álláspontjuk, hogy ha én pályázok, akkor ők nem futnak versenyt, inkább mindenben támogatnak. Azzal hitegetem magam, ennek a lojalitásnak érzelmi okai voltak.- Mennyiben lesz új a közgazdasági igazgatóság?- Elképzeléseim szerint jelentős változások lennének a szervezetekben. Alapvetően amiatt, hogy úgy érzem, a közgazdasági terület nagyon erősen az élvonalba kell, hogy kerüljön. Erősíteni szükséges a szakmai munkát és személyi állományunkon is, mert az önálló részvénytársasági forma a korábbinál sokkal nagyobb önállóságot biztosít számunkra. Amellett sem szeretnék szó nélkül elmenni, hogy kritikákat is kapott szakterületünkapályázatok, illetveaz átalakulás kapcsán. Ezeket feldolgozzuk és úgy gondolom, hogy megfelelő választ is tudunk adni. Elsősorban oly módon, hogy a lehetőségekhez mérten javítunk a terület munkáján. A változtatás alapvetően kétirányú. Egyrészt a szolgáltatási területnél ahhoz, hogy az újabb elvárásoknak meg tudjunk felelni, több önálló felelős vezetőre van szükség, a hierarchia mélységén változtatni kell. Teljes mértékben egyetértek a szevezetfejlesztési bizottsággal, hogy e területet főmérnöki szintre kell emelni. Közgazdasági részről én úgy gondolom, hogy a szervezetfejlesztési koncepció egy blokkját két alapvető részre bontanám. Az egyik feladata főként a gazdálkodás, a kontroling, a hosszú távú stratégiai kérdések feldolgozása lenne, míg a másik része az operatív, ügyviteli feladatok kezelése. Röviden összefoglalva úgy mondanám, hogy sok érdemi változás a feladatokban nincs, csak e feladatok újszerű elvégzéséhez kell szervezetileg a megfelelő feltételeket megteremtenem.- Mi az a fö feladat, amelyet kitűzött önmaga elé?- Nagyon sok elképzelésem van, az újítási szándék rendkívül erős bennem. Úgy gondolom, a legnagyobb kihívás az átalakulásnak megfelelő közgazdasági feladatok elvégzése. Ez pedig nagyon sok feladatot jelent. Jelenti azt, hogy a pénzügyi feladatok ellátásának színvonalán javítani kell, a számviteli törvény új előírásainak, szabályozásainak meg kell felelnünk, számviteli és pénzügyi politikát szükséges kialakítanunk. És természetesen nem utolsósorban az új igazgatóság elvárásainak meg kell felelnem. M Nagy Istvánná a részvény társaság gazdasági helyzetéről tájékoztat Alsóbb szinten nem várhatók nagyobb „rengések” Vámos Gábor, a Moszkvai Energetikai Intézetben szerzett mérnökhőfizikusi diplomát. 1977 óta dolgozik Pakson. Az első öt évben ügyeletes mérnöki beosztásban, váltóműszakban dolgozott, majd egyre magasabbra jutott a hierarchiában. Üzemviteli osztályvezető, később főosztályvezető, majd augusztus 26-ig üzemviteli főmérnök. Időközben szakmérnöki vizsgát tett. 1991-től az Atomerőmű Üzemeltetők Világszövetsége (WANO) moszkvai központ igazgató tanácsának elnöke és ezzel a WANO világszintű igazgatótanácsának tagja.- Úgy tűnik, a termelési igazgatóság egy merőben új szervezetként indul, feltehetőleg ugyancsak új feladatokkal. Melyek lesznek ezek? *■ Meg kell különböztetni a rövid és hosszabb távú feladatokat. A rövid távú egy átmeneti időszakra szól, ahol mechanikusan összegződik az eddigi üzemviteli és karbantartási igazgatóság szerepköre. Ez néhány hónapos időszak. A távlat az lényegében makro-séma szintjén kimunkált. Az igazgatóság döntése alapján a szűkén vett termelési funkciókat kell egy szervezeti egységben végezni, és a korábbi üzemviteli és karbantartási igazgatóságon folyó mérnöki háttérmunkának egy része is ide kapcsolódik. Ebben a tekintetben a szervezetfejlesztési bizottság által készített végső jelentés szolgál alapvető forrásmunkának. Az ebben felsorolt alternatívákból kell választani vagy hasonló jellegű megoldásra kell javaslatot tenni. Ez pedig majd a PA Rt. igazgatótanács elé kerül megvitatásra.- Ez elég általánosnak hangzik. Én úgy godolom, ennél konkrétabb elképzeléseid vannak a jövővel kapcsolatban. Beszélnél ezekről részletesebben? Egyáltalán, egy üzemviteü dolgozó mikor, miből fogja érzékelni, hogy új igazgatóság keretén belül dolgozik?- Hát, a szűk munkakapcsolatban nem hiszem, hogy sok nyoma lesz, ha egy váltóműszakos üzemviteli dolgozót tekintünk. A távlatban az lesz majd látható, hogy a munka hátterét alkotó esetleges dokumentációs kiszolgálás, egy-egy szakmai program előkészítése nem az anyaszervezetből, hanem egy másik szervezeti egységből érkezik. A másik, amit érzékelni lehet majd, hogy az üzemvitel és a karbantartási tevékenység egy jobb koordinációt kap. Bár e két nagy szervezet tevékenysége elüt egymástól, de az érintkezési vonalak mentén egy jobb előzetes tervezést, előkészítést szükséges elérni. Emellett a dolgozók körében egy olyan helyzetet kell kialakítani, amikor a szervezetek szembefordulása kisebb mértékű, mint jelenleg. Úgy szoktam mondani, hogy az oldalirányú kommunikáció és az együttműködési készség kell, hogy javuljon minden szinten.- Szervezetileg tervezel változásokat?- A szervezeti változásokról korai még beszélni. A rövid távú változásokat egy vezérigazgatói utasítás fogja szabályozni. A későbbiekre pedig egy ütemezés készül, hogy a lépcsőzetességet betarva, fentről lefelé haladva, mikorra kell javaslatot előkészíteni az igazgatóság részére. Tehát korai még erről bármit is mondani.- Saját elképzeléseidről sem akarsz beszélni?- Nem. Mint mondtam, korán van még. Személyes elképzeléseimet egyeztetnem kell. A meghatározó szervezeti egységek vezetőivel és a vezérigazgató úr véleményének is érvényesülnie kell. És mivel még azokkal a kollegákkal sem beszéltem erről, akikkel feltehetően dolgozni fogok, illetve együtt kell, hogy működjünk majd, ezért nem vagyok most abban a helyzetben, hogy személyes terveimről beszámoljak. Bár érzem a tájékoztatás fontosságát, nem tartom kielégítő megoldásnak, miszerint az érintett szervezetek vezetői, az újságból értesüljenek elképzeléseimről.- Tiszteletben kell, hogy tartsam álláspontodat Viszont úgy gondolom, a nyertes pályázat tartalmazott godolatokat elképzeléseket, amelyeket a bírálóbizottság jónak tartott, hiszen azért nyert.- Én a pályázatomban szempontokat és elveket írtam le, s hogy ezt jelölték legjobbnak, nem jelenti, hogy minden tétel, amit leírtam, automatikusan érvényesül. Viszont, ha midenképpen valami konkrét dolgot kell mondanom, akkor két szempontot említenék. Egyik elvem az, hogy ha szervezeti változások szükségesek, akkor azt lehetőleg úgy hajtsuk végre, hogy az osztályok feladataiban és állományában minél kisebb bolygások történjenek. Szerencsésebb a nagyobb egységek szintjén változásokat végezni. Általánosságban azt mondhatom, hogy konzervatívban gondolkodom a szükséges változások mélységéről. Én el tudok képzelni egy olyan állapotot, amikora jelenlegi szakmai bontás lényegében megmarad. Ez esetben viszont egy erős és hatékony koordináció szükséges azon szervezetek között, akik a mai csoportosulásban is léteznek. Vámos Gábor, Teller Ede világhírű atomfizikussal Első paksiként az erőmű vezetésében Kováts Balázs okleveles gépészmérnök, atomerőművi szakmérnök. 1977-ben került az atomerőműhöz, mint blokkügyeletes. 1980-tól a nukleáris igazgatóság önálló mérnöke, majd 1986-tól az Energetikai Szakképzési Intézet igazgatója.- Azzal kezdeném, hogy őspaksi vagyok, s ez fontos számomra. Mikor 1969-ben érettségiztem - ekkor kezdődtek az építkezések az erőműnél - tanáraim megjegyezték, hogy „nekem” építik az atomerőművet. Most, hogy sikeresen pályáztam a biztonsági igazgatói állásra, személyemben először jutott paksi az erőmű vezetésébe. Fiatal mérnökként kezdtem a reaktorosztályon, mint blokkügyeletes, de gyakorlatilag nem dolgoztam e beosztásban. Aktívan részt vettem a beruházásban, majd az első két blokk indításában. 1986-ban kerültem az éppen szerveződő ESZI igazgató székébe. Cseppet sem bántam meg, hogy hagytam rábeszélni magam e lépésre, mivel egy „sikerágazatba” léptem, sok új ismeretet szereztem. Meggyőződésem szerint soha annyi sikerélmény nem ért még, mint az itt eltöltött hat év alatt, és soha annyi kollegiális barátom nem volt, mint az ESZI-ben.- Akkor miért e váltás a „kánaánból", egy kemény csatákat ígérő székbe?- Én az a típus vagyok, aki nem szereti a nyugodt, langyos vizet. Úgy ér. zem, itt az intézetben eljutottunk egy olyan pontra, ahol már igazi nagy „robbantást” nem lehet csinálni, minden beállt a maga rendes kerékvágásába. így egyre nehezebben maradtam az igazgatói poszton, ezért pályáztam a biztonsági igazgatói állásra.- Amit sikerült is elnyerned. Az általad vezetendő igazgatóság mennyiben lesz új, lesz más, mint az eddigi NEJIG?- A pályázatomban azt fogalmaztam meg, hogy egy olyan igazgatóságot szeretnék létrehozni, amely a nevében szereplő biztonságot fejezi ki. Ez alatt azt értem, miszerint minden osztálya, főmérnöke, csakis olyan dologgal foglalkozzon, amely a biztonságot érinti. Ezt azért szeretném hangsúlyozni, mert a cégnél a történelmileg kialakult eddigi szervezetben ugyanis rettenetesen sok „kakukktojás” van eldugva. Én egy hármas tagoltságé igazgatóságot szeretnék felépíteni. Az első a nukleáris biztonság, amelybe belevenném az ellenőrző reaktorfizikusi teendőket, a sugárvédelmi osztályt és a polgári védelmet is. Második a klasszikusabb értelemben vett biztonsági rész, amelybe az egész erőműre kiteijedő nyugati jellegű minőségbiztosítás és anyagvizsgálat fér bele. Ide számítom még a munkavédelmet is - bár én inkább munkásvédelmet mondanék - valamint a tűzvédelmet. A harmadik kategória az úgynevezett őrzésvédelmi és beléptetési tevékenység. Én úgy gondolom, hogy e hármas tagoltsággal lenne tiszta az igazgatóság felépítése, így nincs olyan terület, amely ne a bizonsággal foglalkozna valamilyen formában.- Ehhez az elképzelt szervezethez nyilván új emberek is kellenek majd.- Igen, valóban szükség lesz bizonyos frissítésre, de nincs kiszemelt ember egyik posztra sem. Pályázatok lesznek osztályvezetői szintig, s ott majd eldől, kik lesznek méltók az állások betöltésére. Titkos favoritjaim vannak persze, de ez csak anynyiban érvényesül, hogy örömmel venném, ha ezek az emberek pályáznának.- Mit tekintesz legfőbb feladatodnak?- Feltétlenül a zökkenőmentes átmenetet, mivel a cégnek mennie kell, nem állhat meg az élet. Biztosvagyok abban, hogy az eddigi vezetők intelligens módon segítenek ebben. December-januártól pedig teljesen kiforrottan kell működnie mindennek.- Mint vezető, milyen célkitűzésekkel költözöl az igazgatói irodába?- itt is három alapgondolat köré építettem ki céljaimat. Az egyik a biztonság, erről már beszélgettünk. A másik kettő a vezetés, valamint maga az ember. A vezetésről azt gondolom, hogy a most kiválasztott négy igazgatónak - persze a vezérigazgatóval közösen - egy olyan kollegális csapatot kell alkotnia, amely jó értelembe vett módon védi és támogatja egymást. Amit én kifogásoltam a régebbi időkből, hogy a vezetési stílus mindig egy felülbírálásban nyilvánult meg, s úgy jutott kifejezésre, hogy a vezető a legjobb szakember. Ez volt az alaptézis, ami teljesen fals felfogás. A vezetőnek szerintem nem az a dolga, hogy beosztottjaival konkuráljon, hanem az, hogy ajó gondolatokat „összegyúrja” és eredményesen vezesse a rábízott szervezetet. Nagyon fontos számomra a személyes kapcsolat, a személyes példamutatás, s az, hogy a dolgozók tudják, milyen célokért, miért dolgozunk, és azzal szeretném zárni e beszélgetést is, amivel pályázatomat is, hogy javaslom erőművünkben, hogy vezetői szinten a leggyakrabban az a szó hangozzék el: köszönöm. Mert eddig nem ez volt a jellemző. M Kováts Balázs „elballagott”. - Az elmúlt éveket a diákok körében töltötte. Az elvárások kölcsönösek Tóth György a Paksi Atomerőmű Rt. műszaki igazgatói beosztását pályázati úton ön nyerte el. Gratulálva ehhez, rövid bemutatkozásra szeretnénk kérni. 52 éves vagyok, a Budapesti Műszaki Egyetemen szereztem villamosmérnöki, majd pedig atomerőmű szakmérnöki diplomát. Pályám kezdettől fpgva a villamoseneigia-iparhoz kötődik, melynek főbb állomásai a Budapesti Elektromos Művek, az Erőmű Beruházási Vállalat ésapaksi atomerőmű voltak. Hazai (Gyöngyös) és külföldi (Románia, Egyiptom, Kína, Finnország stb.) hagyományos erőművek építésében szereztem gyakorlatot, illetve ismertem megazerőművitechnológiákatabemházás, műszakielőkészítés, tervezés, szerződéskötés, üzembe helyezés, létesítés területén dolgozva. 1974 óta megszakítás nélkül az atomenergetikával foglalkozom, elsősorban a villamos-irányítástechnika területén szakmai vezetőként. Első feladatunk pl. egy 20/6 kV felvonulási transzformátor állomás létesítése volt a beruházás energiaellátásának biztosítására. Részt vettem ablokkok építésében, üzembe helyezésében, a szakmai gyakorlatot Novovoronyezsben szereztem meg. 1985-től a PAV BERIG-nél töltötem be vezető funkciókat, az akkori kormányhatározatnak megfelelő bővítés előkészítésében. Ekkor ismertem meg a BECHTEL bemházási rendszerét, amelyet azóta is alkalmazunk munkánk során. Érdeklődésem mindig az újszerű műszaki kérdések és azok gazdaságos megvalósítása felé vonzott és ennek érdekében azon munkálkodtam, hogy az atomerőműben minél több hazai műszaki megoldás, berendezés és termék épüljön be. Meggyőződésem ugyanis, hogy aműszaki és gazdasági kérdések eddig is, de a közeljövőben különösen szorosan összefonódnak. Elképzelései szerint a műszaki igazgatóság munkája milyen területeket ölelne át, a benyújtott pályázata alapján melyek lennének ajobbfeladatai? Alapvető feladatként jelölöm mega termelési tevékenység támogatását olyan gazdaságos műszaki megoldásokkal,amelyek az erőmű tennelésieredményeittovábbra isbiztosítjákanukleárisbiztonságmegtartásával, illetve növelésével. A szervezetfejlesztési bizottság tagjaként közreműködve részt vettem az átalakulási koncepció kidolgozásában és pályázatom elkészítésekoraz abban foglaltakat vettem alapul, azaz a meglévő műszaki potenciál kihasználásával és koncentrálásával profiltiszta egységeket kívánok létrehozni. A műszaki igazgatóság területéhez tartozna a műszaki fejlesztési és bemházási feladat, műszaki háttér biztosítását célzó tevékenységek, tervezési feladatok ellátása számítógépes háttér segítségével és végül, de nem utolsósorban az informatika. Első feladat a négy igazgató egyeztetése a tevékenységi körökre vonatkozóan, amelyet szeptember 11-ig a fö egységek meghatározásával kell befejeznünk. Következő lépés november 15-i határidővel a mikrostruktúra kialakítása, elsősorban pályázati rendszer segítségével. Ezen munkát az igazgatóságonként létrehozandó bizottságok, illetve az úgynevezett átalakulási bizottság segítené. Új munkakörével kapcsolatosan milyen célokat és elvárásokat fogalmazna meg? A szervezet célja a feladatként már megfogalmazott termeléstámogatás olyan műszaki javaslatokkal, amelyek segítségével javulnak az eredmények és a biztonság, az anyagi és szellemi értékek hasznosítása, megfelelő anyagi érdekeltség kialakításával, költségtakarékos, hatékony gazdálkodás támogatása - olcsóbb műszaki megoldások alkalmazása, üzemanyag management kialakítása, átmeneti szabad kapacitások piaci értékesítése. Külső intézetek tevékenységének csökkentése, szabadalmak, szoftverek értékesítése stb. - Nyílt, közvetlen, kommunikatív munkahelyi környezet segítségével az egyéni megelégedettség biztosítása, csapatszellem erősítése, minőségbiztosítási tevékenység erősítése. Ezek megvalósulása érdekében elvárásokat fogalmaztam meg a vezetés és a beosztottak irányában is, hogy csak a legfontosabbakat említsem: azonosulás a célokkal, emberi tisztesség, törekvés a tökéletes munkavégzésre, egyéni képességek kibontakoztatása, vezetők támogatása, a vezetők részéről ezeken felül mégelvárt,abeosztottak támogatása, kedvező munkahelyi légkör megteremtése, konfiiktushelyzetek megoldásában segítségnyújtás. Természetesen a részvénytársaság vezetése felé is érvényesek mindezek: a vezetés támogassa a kijelölt célok elérését, teremtse meg az ehhez kapcsolódó érdekeltséget. Mindezeket a feladatokat megfelelő bizalom hiányában nem lehet elvégezni. Bizalomra van szükségünk a felső vezetés, de a dolgozók részéről is. Ennek kezdete az, hogy a pályázatok alapján minket választottak, de éreznie kell mindenkinek, hogy mindaz, amit végzünk, egy közös cél érdekében, jó szándékkal és az eredmények elérése érdekében tesszük. Ehhez sok sikert és egészséget khiánva, köszönjük a beszélgetést. SCH Tóth György, mint a Szervezetfejlesztési Bizottság elnökhelyettese, a pályázati djjak átadásánál
