Atomerőmű, 1992 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1992-07-01 / 7. szám

XV. ÉVFOLYAM 7. SZÁM A PAKSI ATOMERŐMŰ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG DOLGOZÓINAK LAPJA 1992. JÚLIUS Bemutatjuk a PA Rt. igazgatóság újabb tagját- Dr. Veszély Károlyt Nagykátán született 1931. augusztus 7-én, a kö­zépiskolát már Zilahon és Szolnokon végezte. Útja innen Budapestre vezetett a Műszaki Egyetem Gé­pészmérnöki Karára. „A szakmát Kazincbarci­kán kezdtem és lényegé­ben 1956-tól mindig vezető beosztásban voltam, a ter­melés élén álltam valami­lyen poszton. így van fogal­mam arról, hogy egy erő­műben a termeléssel kap­csolatosan milyen esemé­nyek fordulhatnak elő” - vallja. Az említett beosztás a Borsodi Hőerőmű turbi­naüzem vezetői posztja, de 1959-ben már a Pécsi Hő­erőmű Vállalatnál tölti be ugyanezt a pozíciót. 1971- ben az üzemviteli osztály vezetőjévé nevezik ki, míg jelenleg termelési főmér­nök. „38 éves munkaviszo­nyom alatt részt vettem a borsodi és a pécsi hőerőmű építésénél, valamennyi gép és kazán üzembe helyezé­sénél, aktív tevékenységet folytattam ezen erőművek­ben a kezdeti problémák megszüntetése érdeké­ben.” A Magyar Energetikai Társaság Baranya megyei elnöke, az országos elnök­ség tagja, a MTA Pécsi Akadémiai Bizottság Ener­getikai Munkabizottságá­nak titkára.- Közéleti tevékenységei kö­zött milyen fontosságú a PA Rt. igazgatósági tagság?- Tulajdonképpen szakmai elismerésnek tekintem ezt a beosztást, vagyis fontos szá­momra. így tehát örültem ne­ki, nagy megtiszteltetésnek vettem az MVM vezetésének felkérését.- Azonnal igent mondott?- Az volt a válaszom, hogy én szeretem ezt a szakmát és azt fogom csinálni, amit kér­nek tőlem. Nem meditáltam, pályám során mindig azt csi­náltam amit éppen kellett.- Pályafutását erőművekben töltötte, de hagyományos erő­művekben. Nem okoz ez nehéz­séget a paksi munkájában?- Nem jelentett gondot szá­momra. Én mindig tanultam, képeztem magam, így foglal­koztam az atomerőmű téma­körével is. Még 1957-ben vagy 1958-ban - nem emlékszem most pontosan - részt vettem például egy nyolc hónapos reaktortechnikai tanfolya­mon, amelyet Pál Lénárd tar­tott. De azóta is figyelemmel kísértem az atomenergetika fejlődését.- Kíváncsi lennék, hogy az el­múlt években milyen kép ala­kult ki önben a Paksi A tomerő­­mű Vállalatról?- Az építkezés során több­ször is jártam Pakson és beval­lom őszintén voltak aggodal­maim a szovjet technikát ille­tően. Aztán később ahogy job­ban megismertem a paksi kol­légákat elmúltak aggályaim. Láttam, hogy alapos, átgon­dolt munkát végeznek a kellő biztonságos technológia érde­kében.- És a már üzemelő erőmű­ről?- Imponáló volt az az üzem­­biztonság, kihasználhatóság, amit a paksiak produkáltak. Azzal együtt is, hogy ennek a többi erőmű szenvedő alanya volt, mert az volt a jelszó, hogy Paksot mindenekfelett jól ki­használni. Ezzel a gondolattal én is egyetértettem, hiszen azt a termelőegységet célszerű használni, amely a legkedve­zőbb költségekkel termel.- Több helyen tapasztaltam már, hogy a iparágon belül mi atomerőműves dolgozók nem örvendünk nagy népszerűség­nek és akkor még szolidan fo­galmaztam. Ön találkozott ha­sonlóval? Ha igen, véleménye szerint miből táplálkoznak az ilyen érzések.- Ez a felfogás így nem he­lyes. Nem az atomerőmű dol­gozóit nem kedvelték, legfel­jebb egy-két vezetővel nem rokonszenveztek. Ezt Pónya­­jelenségnek nevezték el. Ót egy jó szervezőképességű em­bernek tartották, de egy olyan diktátornak, aki politikai befo­lyása alapján államot akart lét­rehozni az államban. Pedig Paks is csak része a magyar vil­­lamosenergia-rendszemek, s nem igényelheti magának azt a jogot, hogy ő döntse el az or­szág energetikai kérdéseit. En­nek a kérdésnek a Pónya úr ál­tali „túlhajtása” eredményezte a kialakult negatív véleménye­ket a PAV-ról. Ezzel nem kér­dőjelezték meg az atomerőmű elért eredményeit csak egy rossz vezetői módszert utasí­tottak el.- Ha már itt tartunk úgy ér­zem beszélni kell az imént emlí­tettek másik oldaláról is. Egy­fajta rossz érzés Pakson is meg­található. A dolgozók azt lát­ják, hogy az ország villamos energia felhasználásának majd felét adják, de elmennek innen a milliók a veszteséges erőművek istápolására. Hogyan látja ezt a kérdést egy másik erőmű veze­tője?- Az MVM Rt-nek el kell látni az országot villamos energiával, lehetőleg olcsón. Ehhez rendelkezésre áll egy atomerőmű, valamint szén­­hidrogén és szenes erőművek. Az nyilvánvaló, hogy ez utób­biak rosszabb hatásfokúak, kedvezőtlenebb tulajdonsá­­gúak. De ettől még szükség van rájuk, hiszen azok végzik többnyire a csúcsrajáratást, amely igencsak megviseli be­rendezéseiket. Mindezek fi­gyelembevételével igenis szükséges a pénzek átcsopor­tosítása. Mert egységes rend­szeren belül kell gondolkozik. Nem engedhető meg, hogy például Gyöngyös környékén sokszorosát fizessék az áram­ért, mint esetleg Pakson.- Felelős beosztást tölt be Pé­csen és Pakson is. Előfordulhat­­e, hogy a két poszt ellentétes ér­dekeket ütköztet?- Nézze, az igazgatóság tag­jai személyükben vagyonilag felelősek a paksi atomerőmű eredményeiért. Tehát még csak fel sem merülhet ben­nünk, hogy más érdeket kép­viseljünk. Én például nem is tudnék olyan intézkedést megvalósítani a PA Rt.-nál, amely közvetlenül Pécsnek lenne jó. Egy egység vagyunk s ennek a közös rendszernek kell jól dolgoznia.- Július elsejével életbe lép az új Munka Törvénykönyve, amely néhány első megközelí­téssel megoldhatatlan előírást tartalmaz számunkra. Gondo­lok itt a sugárveszélyes munka­helyen dolgozókra és a túlóra kérdésére. Csupán néhány nap van a hatályba lépéséig (beszél­getésünk időpontja:június 26.), de senki nem tud semmit e té­mákról.- Érdemben még én sem tu­dok beszélni ezekről a valóban megoldásra váró ügyekről. Gallyas Vilmos kapott megbí­zást arra, hogy a miniszté­riummal közösen találjanak megoldást e kérdésekre. Úgy tűnik a törvény nem volt kellő­képpen átgondolva, viszont nekünk mindenképpen meg­nyugtató és kivitelezhető va­riációt kell találnunk. Addig is marad a régi gyakorlat.- Egyéb más közéleti tevé­kenységei mellett Ön tagja, sőt egyik vezetője a Zöld-Híd Ener­getikai és Környezetvédelmi Ta­nácsadó Egyesületnek. Monda­na néhány szót a szervezetről?- Munkatársaimmal már ré­gebben érzékeltük az energia­­szolgáltató vállalatok elszaka­dását a közvéleménytől és ezért elhatároztuk egy olyan szervezet létrehozását, amely­nek a feladata tanácsadás energetikai és környezetvé­delmi kérdésekben. Célunk az energetika elfogadtatása a közvéleménnyel és annak megértetése, hogy az energiát célszerűen, hatékonyan kell felhasználni. Segítőkész part­nerre találtunk a hazai ener­giaszolgáltatókban és így ja­nuártól szépen működik iro­dánk.- Az előbbiek tudatában és persze annak, hogy Ön egy ha­gyományos erőmű főmérnöke, hogyan szavazna, milyen alap­­erőmű épüljön hazánkban?- Azt kell hogy mondjam, én érzem az atomerőmű veszé­lyeit, érzem a konvencionális erőműveknek a környezetre gyakorolt káros hatását. Érzéke­lem azt is, hogy a technika fejlő­dik. Mindezek tudatában én atomerőművet javasolnék.- Ha megengedi visszatérnék a PA Rt. megalakulásához. Tudna-e olyan időpontot megje­lölni, amire a jelenleg tapasztal­ható bizonytalanság megszű­nik, az erőmű élete az új normák szerint működik majd?- Hát aki azt hiszi, hogy ez egyszerű, néhány hónap alatt rendezhető, az bizony téved. Én úgy gondolom, hogy 1994. végére teljesen kitisztult gaz­dasági rendszerek működnek. Ezen belül még ez év végéig le kell bonyolódnia a szerve­zetátalakításnak, ez az egyik legfontosabb lépés. Ezt követi szorosan a bérrendszer átala­kítása, majd a már meglévő új viszonyok között jöhet a stabi­lizáció.- Veszély úr, végezetül van-e olyan dolog, amelyet nem érin­tettünk és Ön úgy vélifontos le­het elmondania?- Talán csak annyit, hogy szeretném ha elhinnék a paksi atomerőmű dolgozói, mi ezért dolgozunk, az a célunk, hogy a munka jobb, eredményesebb legyen. Ez közös cél. Én sze­retném majd pályám végén úgy befejezni a munkát, hogy hasznos és sikeres volt paksi tevékenységem. Medgyessy A részvénytársaság igazgatósága az atomerőműben ülést tartott ’92 július 3-án. Határozatokat hoztak a szervezetátalakítás végrehajtására és kialakították üzletpolitikai tervüket. Az rt. makros/e nézetének kialakítását - az erőmű négy fő egységre történő bontását: termelési, közgaz­dasági, műszaki, biztonsági igazgatóság - a szerve­zetátalakítás első lépéseként határozták meg. A humánpolitika, a jog és igazgatás, a belső ellenőr­zés, a PR-tevékenység, a tanácsadók, az ESZI köz­vetlenül a vezérigazgatóhoz tartozik, a későbbiekben pontosított szervezeti rendben. Az igazgatóság tagjai mindezeket ismertették az erőmű jelenlegi vezetőivel. BAKÁCS ISTVÁN, az rt. igazgatóság elnöke különösen felhívta a figyelmet a megváltozott gazdasági, közgazdasági körülmények­re és arra, hogy a részvénytársasági forma új gondol­kodásmódot és magatartásformát követel mind­­anyiónktól. A bérbizottság által meghirdetett pályá­zatok kiértékelése és díjkiosztása megtör­tént. Dr. Petz Ernő vezér­­igazgató az I. kategó­riában 2. díjat kapott Bara Sándornak gra­tulál. Cikkünk a 2. oldalon. A PA Rt. 1992-ben áttért a finn ALNOR cég által gyártott és szállított elekt­ronikus személyi dózismérő rendszer alkalmazására az operatív személyi dózisméréseknél. Az ALNOR-rendszeralkalmazásának első tapasztalatai a vártnál kedvezőb­bek. Hogyan viselkedik az emberi szervezet, ha radioaktív anyagokkal „találko­zik”? - erről és még hasonló témáról olvashatnak a dr. Pethes Györggyel ké­szült inteijúban a 3. oldalon. A paksi szülőotthon gólyái. - A gólyák védelmében eddig minden évben gó­lyavédelmi ankétot tartottak az áramszolgáltató vállalatok. Az idén hatodik alkalommal került erre sor a Magyar Elektrotechnikai Múzeumban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom