Atomerőmű, 1992 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1992-07-01 / 7. szám
XV. ÉVFOLYAM 7. SZÁM A PAKSI ATOMERŐMŰ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG DOLGOZÓINAK LAPJA 1992. JÚLIUS Bemutatjuk a PA Rt. igazgatóság újabb tagját- Dr. Veszély Károlyt Nagykátán született 1931. augusztus 7-én, a középiskolát már Zilahon és Szolnokon végezte. Útja innen Budapestre vezetett a Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karára. „A szakmát Kazincbarcikán kezdtem és lényegében 1956-tól mindig vezető beosztásban voltam, a termelés élén álltam valamilyen poszton. így van fogalmam arról, hogy egy erőműben a termeléssel kapcsolatosan milyen események fordulhatnak elő” - vallja. Az említett beosztás a Borsodi Hőerőmű turbinaüzem vezetői posztja, de 1959-ben már a Pécsi Hőerőmű Vállalatnál tölti be ugyanezt a pozíciót. 1971- ben az üzemviteli osztály vezetőjévé nevezik ki, míg jelenleg termelési főmérnök. „38 éves munkaviszonyom alatt részt vettem a borsodi és a pécsi hőerőmű építésénél, valamennyi gép és kazán üzembe helyezésénél, aktív tevékenységet folytattam ezen erőművekben a kezdeti problémák megszüntetése érdekében.” A Magyar Energetikai Társaság Baranya megyei elnöke, az országos elnökség tagja, a MTA Pécsi Akadémiai Bizottság Energetikai Munkabizottságának titkára.- Közéleti tevékenységei között milyen fontosságú a PA Rt. igazgatósági tagság?- Tulajdonképpen szakmai elismerésnek tekintem ezt a beosztást, vagyis fontos számomra. így tehát örültem neki, nagy megtiszteltetésnek vettem az MVM vezetésének felkérését.- Azonnal igent mondott?- Az volt a válaszom, hogy én szeretem ezt a szakmát és azt fogom csinálni, amit kérnek tőlem. Nem meditáltam, pályám során mindig azt csináltam amit éppen kellett.- Pályafutását erőművekben töltötte, de hagyományos erőművekben. Nem okoz ez nehézséget a paksi munkájában?- Nem jelentett gondot számomra. Én mindig tanultam, képeztem magam, így foglalkoztam az atomerőmű témakörével is. Még 1957-ben vagy 1958-ban - nem emlékszem most pontosan - részt vettem például egy nyolc hónapos reaktortechnikai tanfolyamon, amelyet Pál Lénárd tartott. De azóta is figyelemmel kísértem az atomenergetika fejlődését.- Kíváncsi lennék, hogy az elmúlt években milyen kép alakult ki önben a Paksi A tomerőmű Vállalatról?- Az építkezés során többször is jártam Pakson és bevallom őszintén voltak aggodalmaim a szovjet technikát illetően. Aztán később ahogy jobban megismertem a paksi kollégákat elmúltak aggályaim. Láttam, hogy alapos, átgondolt munkát végeznek a kellő biztonságos technológia érdekében.- És a már üzemelő erőműről?- Imponáló volt az az üzembiztonság, kihasználhatóság, amit a paksiak produkáltak. Azzal együtt is, hogy ennek a többi erőmű szenvedő alanya volt, mert az volt a jelszó, hogy Paksot mindenekfelett jól kihasználni. Ezzel a gondolattal én is egyetértettem, hiszen azt a termelőegységet célszerű használni, amely a legkedvezőbb költségekkel termel.- Több helyen tapasztaltam már, hogy a iparágon belül mi atomerőműves dolgozók nem örvendünk nagy népszerűségnek és akkor még szolidan fogalmaztam. Ön találkozott hasonlóval? Ha igen, véleménye szerint miből táplálkoznak az ilyen érzések.- Ez a felfogás így nem helyes. Nem az atomerőmű dolgozóit nem kedvelték, legfeljebb egy-két vezetővel nem rokonszenveztek. Ezt Pónyajelenségnek nevezték el. Ót egy jó szervezőképességű embernek tartották, de egy olyan diktátornak, aki politikai befolyása alapján államot akart létrehozni az államban. Pedig Paks is csak része a magyar villamosenergia-rendszemek, s nem igényelheti magának azt a jogot, hogy ő döntse el az ország energetikai kérdéseit. Ennek a kérdésnek a Pónya úr általi „túlhajtása” eredményezte a kialakult negatív véleményeket a PAV-ról. Ezzel nem kérdőjelezték meg az atomerőmű elért eredményeit csak egy rossz vezetői módszert utasítottak el.- Ha már itt tartunk úgy érzem beszélni kell az imént említettek másik oldaláról is. Egyfajta rossz érzés Pakson is megtalálható. A dolgozók azt látják, hogy az ország villamos energia felhasználásának majd felét adják, de elmennek innen a milliók a veszteséges erőművek istápolására. Hogyan látja ezt a kérdést egy másik erőmű vezetője?- Az MVM Rt-nek el kell látni az országot villamos energiával, lehetőleg olcsón. Ehhez rendelkezésre áll egy atomerőmű, valamint szénhidrogén és szenes erőművek. Az nyilvánvaló, hogy ez utóbbiak rosszabb hatásfokúak, kedvezőtlenebb tulajdonságúak. De ettől még szükség van rájuk, hiszen azok végzik többnyire a csúcsrajáratást, amely igencsak megviseli berendezéseiket. Mindezek figyelembevételével igenis szükséges a pénzek átcsoportosítása. Mert egységes rendszeren belül kell gondolkozik. Nem engedhető meg, hogy például Gyöngyös környékén sokszorosát fizessék az áramért, mint esetleg Pakson.- Felelős beosztást tölt be Pécsen és Pakson is. Előfordulhate, hogy a két poszt ellentétes érdekeket ütköztet?- Nézze, az igazgatóság tagjai személyükben vagyonilag felelősek a paksi atomerőmű eredményeiért. Tehát még csak fel sem merülhet bennünk, hogy más érdeket képviseljünk. Én például nem is tudnék olyan intézkedést megvalósítani a PA Rt.-nál, amely közvetlenül Pécsnek lenne jó. Egy egység vagyunk s ennek a közös rendszernek kell jól dolgoznia.- Július elsejével életbe lép az új Munka Törvénykönyve, amely néhány első megközelítéssel megoldhatatlan előírást tartalmaz számunkra. Gondolok itt a sugárveszélyes munkahelyen dolgozókra és a túlóra kérdésére. Csupán néhány nap van a hatályba lépéséig (beszélgetésünk időpontja:június 26.), de senki nem tud semmit e témákról.- Érdemben még én sem tudok beszélni ezekről a valóban megoldásra váró ügyekről. Gallyas Vilmos kapott megbízást arra, hogy a minisztériummal közösen találjanak megoldást e kérdésekre. Úgy tűnik a törvény nem volt kellőképpen átgondolva, viszont nekünk mindenképpen megnyugtató és kivitelezhető variációt kell találnunk. Addig is marad a régi gyakorlat.- Egyéb más közéleti tevékenységei mellett Ön tagja, sőt egyik vezetője a Zöld-Híd Energetikai és Környezetvédelmi Tanácsadó Egyesületnek. Mondana néhány szót a szervezetről?- Munkatársaimmal már régebben érzékeltük az energiaszolgáltató vállalatok elszakadását a közvéleménytől és ezért elhatároztuk egy olyan szervezet létrehozását, amelynek a feladata tanácsadás energetikai és környezetvédelmi kérdésekben. Célunk az energetika elfogadtatása a közvéleménnyel és annak megértetése, hogy az energiát célszerűen, hatékonyan kell felhasználni. Segítőkész partnerre találtunk a hazai energiaszolgáltatókban és így januártól szépen működik irodánk.- Az előbbiek tudatában és persze annak, hogy Ön egy hagyományos erőmű főmérnöke, hogyan szavazna, milyen alaperőmű épüljön hazánkban?- Azt kell hogy mondjam, én érzem az atomerőmű veszélyeit, érzem a konvencionális erőműveknek a környezetre gyakorolt káros hatását. Érzékelem azt is, hogy a technika fejlődik. Mindezek tudatában én atomerőművet javasolnék.- Ha megengedi visszatérnék a PA Rt. megalakulásához. Tudna-e olyan időpontot megjelölni, amire a jelenleg tapasztalható bizonytalanság megszűnik, az erőmű élete az új normák szerint működik majd?- Hát aki azt hiszi, hogy ez egyszerű, néhány hónap alatt rendezhető, az bizony téved. Én úgy gondolom, hogy 1994. végére teljesen kitisztult gazdasági rendszerek működnek. Ezen belül még ez év végéig le kell bonyolódnia a szervezetátalakításnak, ez az egyik legfontosabb lépés. Ezt követi szorosan a bérrendszer átalakítása, majd a már meglévő új viszonyok között jöhet a stabilizáció.- Veszély úr, végezetül van-e olyan dolog, amelyet nem érintettünk és Ön úgy vélifontos lehet elmondania?- Talán csak annyit, hogy szeretném ha elhinnék a paksi atomerőmű dolgozói, mi ezért dolgozunk, az a célunk, hogy a munka jobb, eredményesebb legyen. Ez közös cél. Én szeretném majd pályám végén úgy befejezni a munkát, hogy hasznos és sikeres volt paksi tevékenységem. Medgyessy A részvénytársaság igazgatósága az atomerőműben ülést tartott ’92 július 3-án. Határozatokat hoztak a szervezetátalakítás végrehajtására és kialakították üzletpolitikai tervüket. Az rt. makros/e nézetének kialakítását - az erőmű négy fő egységre történő bontását: termelési, közgazdasági, műszaki, biztonsági igazgatóság - a szervezetátalakítás első lépéseként határozták meg. A humánpolitika, a jog és igazgatás, a belső ellenőrzés, a PR-tevékenység, a tanácsadók, az ESZI közvetlenül a vezérigazgatóhoz tartozik, a későbbiekben pontosított szervezeti rendben. Az igazgatóság tagjai mindezeket ismertették az erőmű jelenlegi vezetőivel. BAKÁCS ISTVÁN, az rt. igazgatóság elnöke különösen felhívta a figyelmet a megváltozott gazdasági, közgazdasági körülményekre és arra, hogy a részvénytársasági forma új gondolkodásmódot és magatartásformát követel mindanyiónktól. A bérbizottság által meghirdetett pályázatok kiértékelése és díjkiosztása megtörtént. Dr. Petz Ernő vezérigazgató az I. kategóriában 2. díjat kapott Bara Sándornak gratulál. Cikkünk a 2. oldalon. A PA Rt. 1992-ben áttért a finn ALNOR cég által gyártott és szállított elektronikus személyi dózismérő rendszer alkalmazására az operatív személyi dózisméréseknél. Az ALNOR-rendszeralkalmazásának első tapasztalatai a vártnál kedvezőbbek. Hogyan viselkedik az emberi szervezet, ha radioaktív anyagokkal „találkozik”? - erről és még hasonló témáról olvashatnak a dr. Pethes Györggyel készült inteijúban a 3. oldalon. A paksi szülőotthon gólyái. - A gólyák védelmében eddig minden évben gólyavédelmi ankétot tartottak az áramszolgáltató vállalatok. Az idén hatodik alkalommal került erre sor a Magyar Elektrotechnikai Múzeumban.
