Atomerőmű, 1992 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1992-06-01 / 6. szám

ATOMERŐMŰ 3 Managerképzés a japán tízparancsolat alapján Egy pályázatról, amely szerint Önellátó lehetne az ASE Ez év elején a sikeresen lezaj­lott WANO-vizsgálatról hiány­zott egy megszokott vegyész szak­ember-tolmács, dr. Schunk János. (A képen a jobb oldalon áll.) Ez nem lehet véletlen gondoltam, ezért megkérdeztem távollétének okáról.- Ez év februárjában magánem­berként benyújtott pályázat ered­ményeként 4 hetes managerképző ösztöndíjas tanulmányúton ve­hettem részt Japánban, 8 cseh, 4 szlovák és 5 magyar kolléga társa­ságában a Young Business Lea­ders’ Forum of IBM Japan szerve­zésében. A programot, az utazás és kinttartózkodás költségeit Ká­roly walesi herceg mellett számos japán cég szponzorálta, többek között: IBM Japan, Daishowa Pa­per Manufacturing Co., OMRON, DENTSU Corp. stb.- Akkor te igazán messziről jött ember vagy. Mi volt egyébként a tanfolyam célja? - kérdeztem.- Amint azt a program neve is jelezte - managerképző program kelet-európai országok számára - vendéglátóink olyan ismereteket kívántak átadni számunkra, ame­lyeket saját környezetünkben hasznosítani tudunk a hagyomá­nyos és méltán híres japán mana­gement módszereiből. A tanfo­lyam fő helyszíne Yokohama volt az AOTS (Association for Over­seas Technical Scholarship) okta­tási központjában. A szombatok és vasárnapok kivételével min­dennap délután ötig tartó előadá­sokon és foglalkozásokon vettünk részt, illetve látogatásokat tettünk állami és magánkézben lévő nagy-, közepes-, és kisméretű cé­geknél, mint pl.: NISSAN Motor Co., Diai Service Co., Kyowa Me­tal Works, TOTO Ltd., IBM Ja­pan, OMRON Corp., Daishowa Paper Manifacturing Co. stb.- Ma igazán divatos manage­ments tanulni, ráadásul, ha ezt a világ egyik vezető gazdasági hatal­mának képviselői prezentálják, ak­kor az már egyenesen figyelemre méltó. Milyen tematika szerint ha­ladtatok?- A főbb témáink az alábbiak voltak: munkaerő management (egész életen át tartó foglalkozta­tás, öregségi ranglétra rendszer, cégen belüli szakszervezetek és munkaadók kapcsolata, speciális nyugdíjrendszer és juttatások),- üzleti stratégia (részvény­orientáltság, tömeggyártás mint költségcsökkentő tényező, beren­dezések kihasználtságának bizto­sítása, távlati célok és szemlélet),- munkastílus (helyszíni admi­nisztráció, időben történő beszál­lítási rendszer, vállalat egészét át­fogó teljes minőségellenőrzés - TOC - és biztosítás, a nyitott aj­tók, és nyitott értelem politikája a vezetés részéről). Ezen elvek általános jelleggel érvényesek a mintegy 500000 ja­pán üzleti vállalkozás 0,5%-át kite­vő állami tulajdonú nagyvállalat­nál, illetve a 92,5 részarányt képvi­selő kis-, és közepes méretű cé­geknél is.- Ez alatt a viszonylag rövid idő alatt sikerült-e kifürkészned a ja­pán csoda titkait, legalábbis ami a managementet illeti?- Igen hatásos és szimpatikus a problémamegoldás és a válságme­nedzselés területén alkalmazott elv, amely szerint tág teret enged­nek és biztosítanak az alulról jövő ötleteknek és kezdeményezések­nek (bottom-up), nem pedig a fe­lülről jövő direkt utasításokat al­kalmazzák (top-down). Megismerkedtünk K. Matsus­hita, a National Elektric és a Na­tional Panasonic alapítójának és tulajdonosának vezetői filozófiá­jával. Az ott elhangzottak általá­nosnak tekintendők a japán cé­gekre és egyikét jelentik azon fon­tos tényezőknek, amelyek hatásá­ra a japán ipar és műszaki színvo­nal meghatározó szerepet tölt be a világon. Ezek tíz pontban össze­foglalt lényege a következő: 1. Úgy végzem-e munkámat, mint közszolgálatot? 2. Vállalom-e a felelősséget a hozzám tartozó területeken tör­téntekért? 3. Megfelelő példakép vagyok-e munkatársaim számára? 4. Ösztönzöm-e munkatársai­mat a továbbképzésre? 5. Megtalálom-e a közös hangot munkatársaimmal? 6. Magam és munkatársaim úgy végzik-e feladatukat, ahogy az el­várható? 7. Érdeklődést tanúsítok-e munkatársaim és felvetéseik iránt? 8. A problémákat nyugodtan és hatásosan kezelem-e? 9. Meglátom-e a pozitív oldalát az egyes problémáknak? 10. Szeretem-e a munkámat, mit kell tennem, hogy még jobban szeressem?- Ha ezeket a pontokat felszólító módban tesszük egymás mögé, ak­kor ez akár szakmai tízparancso­latnak is bediene. A népszerű rek­lámszöveg szerint: „Én biztosan kipróbálom.” A szakmai progra­mok mellett maradt-e idő a felkelő nap országának és kultúrájának legalább részbeni megismerésére?- Az igen sűrű szakmai prog­ram mellett azért hétvégeken igyekeztünk megismerni a japán kultúra emlékeit és magunk szer­vezte kirándulásokat tettünk To­kió, Kyoto és Nagoya nevezetes­ségeinek megtekintésére. Jártunk Kamakura ősi templomvárosá­ban, Hakone csodálatos tájain és felkapaszkodtunk a Fuji szent he­gyére is. Kipróbáltuk a japán hőforrások (on-sen) gyógyító hatását és meg­ízleltük a japán konyha különle­gességeit az éttermekben és egy családnál tett szervezett látogatás keretében (nyers hal - sushi, rán­tott tengeri moszat és zöldség - tempura, sült csirke - sukiyaki stb.).- Befejezésül, visszakanyarodva a szakmához, hadd legyek provokatív. Mit tudsz te személy szerint Pakson a tanultakból hasznosítani?- Az egy hónap alatt szerzett tu­­dásunkról a tanfolyam végén kis­előadásban kellett beszámol­nunk, amely mintegy vizsgaként a program utolsó pontját jelentette. Végső értékelésként elmondha­tom, hogy habár az elhangzottak nem minden esetben alkalmazha­tók változtatások nélkül a hazai vi­szonyaink között, mégis számos olyan ismeretre és tudásra tehet­tünk szert, amelyek pozitívan hasz­nosíthatók. Magam részéről mun­kám során igyekszem a tanultakat felhasználni és alkalmazni, illetve barátaim, munkatársaim körében terjeszteni és népszerűsíteni.- Ehhez sok sikert kívánva, kö­szönöm az élménybeszámolót. O. P. Néhány jó tanács leendő vezetőknek A részvénytársaság szervezet­­fejlesztési programjában szerepel új szervezeti egységek kialakítása, ezzel párhuzamsán az új/régi ve­zetők kinevezése, ill. megerősíté­se, jelen tudomásunk szerint zárt­körű pályázatok útján. Alkalmas vagyok-e vezetőnek? Meijek-e majd pályázni? Milyen vonatko­zásban kellene változnom? Ho­gyan kell megírni egy jó pályáza­tot? - ezek és hasonló kérdések foglalkoztának ma sok embert... Személyiségünk jobb megis­meréséhez, a helyes vezetői ma­gatartás kialakításához kaptak sok-sok tanácsot, javaslatot, akik május 23-án részt vettek az egyna­pos vezetőképzőn az atomerőmű oktatási központjában. A vezetői viselkedési módok­ról, az emberismeretről, a légkör­teremtésről dr. Körösi Mária ad­junktus (BME) lenyűgöző elő­adást tartott. A tanfolyam délutáni program­ja önkéntes tesztírással kezdő­dött. Ennek keretében 200 kérdés­re kellett választ adni 50 perc alatt. A kérdéseket és a kiértékelés módszereit egy oxfordi kutatócso­port állította össze. Ezt a módszert bevált gyakorlatként alkalmazzák Nyugat-Európában a vezetői készségek felmérésére. A kérdő­íveket a vállalatvezetés hozzájáru­lásával abszolút bizalmasan kezel­ték, a kiértékelési eredményeket ki-ki a saját lakására kapta meg két hét múlva. A délután második felében dr. Telkes József állt az érdeklődő hallgatóság elé, aki a legrégebbi és legmenőbb magyar „fejvadász” cég vezetője. Előadói módszere és közlendőinek tartalma lebilincse­lő volt, folyamatosan fenntartotta a figyelmet . Aktivizálta a hallga­tóságot, bevonva őket gondolatai­nak kifejtésébe. A beszélgetés el­sősorban az úgynevezett krízis­­helyzeteket, váltási sarokpontokat tárgyalta. Többek között foglalko­zott az állásváltoztatással, szak­maváltoztatással és a vállalkozás­sal. Hallhattunk a karriermene­dzselésről, azaz arról a techniká­ról, amellyel az ember maga tudja saját életét, előremenetelét, mun­kásságát tervezni és megvalósí­tani. Az előadás második részében kifejezetten a pályázatokkal és a konkrét felvételi eljárás finomsá­gaival és buktatóival ismerkedhet­tünk meg. Alapvetően két dologra kell koncentrálni ezen kérdések kapcsán: Mi kell a másiknak?, ill.: Mi jár a másik fejében? Telkes doktor részletes instruk­ciókat adott a pályázati anyag ösz­­szetételéről, tartalmi és látszólag lényegtelen, de mégis igen fontos formai jegyeiről. Hallhattunk finom kis csibész­­ségeket, amelyek adott esetben a két egyforma jelentkező közül dönthetnek. Ötleteket és módszereket kap­tunk arra vonatkozóan, hogyan kell egy felvételi beszélgetésen vi­selkedni, szimpátiát teremteni. Szó esett arról is, hogy a munka­­szerződés megkötésénél milyen dolgokra kell figyelni. A jelen lévő vállalati dolgozók a nap végén megállapították, hogy igen hasznos tájékoztatást kaptak, sok minden újszerű megvilágítás­ba került. Azt már csak humoro­san tették hozzá, hogy várhatóan részvénytársaságunknál mintegy 60 igen jól felépített, ám de telje­sen egyforma pályázat fog megje­lenni annak idején, ugyanis eny­­nyien voltak kíváncsiak a szomba­ti felkészítő programra. A Szervezetfejlesztési Bizott­ság pályázatára beérkeztek már a pályamunkák, kihirdették a helye­zettek listáját, sőt az ünnepélyes díjátadás is megtörtént. A nyerte­sek és dicséretet kiérdemlők név­sorát, s a dolgozatok címét bön­gészve az egyéb kategóriában - annak is a legvégén - a következőt olvashattam: Csűrös Dénes: „A PA Rt. sportegyesületének finan­szírozása és önfenntartó jellegé­nek megoldása.” Minősítése: fi­gyelemre méltó gondolatokat tar­talmazó pályamű. Felkeltette az én figyelmemet is. Annál is inkább, mivel éppen előző számunkban mondta el az Atomerőmű SE elnöke, Balogi Je­nő, hogy bizonytalan az egyesület jövője, lényegesen kevesebb jut a sportra. Megtudhattuk azt is, miszerint az ASE képtelen lenne saját lábán megállni, a számlát az atomerő­mű állja. És akkor itt van Csűrös Dénes pályaműve a sokat sejtető címmel. Még ha csak a sor végén is. Évente 500 millió csurog el- A paksi atomerőmű foglal­koztat egy sor olyan céget, főként építőipari szakmában - de egyéb területen is - amely cégek igen nagy pénzeket akasztanak le az erőműről - kezdi dolgozatának is­mertetését Csűrös Dénes, majd így folytatta.- Általában ezek a kft.-k óradí­jas munkára adják át embereiket, s lényegében ebből élnek, tartják fenn magukat, s nem is rosszul. Úgy gondolom, hogy egy-egy óra­díjban legalább 10—20% tiszta nyereségtartalom benne foglalta­tik. Azt hiszem felesleges lenne most felsorolni azokat a különbö­ző fantázianevű társaságokat, amelyek nagyon óvatos becslések szerint legalább 500 millió forint­tal csapolják meg az erőmű kasszáját évente. Mindezek ismeretében úgy gondolom, hogy ha ezek a cégek külön-külön ezeket a munkákat el tudják végezni - s így komoly ha­szon vándorol a zsebükbe s lehet, hogy csak egy-két ember áll mö­göttük - akkor létre lehetne hozni egy olyan gazdasági társaságot, amely mögött a sportegyesület áll­na. Természetesen az erőmű fel­ügyelete mellett. Az így megalakuló kft. vagy mindegy hogyan nevezzük, át­venné a mostani cégek munkáját és saját embereivel az ASE hasz­nára dolgozhatna. így jelentős pénzeket tudnánk a sportra fordí­tani, amely bajban van, gondok vannak a finanszírozása körül. Nem mindegy, kinek a zsebére- Szerényen számolva e megol­dással az éves nyereségből 40-50 milliót lehetne így az egyesületbe „pumpálni”, minimális egyéb tá­mogatással valóban biztosított lenne az ASE működése. így ez­zel a szisztémával ráadásul egy ko­moly gondot is levennénk az erő­mű válláról. Mert legyen szó a ké­sőbbiekben bármilyen átszerve­zésről is, lesznek olyan munkák, amelyeket az rt.-nek külső embe­rekkel kell elvégeztetnie. Akkor pedig miért ne csinálja egy olyan társaság, amely mögött az egyesü­let áll, s így nem lenne mindegy, hogy hová vándorolnak a milliók. Meggyőződésem, hogy csupán foglalkozni kellene ezzel az ötlet­tel. Mert minden egyes szakterü­leten vannak olyan bedolgozók, beszállítók, akiket ki lehetne vál­tani az általam tett javaslattal. Nem lenne szabad az élsportot „leírni”, mert maga a tömegsport soha nem fogja igazán vonzani a gyereket, a fiatalokat. Mert látnak egy-egy kiemelkedő tudású kosa­rast, focistát vagy bárkit s az ő ha­tásukra kezdenek el sportolni, olyan ügyesek akarnak lenni, mint a „menők”. Mindig ez adja a tömegbázist. És lehet, hogy pillanatnyilag ké­nyelmesebb megoldás a verseny­­sporton spórolni, de meggyőző­désem szerint még csak rövid tá­von sem jó, de távlatokban még inkább rossz megoldás. Különö­sen akkor, ha található olyan mód­szer, amely átsegít a nehézsége­ken. E gondolatok rejtőzködnek Csűrös Dénes pályamunkájá­ban. Lehet, hogy sokak szá­mára eretnek gondolatok ezek, ez idáig tiltott felségterü­leten kóborolnak, de tény, hogy megfontolandóak, s amennyiben kivitelezhetöek, úgy hosszú évekre megoldaná az Atomerőmű SE működésé­nek gondjait. Az értékelöbi­­zottság figyelemre méltónak ítélte a szerző munkáját. A ve­zetők, akik kezében ott a dön­tés lehetősége, ez idáig nem nyilatkoztak. Medgyesy A Paksi Atomerőmű Rész­­>énytársaság és a Paksi On­­kormánvzat KOORDINÁ­CIÓS BIZOTTSÁGOT ho­zott létre, melynek egyik fő célja a tárosban és környékén élő munkanélküliek problé­májának megoldása, a munka­nélküliek számának csökken­tése. K munka keretében felmé­rést végez - a városban milyen szolgáltatási-, kereskedelmi ellátásban érez a lakosság hiányt - annak érdekében, hogy reális keresletre alapoz­va hozzanak létre kereskedel­mi-, szolgáltatási egységeket, melyek egyben munkahelyet is teremtenek. Munkájuk segítése egyben az önök érdekeit is szolgálja, tehát kérik, hogy ötleteiket, ja­vaslataikat az I', és F: portán elhelyezett gyüjlüládáha dob­ják bele. A munkához való segítség­nyújtási köszönik a Koordiná­ciós Bizottság tagjai. A grafenrheinfeldi atomerőmű revíziója 1991. május 30-án a grafenrheinfeldi atomerőműben megkezdték az évi rendszeres nagykarbantartást. Ennek során 60 db kiégett fűtőelemet cserél­nek ki, elvégzik az évi rutinszerű reví­ziót és a berendezések körültekintő fe­lülvizsgálatát, karbantartását. Az erő­mű az elmúlt évben is kiemelkedően eredményes volt, üzemzavarmentesen működött és egy év alatt 8,5 TWh ára­mot termelt, ami 22 millió háztartás egy évi elektromos energiaigényét fedezi. Az erőmű 10 éves működése alatt ösz­­szesen 89 TWh áramot termelt. A kör­nyezetbarát energiatermelés következ­tében az atmoszféra CCE terhelése 90 millió tonnával csökkent. (Elektrizi­tätswirtschaft, 1991/16-17. sz.) Atomerőművek felett tilos a légiforgalom Németországban Katonai repülőgépek részére szigo­rúan tilos az atomerőművek - akár mű­ködő, akár leállított - átrepülése. A leg­újabb katonai és biztonságtechnikai szabályozás értelmében atomerőmű­vet egy 1,5 km-es sugarú körön belül és 600 m alatti magasságban tilos megkö­zelíteni és átrepülni. (Elektrizität­swirtschaft, 1991/16-17. sz.) Forrás: Energiagazdálkodás 5. szám. Munkahelyi sugárvédelmi ankét Pécsett 1992. június 9-én a PAB Műszaki- és Földtudományok Szakbi­zottsága, az ELFT Sugárvédelmi Szakcsoportja és a PA Rt. sugárvé­delmi osztálya közösen ankétot rendezett a Pécsi Akadémiai Bizott­ság székházában „Munkahelyi sugárvédelmi tevékenység a paksi atomerőműben” címmel. Az ankét elnöki teendőinek ellátására Szabó József vezérigazgató-helyettes vállalkozott. A PA Rt. sugárvédelmi osztálya a hazai és külföldi szakemberek között is elsősorban a kibocsátás- és környezetellenőrzés területén ismert kiváló eredményeiről, s talán egy kicsit háttérbe szorult az ún. munkahelyi sugárvédelem, amely a sugárvédelem elveinek „ap­rópénzre” váltása, de nagyon fontos tevékenység, hiszen az atom­erőműben dolgozó közel négyezer kollégának az ionizáló sugárzá­sok elleni védelmét szolgálja. Ezért aztán sok éve először tevékeny­ségünk ezen oldalával szerettük volna megismertetni az érdeklődő­ket. Néhány kellemes és kellemetlen meglepetésben volt részünk a résztvevőket illetően. Sajnálatos, hogy az olyan nagy munkahelyi sugárvédelmi múlttal rendelkező intézetek, mint pl. a KFKI, MTA Izotópkutató Intézet, BME Nukleáris Technikai Intézet egyetlen munkatársát sem küldte Pécsre. Másrészről jó és megnyugtató ér­zés volt a sugárvédelmi hatóságok (elsősorban a sugáregészségügy) részéről tapasztalt érdeklődés. Magáról az előadásokról a következőket mondhatjuk. Szabó Jó­zsef vezérigazgató-helyettes megnyitó szavai után dr. Rónaky Jó­zsef NUIG főmérnök - aki lényegében atomerőművünk munkahe­lyi sugárvédelmének kialakításában és többéves eredményes üze­meltetésében jeleskedett - érdekes visszaemlékezést tartott a hős­kortól napjainkig. Ezután Varjú Béla dozimetriai üzemvezető-he­lyettes vázolta a sugárvédelmi szolgálat tevékenységi körét. C. Sza­bó István dozimetriai üzemvezető az atomerőműben 1991-ben be­vezetett dózistervezés részletkérdéseit ismertette, majd a dózister­vezés eredményességéről kaphattunk összefoglalást. A szünet után e sorok írója ismertette az operatív személyi dozi­metriában idén bevezetett ún. ALNOR-rendszert, annak előnyeit az eddig alkalmazott tolidózismérőkkel szemben, s végül a 4. blokk átrakásánál szerzett első tapasztalatokról számolt be. A szünet után még két előadást hallhattunk. Az elsőben Orbán Mihály laborvezető a Nukleáris Műszerhitelesítő Laboratórium te­vékenységét részletezte, a második előadásban Nagy Barnabás su­gárvédelmi mérnök számolt be a paksi atomerőmű épülete alatt lé­vő talajvíz trícium-szennyeződésének eredetéről, az elhárításra tett intézkedésekről ill. a szennyeződés sugárvédelmi értékelését vé­gezte el. Érdemes itt megjegyezni, hogy e szennyeződés semmilyen kockázatot nem jelent a környezetben élő lakosok részére. Az előadásokat röviden értékelve Szabó József bezárta az ankét szakmai részét, majd a kérdésekre, hozzászólásokra került sor. Ezek közül ki kell emelni dr. Köteles György tanár úrnak, az OSSKI fő­igazgató-helyettesének méltató szavait. Különösen két dologra hív­ta fel a figyelmet, nevezetesen:- a PA Rt. sugárvédelmi előadásait az utóbbi időben írásban is megjelenteti, s ezáltal mintegy dokumentálható az osztály tevé­kenysége,- a munkahelyi sugárvédelem ismertetése új aspektusból mu­tatta be a sugárvédelmi osztály tevékenységét, s ez több szakem­bernek is tudott újat mondani. Összefoglalóan azt mondhatjuk, hogy a mintegy 60 résztvevő elé­gedetten távozott Pécsről, s talán egy kicsit sikerült az atomerőmű­sugárvédelemmel foglalkozó kollégáink szakmai felkészültségéről pozitív képet kialakítani. Dr. Virágh Elemér sugárvédelmi osztályvezető

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom