Atomerőmű, 1992 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1992-05-01 / 5. szám
ATOMERŐMŰ 9 Alapcélunk az erőmű tűzvédelme. Interjú Böhm Péter századossal, az erőmű tűzoltó parancsnokával 1992. március 18-án a Paksi Atomerőmű Rt. üzemi területén ünnepélyes körülmények között átadásra került a tűzoltó laktanya épülete. Ezen jelentős esemény kapq|án kerestem fel - munkahelyén - Böhm Pétert az erőmű tűzoltóegység parancsnokát, és arra kértem, hogy az erőmű tűzoltóegység létrehozásáról és az ezzel kapcsolatos előzményekről szíveskedne tájékoztatni bennünket.- 1986. április 1-jéig a paksi tűzoltóság oldotta meg a mentő tűzvédelmi feladatokat. Az erőműben pedig egy vállalati tűzoltóság működött. 1983-84-ben már láttuk, hogy magát az erőmű tűzvédelmét nem lehet önkéntesekre, vállalati tűzoltókra bízni. Ezt úgy is próbáltuk bizonyítani, hogy itt helyileg lehívtuk a BM TOP vezetőjének egy tagját és csináltunk egy riasztást. A riasztás eredménytelenül végződött. Három fő jelent meg, melyből kiderült, hogy csak 1 fő önkéntes tűzoltó. A Paksi Tűzoltó Parapcsnokságnak 8-10 perces vonulási ideje van a 6-os úton az erőműig. Ha a városi laktanya és az erőmű közötti úton bármilyen esemény, baleset van, akkor Paks felől a tűzoltók nem tudnak vonulni. Szekszárdi tűzoltóknak a vonulási ideje 30-40 perc. Sikerült elérnünk, hogy 1986. április 1-jétől egy kihelyezett egység került kitelepítésre a volt vállalati tűzoltószertárba. Egységünk a paksi parancsnoksághoz tartozott. Ez akkor meg is felelt az akkori elvárásoknak. A Paksi Atomerőmű Vállalat - az akkori vezetése - segítette hozzá a tűzoltóságot ahhoz, hogy önálló egységet hozzon létre. Felajánlotta, hogy a tűzoltóság felállításához épületet, az elhelyezéshez szükséges berendezéseket, technikai eszközöket és egyéb anyagi feltételeket biztosítja, amennyiben a tűzoltóság a megfelelő létszámot biztosít a parancsnoksághoz. 1990. május 1-jén alakult meg az erőmű önálló parancsnokság, közvetlenül a Tolna Megyei Tűzoltó Parancsnoksághoz tartozunk. A tűzoltólaktanya felépítésének befejeztével az engedélyezett létszámot biztosítani tudtuk. Az újonckiképzés jelenleg is tart. Az alapképzést azzal kezdtük, hogy az állomány elvégezte az atomerőműves alaptanfolyamot. Valamennyien sikeres vizsgát tettek. Az, állományunk 50°/o-a újonc. Kiképzés során igen nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy az erőmű területén, ezeu.belül a főépületet és minden olyan részt megismerjenek, hogy adott esetben eredményesen tudjanak tevékenykedni. Ma már államilag is elismert a tűzoltói szakma. Létezik tűzoltó szakmunkás, technikus és mérnök. Ami az épületet és a berendezéseket illeti, elmondhatjuk, hogy európai színvonalú. A vállalat vezetése kezdet kezdetén azt mondta, hogy laktanyát építünk, akkor az legyen a legmodernebb, a berendezések és a technikai berendezések úgyszintén. Csak egy példát a sok közül. 1 db 60 m-es emelőkosaras gépjárművel rendelkezünk. Ilyen gépjármű jelenleg csak ez az egy van Magyarországon. A laktanya teljes építkezése éz év októberében fog befejeződni. Hidegszertárunk és a gyakorlópálya most épül. Tervünkben szerepel egy pszichológiai pálya kialakítása a laktanyaépület tetőtér részében. A szükséges berendezések még nincsenek meg. Szeretnénk, ha ez is megvalósulna. Nemcsak a tűzoltók részére készülne, hanem az erőmű dolgozói is igénybe vehetnék. Alkalom lenne például arra, hogy a dolgozók kipróbálhassák a légzőkészüléket, valós helyzetnek megfelelő körülmények között. Az erőmű vezetésétől minden segítséget megkaptunk. A felettes parancsnokság részéről úgyszintén. Biztosított minden feltétel ahhoz, hogy valós helyzet ne forduljon elő. Alapelvünk az erőmű tűzvédelme. Visszatekintve az elmúlt 10 évre elmondhatjuk, hogy a tűzesetek száma 10 alatt volt. Atomerőműre jellemző tűz nem volt! Valamennyi esetben hagyományos tűzoltáshoz kellett kivonulnunk. Az erőműi dolgozók közül sokan ismernek, de még is arra kérlek, hogy magadról mondjál pár mondatot. Beszélgetésünk végén most láttam először, hogy a kérésem váratlanul érte, szinte zavarbajött. Munkáról, hivatásról, szakmaszeretetről, elkötelezettségről - maga stílusában, szerényen, nem hivalkodva - szívesen beszélt. Jó volt hallgatni és látni, hogy minden mondatban ott van a felelősségérzet, a pontosság, a következetesség. A rend és a fegyelem fontossága. Talán most fogalmazódott meg benne először, hogy az alakiasság már csak egy másodlagos szerepet tölt be. De ez is hozzátartozik a hivatáshoz.- Tíz évvel ezelőtt kerültem a paksi tűzoltósághoz. Mindjárt az elejétől kezdve az erőmű megelőző tűzvédelme volt a feladatom. Alapvégzettségem gépész üzemmérnök. 35 éves vagyok, nős egy kis családunk van. Győrkönyi származású vagyok. Tíz év elteltével igazi paksi lakosnak tartom magamat. Köszönöm a beszélgetést. A munkátokhoz további sikereket és minél kevesebb tűzesetet kívánunk az egész állománynak. Bízva abban, hogy rövid időn belül, a pár hónappal ezelőtt felvett fiatal tűzoltók is az erőművet fogják második otthonuknak tekinteni és jól érzik magukat. M. J. A parancsnok munka közben Beszélünk a nyugdíjazásról Áprilistól másként számolják a nyugdíjalapot. Megváltozott a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset számításának módja. Eddig a nyugdíjazás évében és az előző három egymást követő év, vagy az utolsó öt év legkedvezőbb 3 évének átlagkeresete számított a nyugdíj alapjául. Ezután a nyugdíjazás évében a nyugdíjmegállapításáig és a nyugdíjazás évét közvetlenül megelőző 4 év - vagy a legutóbbi öt naptári év közül a legkedvezőbb 4 naptári év átlagkeresetét veszik alapul. Csak azokat az éveket, amelyekben az igénylőnek legalább 180 naptári napra volt keresete. Ha legalább 5 évi szolgálati idejében nincs négy ilyen év, akkor a megelőző évek közül számít a legközelebbi év, amelyben megvolt a 180 napra jutó kereset. Az átlagkeresetbe változatlanul beleszámít minden olyan pénzbeli és természetbeni juttatás, amely után nyugdíjjárulékot kellett fizetni. Új ebben, hogy a betegszabadság idejére eddig folyósított legalább 75 százalék helyett az átlagkereset teljes öszszegét számítják keresetként, a nyugdíjazást követően kifizetettjutalom összege viszont már nem számít bele az átlagba. A nyugdíjalap kiszámításának fontos eleme, hogy nem a bruttó keresetet, hanem csak a személyi jövedelemadó levonása után maradó nettó részt veszik alapul. Ha az 1988-ban vagy az azt megelőző években kapott keresetek figyelembevételével határozzák meg a nyugdíjalapot, akkor 42 százalékkal növelik az adott év - akkori jövedelemadóval csökkentett átlagkeresetének összegét. A változásokat figyelembe véve, nézzük, hogyan alakul a nyugdíj megállapítása: Ha a kiszámított átlagkereset 12000 forintnál több, akkor a 12 000 forint fölötti rész nem teljes egészében számít bele a nyugdíjalapba. Az átlagkereset 12001 és 14000 forint közötti részének 80, a 14 001-16 000 közöttinek 70, a 16001-30000 közötti résznek 60, a 30 001-40 000 közöttinek 50, a 40 001-50 000 közöttinek 40, az 50001-60000 közöttinek 30, a 60 001-70 000 közöttinek 20, a 70001-80000 közöttinek 10, a 80 000 forint fölötti átlagkeresetrésznek pedig mindössze 5 százalékát veszik figyelembe az öregségi nyugdíj megállapításakor. Ha például valakinek 24 000 forintos havi átlagkereset jön ki, akkor 19800 forint lesz a nyugdíjalapja, s ha mondjuk 42 év a szolgálati ideje, akkor a nyugdíjalap 75 százaléka, azaz 14850 forint lesz a nyugdíja, mert a 12 000 és 14 000 közötti 2000 forintból csak 1600-at, a 14000-16000 közötti másik kétezerből csak 1400-at, s a 16000-24000 közötti 8000 forintból csak 4800-at vesznek figyelembe. Megkérdeztem Gallyas Vilmos igazgatót, mi a véleménye az új nyugdíjszámításról? A fentiekben leírt számítás helyes. Áz elmondottakat ki kell egészíteni azzal, hogy 1992. március 1-jei hatállyal a nyugdíjalapot képező keretnek felső határa van, évi 900 000 Ft, ami havi 75000 Ft-nak felel fneg. Ezzel együtt hatályba lépett szabály, hogy a 10%-os járulékot a 900 000 Ft eléréséig vonják le a keresetből, az fölött nem. Ez aztjelenti, hogy az átlagkereset-számításnál márciustól maximum havi 75 000 Ft vehető figyelembe. Az előző időszaki keresetek a tényleges értékükkel vannak számításba véve. Ez a szabályozás hosszab távon (négy év múlva) azt jelenti, hogy a nyugdíj felső határát - ha a jelenlegi szabályozás érvényben marad - gyakorlatilag a munkaviszonyévek határozzák meg. Ez az intézkedés a magas nyugdíjak kialakulása ellen hat, hasonlóképpen a négyéves átlagra való áttérés is. A négyéves átlag évközi nyugdíjazás esetén meghoszszabbodik a törtévi idővel. Ha december 31 -ével kéri a nyugdíjazását valaki, akkor egy nap híján 5 év átlagával kell számolni. További fontos szabályváltozás, hogy a nyugdíjak gyors (néhány év alatti) leértékelődése ellen ható tényezőként a reálérték megőrzését szolgáló éves nyugdíjemeléseket irányoz elő a társadalombiztosítás. Ennek mértéke 1992 évben 13%, de minimum 800, legfeljebb 2000 forint. Az emelések évente két alkalommal, március és szeptember hónapban történnek. * A nyugdíjszámítás egészében nem változott meg. 1992. március 1-jétől a nyugdíj öszszegének kiszámításához figyelembe vehető időszak (átlagszámítási időszak) változott, valamint új elemként került be a biztosítási bérplafon, azaz az éves szinten a 900 E Ft, ill. havi szinten 75 E Ft figyelembevétele. Az öregségi nyugdíj alapja: a nyugdíjazás évében a nyugdíj megállapításáig, valamint a nyugdíjazás évét megelőző 4 év alatt főfoglalkozás keretében elért - jövedelemadóval csökkentett - kereset havi átlaga (figyelembe kell venni az adott időszakban kifizetett jutalmat is, továbbá minden olyan természetbeni juttatást, amely után nyugdíjjárulékot kell fizetni). A havi átlagkereset megállapításakor az 1988-ban elért kereset akkori jövedelemadóval csökkentett összegét 42%-kal növelni kell. Az 1988 előtti időszakra is alkalmazni kell a 42%-os növelést (valorizálás). Ha az igénylőknek nem volt az átlagszámítási időszakban 180 naptári napra évi keresete (pl.: táppénzen volt, vagy munkanélküli volt) a 4 éves átlagszámítási időszakot arra'a naptári évre (és azt megelőző naptári évekre) kell kitűzni, amelyben az igénylőnek legalább 180 naptári napra volt keresete (ez a 180 nap nem évenként, hanem az átlagszámítási időszakban együttesen kell meglegyen). Ezt az átlagkereset-számítási módszert 1992. március 31. utáni nyugellátások megállapításánál kell alkalmazni. Az 1991-től érvényben lévő átlagkereset degresszivitás ugyancsak megmarad, azaz 12 000 Ft feletti átlagkereset nem teljes egészében számít bele a nyugdíjalapba (sávosan kerül figyelembevételre). Fábián IEA-riport energiapolitikánkról A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) Európa felnövekvő gazdaságaival foglalkozó sorozatának legújabb riportjában áttekinti Magyarország 1991. évi energiapolitikáját és az azzal összefüggő környezeti hatásokat, vázolja Magyarország energiatermelő iparában végbemenő változásokat, figyelemmel a végfelhasználóra és a hatékonyságra és meghatározva az energiamérleg előrejelzését 2000-ig. A nukleáris energiatermelés 1983-ban a paksi atomerőműben kezdődött és Magyarország villamosenergia-termelésének jelentős részét képezi. Paks biztonsági jellemzőit kiválónak tekintik és működését olyan jónak minősítették, mint Nyugat-Európa legjobb erőműveiét. A legutóbb átalakított Magyar Villamos Művek Részvénytársaság azt tervezi, hogy az ország termelő kapacitását a fűtőerőművekben gázturbinás kombinált hő- és energiatermelő egységekkel egészíti ki - hangoztatja az IEA beszámolója. A tanulmány mindenekelőtt megállapítja, hogy a közel 25 éve kezdődött liberalizációs kísérleteknek köszönhetően Magyarország vezető helyet foglal el Kelet-Európábán a régió bonyolult gazdasági reformfolyamatai végrehajtásában. Az IEA riport elején a magyar energiapolitika céljaihoz tartozott az energiaforrások importjának diverzifikálása, az energiahatékonyságjavítása, a piaci feltételek létrehozása az energiatermelésben, az áraknak a nemzetközi piaci szintre való hozása, a környezeti vonatkozások figyelembevétele, a közvélemény bevonása a döntéshozatalba, a monopóliumok korlátozása és az állami intervenció csökkenése. Magyarország energiagazdálkodása jelentősen eltér a Nyugat-Európáétól. Az energiaigényesség Magyarországon jelentősen nagyobb a kishatékonyságú termelés- és energiafelhasználás, a gazdasági teljesítményben általában csekély többletérték és az energiaigényes iparágak nagy részaránya következtében, ami a korábbi, hagyományosan alacsony energiaárakból adódik. Főleg a közlekedésben és szállításban levő csekély kereslet miatt primer energiafelhasználásban az olaj részaránya Magyarországon csak 29%, szemben az OECD Európa 44%-ával. Magyarország függőségi viszonyban volt a korábbi Szovjetunióval az olaj, gáz és villamos energia importja tekintetében. Az egyetlen nagyobb kapcsolat a tengeri olajszállítással a Jugoszlávián keresztül vezető csővezeték volt, amelyet a múlt év őszén az ottani polgárháború következtében lezártak. Mivel a korábbi Szovjetunióban és Jugoszláviában a bizonytalan körülmények adva vannak, Magyarország nagy súlyt helyez az OECD tagországokkal való infrastrukturális kapcsolatok fejlesztésére. Magyarország primer energiaellátásának mintegy felében az importtól függ és mivel kismértékű termelése már tovább nem fokozható, az import részaránya várhatóan növekedni fog, ha egy rövid idejű, várhatóan ' további csökkenés után a fogyasztás ismét nőni fog. Magyarország földgáztermelése 1985-ben érte el a csúcsát. A széntermelés évek óta csökken és ennek az iparágnak a lényeges beszűkülése elkerülhetetlen. Mégis az IEA szakértőcsoport azt találta, hogy bár a nagy kéntartalmú és kis fűtőértékű, gyenge minőségű szén környezeti problémákat okoz, mégis stratégiai értéket képvisel, különösen addig, amíg a külső ellátó kapcsolatok ki nem épülnek. A légszennyezés Magyarország egyes részein-komoly méreteket ölt, de általában a környezeti károsodás nem olyan súlyos, mint néhány szomszédos országban. (INNOVAPRESS) Összetartó nyugdíjasok Általában a nyugdíjba vonuló emberek úgy érzik elcsendesedett körülöttük a társasági élet, csak a befeléfordulás, a leszűkült baráti kör fogadja a hajlott kort. A paksi atomerőmű nyugdíjasklub vezetője Imre Gyuláné (Zsuzsa), fáradságot nem kímélve példamutatóan öszszetartja, vezeti a klub életét. A szűkös anyagiak és a nyugdíjasok anyagi lehetőségéhez képest mindig tervez, szervez valamit. A szerda és péntek délutáni szokásos társalgáson kívül, egy klubon belüli borversenyt szervezett. A harminchárom bormintából az első hat helyezett nyert. A kéttagú zsűri elnöke Keller János kertészmérnök volt. Az elsőtől a hatodik helyezésig kisebb ajándékot nyerhettek a verseny résztvevői, a többiek oklevelet kaptak. A versenyt vacsora követte, amit a versenyen részt vett borok tettek hangulatosabbá. Az asszonyok házilag készített süteményekkel kedveskedtek nyugdíjas társaiknak. A zene és a jó hangulat éjfél utánig tartott. A magam és nyugdíjas társaim nevében: Tibai Ferenc
