Atomerőmű, 1992 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1992-05-01 / 5. szám

6 ATOMERŐMŰ Európa nukleáris vezetői Budapesten A Magyar Nukleáris Társaság meghí­vására április 30. és május 2. között Buda­pesten ülésezett az Európai Nukleáris Társaság vezetősége. A több mint 20 éve alakult szervezet a nyugat-európai orszá­gokban működő hasonló egyesületek szö­vetsége. A kelet-európai országok az el­múlt két évben csatlakoztak a nemzetközi tömörüléshez, amelynek vezetősége most először ülésezik a kontinensnek ezen a fe­lén. Az ENS a nemzetközi tudományos és ipari egyesületek sorában az egyik leg­jobban szervezett, leghatékonyabban működő társaság, melynek tagsága job­bára mérnökökből, fizikusokból és taná­rokból áll. Tájékoztatási tevékenységük különösen hatékonynak tekinthető, két­havonta megjelenő információs lapjuk, a Nucleus nem annyira a szakemberek, hanem inkább a közvélemény formálói számára készül: az angol és francia nyel­vű kiadást politikusok (köztük az Európa Parlament egyes tagjai), és újságírók kap­ják rendszeresen. (A magyar fordítást a Magyar Nukleáris Társulat küldi el saját tagjainak, országgyűlési képviselőknek, tudományos kérdésekben érdekelt új­ságíróknak, valamint néhány - elsősor­ban Paks környéki - polgármesteri hiva­talnak). Valamivel több, mint két évvel ez­előtt indították el az ENS berlini köz­pontjában a NucNet szolgálatot. Az eb­ben részt vevő országok (így Magyaror­szág is) minden témába illő eseményről azonnal telefaxhíradást küldenek a köz­pontba, illetve - szintén telefaxon, tehát lényegében késedelem nélkül - megkap­ják a többi résztvevő ország anyagait. A szerkesztők mind a Nucleus, mind a NucNet hírek összeállításánál a legna­gyobb tárgyilagosságra törekednek, a szakma jó és rossz híreit egyaránt közlik. Szerencsére az arány jó felé tolódik: az utóbbi időben (a csernobili katasztrófa óta) komoly, környezeti kihatásokkal is járó üzemzavar, illetve baleset sehol a vi­lágon nem történt, az atomerőművek biztonságának növelését célzó kutatá­sok és fejlesztések mindenütt előtérbe kerültek. A légkör nagymértékű szennyezésé­nek vagy a fokozódó üvegházhatás által előrevetített esetleges globális felmele­gedés rémének ismeretében azon sem csodálkozhatunk, hogy egyre több kör­nyezetvédelmi szakember és zöld szer­vezet (vagy legutóbb a nagy hírű Római Klub testületé) véli az atomerőműveket az energiatermelők között legalábbis a legkisebb rossznak. A változás első jelei már mutatkoz­nak: Svédországban felfüggesztették az atomerőművek fokozatos leállítására hozott korábbi határozatot, Finnország­ban az áramtermelők most május köze­pén kérik a kormánytól egy újabb atom­erőműblokk jóváhagyását. A német kör­nyezetvédelmi miniszter szerint a ’90-es évek közepéig újabb erőművekről kell dönteni, s a nukleáris villamosenergia­termelés alapvető marad, „amíg nem lesz más, hasonlóan biztonságos, kör­nyezetbarát és gazdaságos lehetőség”. Az Európa legjobb szakembereit tö­mörítő szervezetnek lesz tehát elég fel­adata az elkövetkező években. Talán minden eddiginél fontosabb lesz a leg­korszerűbb módszerek, a biztonságnö­velő technológiák gyors elterjesztése, a különböző típusú reaktorok alapos felül­vizsgálatához a nemzetközi összefogás megszervezése. És minden eddiginél fontosabb lesz a szakma és a lakosság alapos, pontos és korrekt tájékoztatása. dr. Koblinger Iászló a Magyar Nukleáris Társaság titkára Működik a Lakáselosztó Bizottság Egyelőre csak annyit tudtunk meg, hogy elkészült és kiadásra került a lakáselosztó bizottság működési szabályzata melynek alapján a részvénytársaság ve­zérigazgatója kinevezte a bizott­ság tagjait. A bizottság vezetője: Bódi Mihályné, tagok: Enyedi Árpád, Viszlay József, Bodó Ágoston, Horváth Miklós, Tóth János, Gaszner György, Dercze Lászlóné. Milyen erőművet építsünk? 2. Atomerőmű-építési ajánlatok V. Befejező részéhez érkeztem ennek a hosszúra sikerült sorozatnak. Ezúton kérek elnézést azoktól az érdeklődő olvasóktól, akiknek a nem éppen újságba illő terjede­lem ellenére is maradtak válasz nélkül kér­déseik. Elnézést kérek azért is, ha olykor túl unalmas voltam, és nem eléggé közérthető. Most mielőtt valamilyen „zárszóval” le­zárnám az ismertetők sorozatát, még egy ajánlat bemutatása kell, hogy következzék. Ez az ajánlat 1991 áprilisában érkezett az ATOMENERGOEXPORT moszkvai cég­től. Az ajánlat a szovjet WER-1000-es so­rozat továbbfejlesztett változatának tervére alapozódott. Ez az úgynevezett WER-91 terv szovjet-finn együttműködés során jött létre. A WER-91 készítői a volt Szovjetunió­ban sorozatban épített WER-1000-es blokkok modernizálását, biztonságosabbá tételét tűzték ki célul. A tervezés a finnor­szági LOVIISA erőmű bővítési elképzelése kapcsán indult meg. Ennek során felhasz­nálták a szovjet WER-1000-es blokkok üzemeltetési tapasztalatait, valamint a biz­tonsággal, a műszaki megoldásokkal szem­ben támasztott legkorszerűbb követelmé­nyeket. Ez is egy olyan terv, aminek még nincs működő referenciája A tervezési állapotra jellemző volt, hogy sok területen csak a kö­vetelmények voltak meghatározva, a mű­szaki megoldások felsorolásával. Végül is az átadott dokumentációk alap­ján egy igen jónak ígérkező blokk képe raj­zolódott ki, amelybe a konkrét szovjet főbe­rendezések mellé betervezhetők lennének a világpiacon beszerezhető legjobb csatlako­zó berendezések vagy komplett rendszerek. A terv készültségi állapota az ajánlatnak egy igen jellemző adottsága volt, ami termé­szetesen a számos működő referenciával rendelkező blokkok létesítésére vonatkozó ajánlatokkal szemben hátrányt jelentett. Ha a tervezés az ajánlattétel időszakára jellem­ző tempóval folytatódik, akkor hamarosan a korábbinál versenyképesebben jelenhet meg a kínálati listán. Külön említést érdemel, hogy ennek az ajánlatnak kapcsán merült fel először olyan változat, amely a szállító által biztosított hi­telek törlesztésénél nem külföldi villamos­­energia-eladásokból számlázó bevételeket, hanem egyéb magyar termékek szállításá­nak lehetőségét vette figyelembe. Úgy gondolom, hogy a^xlOOO MW szov­jet blokkokkal tervezett bővítés előkészíté­se kapcsán sokan elegendő információhoz jutottak ahhoz, hogy kielégítő képet alkot­hassanak erről az atomerőmű típusról, ezért a részletesebb műszaki ismertetés­től itt eltekinthetek. Helyette inkább említést tennék még egy cég atomerőmű-terveiről, amelyek esetleg szintén figyelembe vehetők len­nének a „milyen erőművet építsünk?” kérdés eldöntésénél. Ez a cég a General Electric amerikai vállalat. Ajánlatot nem küldtek, de készü­lő terveikről érdekes tájékoztatást adtak 1991 őszén, egy Budapesten megrende­zett szimpóziumon. A bemutatott tervek közül az egyik az úgynevezett „továbbfejlesztett vízforraló reaktorral” -, a másik pedig az „egyszerű­sített vízforraló reaktorral” működő erő­mű terve volt. A vízforraló reaktortípusról e sorozat­ban még nem esett szó. Ebben a reaktortípusban, amint arra a neve is utal, a moderátorként is és hőhor­dozóként is szerepet játszó vizet hagyják felforrni. A keletkezett gőzt a reaktortar­tály felső részében elhelyezett szeparáto­rokon végzett szárítás után közvetlenül a turbinára vezetik. Ez egy egykörös erő­mű, aminek a turbinagépháza is sugárve­szélyes munkaterület. A típus részlete­sebb ismertetésére, előnyeinek és hátrá­nyainak felsorolására nem térek ki, mert aktualitása nem olyan mértékű, hogy ez feltétlenül indokolt lenne. Az említett tervek a General Electric vízforraló reaktorok terén felhalmozó­dott tapasztalatain alapulnak. A továbbfejlesztett vízforraló reaktor (ABWR) tervezésének befejezése 1992- ben, engedélyezési folyamatának befeje­zése pedig 1994-ben várható. Teljesítmé­nye 1300 MW. A kettő közül érdekesebbnek tűnik a 600 MW-os egyszerűsített vízforraló reaktor (SBWR) terve, ami kis teljesítmé­nyének köszönhetően egy sor egyszerű, de biztonságos megoldás bevezetését tet­te lehetővé. Ennek engedélyeztetése 1996-ra várható. A terv legfőbb jellemzői:- moduláris felépítés, ami három év körüli építési időszükségletet eredmé­nyezhet;- egyszerűsített, de biztonságos tech­nológia;- természetes cirkuláció a reaktoron belül (keringtető szivattyúra nincs szük­ség);- passzív - fizikai törvényeken alapuló -, üzemzavari zónahűtési megoldások;- 15-18 hónapos átrakási ciklus;- digitális irányítástechnika, multiplex irányítástechnikai jelátvitel stb. Az atomerőmű-választék felsorolását még mindig nem befejezni, hanem csak abbahagyni tudom, hiszen a tervek során folytatni lehetne a Westinghouse AP-600-asával, vagy az ABB-CE System 80 tervével. Gondolom, az olvasók többségében felmerül a kérdés, hogy e sok változat kö­zül mégis melyik lenne nekünk a legjobb, ha az atomenergia-hasznosítás mellett szóló döntés születne. A kérdés nem véletlenül merül fel, el­döntése valóban korántsem egyszerű. Szükséges hozzá a műszaki és biztonsági jellemzők részletes megismerése és ösz­­szehasonlítása, továbbá, ami nem kevés­bé fontos, a pénzügyi-gazdasági elemzé­sek és összehasonlítások elvégzése. E munkák zömét, - amiben a PA. Rt. szak­embereinek egy csoportja is részt vett, - az MVM elvégezte. Atomerőmű-építés mellett szóló dön­tés esetén további tárgyalásokra és össze­hasonlító elemzésekre lenne szükség a végső választást eredményező döntés előkészítése érdekében. Arról, hogy egy üyen atomerőmű fel­építése mibe kerülhet, tájékoztatást ad­hatnak a fajlagos beruházási költségek, amelyek az ajánlatok esetében 1500 és 2100 USD/kW közé estek. Ezzel kapcsolatban említésre méltó az a körülmény, hogy Csernobilt követően az egész világon erősen lefékeződött az atomerőművek építése. Ez az állapot vár­hatóan csak átmeneti lesz. Az átmeneti időszak azonban elég hosszú ahhoz, hogy gondokat okozzon nukleáris ipar óriásainak is. Amíg ez az időszak tart, fel­tehetően addig is legkedvezőbb, legol­csóbb áron lehetne atomerőművet építe­ni. E sorozatban csak az atomerőmű-épí­tési lehetőségekről próbáltam informá­ciókkal szolgálni. Amint azt a sorozat ele­jén említettem az MVM kapott számos javaslatot más típusú erőművek létesíté­sére is. A nagy teljesítményű alaperőmű kate­góriában a bemutatott atomerőművek és néhány igen korszerű széntüzelésű erő­mű versenye várható. Az első forduló tulajdonképpen már lezajlott, de a döntő időpontja egyelőre még nincs kitűzve, és a döntőbejutottak névsora sincs kihirdetve. Papp Sándor Advanced Boiling Water Reactor Assembly 1 Vent and Head Spray 2 Steam Dryer 3 Steam Outlet Flow Restrictor 4 Steam Separators 5 RPV Stabilizer 6 Feedwater Sparger 7 Shutdown Cooling Oudet 8 Low Pressure Flooder (LPFL) and Shutdown Cooling Sparge 9 High Pressure Core Flooder (HPCF). Sparger 10 HPCF Coupling 11 Top Guide 12 Fuel Assemblies 13 Core Shroud 14 Control Rod 15 Core Plate 16 In-Core Instrument Guide Tubes 17 Control Rod Guide Tubes 18 Core Differential Pressure Lint 19 Reactor Internal Pumps (RIP) 20 Thermal Insulation 21 Control Rod Drive Housings 22 Fine Motion Control Rod Drives 23 RIP Motor Casing 24 Local Power Range Monitor GE Nuclear Energ A (General Klectric „Továbbfejlesztett” 1300 MW-os >ízforraló reaktora "A 'tmm ■c:‘- • _________________________éut___________i______________ A VVER-91 főépületének hosszmetszete

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom