Atomerőmű, 1992 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1992-04-01 / 4. szám
10 ATOMERŐMŰ Visszatekintés II. A „Druzsba” tervtől az első „Nyet”-ig Beszélgetés Szabó Benjáminnál (A februári azonos című cikkünk folytatását csak a mostani számban tudjuk közölni - a szerk.) Ez év december 28-án lesz tíz éve annak, hogy az atomerőmű l-es blokkját az országos hálózatra kapcsolták, és tizenöt évvel ezelőtt, november első hetében jelent meg az „Atomerőmű Építői” című újság, a mai „Atomerőmű” elődje. Ezek az évfordulók adták az impulzust a visszatekintésre, az események felidézésére, olyan személyek megszólaltatására, akik jelentős egyéniségei voltak a nagy építkezésnek. A visszatekintés szükségességét a múltban is becsületesn dolgozók iránti tisztelet kell, hogy plántálja, hiszen ez adhat tartást és erőt a jelen feladatainak megoldásához, és a jövőbe vetett hitünk megerősítéséhez. Mennyiért és hol üdülünk a nyáron1 Topor Magdolna beszélget Kiss Mihály szb-titkárral Visszatekintve az elmúlt évtizedekre, melyik időszak volt a legnehezebb?- Számomra az 1969-es év volt a pályafutásom legnehezebb éve, ez volt a nagy ütközések éve. Már 1968 vége felé elejtett megjegyzésekből - vezetői - kivehető egy olyan szemlélet, miszerint nem is biztos, hogy kell az atomerőmű. Ez a nézet igazán 1969-ben erősödik meg, és az a csúnya benne, hogy nem az asztalon, hanem a kujisszák mögött játszódó vélekedésekről van szó. Volt egy miniszterelnök-helyettes, aki fogadott, és nagyon fel volt készülve atomerőmüves témából, mert az első 1-2 percben ilyen kérdése hangzott el: „mondja Szabó elvtárs, milyen egyéni érdeke fűződik magának az atomerőmű megépítéséhez?” Nem lehetett tisztán tudni, hogy ki miért ellenzi az atomerőművet. Egy biztos vonulat volt - mely csak később kristályosodott ki bennem - pedig az olefinprogram támogatói ellenezték az atomerőművet, mert az olajosok nagy tervét gátolta. Ezt később dr. Szekér Gyula - egyébként elévülhetetlen érdeme van a paksi atomerőműben - többször iheg is mondta, hogy, az időben ő nem támogatta, mert a vegyipar védője volt. Ezt őszintén meg is mondta, mint miniszterhelyettes az olajban volt érdekelt. Volt olyan miniszterhelyettes aki azt mondta: Béni én elismerem amit te csinálsz, de tudd meg, hogy mindenütt ellenséged leszek, mert én az olajat féltem. Akkor azok voltak az érvek, hogy az olajerőmű sokkal olcsóbb, mint az atomerőmű. Nagyképű lerohanáspk voltak, mondván, hogy 1980-ra 12 dollárért minden kikötőben lehet olajat venni. Ez még az olajválság előtt volt! Ekkor jelentek meg az olyan kijelentések, hogy az atomerőmű nem biztonságos. Ez a vélekedés viszont az emberi félelemből fakadt, műszakilag megalapozva nem volt. Maguknál a szovjeteknél is - a vezetők között - volt egy hasonló bizonytalanság. A kellően soha meg nem indokolt kifogásokat végül azzal támasztották alá, hogy nincs pénz az atomerőműre. így az elindult építkezés nagyon csúnyán állt le. Gyakorlatilag úgy állt le, hogy a miniszterelnökhelyettes írt egy levelet a szovjeteknek - mi csak később tudtuk meg, hogy ez egy pártközponti határozatra történt -, hogy kéri az elhalasztáshoz való hozzájárulásukat. Még a miniszter sem tudott erről a levélről, mi is csak úgy tudtuk meg, hogy átküldték fordításra hozzánk. A miniszter gyakorlatilag tőlem tudta meg, hogy van egy ilyen elképzelés. 1969 októberében készítettünk egy anyagot a soron következő kormányülésre, melyet 1970. január 2-án tartottak meg. A kormányülés „egyebek” napirendi pontjában Apró Antal a minisztertanács elnökhelyettese felvetette: itt a szovjetek válasza, nekünk is dönteni kellene. Ekkor született a határozat: a Magyar Kormány tudomásul veszi a szovjetek válaszát, és egyetért azzal, hogy az atomerőmű építése az 1980 utáni öt évre halasztassék. Döntöttek arról is, hogy a megkezdett munkákat úgy kell befejezni, hogy az állagmegóvás csorbát ne szenvedjen. Ezért 1970-ben még ezek a munkák folytak. Nekem ekkor az volt az érzésem, hogy ez a döntés olyan légkörben zajlott, hogy itt egy jó ideig hallani sem akarnak az atomerőmű építéséről. Ezek után szüntettük meg az építkezés titkárságát. Itt meg kell említenem, hogy az akkori kezdőcsapatból, ma egy ember van Pakson, mégpedig Szabó József, aki akkor még nagyon fiatal volt, hiszen 1968-ban végzett és ’69-ben került hozzánk. Hogyan alakult az ön sorsa ezek után? Sz. B.: Én akkor a VERTESZ élére kerültem és nagyon szép két évet töltöttem ott. Ugyanis 1972 februárjában volt egy Fock-Koszigin tárgyalás, ahol az 1975-87 közötti olajszállításról tárgyaltak. Ezen a tárgyaláson hangzott el az első nyet. Akkor volt az, hogy - azt hiszem - 12 millió tonna olajat igényeltünk, és a szovjetek azt mondták, 7 vagy 8 tonnát adnak csak. Ez egy nagy fordulópont, és ezután jön az olajválság. Ebben az időben kerül dr. Szekér Gyula a miniszteri székbe, és nagyon gyorsan elrendeli, hogy ismét vegyék elő az atomerőmű terveit. így 1972 áprilisában ismét megkerestek és 1972. szeptember fjével visszakerültem az atomerőmű titkárság élére, ezzel ismét megalakult a titkárság. Ekkor került hozzám például Balog! Jenő, AjtaiAladár, akikkel már az 1960-as években tárgyaltam, akik közben már letették a szakmérnöki vizsgákat. Az erőmű-építkezés történetében nagyon fontos állomás az 1972-es év, mert Szekér Gyula miniszter úgy indítja újra az építkezést, hogy Pakson legalább 4000 MW-os erőmű legyen. Ehhez kell az infrastruktúrát megépíteni. Ő mondja ki, hogy barakktábor van az országban elég, ezért az építőknek várost kell építeni, abban kell őket elhelyezni. Szekér Gyula mondta ki véglegesen, hogy ez a város Pakson legyen, Paksot kell nagyvárossá fejleszteni. Ez viszont rendkívül nagy ellenállásba ütközött, mert maga az a tény, hogy ne barakkokat építsünk, hanem várost, lényegesen nagyobb költségekkel járt. Az akkori szemlélet szerint: ami erőmű, az ipari beruházás, ami lakótelepi, az már a tanácsok feladata. A tanácsnak viszont nem volt pénze. Ezért olyan kegyes „csalásokat” követtünk el mint például a kultúrház építésénél, ahol azt mondtuk, hogy egy munkásművelődési otthon lesz, az építők részére mozielőadások lesznek itt. És csak így épülhetett meg a felvonulási költségek terhére. Ugyanilyen szisztéma alapján épült meg a volt „Ragacs” is. Paks méretei olyanok voltak, hogy az ipar addigi gondolkodásait messze meghaladták, és ez óriási konfliktust szült. Például a 32 tantermes iskolára azt mondták: ez egyszerűen észbontó, mert a vezetők csak saját magukat akarják naggyá tenni. Nézze, a mai fejjel azt mondom: nem volt minden döntésünk helyes és a mai gondokodás alapján néhány döntést másképp kellett volna meghozni, de például a kultúrházra még ma is büszke vagyok... Kedves Olvasó! A magnetofon még sok érdekességet rögzített a januári beszélgetésből, melyet a lap terjedelmi korlátái miatt nem áll módunkban közölni, ám> a szalagot archiváljuk és egyszer még bizonyosan elő fogjuk venni. Közben az idő nem állt meg. Szabó Benjamin nyáron nyugdíjba vonul, és mikor ezek a sorok megjelennek, már megkezdte a nyugdíj előtti szabadságát. A volt miniszteri biztosnak, a volt Paksi Atomerőmű Vállalat igazgatójának, a volt kormánybiztosnak, és az OVIT volt vezérigazgatójának jó egészséget, hosszú és békés nyugdíjas éveket kívánunk. Szerettük volna, ha a következő riportalanyunk dr. Lévárdi Ferenc lett volna, aki 1963-71. között mint nehézipari miniszter sokat tett az atomenergiai program magyarországi elindításában. Ám dr. Lévárdi Ferenc 1991-ben, 72 éves korában elhunyt.- Beregnyei -A vállalat részvénytársasággá való átalakulása hozott-e érdemleges változást a PADOSZ által szervezett üdülésben?- Még az rt. alakulása előtt történt egy megállapodás a vállalat gazdasági vezetésével, pontosabban a vezérigazgató úrral, a szociális és jóléti pénzek felhasználásáról. Célunk volt az üdülési keretösszeg növelése. Ez egyenesen arányos az üdülési lehetőségek és a férőhelyek számának gyarapo-Febniári számunkban a Preussen Elektra ajánlatát helyszűke miatt nem tudtuk teljes terjedelemben közölni. Az ismertető hátralévő része csak most jelenhet meg. Az erőmű főbb műszaki jellemzőinek áttekintése: A hermetikus teret egy 56 m átmérőjű, 32-56 mm falvastagságú, gömb alakú acélkonténment határolja, amely 6,3 bar túlnyomásra méretezett. Ezt a gömböt egy 1,8 m falvastagságú, külső hatások ellen védő vasbeton épület foglalja magába. A földrengés ellen védett épületek 0,25 g földfelszíni vízszintes gyorsulásérték elviselésére méretezettek (lásd elrendezési rajz). A reaktorok hűtőrendszere 4 keringető hurokból áll. Minden hurokhoz tartozik egy-egy függőleges „U” csöves gőzfejlesztő és egy-egy keringtető szivattyú. A hurkokban elzáró szerelvény nincs. A fővízkör üzemi nyomása 175 bar. A reaktor szabályozó szervei és a tartályon belüli mérések átvezetései csak a fedélhez csatlakoznak. A reaktor belső átmérője 5 m. Az üzemanyag-kazetták négyzet keresztmetszetűek, lemezburkolat nélkül. Az üzemanyagtöltet súlya 102,7 tonna. A tartály fedele 52 csavarral tömíthető, amiket a csavarhúzógép egyszerre képes meghúzni vagy meglazítani. A primerköri hőteljesítmény 3867 MW. A főberendezések tervezett élettartama 40 év. A pihentető medence követlenül az átrakó medence mellett helyezkedik el, képes befogadni 10 évi üzemeltetés kiégett fűtőelemeit. A fővízkörhöz csatlakozó üzemzavari zónahűtő rendszerek négy teljesen független „ággal” rendelkeznek. Az üzemzavar kezeléséhez kettő működése feltétedásával, szem előtt tartva természetesen az árak felfelé ívelő tendenciáját. Mit eredményeztek a tárgyalások?- A vállalat által finanszírozott üdülési keret ez év nettó felhasználása 8,5 M Ft, a tavalyi 4,5 M Ft-hoz képest. A dolgozók által befizetett térítési díj mintegy 2 M Ft, az idén visszaforgatható üdülésre. Ezek szerint az idei nettó felhasználás összesen 10,5 M Ft. lezett. Megkövetelt e rendszerek elemeinek üzem közbeni karbantarthatósága. A biztonsági rendszerek tervezésénél, az alkalmazott megoldások kiválasztásánál célkitűzés volt, hogy a tervezés idején meglévő legmagasabb műszaki színvonalat biztosítsák. Az üzemzavari hűtőrendszerek minden „ága” tartalmaz két hidroakkumulátort, egy bórosvíz tartályt, egy nagynyomású szivattyút, egy kisnyomású szivattyút ami egyben a remanens hő (maradó hőfejlődés) elvonó rendszer szivatytyúja is. A konténment zsompjába összefolyó vizek a kisnyomású szivattyúk szívóágára vezethetők. Sprinkler rendszer nincs, mert a számítások szerint erre nincs szükség. A gőzfejlesztők üzemzavari tápvízellátásáról 4x100% kapacitású önálló védőépületben elhelyezett, önálló sótalanvíz-tartállyal ellátott dízel motor hajtású üzemzavari tápszivattyúk gondoskodnak. A biztonsági analízis szerint ugyanis a zónaolvadás valószínűségében a legerősebb összetevő a tápvíz-vesztéssel járó üzemzavar. A biztonsági rendszerek térben mindenhol következetesen elkülönítettek, és hatékony építészeti megoldásokkal védettek. Az üzemzavari rendszereknél is alkalmazott magasfokú automatizáltság lényegesen csökkenti az emberi tényezők megbízhatóságát rontó hatását. A blokkhoz 1 db 1500/perc fordulatszámú, 1415 MW teljesítmé- Viyü gőzturbina tartozik. (A blokk nettó villamos teljesítménye 1342 MW.) A turbina egy kétáramú nagynyomású és három kétáramú kisnyomású házból épül fel. A frissgőz nyomása 64 bar. A kisnyomású forgórész tárcsái zsugorkötéssel kapcsolódnak a tengely- Igen, ez valóban jelentős.öszszeg. Ez a pénzbeli növekedés azt jelenti, hogy pl. a tavalyi 600 főhöz képest az idén 1100 főnek kínálhatunk üdülési lehetőséget. Hogyan alakulnak az idén a térítési díjak?- Sajnálatos, hogy eltörölték a belföldi üdülések térítési díjának 50%-ra vonatkozó adókedvezményt. Most a teljes üdülési juttatás adóköteles. hez. A nagy- és kisnyomású házak között egyfokozatú cseppleválasztó túlhevítő van. A 425 m3 térfogatú táptartályhoz három villamos meghajtású tápszivattyú tartozik. A generátor feszültsége 27 kV. Érdekessége, hogy a forgórésze is vízhűtéses. A főtranszformátorok (2 db) háromfázisú, 850 MW teljesítményű berendezések. Magyarországi létesítés esetén ez 3 db egyfázisú transzformátorra módosulna a Ganz VM gyártás miatt. A házi üzemi villamosenergia-ellátáshoz 2 db azonos felépítésű házi üzemi transzformátor, 4 db 10 kV-os blokkelosztó és 1 db tartalék transzformátor áll rendelkezésre. A 10 kV-os feszültségszint a magyar gyakorlattól eltérő. A négy biztonsági rendszer mindegyikéhez egy-egy 10 kV-os dízelgenerátortartozik. A következetesen alkalmazott négyszeres tagozódás valamennyi feszültségszinten érvényesül. A „Konvoi” tervekben alighanem az irányítástechnika fog elsők között módosulni. A fejlődés ezen a területen olyan gyors, hogy egy bármennyire isjól bevált megoldás mellett sem lehet néhány évnél tovább „lehorgonyozni”. A SIEMENS, a ’90-es évek közepétől az ún. „Konvoi-95” tervhez új digitális irányítástechnikát készít elő, a védelmi rendszerek eszközkészletét is beleértve. Az irányítástechnikai kábelezést optikai kábelekkel tervezik megoldani. A radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatban elmondható, hogy a keletkező hulladékok minimalizálása a „Konvoi” blokkok tervezésénél alapvető feladat volt. A „Konvoi-95” terv az erőmű teljes élettartama alatt keletkező hulladékok tárolását és azok végleges 1. Reaktorépület. 2. Nukleáris rész - gépészet. 3. Nukleáris rész - villamos berendezések. 4. Nukleáris rész - üzemanyag-kezelés. 5. Nukleáris rész - irányítástechnika. 6. Turbinaépület. 7. Gőzgenerátor biztonságiszelepkamra. 8. Belépésellenőrző épület. 9. Üzemanyagfogadó épületrész. 10. Dízel gépház A. 11. Dízel gépház B. 12. Biztonsági hűtővízellátás A. 13. Biztonsági hűtővízellátás B. 14. Radioaktív hulladék kezelő épület. 15. Szilárd hulladék kezelő épületrész. 16. Szennyezett műhely. Milyen erőművet építsünk? 2. Atomerőmű-létesítési ajánlatok IV.
