Atomerőmű, 1992 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1992-04-01 / 4. szám

10 ATOMERŐMŰ Visszatekintés II. A „Druzsba” tervtől az első „Nyet”-ig Beszélgetés Szabó Benjáminnál (A februári azonos című cikkünk folytatását csak a mostani számban tudjuk közölni - a szerk.) Ez év december 28-án lesz tíz éve annak, hogy az atomerőmű l-es blokkját az országos hálózatra kapcsolták, és tizenöt évvel ezelőtt, no­vember első hetében jelent meg az „Atomerőmű Építői” című újság, a mai „Atomerőmű” elődje. Ezek az évfordulók adták az impulzust a visszatekintésre, az esemé­nyek felidézésére, olyan személyek megszólaltatására, akik jelentős egyéniségei voltak a nagy építkezésnek. A visszatekintés szükségessé­gét a múltban is becsületesn dolgozók iránti tisztelet kell, hogy plántál­ja, hiszen ez adhat tartást és erőt a jelen feladatainak megoldásához, és a jövőbe vetett hitünk megerősítéséhez. Mennyiért és hol üdülünk a nyáron1 Topor Magdolna beszélget Kiss Mihály szb-titkárral Visszatekintve az elmúlt évti­zedekre, melyik időszak volt a legnehezebb?- Számomra az 1969-es év volt a pályafutásom legnehe­zebb éve, ez volt a nagy ütkö­zések éve. Már 1968 vége felé elejtett megjegyzésekből - vezetői - kivehető egy olyan szemlélet, miszerint nem is biztos, hogy kell az atomerőmű. Ez a nézet igazán 1969-ben erősödik meg, és az a csúnya benne, hogy nem az asztalon, hanem a kujisszák mögött játszódó vélekedésekről van szó. Volt egy miniszterelnök-he­lyettes, aki fogadott, és na­gyon fel volt készülve atom­­erőmüves témából, mert az első 1-2 percben ilyen kérdése hangzott el: „mondja Szabó elvtárs, milyen egyéni érdeke fűződik magának az atomerő­mű megépítéséhez?” Nem lehetett tisztán tudni, hogy ki miért ellenzi az atom­erőművet. Egy biztos vonulat volt - mely csak később kristályoso­dott ki bennem - pedig az ole­finprogram támogatói elle­nezték az atomerőművet, mert az olajosok nagy tervét gátolta. Ezt később dr. Szekér Gyula - egyébként elévülhe­tetlen érdeme van a paksi atomerőműben - többször iheg is mondta, hogy, az idő­ben ő nem támogatta, mert a vegyipar védője volt. Ezt őszintén meg is mondta, mint miniszterhelyettes az olajban volt érdekelt. Volt olyan miniszterhelyet­tes aki azt mondta: Béni én elismerem amit te csinálsz, de tudd meg, hogy mindenütt el­lenséged leszek, mert én az olajat féltem. Akkor azok vol­tak az érvek, hogy az olajerő­mű sokkal olcsóbb, mint az atomerőmű. Nagyképű lero­­hanáspk voltak, mondván, hogy 1980-ra 12 dollárért min­den kikötőben lehet olajat venni. Ez még az olajválság előtt volt! Ekkor jelentek meg az olyan kijelentések, hogy az atomerőmű nem biztonságos. Ez a vélekedés viszont az em­beri félelemből fakadt, mű­szakilag megalapozva nem volt. Maguknál a szovjeteknél is - a vezetők között - volt egy hasonló bizonytalanság. A kellően soha meg nem in­dokolt kifogásokat végül azzal támasztották alá, hogy nincs pénz az atomerőműre. így az elindult építkezés nagyon csú­nyán állt le. Gyakorlatilag úgy állt le, hogy a miniszterelnök­helyettes írt egy levelet a szov­jeteknek - mi csak később tudtuk meg, hogy ez egy párt­központi határozatra történt -, hogy kéri az elhalasztáshoz való hozzájárulásukat. Még a miniszter sem tudott erről a levélről, mi is csak úgy tudtuk meg, hogy átküldték fordítás­ra hozzánk. A miniszter gya­korlatilag tőlem tudta meg, hogy van egy ilyen elképzelés. 1969 októberében készítet­tünk egy anyagot a soron kö­vetkező kormányülésre, me­lyet 1970. január 2-án tartottak meg. A kormányülés „egyebek” napirendi pontjában Apró An­tal a minisztertanács elnökhe­lyettese felvetette: itt a szovje­tek válasza, nekünk is dönteni kellene. Ekkor született a ha­tározat: a Magyar Kormány tudomásul veszi a szovjetek válaszát, és egyetért azzal, hogy az atomerőmű építése az 1980 utáni öt évre halasztas­­sék. Döntöttek arról is, hogy a megkezdett munkákat úgy kell befejezni, hogy az állag­­megóvás csorbát ne szenved­jen. Ezért 1970-ben még ezek a munkák folytak. Nekem ek­kor az volt az érzésem, hogy ez a döntés olyan légkörben zajlott, hogy itt egy jó ideig hallani sem akarnak az atom­erőmű építéséről. Ezek után szüntettük meg az építkezés titkárságát. Itt meg kell említenem, hogy az akkori kezdőcsapatból, ma egy ember van Pakson, még­pedig Szabó József, aki akkor még nagyon fiatal volt, hiszen 1968-ban végzett és ’69-ben került hozzánk. Hogyan alakult az ön sorsa ezek után? Sz. B.: Én akkor a VER­­TESZ élére kerültem és na­gyon szép két évet töltöttem ott. Ugyanis 1972 februárjában volt egy Fock-Koszigin tárgya­lás, ahol az 1975-87 közötti olajszállításról tárgyaltak. Ezen a tárgyaláson hangzott el az első nyet. Akkor volt az, hogy - azt hiszem - 12 millió tonna olajat igényeltünk, és a szovjetek azt mondták, 7 vagy 8 tonnát adnak csak. Ez egy nagy fordulópont, és ezután jön az olajválság. Eb­ben az időben kerül dr. Szekér Gyula a miniszteri székbe, és nagyon gyorsan elrendeli, hogy ismét vegyék elő az atomerőmű terveit. így 1972 áprilisában ismét megkeres­tek és 1972. szeptember fjé­vel visszakerültem az atom­erőmű titkárság élére, ezzel is­mét megalakult a titkárság. Ekkor került hozzám például Balog! Jenő, AjtaiAladár, akik­kel már az 1960-as években tárgyaltam, akik közben már letették a szakmérnöki vizsgá­kat. Az erőmű-építkezés törté­netében nagyon fontos állo­más az 1972-es év, mert Szekér Gyula miniszter úgy indítja új­ra az építkezést, hogy Pakson legalább 4000 MW-os erőmű legyen. Ehhez kell az infra­struktúrát megépíteni. Ő mondja ki, hogy barakktábor van az országban elég, ezért az építőknek várost kell építe­ni, abban kell őket elhelyezni. Szekér Gyula mondta ki végle­gesen, hogy ez a város Pakson legyen, Paksot kell nagyváros­sá fejleszteni. Ez viszont rendkívül nagy ellenállásba ütközött, mert maga az a tény, hogy ne barak­kokat építsünk, hanem várost, lényegesen nagyobb költsé­gekkel járt. Az akkori szemlélet szerint: ami erőmű, az ipari beruhá­zás, ami lakótelepi, az már a tanácsok feladata. A tanács­nak viszont nem volt pénze. Ezért olyan kegyes „csaláso­kat” követtünk el mint például a kultúrház építésénél, ahol azt mondtuk, hogy egy mun­kásművelődési otthon lesz, az építők részére mozielőadások lesznek itt. És csak így épülhe­tett meg a felvonulási költsé­gek terhére. Ugyanilyen szisz­téma alapján épült meg a volt „Ragacs” is. Paks méretei olyanok vol­tak, hogy az ipar addigi gon­dolkodásait messze megha­ladták, és ez óriási konfliktust szült. Például a 32 tantermes iskolára azt mondták: ez egy­szerűen észbontó, mert a ve­zetők csak saját magukat akar­ják naggyá tenni. Nézze, a mai fejjel azt mon­dom: nem volt minden dönté­sünk helyes és a mai gondoko­­dás alapján néhány döntést másképp kellett volna meg­hozni, de például a kultúrház­­ra még ma is büszke vagyok... Kedves Olvasó! A mag­netofon még sok érdekes­séget rögzített a januári beszélgetésből, melyet a lap terjedelmi korlátái miatt nem áll módunkban közölni, ám> a szalagot archiváljuk és egyszer még bizonyosan elő fog­juk venni. Közben az idő nem állt meg. Szabó Ben­jamin nyáron nyugdíjba vonul, és mikor ezek a so­rok megjelennek, már megkezdte a nyugdíj előt­ti szabadságát. A volt miniszteri biz­tosnak, a volt Paksi Atom­erőmű Vállalat igazgató­jának, a volt kormánybiz­tosnak, és az OVIT volt vezérigazgatójának jó egészséget, hosszú és bé­kés nyugdíjas éveket kívá­nunk. Szerettük volna, ha a következő riportalanyunk dr. Lévárdi Ferenc lett vol­na, aki 1963-71. között mint nehézipari miniszter sokat tett az atomenergiai program magyarországi elindításában. Ám dr. Lé­várdi Ferenc 1991-ben, 72 éves korában elhunyt.- Beregnyei -A vállalat részvénytársasággá való átalakulása hozott-e érdemle­ges változást a PADOSZ által szer­vezett üdülésben?- Még az rt. alakulása előtt tör­tént egy megállapodás a vállalat gazdasági vezetésével, pontosab­ban a vezérigazgató úrral, a szo­ciális és jóléti pénzek felhasználá­sáról. Célunk volt az üdülési ke­retösszeg növelése. Ez egyenesen arányos az üdülési lehetőségek és a férőhelyek számának gyarapo-Febniári számunkban a Preus­­sen Elektra ajánlatát helyszűke miatt nem tudtuk teljes terjedelem­ben közölni. Az ismertető hátralévő része csak most jelenhet meg. Az erőmű főbb műszaki jellem­zőinek áttekintése: A hermetikus teret egy 56 m át­mérőjű, 32-56 mm falvastagságú, gömb alakú acélkonténment ha­tárolja, amely 6,3 bar túlnyomásra méretezett. Ezt a gömböt egy 1,8 m falvastagságú, külső hatások el­len védő vasbeton épület foglalja magába. A földrengés ellen védett épü­letek 0,25 g földfelszíni vízszintes gyorsulásérték elviselésére mére­tezettek (lásd elrendezési rajz). A reaktorok hűtőrendszere 4 keringető hurokból áll. Minden hurokhoz tartozik egy-egy függő­leges „U” csöves gőzfejlesztő és egy-egy keringtető szivattyú. A hurkokban elzáró szerelvény nincs. A fővízkör üzemi nyomása 175 bar. A reaktor szabályozó szervei és a tartályon belüli méré­sek átvezetései csak a fedélhez csatlakoznak. A reaktor belső át­mérője 5 m. Az üzemanyag-kazet­ták négyzet keresztmetszetűek, lemezburkolat nélkül. Az üzem­anyagtöltet súlya 102,7 tonna. A tartály fedele 52 csavarral tömít­­hető, amiket a csavarhúzógép egy­szerre képes meghúzni vagy meg­lazítani. A primerköri hőteljesít­mény 3867 MW. A főberendezé­sek tervezett élettartama 40 év. A pihentető medence követlenül az átrakó medence mellett helyezke­dik el, képes befogadni 10 évi üze­meltetés kiégett fűtőelemeit. A fővízkörhöz csatlakozó üzemzavari zónahűtő rendszerek négy teljesen független „ággal” rendelkeznek. Az üzemzavar ke­zeléséhez kettő működése feltéte­dásával, szem előtt tartva termé­szetesen az árak felfelé ívelő ten­denciáját. Mit eredményeztek a tárgyalá­sok?- A vállalat által finanszírozott üdülési keret ez év nettó felhaszná­lása 8,5 M Ft, a tavalyi 4,5 M Ft-hoz képest. A dolgozók által befizetett térítési díj mintegy 2 M Ft, az idén visszaforgatható üdülésre. Ezek szerint az idei nettó felhasz­nálás összesen 10,5 M Ft. lezett. Megkövetelt e rendszerek elemeinek üzem közbeni karban­tarthatósága. A biztonsági rend­szerek tervezésénél, az alkalma­zott megoldások kiválasztásánál célkitűzés volt, hogy a tervezés idején meglévő legmagasabb mű­szaki színvonalat biztosítsák. Az üzemzavari hűtőrendszerek min­den „ága” tartalmaz két hidroak­­kumulátort, egy bórosvíz tartályt, egy nagynyomású szivattyút, egy kisnyomású szivattyút ami egy­ben a remanens hő (maradó hő­fejlődés) elvonó rendszer szivaty­­tyúja is. A konténment zsompjába összefolyó vizek a kisnyomású szivattyúk szívóágára vezethetők. Sprinkler rendszer nincs, mert a számítások szerint erre nincs szükség. A gőzfejlesztők üzemzavari tápvízellátásáról 4x100% kapacitá­sú önálló védőépületben elhelye­zett, önálló sótalanvíz-tartállyal ellátott dízel motor hajtású üzem­zavari tápszivattyúk gondoskod­nak. A biztonsági analízis szerint ugyanis a zónaolvadás valószínű­ségében a legerősebb összetevő a tápvíz-vesztéssel járó üzemzavar. A biztonsági rendszerek térben mindenhol következetesen elkü­lönítettek, és hatékony építészeti megoldásokkal védettek. Az üzemzavari rendszereknél is alkalmazott magasfokú auto­matizáltság lényegesen csökkenti az emberi tényezők megbízható­ságát rontó hatását. A blokkhoz 1 db 1500/perc for­dulatszámú, 1415 MW teljesítmé- Viyü gőzturbina tartozik. (A blokk nettó villamos teljesítménye 1342 MW.) A turbina egy kétáramú nagynyomású és három kétáramú kisnyomású házból épül fel. A frissgőz nyomása 64 bar. A kis­nyomású forgórész tárcsái zsugor­kötéssel kapcsolódnak a tengely­- Igen, ez valóban jelentős.ösz­­szeg. Ez a pénzbeli növekedés azt jelenti, hogy pl. a tavalyi 600 főhöz képest az idén 1100 főnek kínálha­tunk üdülési lehetőséget. Hogyan alakulnak az idén a térí­tési díjak?- Sajnálatos, hogy eltörölték a belföldi üdülések térítési díjának 50%-ra vonatkozó adókedvez­ményt. Most a teljes üdülési juttatás adóköteles. hez. A nagy- és kisnyomású házak között egyfokozatú csepplevá­lasztó túlhevítő van. A 425 m3 tér­fogatú táptartályhoz három villa­mos meghajtású tápszivattyú tar­tozik. A generátor feszültsége 27 kV. Érdekessége, hogy a forgórésze is vízhűtéses. A főtranszformátorok (2 db) háromfázisú, 850 MW telje­sítményű berendezések. Ma­gyarországi létesítés esetén ez 3 db egyfázisú transzformátorra módosulna a Ganz VM gyártás miatt. A házi üzemi villamosener­­gia-ellátáshoz 2 db azonos felépí­tésű házi üzemi transzformátor, 4 db 10 kV-os blokkelosztó és 1 db tartalék transzformátor áll rendel­kezésre. A 10 kV-os feszültség­­szint a magyar gyakorlattól eltérő. A négy biztonsági rendszer mind­egyikéhez egy-egy 10 kV-os dízel­generátortartozik. A következete­sen alkalmazott négyszeres tago­zódás valamennyi feszültségszin­ten érvényesül. A „Konvoi” tervekben aligha­nem az irányítástechnika fog el­sők között módosulni. A fejlődés ezen a területen olyan gyors, hogy egy bármennyire isjól bevált meg­oldás mellett sem lehet néhány évnél tovább „lehorgonyozni”. A SIEMENS, a ’90-es évek kö­zepétől az ún. „Konvoi-95” terv­hez új digitális irányítástechnikát készít elő, a védelmi rendszerek eszközkészletét is beleértve. Az irányítástechnikai kábelezést op­tikai kábelekkel tervezik megolda­ni. A radioaktív hulladékok keze­lésével kapcsolatban elmondható, hogy a keletkező hulladékok mi­nimalizálása a „Konvoi” blokkok tervezésénél alapvető feladat volt. A „Konvoi-95” terv az erőmű tel­jes élettartama alatt keletkező hul­ladékok tárolását és azok végleges 1. Reaktorépület. 2. Nukleáris rész - gépészet. 3. Nukleáris rész - villamos berendezések. 4. Nukleáris rész - üzemanyag-kezelés. 5. Nukleáris rész - irányítástechnika. 6. Turbinaépület. 7. Gőzgenerátor biztonságiszelep­­kamra. 8. Belépésellenőrző épület. 9. Üzemanyagfogadó épületrész. 10. Dízel gépház A. 11. Dízel gépház B. 12. Biztonsági hűtővízellátás A. 13. Biztonsági hűtővízellátás B. 14. Radioaktív hulladék kezelő épület. 15. Szilárd hulladék kezelő épületrész. 16. Szennyezett műhely. Milyen erőművet építsünk? 2. Atomerőmű-létesítési ajánlatok IV.

Next

/
Oldalképek
Tartalom