Atomerőmű, 1992 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1992-04-01 / 4. szám

ATOMERŐMŰ 7 Olvasói levelek, vélemények Kedves Barátaink! Egy Gyomaendrődről Paksra költözött ismerő­söm, Ambruzs Kati elküldte nekünk a Mi lehet a ma­gyarázata c. cikket. (Megjelent 1992. januári szám 8. oldalán - a szerk.) A cikk szerint Önök keresik annak az okát, hogy igen sok paksi lakos születési helyeként Endrőd van bejelölve. Mi, az endrődi Honismereti Egyesület - már rég­óta gyűjtjük saját szülőfalunk történetét, úgyhogy megértjük az Önök törekvéseit, és amivel tudunk, se­gítünk. A választ Endrőd néhány sajátosságának a be­mutatásával kell kezdenem. Endrőd alföldi falu, ahol a megélhetést a földmű­velés és az állattartás jelentette és jelenti. Viszont a te­lepüléshez az átlagosnál kevesebb művelhető föld tartozott mindig. Sajátossága még a falunak, hogy ka­tolikus település; a mi asszonyaink régen megszültek minden gyereket, 8-10 gyerek volt az átlagos „lét­szám” családonként. Nyilvánvaló, hogy egy bizonyos idő eltelte után egyre feszítőbbé vált a helyzet - a föld nem tudta eltartani lakóit. A századforduló utáni helyzetet még nehezítették egyéb, országos gondok is. Úgyhogy a falu lakói kénytelenek voltak minden kínálkozó munkát felvállalni. Ekkor váltak híressé az endrődi summáslányok. Dolgosak voltak, tiszták vol­tak, úgyhogy szívesen alkalmazták őket. De bejárták - lehet mondani - az endrődi kubikosok is az egész vi­lágot. Korabeli dokumentumok bizonyítják, hogy a Békés megyei falvak közül Endrődről kérték a legtöb­ben a kivándorlási iratokat. Amikor az országos politika a német ajkúak jó ré­szét kitelepítésre ítélte, a helyükre, földjeikre, üresen maradt házaikba az ország más részeiből áttelepített olyan családokat, akik szintén kiszolgáltatott helyzet­ben voltak. Hiszen nyilvánvaló, hogy az endrődi em­ber is itthon szeretett volna megélni, de egyszerűen nem jutott neki föld. Endrődön az 1945-ös földosztás során sok család - bár kért - nem kapott földet. Az áttelepítést a hatóságok szervezték, és csopor­tosan történtek az áttelepülések. Fájdalmas volt az el­szakadás a szülőfalutól, és nem hiszem, hogy az otta­ni első évek túl rózsásak lettek volna. Jó néhányan ha­za is jöttek. Knap Vince bácsi is hazajött. Az a család ugyanis, ahová őket irányították, otthon maradt, buj­káltak. Vince bácsi megértette, hogy azok is pont olyan parasztcsalád, mint ők, és hazajöttek. De per­sze, az országos politikába nemigen láttak bele akkor sem az egyszerű emberek. Endrődről egyébként Németkérre és Dunakömlőd­­re, valamint Garára telepítettek családokat. Nem tu­dunk arról, hogy egyenesen Paksra költöztek volna földijeink. Hogy mégis Pakson kötöttek ki, annak - feltehe­tően - a jobb munkalehetőség volt az oka. Vagy az atomerőmű építése vagy más vonzóerő. Tehát a mi válaszunk: Endrődről a földhözjutás re­ményében eltelepült családok kerültek Németkérre és Dunakömlődre, majd onnan egy újabb helyváltoz­tatással kerülhettek Paksra a családok. Sok ilyen elszomorító részlete van Endrőd történe­tének. Elvitték az izraelita lakosokat. Jól tudtak együtt élni a faluval, sokan máig emlegetik szegénye­ket. Aztán megszűnt a tanyavilág. Az endrődiek több mint a fele tanyán élt, úgyhogy ez a „rendelkezés” tel­jesen felborította a falu életét. Akkor is nagyon sokan elköltöztek. A kuláküldözés során is sokan felköltöztek Buda­pestre, mind az ügyesebbjei. Aztán ... sorolhatnám még. A végeredmény: míg 1930 körül közel 15 000 lakosa volt a falunak, ma alig 6000! Kérem, írjanak a mi egyesületünk jelentkezéséről. Arról, hogy Endrőd mindmáig számon tartja elköltö­zött lakosait, emlegetjük őket. írjanak még arról is, hogy megjelentettünk egy Endrődi füzetek c. kis kiadványt, amelynek alcíme: Az endrődi gyerekek élete a századfordulótól. Aki esetleg kéri, a következő címen megrendelheti: Hon­ismereti Egyesület, Gyomaendrőd, Pf. 20. 5501. (150 Ft/db). Remélem, nem értik félre ez utóbbi kérést. Nem apróhirdetés akart lenni, annál is inkább, mivel mi magunk is anyagiakkal támogatjuk a kiadványt. Csu­pán azért kérjük az értesítést az endrődi füzetek első kötetéről, hogy ha valaki akar olvasni a szülőfalujáról, hát megtehesse. Még egy kérés. Ha az Önök cikkére olyan válasz ke­rül be, amely esetleg részletesebb, vagy címet tudnak meg, kérem, közöljék velünk. Igen szeretnénk fel­venni a kapcsolatot legalább 2-3 áttelepült endrődi­­vel. Segítségüket előre is köszönjük. Ha erre járnak, lá­togassanak meg minket. HORNOK LAJOSNÉ egyesületvezetö Honismereti Egyesület Tisztelt szerkesztőség! A márciusi számban Rósa Géza „sugárfertő­zésről” szóló cikke megemlíti Hajmáskért. A haj­máskéri helyzetről alkotott kép teljessé tételéhez szeretném az olvasókat tájékoztatni a követke­zőkről. A Hajmáskérre a „Csernobil öröksége” alapít­vány által telepítendő szanatórium ellen a követ­kező fő kifogásaink vannak. 1. Egészségügy. Nem tudunk hinni az olyan or­vosi szakvéleménynek, amely azt állítja, hogy „az érintett körzetekben (Csernobil környékéről van szó - FGy) élő lakosság soraiban... a sugárzásnak tulajdonítható megbetegedések nem fordulnak elő”(Dr. Sztanyik B. László), amikor maga a belo­rusz külügyminiszter is úgy nyilatkozott, hogy a 800 000 gyermekből csak 50 000 tekinthető egész­ségesnek. (Ezért is kértünk interjút dr. Ótós Mik­lóstól, és az interjút az általunk kiadott helyi új­ságban közöljük). 2. „Csernobil öröksége” alapítvány. Nem lá­tunk garanciát a pénzügyi fedezetre. Eddig volt már szó ENSZ támogatásról, olajszállításról, olasz cég hiteléről, és a legújabb a Református Vi­lágegyház által történő finanszírozás. Nem csoda, hogy a pénz nem jön össze; ki szállna be egy olyan alapítványba, amely vagyonának 80%-ával vállal­kozhat. 3. Elszigetelődés. Az oroszok miatt eddig sem csengett jól Hajmáskér neve. Ha ezt most behe­lyettesítik Csemobillal, nem fogunk csodálkozni azon, hogy a hajmáskérieket, vagy a hajmáskéri termékeket sehol sem fogadják jó szívvel. 4. Ex-szovjetek. Ha idetelepül a szanatórium, az természetes központja lesz az ex-Szovjetunió­ból legálisan, vagy illegálisan érkezőknek. Nem kívánunk az orosz maffia központja lenni. 5. Az egész ügy lebonyolítása. Az események csak címszavakban: az ügyben a falugyűlést alá­írásokkal kellett kikényszeríteni. A falugyűlésen 99%-ban elutasították a szanatórium létesítését. Két hónappal később a létesítést népszavazáson 61% megszavazta. Dacára annak, hogy Alkot­mánybírósághoz a népszavazással kapcsolatban benyújtott panaszról még nem született döntés, a falu vezetésének egy része és az alapítvány teljes gőzzel dolgozik a megvalósításon (ami jogszerű ugyan, de nem biztos, hogy célszerű). Az „igen”-t képviselők nem hajlandók kiállni a falu nyilvá­nossága elé, hogy érvekkel védjék meg igazukat. Több mint ötszáz hajmáskéri lakos (a falu lélek­­száma 1300 körül van) írt alá a szanatórium létesí­tését ellenző nyilatkozatot. Az egész kérdés kulcspontja a tulajdonjog. A tábor az állam tulajdonában van, és hatalmi vagy más érdekből az állam figyelmen kívül hagyva a gazdasági racionalitás és a demokrácia alapelveit, rá akarja kényszeríteni a falura az akaratát. Ez el­len tiltakozunk és teszünk, minden törvényes le­hetőséget megragadva. Nem a belorusz gyerekek ellen vagyunk. Mély­ségesen sajnálunk mindenkit, akár belorusz, akár magyar, akár felnőtt, akár gyerek, aki az emberi felelőtlenség, a csernobili katasztrófa miatt napo­kat, éveket, vagy évtizedeket vesztett az életéből. Nem hagyjuk azonban, hogy ezt a szomorú tényt egyesek védőpajzsként maguk előtt tartva a mi életünket is tönkretegyék. Fülöp Győző A „Hajmáskér jövője” egyesület elnöke A Magyar Villamos Művek Rt. közleményeiből Az új Villamosenergia Törvény tervezete A törvény célja az alapvető fontosságú szolgáltatások jog­szabályi kereteinek meghatá­rozása, a fogyasztók érdekvé­delme, az élet, a tulajdon és a környezet védelme, valamint a források hatékony felhasz­nálásának figyelembevétele. A törvény hatálya kiterjed a villamos energia és távhő ter­melésére, átalakítására, átvite­lére, kereskedelmére, elosztá­sára és felhasználására. Az első nagy fejezet a straté­giai fontosságú nemzeti érde­kekkel foglalkozik. Ide tarto­zik: havária esetek (katasztró­fák stb.) kezelése, jelentősebb export-import jóváhagyásá­nak jogköre és a rendkívüli esetekben érvényes jogkörök. A második fejezet szabá­lyozza az energetikai létesít­mények telepítési helyének ki­­választási és ennek engedélye­zési rendjét. Ebbe beletartozik a nagy erőművek, az országos alaphálózat és az elosztóháló­zat telepítése. A törvény mind. a jóváhagyási folyamat ele­meit, mind a lefolytatás mód­ját szabályozza. E fejezet tár­gyalja az idegen tulajdonnal kapcsolatos jogokat is. A tör­vény Szabályozó Testületet állít fel a szolgáltatás felügye­letére, amelynek működési módját és hatáskörét részlete­sen szabályozza. A törvény leírja az ármegál­lapítás elvét, amelynek lénye­ge az, hogy az állam minden villamosenergia-árat szabá­lyoz, kivéve a fűtőanyagok árát. A szolgáltatás folytatásá­ra adott engedéllyel együtt jár a szolgáltatási kötelezettség előírása is. A törvény meg­teremti a fogyasztó védelmé-Az MVMT 1991. évi lét­szám-, bér- és keresetgazdál­kodása a tervezettnél kedve­zőbben alakult. A bázislét­nek intézményes formáját. Ebbe beletartozik a panaszok kezelése, a szolgáltatás minő­ségének figyelése és a követel­mények nem teljesítése ese­tén érvényes szankciók. Az energiahatékonyság, energia­takarékosság is a törvény kere­tébe tartozik. Előírja az állam, a szolgáltató és a Szabályozó Testület feladatait ezen a terü­leten. A Szabályozó Testület jogköre, hogy a legkisebb költ­ségű szolgáltatást kívánja meg, és csak ezt ismertesse el az árban. Mind a villamos-, mind a hő­energia-szolgáltatás területén meg kell követelni a külön jog­szabályokban előírt biztonsági követelmények megtartását. Külön fejezet foglalkozik azokkal a villamosenergia-ter­melőkkel, akik nem vesznek részt a közvetlen szolgáltatás­ban. Ezek által termelt áramot közcélú szolgáltatóknak meg kell vásárolniuk. A Szabályozó Testület sza­bályozza, hogy a távvezetéke­ket miként lehet igénybevenni villamosenergia-szolgáltatás­­ra. A jövőben ezt az Európai Közösség irányelvei szerint kell végezni. A Szabályozó Testület jogköre még, hogy fe­lülvizsgálja és jóváhagyja a szabályozás körébe tartozó vállalatok más irányú tevé­kenységeit, összeolvadását és felvásárlásait. Az információs rendelkezé­sek szerint a Szabályozó Tes­tületjogköre, hogy a szabályo­zás körébe tartozó vállalatok­tól begyűjtse az előrejelzése­ket, amelyeket az állam nyil­vánosságra hoz az Országgyű­lés és a közvélemény számára. szám (1990. évi tény) 42329 fő, a tervezett 41007 volt. A csökkenés (1322 fő) a VER­­TESZ kiválására tekintettel lett előirányozva. A tény lét­szám 39 740, azaz 1267-tel ala­csonyabb a tervezettnél, melyből 500 fő csökkenés az ERŐKAR, az ERBE és a VITÉV vállalatoknál követke­zett be, míg a további (kb. 1,8%) lényegében egyenletesn oszlik meg az erőművi, ill. há­lózati vállalatok között. Az adatokból megállapítha­tó, hogy- javult az iparágban az élő­munka hatékonysága, ame­lyet más mutatók (pl. a túlóra­felhasználás mérséklődése) is alátámasztanak;- nem történt olyan jelen­tős, egy vállalatra (térségre) koncentrálódó létszámcsök­kenés, amely az adott környe­zetben foglalkoztatási gondot okozott volna, ill. fokozta vol­na az ilyen jellegű nehézsége­ket. Az MVMT bázis bérköltsé­ge 7626 millió Ft, a tervezett 9147 millió Ft volt, a tervezett növekmény tehát 20%-nak fe­lelt meg. A tényleges (várha­tó) felhasználás 9770 millió Ft, ami 28%-os növekedést jelent. A bázis átlagbér 189,5 ezer Ft/ fő volt, a tény (várható) 250 ezer Ft/fő, év; ami 32%-os át­lagbér növekedéssel egyenér­tékű. Az átlagkereset bázisér­téke 208,9 ezer Ft/fő, a tény (várható) 288,3 ezer Ft/fő, év; a növekedés tehát 38%-os. Az adatokból megállapítha­tó, hogy- a tröszti dolgozók bruttó átlagkeresete az inflációt meg­haladó mértékben nőtt, ebben döntő szerepe volt az év végi részesedés növekedésének, amelynek forrása az eredmé­nyes gazdálkodás volt;- az iparági vállalatok gya­korlatilag teljes mértékben ki tudták használni a bérköltség növelésére a bérszabályozás­ban rejlő lehetőségeket, anél­kül azonban, hogy „büntető” intézkedés (adó) hatálya alá került volna a tröszt. Az ipar­ágban részben a ráfordítások növelésével, részben a gazda­ságosság javításával sikerült a szociális ellátás korábban elért, elismerten magas szín­vonalát megőrizni. A ráfordí­tások növekedése az iparág át­lagában mintegy 20%, bár egyes területeken (pl. üzemi étkeztetés, munkásszállítás) a költségek növekedése ezt a mértéket meghaladja. A fejlesztések közül a legje­lentősebbekre az üdültetés te­rületén került sor. így pl. az Inotai Erőmű Vállalat mesteri üdülőjében hat új, egy-egy család befogadására alkalmas faházat telepítettek, korszerű­sítették, ill. teljesen felújítot­ták a Dunamenti HV balaton­kenesei, a Borsodi HV tapol­cai, az MVMT siófoki, vala­mint a DÉMÁSZ zamárdi üdülőjét. Az üzemegészségügy terü­letén új létesítmény a paksi üzemorvosi rendelő, a Duna­­menti HV fogorvosi rendelő­je. A meglévő létesítmények bővítésére, ill. felszereltségé­nek javítására több vállalatnál, így pl. a Gagarin HV-nál, a Ti­szai HV-nál és az ÉDÁSZ-nál is sor került. Sajnálatos vi­szont, hogy megfelelően fel­készült vállalkozó hiánya miatt elmaradt a DÉMÁSZ új üzemorvosi rendelőjének ki­vitelezése. A szociálpolitika egyéb te­rületein végrehajtott fejleszté­sek közül említést érdemel, hogy a Gagarin HV 39, a DÉMÁSZ 9 új vállalati bérla­kást létesített, a Tiszai HV egy új 70 fős munkásszállást épí­tett és jelentősen bővítette sportlétesítményeit. Mint a vázlatos felsorolás­ból is kitűnik, a nehezebb gaz­dálkodási feltételek ellenére a szociálpolitika egyes terüle­tein nemcsak a szintentartás valósult meg, hanem az ellátás Kedvezően alakult a munkavállalók helyzete a villamosenergia-iparágban színvonalát növelő fejleszté­sekre is sor került. Összefogla­lóan megállapítható, hogy az iparágban eredményes gaz­dálkodás folyt mind a lét­szám- és keresetgazdálkodás­ban, mind a szociális ellátás­ban. Tárgyalások gázerőmű létesítéséről Osztrák-magyar vezérigaz­gatói tárgyalás folyt közös gáz­erőmű létesítéséről, amelynek telephelye az osztrák-jugo­­szláv-magyar határtalálkozás környéke. Az erőmű gázellá­tását több változatban lehet elképzelni: nyugati gázveze­tékhez való csatlakozással, a Szovjetunióból, vagy nyugati irányból szállítandó gázzal. Az erőmű műszaki és gaz­dasági kérdéseinek vizsgálatá­ra a jövő évben kerül sor. Füstgázkéntelenítési költségek az USA erőműveiben Az amerikai széntüzelésű erőművekben felszerelt füst­gázkéntelenítők (FGD) üze­meltetési és karbantartási költségei az érintett erőművek által 1989-ben termelt villa­mos energia minden kiadott MWh-jára számítva átlagosan 1,25 dollárt képviselnek a was­hingtoni Közmű Adat Intézet által a közelmúltban kiadott jelentése szerint. Az adatok 146 széntüzelésű erőmű füstgázkéntelenítő be­rendezésre vonatkoznak. A legutóbb jelzett 462,4 millió dollár füstgáztisztító üzemel­tetési és karbantartási költség az említett széntüzelésű erő­művek 1989. évi tüzelőanyag nélküli teljes önköltségének mintegy 7%-át képviselik. A fustgázkéntelenítők jelenleg az USA széntüzelésű erőművi kapacitásának kb. 20%-ánál lettek beépítve. (Modern Power System, 1991. június.) 1992. második negyedében hatályba lépő villamosenergia-ipari ágazati szabványok A Villamosenergia-ipari Szabványosító Központ 1991. évi, a minisztérium által jóváhagyott ágazati szabványosítási tervének megfelelően 1991-ben jóváhagyták és 1992 második évnegyedé­ben hatályba lépnek és forgalmazásra kerülnek: MSZ-09-00.0209:1992 MSZ-09-00.0224: 1992 MSZ-09-00.0248: 1992 MSZ-09-00.0283: 1992 Transzformátor- és megszakító­olajok üzemi kezelése. 120 kV feszültségű hálózati és kooperációs, valamint erőmű segédüzemi transzformátorok védelme és automatikája, Nagyfeszültségű szabadvezetéki szigetelők villamos méretezése. Nagyfeszültségű szabadtéri külső szigetelések kiválasztása szennyezett környezetben. Készülékszigetelők kiválasztása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom