Atomerőmű, 1992 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1992-04-01 / 4. szám
ATOMERŐMŰ 7 Olvasói levelek, vélemények Kedves Barátaink! Egy Gyomaendrődről Paksra költözött ismerősöm, Ambruzs Kati elküldte nekünk a Mi lehet a magyarázata c. cikket. (Megjelent 1992. januári szám 8. oldalán - a szerk.) A cikk szerint Önök keresik annak az okát, hogy igen sok paksi lakos születési helyeként Endrőd van bejelölve. Mi, az endrődi Honismereti Egyesület - már régóta gyűjtjük saját szülőfalunk történetét, úgyhogy megértjük az Önök törekvéseit, és amivel tudunk, segítünk. A választ Endrőd néhány sajátosságának a bemutatásával kell kezdenem. Endrőd alföldi falu, ahol a megélhetést a földművelés és az állattartás jelentette és jelenti. Viszont a településhez az átlagosnál kevesebb művelhető föld tartozott mindig. Sajátossága még a falunak, hogy katolikus település; a mi asszonyaink régen megszültek minden gyereket, 8-10 gyerek volt az átlagos „létszám” családonként. Nyilvánvaló, hogy egy bizonyos idő eltelte után egyre feszítőbbé vált a helyzet - a föld nem tudta eltartani lakóit. A századforduló utáni helyzetet még nehezítették egyéb, országos gondok is. Úgyhogy a falu lakói kénytelenek voltak minden kínálkozó munkát felvállalni. Ekkor váltak híressé az endrődi summáslányok. Dolgosak voltak, tiszták voltak, úgyhogy szívesen alkalmazták őket. De bejárták - lehet mondani - az endrődi kubikosok is az egész világot. Korabeli dokumentumok bizonyítják, hogy a Békés megyei falvak közül Endrődről kérték a legtöbben a kivándorlási iratokat. Amikor az országos politika a német ajkúak jó részét kitelepítésre ítélte, a helyükre, földjeikre, üresen maradt házaikba az ország más részeiből áttelepített olyan családokat, akik szintén kiszolgáltatott helyzetben voltak. Hiszen nyilvánvaló, hogy az endrődi ember is itthon szeretett volna megélni, de egyszerűen nem jutott neki föld. Endrődön az 1945-ös földosztás során sok család - bár kért - nem kapott földet. Az áttelepítést a hatóságok szervezték, és csoportosan történtek az áttelepülések. Fájdalmas volt az elszakadás a szülőfalutól, és nem hiszem, hogy az ottani első évek túl rózsásak lettek volna. Jó néhányan haza is jöttek. Knap Vince bácsi is hazajött. Az a család ugyanis, ahová őket irányították, otthon maradt, bujkáltak. Vince bácsi megértette, hogy azok is pont olyan parasztcsalád, mint ők, és hazajöttek. De persze, az országos politikába nemigen láttak bele akkor sem az egyszerű emberek. Endrődről egyébként Németkérre és Dunakömlődre, valamint Garára telepítettek családokat. Nem tudunk arról, hogy egyenesen Paksra költöztek volna földijeink. Hogy mégis Pakson kötöttek ki, annak - feltehetően - a jobb munkalehetőség volt az oka. Vagy az atomerőmű építése vagy más vonzóerő. Tehát a mi válaszunk: Endrődről a földhözjutás reményében eltelepült családok kerültek Németkérre és Dunakömlődre, majd onnan egy újabb helyváltoztatással kerülhettek Paksra a családok. Sok ilyen elszomorító részlete van Endrőd történetének. Elvitték az izraelita lakosokat. Jól tudtak együtt élni a faluval, sokan máig emlegetik szegényeket. Aztán megszűnt a tanyavilág. Az endrődiek több mint a fele tanyán élt, úgyhogy ez a „rendelkezés” teljesen felborította a falu életét. Akkor is nagyon sokan elköltöztek. A kuláküldözés során is sokan felköltöztek Budapestre, mind az ügyesebbjei. Aztán ... sorolhatnám még. A végeredmény: míg 1930 körül közel 15 000 lakosa volt a falunak, ma alig 6000! Kérem, írjanak a mi egyesületünk jelentkezéséről. Arról, hogy Endrőd mindmáig számon tartja elköltözött lakosait, emlegetjük őket. írjanak még arról is, hogy megjelentettünk egy Endrődi füzetek c. kis kiadványt, amelynek alcíme: Az endrődi gyerekek élete a századfordulótól. Aki esetleg kéri, a következő címen megrendelheti: Honismereti Egyesület, Gyomaendrőd, Pf. 20. 5501. (150 Ft/db). Remélem, nem értik félre ez utóbbi kérést. Nem apróhirdetés akart lenni, annál is inkább, mivel mi magunk is anyagiakkal támogatjuk a kiadványt. Csupán azért kérjük az értesítést az endrődi füzetek első kötetéről, hogy ha valaki akar olvasni a szülőfalujáról, hát megtehesse. Még egy kérés. Ha az Önök cikkére olyan válasz kerül be, amely esetleg részletesebb, vagy címet tudnak meg, kérem, közöljék velünk. Igen szeretnénk felvenni a kapcsolatot legalább 2-3 áttelepült endrődivel. Segítségüket előre is köszönjük. Ha erre járnak, látogassanak meg minket. HORNOK LAJOSNÉ egyesületvezetö Honismereti Egyesület Tisztelt szerkesztőség! A márciusi számban Rósa Géza „sugárfertőzésről” szóló cikke megemlíti Hajmáskért. A hajmáskéri helyzetről alkotott kép teljessé tételéhez szeretném az olvasókat tájékoztatni a következőkről. A Hajmáskérre a „Csernobil öröksége” alapítvány által telepítendő szanatórium ellen a következő fő kifogásaink vannak. 1. Egészségügy. Nem tudunk hinni az olyan orvosi szakvéleménynek, amely azt állítja, hogy „az érintett körzetekben (Csernobil környékéről van szó - FGy) élő lakosság soraiban... a sugárzásnak tulajdonítható megbetegedések nem fordulnak elő”(Dr. Sztanyik B. László), amikor maga a belorusz külügyminiszter is úgy nyilatkozott, hogy a 800 000 gyermekből csak 50 000 tekinthető egészségesnek. (Ezért is kértünk interjút dr. Ótós Miklóstól, és az interjút az általunk kiadott helyi újságban közöljük). 2. „Csernobil öröksége” alapítvány. Nem látunk garanciát a pénzügyi fedezetre. Eddig volt már szó ENSZ támogatásról, olajszállításról, olasz cég hiteléről, és a legújabb a Református Világegyház által történő finanszírozás. Nem csoda, hogy a pénz nem jön össze; ki szállna be egy olyan alapítványba, amely vagyonának 80%-ával vállalkozhat. 3. Elszigetelődés. Az oroszok miatt eddig sem csengett jól Hajmáskér neve. Ha ezt most behelyettesítik Csemobillal, nem fogunk csodálkozni azon, hogy a hajmáskérieket, vagy a hajmáskéri termékeket sehol sem fogadják jó szívvel. 4. Ex-szovjetek. Ha idetelepül a szanatórium, az természetes központja lesz az ex-Szovjetunióból legálisan, vagy illegálisan érkezőknek. Nem kívánunk az orosz maffia központja lenni. 5. Az egész ügy lebonyolítása. Az események csak címszavakban: az ügyben a falugyűlést aláírásokkal kellett kikényszeríteni. A falugyűlésen 99%-ban elutasították a szanatórium létesítését. Két hónappal később a létesítést népszavazáson 61% megszavazta. Dacára annak, hogy Alkotmánybírósághoz a népszavazással kapcsolatban benyújtott panaszról még nem született döntés, a falu vezetésének egy része és az alapítvány teljes gőzzel dolgozik a megvalósításon (ami jogszerű ugyan, de nem biztos, hogy célszerű). Az „igen”-t képviselők nem hajlandók kiállni a falu nyilvánossága elé, hogy érvekkel védjék meg igazukat. Több mint ötszáz hajmáskéri lakos (a falu lélekszáma 1300 körül van) írt alá a szanatórium létesítését ellenző nyilatkozatot. Az egész kérdés kulcspontja a tulajdonjog. A tábor az állam tulajdonában van, és hatalmi vagy más érdekből az állam figyelmen kívül hagyva a gazdasági racionalitás és a demokrácia alapelveit, rá akarja kényszeríteni a falura az akaratát. Ez ellen tiltakozunk és teszünk, minden törvényes lehetőséget megragadva. Nem a belorusz gyerekek ellen vagyunk. Mélységesen sajnálunk mindenkit, akár belorusz, akár magyar, akár felnőtt, akár gyerek, aki az emberi felelőtlenség, a csernobili katasztrófa miatt napokat, éveket, vagy évtizedeket vesztett az életéből. Nem hagyjuk azonban, hogy ezt a szomorú tényt egyesek védőpajzsként maguk előtt tartva a mi életünket is tönkretegyék. Fülöp Győző A „Hajmáskér jövője” egyesület elnöke A Magyar Villamos Művek Rt. közleményeiből Az új Villamosenergia Törvény tervezete A törvény célja az alapvető fontosságú szolgáltatások jogszabályi kereteinek meghatározása, a fogyasztók érdekvédelme, az élet, a tulajdon és a környezet védelme, valamint a források hatékony felhasználásának figyelembevétele. A törvény hatálya kiterjed a villamos energia és távhő termelésére, átalakítására, átvitelére, kereskedelmére, elosztására és felhasználására. Az első nagy fejezet a stratégiai fontosságú nemzeti érdekekkel foglalkozik. Ide tartozik: havária esetek (katasztrófák stb.) kezelése, jelentősebb export-import jóváhagyásának jogköre és a rendkívüli esetekben érvényes jogkörök. A második fejezet szabályozza az energetikai létesítmények telepítési helyének kiválasztási és ennek engedélyezési rendjét. Ebbe beletartozik a nagy erőművek, az országos alaphálózat és az elosztóhálózat telepítése. A törvény mind. a jóváhagyási folyamat elemeit, mind a lefolytatás módját szabályozza. E fejezet tárgyalja az idegen tulajdonnal kapcsolatos jogokat is. A törvény Szabályozó Testületet állít fel a szolgáltatás felügyeletére, amelynek működési módját és hatáskörét részletesen szabályozza. A törvény leírja az ármegállapítás elvét, amelynek lényege az, hogy az állam minden villamosenergia-árat szabályoz, kivéve a fűtőanyagok árát. A szolgáltatás folytatására adott engedéllyel együtt jár a szolgáltatási kötelezettség előírása is. A törvény megteremti a fogyasztó védelmé-Az MVMT 1991. évi létszám-, bér- és keresetgazdálkodása a tervezettnél kedvezőbben alakult. A bázislétnek intézményes formáját. Ebbe beletartozik a panaszok kezelése, a szolgáltatás minőségének figyelése és a követelmények nem teljesítése esetén érvényes szankciók. Az energiahatékonyság, energiatakarékosság is a törvény keretébe tartozik. Előírja az állam, a szolgáltató és a Szabályozó Testület feladatait ezen a területen. A Szabályozó Testület jogköre, hogy a legkisebb költségű szolgáltatást kívánja meg, és csak ezt ismertesse el az árban. Mind a villamos-, mind a hőenergia-szolgáltatás területén meg kell követelni a külön jogszabályokban előírt biztonsági követelmények megtartását. Külön fejezet foglalkozik azokkal a villamosenergia-termelőkkel, akik nem vesznek részt a közvetlen szolgáltatásban. Ezek által termelt áramot közcélú szolgáltatóknak meg kell vásárolniuk. A Szabályozó Testület szabályozza, hogy a távvezetékeket miként lehet igénybevenni villamosenergia-szolgáltatásra. A jövőben ezt az Európai Közösség irányelvei szerint kell végezni. A Szabályozó Testület jogköre még, hogy felülvizsgálja és jóváhagyja a szabályozás körébe tartozó vállalatok más irányú tevékenységeit, összeolvadását és felvásárlásait. Az információs rendelkezések szerint a Szabályozó Testületjogköre, hogy a szabályozás körébe tartozó vállalatoktól begyűjtse az előrejelzéseket, amelyeket az állam nyilvánosságra hoz az Országgyűlés és a közvélemény számára. szám (1990. évi tény) 42329 fő, a tervezett 41007 volt. A csökkenés (1322 fő) a VERTESZ kiválására tekintettel lett előirányozva. A tény létszám 39 740, azaz 1267-tel alacsonyabb a tervezettnél, melyből 500 fő csökkenés az ERŐKAR, az ERBE és a VITÉV vállalatoknál következett be, míg a további (kb. 1,8%) lényegében egyenletesn oszlik meg az erőművi, ill. hálózati vállalatok között. Az adatokból megállapítható, hogy- javult az iparágban az élőmunka hatékonysága, amelyet más mutatók (pl. a túlórafelhasználás mérséklődése) is alátámasztanak;- nem történt olyan jelentős, egy vállalatra (térségre) koncentrálódó létszámcsökkenés, amely az adott környezetben foglalkoztatási gondot okozott volna, ill. fokozta volna az ilyen jellegű nehézségeket. Az MVMT bázis bérköltsége 7626 millió Ft, a tervezett 9147 millió Ft volt, a tervezett növekmény tehát 20%-nak felelt meg. A tényleges (várható) felhasználás 9770 millió Ft, ami 28%-os növekedést jelent. A bázis átlagbér 189,5 ezer Ft/ fő volt, a tény (várható) 250 ezer Ft/fő, év; ami 32%-os átlagbér növekedéssel egyenértékű. Az átlagkereset bázisértéke 208,9 ezer Ft/fő, a tény (várható) 288,3 ezer Ft/fő, év; a növekedés tehát 38%-os. Az adatokból megállapítható, hogy- a tröszti dolgozók bruttó átlagkeresete az inflációt meghaladó mértékben nőtt, ebben döntő szerepe volt az év végi részesedés növekedésének, amelynek forrása az eredményes gazdálkodás volt;- az iparági vállalatok gyakorlatilag teljes mértékben ki tudták használni a bérköltség növelésére a bérszabályozásban rejlő lehetőségeket, anélkül azonban, hogy „büntető” intézkedés (adó) hatálya alá került volna a tröszt. Az iparágban részben a ráfordítások növelésével, részben a gazdaságosság javításával sikerült a szociális ellátás korábban elért, elismerten magas színvonalát megőrizni. A ráfordítások növekedése az iparág átlagában mintegy 20%, bár egyes területeken (pl. üzemi étkeztetés, munkásszállítás) a költségek növekedése ezt a mértéket meghaladja. A fejlesztések közül a legjelentősebbekre az üdültetés területén került sor. így pl. az Inotai Erőmű Vállalat mesteri üdülőjében hat új, egy-egy család befogadására alkalmas faházat telepítettek, korszerűsítették, ill. teljesen felújították a Dunamenti HV balatonkenesei, a Borsodi HV tapolcai, az MVMT siófoki, valamint a DÉMÁSZ zamárdi üdülőjét. Az üzemegészségügy területén új létesítmény a paksi üzemorvosi rendelő, a Dunamenti HV fogorvosi rendelője. A meglévő létesítmények bővítésére, ill. felszereltségének javítására több vállalatnál, így pl. a Gagarin HV-nál, a Tiszai HV-nál és az ÉDÁSZ-nál is sor került. Sajnálatos viszont, hogy megfelelően felkészült vállalkozó hiánya miatt elmaradt a DÉMÁSZ új üzemorvosi rendelőjének kivitelezése. A szociálpolitika egyéb területein végrehajtott fejlesztések közül említést érdemel, hogy a Gagarin HV 39, a DÉMÁSZ 9 új vállalati bérlakást létesített, a Tiszai HV egy új 70 fős munkásszállást épített és jelentősen bővítette sportlétesítményeit. Mint a vázlatos felsorolásból is kitűnik, a nehezebb gazdálkodási feltételek ellenére a szociálpolitika egyes területein nemcsak a szintentartás valósult meg, hanem az ellátás Kedvezően alakult a munkavállalók helyzete a villamosenergia-iparágban színvonalát növelő fejlesztésekre is sor került. Összefoglalóan megállapítható, hogy az iparágban eredményes gazdálkodás folyt mind a létszám- és keresetgazdálkodásban, mind a szociális ellátásban. Tárgyalások gázerőmű létesítéséről Osztrák-magyar vezérigazgatói tárgyalás folyt közös gázerőmű létesítéséről, amelynek telephelye az osztrák-jugoszláv-magyar határtalálkozás környéke. Az erőmű gázellátását több változatban lehet elképzelni: nyugati gázvezetékhez való csatlakozással, a Szovjetunióból, vagy nyugati irányból szállítandó gázzal. Az erőmű műszaki és gazdasági kérdéseinek vizsgálatára a jövő évben kerül sor. Füstgázkéntelenítési költségek az USA erőműveiben Az amerikai széntüzelésű erőművekben felszerelt füstgázkéntelenítők (FGD) üzemeltetési és karbantartási költségei az érintett erőművek által 1989-ben termelt villamos energia minden kiadott MWh-jára számítva átlagosan 1,25 dollárt képviselnek a washingtoni Közmű Adat Intézet által a közelmúltban kiadott jelentése szerint. Az adatok 146 széntüzelésű erőmű füstgázkéntelenítő berendezésre vonatkoznak. A legutóbb jelzett 462,4 millió dollár füstgáztisztító üzemeltetési és karbantartási költség az említett széntüzelésű erőművek 1989. évi tüzelőanyag nélküli teljes önköltségének mintegy 7%-át képviselik. A fustgázkéntelenítők jelenleg az USA széntüzelésű erőművi kapacitásának kb. 20%-ánál lettek beépítve. (Modern Power System, 1991. június.) 1992. második negyedében hatályba lépő villamosenergia-ipari ágazati szabványok A Villamosenergia-ipari Szabványosító Központ 1991. évi, a minisztérium által jóváhagyott ágazati szabványosítási tervének megfelelően 1991-ben jóváhagyták és 1992 második évnegyedében hatályba lépnek és forgalmazásra kerülnek: MSZ-09-00.0209:1992 MSZ-09-00.0224: 1992 MSZ-09-00.0248: 1992 MSZ-09-00.0283: 1992 Transzformátor- és megszakítóolajok üzemi kezelése. 120 kV feszültségű hálózati és kooperációs, valamint erőmű segédüzemi transzformátorok védelme és automatikája, Nagyfeszültségű szabadvezetéki szigetelők villamos méretezése. Nagyfeszültségű szabadtéri külső szigetelések kiválasztása szennyezett környezetben. Készülékszigetelők kiválasztása.
