Atomerőmű, 1992 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1992-03-01 / 3. szám

Dolgozni becsületesen, beszélni szépen Családi g Dr. Petz Ernő vezérigazgatóval G. Szabó Pál beszélget- Iparágunk átalakulási folyamatá­nak legérzékenyebb kérdése a foglalkoz­tatás, létszámpolitika. Ez tulajdonképp a munkavállalók érdekvédelmének világá­ban, az iparágat érintő hazai tárgyalá­sok, nemzetközi konferenciák fó napi­rendje. A témánál maradva, hogyan ala­kul az atomerőmű létszámpolitikája?- Nos, erről nyíltan kell beszélni. Úgy gondolom, hogy sokan vagyunk. Feladatainkat kevesebb létszámmal is meglehetne oldani. A jövőben erre több mint valószínű rá leszünk kény­szerítve. Mindennek ellenére szeret­nék megnyugtatni mindenkit, hogy a paksi atomerőműnél nem lesz töme­ges elbocsátás. De vizsgáljuk meg mélyebben ezt a súlyos kérdést... A gazdasági mutatókat tekintve, a villa­mosenergia egységköltségében nem túl domináns a bérköltség, mindösz­­sze tizenhárom és fél százalék. Tehát jelentős létszámcsökkentéssel lehet­ne csak nagyobb mértékű költség­­csökkentést elérni. De megnyugta­­tó-e az utcára kitenni ezért embere­ket? Lelkiismereti, mi több szociális kérdés ez. Nagyon óvatosan, körülte­kintően kell eljárnunk. A környéken nincs munkalehetőség. Következés­képpen meg kell találnunk azokat a megoldásokat, amelyek által a legke­vesebb vérveszteséggel tudjuk majd e problémákat kezelni. Azönkormány­­zattal össze kell fognunk, és a megta­karított pénzünkön új munkahelye­ket kell majd létrehozni. Paks nem rossz helye az országnak. Infrastruk­turálisan viszonylag jól ellátott ez a Duna menti város, így kitartó kutató­munkával és tárgyalások révén bizo­nyára külföldi befektetőket is ide le­hetne csábítani. Egyébként ez irány­ban voltak, s vannak már törekvések. Ilyen például a „DUNACENTER KFT.” Renault vállalkozása, a „Forst fa és vegyipari kft.” néven létrehozott üzem, vagy az az ipari és kereskedel­mi célú vállalkozás - nevezhetnénk vámszabadterületnek is - amelyet két osztrák (AUSTROPORT, HAM­­BERGER) céggel kívánunk kialakíta­ni... Bizonyára vannak még további lehetőségek is, csak fel kell azokat ku­tatnunk. Én ezt a józan és tiszta kiutat látom. De vessünk most egy pillantást a foglalkoztatás szakmai aspektusára is. Az atomerőmű veszélyes üzem. A technikája, a technológiája magas­­szintű szakmai ismeretet igényel. Itt szigorú hazai és nemzetközi előírá­soknak, elvárásoknak kell megfelelni, így az atomerőmű szakembereit nem lehet máról holnapra cserélgetni - ezt értsük a szó szoros értelmében. Más­részt azt is látnunk kell, hogy a nyuga­ti technikai színvonalhoz képest, mi csak lényegesen nagyobb élő munka ráfordítással túdjuk a jó eredménye­ket elérni. Végül egy gondolatot sze­retnék még rögzíteni. Tömeges elbo­csátásról - mint már mondtam - nincs szó, de ez nem jelenti azt, hogy min­den dolgozónkhoz feltétlenül ragasz­kodunk. Mire gondolok? Arra, hogy háborítatlannak azért senki se higgye helyzetét. Jtt nincs biztosított helye annak, aki viselkedésében és munká­jában kívánalmakat hagy maga után. Amit a bemutatkozásom alkalmával is megemlítettem: annak garanciája, hogy valaki innen mehet nyugdíjba, a becsülettel, tisztességgel, legjobb tu­dással végzett munka.- Nos ezek után, e kérdésben ne kiált­sunk tüzet... A továbbiakban egy bérpót­lékról szeretnék szólni. Jelenlegi bérrend­szerünkben legnagyobb feszültséget oko­zó elem a sugárártalmi pótlék. Mert is­mert tény, hogy a paksi atomerőműnél olyanok is kapnak sugárártalmi pótlé­kot, akik nem, vagy csak esetenként jár­nak be az ellenörött zónába - olvashat-' juk az érdekvédelmi szervezetek, e kérdés­sel foglalkozó anyagaiban.- A sugárártalmi pótlék miatt kiala­kult feszültség érthető. Vissza­gondolva arra az időszakra, amikor ezt a bérelemet bevezették az atom­erőműnél, viták, véleménykülönb­ségek voltak közöttünk. Én ak­kor egyetértettem azzal a törekvéssel, hogy a sugárártalmi pótlékot minél több atomerőműves dolgozó kaphas­sa, mert ezáltal a jövedelmeket lehe­tett növelni - jogosan, elvégre atom­erőművet üzemeltető személyzetről volt szó! Közel tíz év múltán ma is azt mondom, hogy a sugárártalmi pótlék jövedelemnövelő elem. Azt, hogy e pótlékot ki kapja, ki ne - ezen lehet vi­tatkozni, de jelzem, hogy ma, a kiala­kult jövedelmi viszonyok mellett, ezen radikálisan változtatni nem le­het. A sugárártalmi pótlék mértéke országosan kialakult érték, az alapbér harminc százaléka. Ennél többet adni nem lehet. Mindenesetre a sugárár­talmi pótlék folyósításának lehetősé­gét, a vonatkozó rendelet a vállalatok hatáskörébe utalja. A kapcsolatos problémakört természetesen nem kí­vánom megkerülni. Úgy gondolom, hogy a problémát közösen kell megvizsgálnunk, és az új bérrendszer kialakítása során kell megolda­nunk.- Vezérigazgató úr, mind ez ideig fon­tos dolgokról beszélgettünk, de a követ­kező legalább ilyen súlyú... „Információ­politika. Ez létezik, akár deklarálják, akár nem. Elismert tény, hogy az infor­máció hatalom. Következésképpen a ha­talom az információt valahogy mindig a saját érdekeinek megfelelően kezeli. A hierarchikus, erősen centralizált infor­mációpolitika az információ vertikális áramlásátjobbanpreferálja a horizontá­lissal szemben... olvashatjuk dr. Köny­­ves-Tóth Pál, az Igazságügyi Miniszté­rium tanácsadójának egyik írásában. A múltunkat nem akarom ecsetelni, az elő­ző mondatok ismeretében ítélje meg min­denki maga. Azt viszont meg lehet állapí­tani, hogy az elmúlt tizenöt év útja végül oda vezetett; hogy a gondokról, problé­mákról a dolgozók nemigen beszél(het)­­tek. Köreinkben vannak, s voltak - pél­dául Németh István, Pásztor Imre stb. egyesek az Ön tanítványai! - szakmai te­hetségek, akik áldozatai e letűnő rend­nek. Vezetők és vezetettek kapcsolata, sarkalatos kérdés, s közben irányt vet­tünk egy nyugat-európai arculathoz. De hogyan ? Mi lesz az utóbbiak tekintetében a jövőnk?- A nyugat-európai arculathoz való csatlakozásnak több feltétele van, de én csak egyről, a legfontosabbról sze­retnék beszélni. Ez nem más, mint az erkölcsi megújulás. Erkölcsileg kell elsősorban megújulnunk, a kisebb közösségnek és az egész országnak. Ez alapköve a vezető és vezetett kap­csolatának is. A vezetési stílus lénye­ges és meghatározó! Flogy mennyire etikus, mennyire példamutató egy ve­zető? Hogy milyen vezetési eszközö­ket használ és hogyan nyilvánul meg? Tud-e kérni, vagy csak utasítani? Kö­vetkezetes, fegyelmező-e vagy csak hangoskodó, trágárul beszélő? Az eti­­kátlanságok; a lógás, a lopás, a fegyel­mezetlenség és a törvénytelenség, bármilyen formája ellen határozottan fel kell lépni. Az atomerőműben ta­pasztalható etikátlanságok megszün­­tétésére, pontosabban azok kiküszü­­bölésére hívtam fel a dolgozóink fi­gyelmét a nyílt levelemben is. Ön név szerint utalt személyekre... Nos arra az eseményre gondolok, ami miatt e nevek felszínre kerültek. Nyílt leve­lemmel épp az ilyen esetek kialakulá­sát szeretném megelőzni. Jó lenne végre elérni azt, hogy a legjobb barát, a közvetlen munkatárs, a kollektívák, a vezetők fognák meg azok kezét, akik etikátlan lépésre készülnek. Te­gyék ezt a szeretet és nem a megszé­gyenítés szándékával. Ezt fontosnak tartom! Vannak akik megtévednek egyszer-kétszer. Istenem, emberek vagyunk, s gyarlók, mások felett köny­­nyen ítélkezők. De végső fokon hi­szem azt, hogy a többség becsületes. Abban is bízom, hogy a társadalom megújhodásáért vívott harcot előbb­­utóbb megfogjuk nyerni. Hogy miért? Mert csak ez az út vezet az egy­séges Európához. Egy francia vagy német atomerőműben dolgozó mér­nök, segédmunkás csodálkozna azon, hogy mi - sajnos - még ilyen problé­mákkal küszködünk. No igen, ők már régen megjárták a demokráciához ve­zető göröngyös utat. Náluk a dolgo­zót kellő szinten becsülik. És mi van itt? Egy átmeneti állapot, az útkeresés állapota. így számunkra az a fontos, hogy a célt lássuk magunk előtt, s an­nak elérése érdekében munkálkod­junk tudatosan.- Vezérigazgató úr a bemutatkozás­kor és később több fórumon is elmondta, hogy nem szereti az életművészeket. Ön szerint milyenek az életmüvészek?- Életművészek azok, akik elsősor­ban nem a munkájukkal akarnak ér­vényesülni. Súlyosabb esetek azok, akik ilyen mentalitással még meg is akarnak gazdagodni. Az életművé­szek többsége jó képességű, de tudá­sukat nem az alkotó munkában ka­matoztatják, hogy annak jogosan megérdemelt ellenszolgáltatásából éljenek és boldoguljanak. Gyakran etikátlan eszközökkel operálnak és mindig kiskapukon keresztül közle­kednek. Ezek az életművészek, s nem szeretem őket...- Énem. Ehhez még csak annyit, hogy társadalmunk melyik rétegére gondol?- Nos, ha már így kisarkítja... Az életművészek minden szinten megta­lálhatók. És az életünk minden terü­letén. Nincs olyan szféra, ahol ne len­nének jelen. Vannak viszont olyan te­rületek, ahol már sűrűsödnek. Ez ma a vállalkozás, s ezen belül a kereske­delem. Az utóbbiban gyorsan akar­nak meggazdagodni. Félreértés ne es­sék, ez nem a vállalkozók többségére vonatkozik. Vannak tisztességesek, becsületesek, akik megérdemlik a gyarapodást. De hogyan ítéljük meg például azokat, akik naponta több­ször is átlépik az országhatárt, a vám­­szolgálatot félrevezetve, s hozzák be eladásra a portékáikat? Ezek az élet­művészek.- Ha nem tűnnék indiszkrétnek - Ön-% nek annyi jó emberi tulajdonsága van, amit mondhatnék úgy is, keresztényifel­fogású.. Ön hívő ember?- Azt hiszem, hogy a jó emberi tu­lajdonságok és a kereszténység fogal­ma nem tartozik szükségszerűen együvé. A keresztényerkölcsi értéke­ket természetesen nagyra becsülöm, hiszen a családi gyökereimben is fel­fedezhetők. Nagyon fontosnak tar­tom, hogy ki milyen légkörben nőtt föl, milyen nevelést kapott, milyen útravalóval indult, de úgy gondolom, lehet erkölcsileg magas szintű értéke­ket akkor is képviselni, ha mögötte nincs keresztényi felfogás.- Olvastam olyan, .viszonylag pri­mitív törzsek életéről, akik nem isme­rik a kereszténység fogalmát, annak írott tanait. Mégis a közösségükön belül, igen magas erkölcsi normák szerint élnek, akár tanulhatnánk is tő­lük. Megítélésem, hogy az emberi bölcsesség egy közösségen belül szükségszerűen kitermeli az erkölcsi normákat és a hozzávaló igazodást. Hogy ez most egy keresztényi közös­ségben jelentkezik, vagy sem, nem fontos. Más kérdés az, hogy a keresz­ténység, a maga erkölcsi normáival, nagymértékben elősegítheti a helyes életszemlélet kialakulását. De ne fe­ledjük, hogy a keresztényi kultúra igen sok negatív emléket is hordoz, gondoljunk csak a középkorra... Te­hát komplexebben kell ezt a kérdést kezelni. Visszatérve a családi gyöke­rekhez, aszüleim (keresztények) élet­­felfogása nagyon erős nyomot ha­gyott bennem. Mondják, hogy az em­ber élete során sokat változik. Igen. Még diákkoromban, éppen etikai megfontolásból, sok mindent nem tudtam elfogadni. Roppant szigorú voltam magammal, s környezetem­mel szemben egyaránt. Ma már nem vagyok ilyen. Az idő múlásával, a ta­(Folytatás a 2. oldalon.) Csámpapuszta lakossá­ga rémülten szaladt ösz­­sze, amikor a 6-os út mel­letti mezőn leszállt a Cousteau Alapítvány he­likoptere... - íija a tudósí­tás bevezetőjében Barna­bás István. Cikkünk a 3. oldalon olvasható. Ami­kor a zöld hevület szaktu­dással is párosul címmel. Monsieur Cousteau Votre sourire signifíe la rentrée dans peu de temps en Hongrie? (Az ön mosolya a Magyarországra való visszatérést jelenti?) Felvétel: Gottvald K. Az Országos Atomenergia Bizottság Pakson Az atomerőmű dísztermében tartotta soron következő ülését az Országos Atomenergia Bizottság, február 28- án. Pillanatkép az ülésről, Bakay Árpád h. államtitkár, Pungor Ernő tárcanélküli miniszter a bizottság elnöke, Vajda György akadémikus a bizottság elnökhelyettese, dr. Petz Ernő vezérigazgató, írásunk a 2. oldalon olvasható Rósa Géza tollából. Eredményes évet zárt az atomerőmű. Összeállításunk amely a Kontrolling Központ jelentése alapján készült - a 6. oldalon található. * A nyílt, őszinte tájé­koztatáspolitika ered­ményes volt - Erdős­­mecske, Bátaapáti, Mőcsény, Mórágy, Grábóc önkormány­zata hajlandó az együttműködésre - Erről olvashatunk a 2. oldalon. ^ Márciusi mellékle­tünk az MVM Rt. GYORSINFORMÁ­­CIÓ. Kulturális és tömegsport napokat tartottak Pakson március 12-15. kö­zött. A rendezvénysorozat házigazdái az ASE tömegsport bizottság, az ATISZ, a túrakerékpárosok, a karaté­­sok, és a Paksi Röplabda Klub voltak. A hűvös, szeles időjárás sokakat el­tántorított a hét végi sportolástól, pe­dig a rendezvények zöme fedett he­lyen került megrendezésre; így csak a túrakerékpárosok Paks-Sárszentlő­­rinc-Paks útvonalra tervezett emlék­túrája maradt el. Az első napon a tömegsport fórum vendége dr. Petz Ernő vezérigazgató volt. A fórumon jelent voltak a tö­megsport szervezésében érdekelt szervezetek, szakosztályok szervezői is, így megfelelő szakmai vita is kiala­kulhatott. A „Péntek 13” elnevezésű játékos vetélkedőn gyerekek, fiatalok egy­aránt egyéni és páros szellemi ill. ügyességi versenyszámokban mérték össze tudásukat. A feladatok között szerepeltek villámkérdések, rémtör­ténet kitalálása és „szellemkeresés” is. A játék végét egy számítógépes tom­bolasorsolás zárta, melyen ötven nye­remény talált gazdára. Sajnálatos módon az ismert és köz­kedvelt Holló együttes műsorát a sportcsarnokban a vártnál keveseb­ben tekintették meg, ellentétben a gyermekeknek szervezett tea- és ját­szóházzal, amely ismét nagy sikert aratott. MIXED-röplabda 12 év alatt 1. „Szupe­rok”: Katona Teréz, Meleg Ágnes, Bá­rok Endre, Takács Péter. 2. „Mi”: Szi­lágyi Judit, Katona Zsuzsa, Balzsay Károly, Zámbó György. 3. „Csupa­­kéz”: Herman Ágnes, Gósztola Kata­lin, Pálfi Gábor, Feleki Krisztián. 12 év felett 1. „West": Rácz Katalin, Vaczula Viktória, dr. Szomor Péter. 2. „Mara­dék”: Bősz Piroska, Lestár Viktória, Szegi Katalin, Székely Rudolf, Poór József. 3. „Kurtafarkú”: Hanuszka Tí­mea, Zámbó Krisztina, Bajor Péter, Tóth Krisztián. Asztalitenisz, Ia:ány: 1. Kucserka Zsuzsanna, 2. Nemeskéri Rita, 3. Sza­bó Judit. Fiú: 1. Nagy Mihály, 2. Mül­ler Zoltán,3. Száva László és Kiss Gá­bor. Fiú páros: 1. Nagy Mihály- Müller Zoltán, 2. Babik Attila - Sarlós Zoltán, 3. Schönweitz Tamás - Száva László Férfi: 1. Novák Lajos, 2. Schuckert Jó­zsef, 3. dr. Serdült Tibor. A férfiak me­zőnyében indult Kissné Shuckert Gabriela és Riszter Margit, akik az 5. és 6. helyezést érték el. Teke: Gyermek: 1. Kucserka Zsu­zsa, 2. Mihályi Melinda, 1. Pruzsina Ákos, 2. Kókai Péter, 3. Velenczei Já­nos. Ifi: 1. Volf Emőné, 2. Dömötör Edit, 1. Szabó Péter, 2. Pupp József és Lazók Norbert, 3. Pupp Gábor. Fel­nőtt: 1. Lazók Tímea, 2. Vucsákné S. Erzsébet, 3. Ledneczki Katalin, 1. Plé­­zer Gábor, 2. Csatári Gábor, 3. Szabó Antal és Buglyó Imre. Meghívásos kézilabdatoma 4 csapat részvételével. 1. Dunaferr, 2. Fadd, 3. Ikarusz, 4. ASE. A torna gólkirálya Kovács Pál (Dunaferr), a legjobb játé­kos Acsádi Sándor(Fadd)ésalegjobb kapus Gimics István (Dunaferr) lett. „Toldi-kondi" összetett erőfelmérö verseny Nők: 1. Malatinszky Szilvia, 2. Vasas Marianna, 3. Lovász Gabriella. Fiúk: 1. Sohár András, 2. Iker Krisz­tián^. Móri Csaba. Férfi: 1. EnglerSzi­­lárd, 2. Engler Norbert, 3. Erdélyi Ist­ván. Tamkköá 'll

Next

/
Oldalképek
Tartalom