Atomerőmű, 1992 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1992-01-01 / 1. szám
4 ATOMERŐMŰ Mindenki nem járhat jól A Magyar Elektronikai Egyesület Paksi Szervezetének múlt évi tevékenysége és ez évi feladatai Az MVMT vezérigazgatója az Állami Vagyonügynökség elvi engedélyének birtokában 1991. XII. 16-i dátummal értesítette a Paksi Atomerőmű vezérigazgatóját határozatáról, miszerint hozzájárulását adja a vállalati bérlakások bérlők részére történő értékesítéséhez azzal, hogy a konkrét döntések meghozatalát a vállalati vezetés hatás-, illetve felelősségi körébe utalja. Ez alapján a Paksi Atomerőmű vezetése kialakította álláspontját, hogy amennyiben az értékesítés feltételei mind az eladó, mind a vevők szempontjából kedvezővé tehetők, célszerű az eladható vállalati bérlakásokat érté) kesíteni az átalakulást követően. A vállalat minden ezzel kapcsolatos témában tájékoztatta (névre szólóan, írásban) a bérlőket és kérte, hogy vételi szándékukról nyilatkozzanak január 10-ig. A dolgozók nagy többsége mielőtt válaszolt volna a felhívásra „száz kérdéssel” állt elő. G. Szabó Pál újságírónk felvállalta a lakáseladási ügy folyamatának meggyorsítását, a bérlők tisztánlátásához segítséget nyújtott, kérdései elől nem térhetett ki a gazdasági vezérigazgató-helyettes. Január 8-án már sokkal többet tudtunk a vállalati lakások értékesítéséről. G. Szabó Pál kérdéseire Nagy Istvánná válaszolt.- Mennyi az a lakot! bérlakás, amelynek tulajdonjoga tisztázott, illetve az amely nem tisztázott? A nyilvántartásunk szerinti lakásállomány 2000 darab. Ebből aktivált 1404, nem aktivált 596. A nem aktivált lakások (596) állami alapjuttatásból épültek, azok hasznosításáról az Állami Fejlesztési Intézetnek és kormányhatározatnak kell rendelkeznie, így a vállalat ezek értékesítésével jelenleg nem számolhatott. Az aktivált lakások (1404) megoszlása:- Tisztázott jogi helyzetű 934 darab. Ebből, az alapelvek szerint, nem kaptak értesítést azok a lakásbérlők;- akik nem állnak a vállalatnál munkaviszonyban,- azok a dolgozók, akik nem bérleti szerződés, hanem határozott időre szóló engedély alapján használják a lakást,- akik jogcím nélküli használók,- akiknek családjogi és vagyonmegosztási ügyei még rendezés alatt állnak.- Vitatott jogi helyzetű 470 darab.- Mely részei azok a lakótelepnek (utca és épülettömbszámmaljelölve), amelyek tulajdonjogilag nem tisztázottak? A vitatott jogi helyzetű lakások: Barátság utca 4-6.; Kodály Zoltán utca 1-től 10-ig; November 7. utca 17., 18., 19., 20., 21., 23., 25., 27., 29., 31.; Szabó Erzsébet utca 1., 2., 3., 4., 5., 7., 8., 10., 12., 13., 14., 15., 16.- A tulajdonjogilag nem tisztázott lakások ügyében mit tesz a vállalat vezetése? A vitatott helyzetű lakások vonatkozásában a polgármesteri hivatallal hosszabb ideje zajlanak tárgyalások. Ennek során a vállalat a rendelkezésére álló jogi eszközökkel igyekszik érvényesíteni saját kezelői jogát, melyet a lakóépületek felépülése óta ténylegesen is gyakorol. A jogvita adminisztrációs tévedésen alapszik, amit a helyi önkormányzat egy sajátos jogszabályértelmezés miatt nem kíván helyreállítani. Az erőmű szorgalmazza, hogy az ügyben polgárjogi megállapodás szülessen, azonban amennyiben ez 1992. január 20-áig nem jön létre, bírói utat vesz igénybe.-- E lakások bérlői mikor lesznek kiértesítve?- A tulajdonjogilag tisztázatlan lakások ugyanolyan feltételekkel lesznek értékesítve, mint a tisztázottak? Amennyiben az értékesítési folyamat elindul, az értékesítés több lépcsőben fog megtörténni. Természetszerűleg az értékesítésre a tulajdonjog rendezése után kerülhet sor, mely során —a vállalat törekvése szerint - a ma még vitatott jogi helyzetű lakások a többi lakással azonos feltételekkel kerülnek eladásra.- A vállalatnál kétféle bérleti szerződés van; határozott és határozatlan időre szóló. A határozott időre kötött szerződés esetében nem, a határozatlannál kellett fizetni használatbavételi dijat. Hogyan lesz az egyik, s hogyan a másik esetben az értékesítés?- Ebből következik az újabb kérdés, hogy a befizetett használatbavételi dijak beszámitanak-e a vételárba? Jelenleg van olyan álláspont, amely szerint az átalakulás után nem kell alkalmazni az állami tulajdonban álló házingatlanok elidegenítésének szabályairól szóló kormányrendeletet. Amennyiben e kérdésben ajogbizonytalanság feloldódik, a vállalatnak az a törekvése, hogy nem tesz különbséget a határozott és határozatlan időre kiutalt lakások értékesítése között, ebből következően azonban indokolt a befizetett használatbavételi díj összegének figyelembevétele.- Pontosítani kellene, hogy a bérlők vagy a lakótömbök 51%-os többsége jelenti-e az értékesítési szándékot ? Mert vannak tömbök, ahol a lakottsági arány nem éri el a 100%-ot.- Ismeretes, hogy 51% az értékesítési határ. De mennyi az az alsó határ, ami még értékesítési szándékot jelent? A vállalatvezetés szándéka, hogy a kiértesített bérlők már egyharmadának pozitív visszajelzése esetén tovább folytatja az értékesítésre való felkészülést, és természetszerűleg az említett ötvenegy százalék az adott házban lévő lakások ötvenegy százalékát jelenti. Amennyiben az adott épületekben a lakók részéről kinyilvánított szándék az ötvenegy százalékot effektiv okok miatt nem éri el, az adott eseteket a vállalat egyenként meg fogja vizsgálni, és törekszik az értékesítés le- A tájékoztatóban közöli vételár, paksi viszonylatban magasnak tűnik. Magasnak azért, mert Szekszárdon az aktuális forgalmi érték 16%-áért értékesítették a tanácsi bérlakásokat. Paradoxon az ajánlott vételár márcsak azért is, mert lelépési díj, paksi viszonylatban háromszorosa a használatbavételi díjnak, míg más, nagyobb város esetében nyolc-tízszerese. Akkor e tekintetben is érvényesíteni kellene az országosan kialakult értékesítési alsó határt. Javaslatként itt is üdvösebb lenne a Szekszárd esetében említett vételár. A vételár kialakítása, a konkrét értékesítési feltételek meghatározása, egy későbbi fázisban, szakértők bevonásával történik, mint ahogy erre utaltunk is előzetes levelünkben.- A lakások értékbecslésébe beszámit-e a lelakottság mértéke? Az értékbecslést normatívák alapján értékbecslő szakemberek végzik. A becslés során az értékbecslő az alábbi fő jellemzőket vizsgálja:- a lakás konkrét jellemzői, állapota (komfortfokozata, m2, m\szobaszám, beosztás, felszereltség, berendezések tényleges állapota, vezeték, hálózat állapota stb.),- a teljes lakóépület jellemzői, műszaki állapota, állaga,- lakókörnyezet. Természétesen, ha a bérlő a karbantartási kötelezettségének keretében vagy azon túl értéknövelő beruházást, felújítást végzett, ezek értékével az értékbecslők a vételárat nem növelik. Az illetékhivatalok gyakorlata szerint a bentlakást, mint értékcsökkentő tényezőt, a forgalmi érték megállapításánál veszik figyelembe.- A 10% egy összegű befizetésénél, tízhetőségének megteremtésére. (Lásd Szekszárd.)- Épülettömbön belül kialakul a tulajdonjoggal, illetve a bérlőjoggal rendelkező lakók viszonya. A bérlőjoggal rendelkező lakók hogyan járulnak majd hozzá a tömbön belül felmerülő közös költségekhez? Az épület közös költségeit közösen viselik a tulajdonosok. A tulajdonjoggal nem rendelkező lakók (bérlők) az atomerőművel állnak bérlői jogviszonyban, ezért az ő bérleményükre eső közös költséget az atomerőmű viseli.- Elképzelhetű-e, hogy a lakást megvenni szándékozók egy épülettömbbe kerüljenek? Lehetséges, sőt a vállalat igyekszik ezt elősegíteni, amennyiben ez a vállalat számára többletterhek vállalását nem eredményezi.- Az eladott lakások bekerülnek-e a PA Rt. tulajdonába, mert ha igen akkor ez illetékfizetési kötelezettséget jelent. E kérdéshez megjegyzendő, hogy a tröszt vezetése 1991. XII. 16-án jelentette ki határozatát a vállalati bérlakások értékesítésének hozzájárulásáról. Mint ahogy a tájékoztató levelünk második bekezdésében hangsúlyoztuk, az értékesítést az átalakulást követően látjuk megvalósíthatónak. Ez azt jelenti, hogy a lakások a PA Rt. alapítóvagyonában lesznek. Az értékesítés a korábban említett jogi bizonytalanságot is figyelembe véve, feltehetően nem az állami ingatlanokra vonatkozó jogszabály alapján történik, és így az általános illetékszabályok fognak érvényesülni. Ezen szabályok szerint a lakásértékesítés esetén az illeték két százalék, és alapja a lakott ingatlan forgalmi értéke. A jelenlegi jogszabályok szerint számított illeték összegszerű kimutatása - a zárójelben lévő adat -, a lakásforgalmi érték figyelembevételével: éves törlesztési időt kérhetnek a vásárlók a hátralék rendezésére. A tájékoztatóból viszont nem derül ki, hogy hány %-os kamattal törleszthetik ezt a vevők.- A tízéves törlesztési kedvezményért el keü-e a vállalatnál köteleznie magát az illetőnek?- Lehet-e a vásárláshoz vállalati kamatmentes kölcsönt kérni? A tájékoztató levélben alapeseteket rögzítettünk. Természetesen nem zárjuk ki az ettől eltérő megoldások számtalan lehetőségét, melyek szabályozása - úgy véljük - a vállalati kamatmentes kölcsön nyújtásához hasonló súlyú kérdésként, azonos módon kell, hogy történjen. Ehhez tehát a vállalatvezetés és az Atomerőmű Érdekvédelmi Szövetség párbeszédére, egyezségére lesz szükség.-Azok a bérlők, akik nem vásárolják meg a lakásokat, várhatóan mennyi bérleti díjat fizetnek? Amit a mindenkori jogszabályok, illetve a vállalat gazdálkodási lehetőségei megengednek.- A bérlőknek van-e a vásárlás során lehetőségük kisebb illetve nagyobb lakás vételére, mint amiben laknak? Korábbiak során már utaltunk a lakáscserék lehetőségére, így elvileg megvalósítható ez is.- Azok a dolgozók, akik vállalati bérlakás-kérelemmel rendelkeznek, vásárolhatnak-e lakást?- És azok a dolgozók, akik nem rendelkeznek vállalatibérlakás-kérelemmel, vásárolhatnak-e? Az első lépésként a vállalat a bérlők részére történő lakásértékesítéssel foglalkozik, de ez nem zárja ki, hogy a későbbiekben napirendre kerüljön ez a kérdés. Elnök: Balogi Jenő Titkár: Lóczy István A MEE Paksi Szervezete 11 éves múltra tekinthet vissza. Alakulásakor a taglétszám 30 fo volt. Jelenleg a MEE Paksi Szervezetének 96 fő tagja van. A szervezet működésében zömmel erősáramú-szakemberek vesznek részt, de a tagok sorában találunk gépész és irányítástechnikai szakembereket is. Fontos feladatnak tekintettük az ország különböző részeiben működő MEE- csoportok atomerőművi látogatásának előkészítését és megszervezését. Ezek a látogatások elősegítették, hogy felvegyük a kapcsolatot más helyi- illetve üzemi csoporttal. PANTAR BT. Az év első napjától megszűnt a T olna Megyei T emetkezési V állalat, helyette egy betéti társaság helyezi végső nyugalomra az élők sorából eltávozott polgártársainkat. A városi önkormányzat és Storrcné Wágner Aranka a bt. tulajdonosai, székhelyük a régi helyen, a Szentháromság téren van. A PANTAR BT. bővítette szolgáltatásait és a hét minden napján vállal temetést. Állandó ügyeletet tartanak a 11-719-es telefonszámon. Irodájukban minden, a temetéssel kapcsolatos kellék és szolgáltatás megvásárolható. 14 féle koporsó és ugyanennyi féle temetési szemfedél között lehet választani. Még azt is szeretnék elérni, hogy az anyakönyveztetést is ők végezzék, így valóban egy helyen elintézhető lenne minden, a temetéssel kapcsolatos dolog. A Szentháromság téri irodájukban még egy másik szolgáltatással is segítik a lakosságot, ugyanis mindenféle nyomtatvány megrendelhető itt. A hivatalos nyomtatványokon túl, bármilyen magán nyomtatvány elkészítését vállalják. Ilyen szolgáltatásokkal áll a lakosság rendelkezésére a PANTAR BT. Tájékoztató megbeszélésekről Már több alkalommal fontos megbeszéléseket folytattak a vezérigazgatóval az érdekvédelmi szervezetek vezetői. A megbeszélések keretében a két fél úgy döntött, hogy a kapcsolattartás hatékonyságát növelendő havi rendszerességgel megvitatják a dolgozókat érintő kérdéseket. A rendszeres megbeszéléseken túlmenően az aktuális kérdéseket soron kívül megvitatják, a megbeszéléseket bármelyik fél kezdeményezheti. A megbeszélés témái közül néhányat kiemelünk. 1. Az átalakulást érintő aktuális kérdések. 2. A vállalat átszervezése során az érdekvédelmi szervezetek szerepének tisztázása. (Tervezik, az érdekvédelmi szervezetek felállítanak egy munkabizottságot, melynek feladata a dolgozók véleményének begyűjtése, feldolgozása, valamint a vállalati javaslatok véleményezése.) 3. Az új bértarifarendszer kidolgozását és végrehajtását minél előbb meg kell kezdeni. 4. Az erőművi bérlakások értékesítésének fontos tennivalói. (jan. 14.) Rendszeresen résztvettünk a MEE Országos Központ rendezvényein (vándorgyűlés, elnök-titkári és titkári összejöveteleken). 1991. szeptember elején a PAV Balatonfüredi Rehabilitációs Központban megszerveztük a MEE Intézőbizottsági ülést. Részt vettünk az ETE és HTE rendezvényein. E két szervezettel a kapcsolatunk nagyon jó. Az ETE által szervezett PAV-EBO szemináriumon a MEE részéről két fö tartott előadást. Múlt év októberében kirándulást szerveztünk 35 fő részvételével a Temelini Atomerőműbe, a prágai teherelosztóba, Németországba és Szabó Iván az új ipari és kereskedelmi miniszter már hivatalba lépése után (1991. dec. 17.) azonnal nekilátott az iparpolitikai koncepció áttanulmányozásához. Muzslai Zoltán újságírónak adott nyilatkozában (Magyar Hírlap 1991. XII. 18.) többek között bennünket is érintő kijelentést tett: Ausztriába. Az egyesületünk pénzügyeit saját maga intézi; a paksi OTP-nél folyószámlával rendelkezünk. Természetesen a MEE-központ felé elszámolási kötelezettségünk van. 1992-ben legfontosabb feladatunk, hogy Pakson megrendezzük az országos elnök-titkári értekezletet. Továbbá előadásokat fogunk tartani más MEE helyi csoportoknál. Tanulmányi kirándulást szeretnénk szervezni egy nyugati atomerőműbe. Végül meg kell említeni, hogy szervezeti életünk további javításához még sok a tennivaló. Lóczy István „Szeretném például felülvizsgálni a még le nem zárt vállalati, tröszti átalakulásokat, így például a Magyar Villamos Művek Tröszt (MVMT) társasággá alakítását. Elsősorban szerkezeti módosításokkal kezelném azokat a problémákat, amelyeknél eddig csak tüneti kezelésre láttunk igényt. ” Sok szerencsét, bort, búzát, békességei, mindnyájunknak egészségei kíván Felnagy Zoltán kéményseprő (Miklós felvétele) 1.5 szobás 1+2 szobás 2 szobás 2.5 szobás 2+2 fél szobás 2*+2 fél+hálófülke 3 szobás 3.5 szobás 820 000-959 000 1 100 000 1 639 000 1 640 000 1 312 000 I 363 000 900 000 (16 400- 1 231 000 1 457 000(19 180 -1 457 000 (22 000-1 806 000 (33 780-1 783 000 (32 800-1 891 000 (26 240-2 124 000 (27 260 18 0000) (24 620)-29-29 36 140) 140) 120) 35 660) 37 820) 42 480) Lapszerkesztők nemzetközi kongresszusa Az IFRA, az újságszerkesztőket és kiadókat tömörítő nemzetközi szövetség Amszterdamban rendezte 1991. évi kongresszusát és a hozzá kapcsolódó kiállítást. A programon a következő érdekesebb bevezető előadások szerepeltek: G. Wille (A. Springer Kiadó): Hogyan alakul várhatóan az újságok olvasottsága, tekintettel a más információszerzési lehetőségekre; J. Ravary (Havas): A reklámkiadványok jelenlegi és várható helyzete; J. Martin (Financial Times): A gazdasági helyzet és a várható kibontakozás Európában és a világon. Ezután öt előadássorozat szerepelt neves előadókkal. A kongresszushoz kiállítás is kapcsolódott, amelyre 250 cég jelentkezett. A kiállításon olyan anyagok kerülnek bemutatásra mint: A nyomdai műveletek teljes automatizálása; Az új digitális Point-to-Multipoint átviteli eljárás (DIT.B. - Digital Information Transmission Broadcast); Integrált szerkesztőségi, reklámszervezési munka és automatizált termelési rendszerek, súlyponttal a POken. Különféle automatizált képfeldolgozó rendszerek fekete-fehér és színes képekre. Teljesoldal-tördelési rendszerek. Újfajta nyomólemezek, szkennerek, rotációs flexonyomógépek. A Scitex új oldaltördelési szoftverjei, valamint sok más, az újságszerkesztők, a nyomdászok és a kiadók szempontjából egyaránt jelentős újdonság. Sokminden az első negyedévben dől el
