Atomerőmű, 1992 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1992-02-01 / 2. szám

8 ATOMERŐMŰ Tájékoztató Az „Egymásért-Együtt” alapítványról Az alapítvány célkitűzése, hogy a villamosenergia-iparban foglalkoz­tatottak körében esetlegesen foglalkozási balesetet szenvedett, vagy fog­lalkozási betegséggel súlytott munkavállalókat - elhalálozás esetén ezek hozzátartozóit - anyagi támogatásban részesítse. Az alapítvány alapítói a Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége és a Buda­pesti Elektromos Művek. Az alapítvány vagyona közel négymillió fo­rint, amelynek letéteményese a Budapest Bank Rt. Az alapító okiratot elfogadó alapítványi tagok jóváhagyták, hogy a Ku­ratóriumnak mindazok tagjaivá válnak, akik legalább 500 E Ft-al, vagy ennél többel járulnak hozzá az alapítvány vagyonához és négy fő a VDSZSZ munka és üzemegészségügyi bizottságából delegált személy. Ennek alapján 10 tagú lett a Kuratórium, elnöke Vastag István Mihály, titkára Bartha József. Az alapítvány nyitott, tehát lehetőség van arra, hogy a megalakulást követően bármely jogi személy csatlakozzon ahhoz, amennyiben elfo­gadja az alapító okiratot. Az alapítvány alakuló ülése ’91. december 20., állást foglalt abban a kérdésben is, hogy emléklapot készít elő, amelyet az alapítvány egyéni támogatóinak kívánnak átnyújtani. A VDSZSZ tagszervezetei 625 E Ft-al járultak hozzá az alapítvány alaptőkéjéhez az alábbiak szerint: Dunamenti Hőerőmű Vállalat ' 70 E Ft Gyöngyösi Erőmű Vállalat 100 E Ft Paksi Atomerőmű Vállalat 75 E Ft Országos Villamos Távvezeték Vállalat 50 E Ft Budapesti Elektromos Művek 50 E Ft Dél-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat 50 E Ft Dél-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat 50 E Ft Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat 50 E Ft Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat 50 E Ft Vertesz Mgv. Rt. 30 E Ft Villamosenergia-ipari Dolgozók Szekszervezeti Szövetsége , 50 E Ft Összesen: 625 E Ft A vállalatok alaptőke felajánlásai: Budapesti Elektromos Művek 780 E Ft Bakony Erőmű 500 E Ft Dunamenti Hőerőmű 500 E Ft Dél-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat 750 E Ft Észak-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat 500 E Ft Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat 100 E Ft Erőmű Javító és Karbantartó Vállalat 100 E Ft Az alapítvány össztőkéje összesen: 3 855 000 Ft. HTE -a gondtalan telefónia jegyében A Híradásatechnikai Tudo­mányos Egyesület Paksi Atomerőmű Vállalat helyi csoportja „Digitális alközpon­tok működése” címmel tájé­koztatót tartott február 5-én az ESZI főiskola nagyelőadó­jában. Az előadás a HTE helyi közgyűlésének keretében, an­nak egyik napirendi pontja­ként zajlott le. Vereczki György ügyvezető elnök az összejövetel elején ismertette a csoport munkáját, eredmé­nyeit. A gyors hírközlés, informá­cióáramlás a korszerű munka­hely elengedhetetlen feltéte­le. Ma már a telefon egy olyan fontos munkaeszköz, amely fejlett technikai szintjével mindig kész a kommunikáció folytonosságát biztosítani. Az Internet Kft. ebben kíván partner lenni. Szekeres Tibor a kft. elnöke előadásában ismertette az In­ternet célját, az amerikai AT & T cégnek, mint a világ egyik legnagyobb távközlési és szol­gáltató vállalatának magyaror­szági képviseletét. Az AT & T Bell Laborató­rium kutató-fejlesztő munká­ja világelső, nevükhöz fűződik a tranzisztor és a lézer születé­se, hét munkatársuk Nobel­­díjas. Itt fejlesztették ki a tárolt programvezérlésű digitális al­központok rendszerét. E szá­mítógépesített központok a programozható szolgáltatások széles skáláját kínálják. Az AT & T termékcsalád tagjai a Defmity, Legend, Partner alközpontok, alköz­ponti végberendezések, gyorstelepítésű rádiófon­­rendszerek. A kft. fő profilja az AT & T Defmity alközpont, valamint a Partner és Partner Plus telefonrendszerek bemu­tatása, terjesztése. Az AT & T Defmity alközponti rendszer nemzetközi szabvány szerint készül, beruházáskímélő, gaz­daságosan induló és folyama­tosan bővíthető, azonos gyárt­mánycsalád. Kedvező tulaj­donsága a megbízható műkö­dés és a magyarországi vi­szonylatban közepes árszint. A Partner telefonrendsze­rekre jellemző az egyszerű fel­használói technológia, könnyű üzemeltetés, egysze­rű karbantartás, egyszerű mű­ködtetés és programozás - csúcstechnológia. Elérhető ár mellett folyamatosan és egy­szerűen bővíthető. Az Internet üzletpolitikájá­nak hatásos módszerét alkal­mazta azzal, hogy az előadó­terem padsorai között elhe­lyeztek egy-egy üzemképes telefonkészüléket. így a szak­emberek kézbe vehették azo­kat, valóban tapasztalati él­ményhez jutottak. Trombitás Károly, a LIAS Kft. képviselője az AT&T Sys­­timax strukturált épületkábe­lezési rendszer alapelvét, ter­mékskáláját ismertette. A szóbeli információn kívül diafilmmel és gyakorlati be­mutatással is szemléltette a rendszer lényegét, hatékony­ságát. A Systimax nagy elő­nye, hogy bővíthető, ezzel be­ruházási védelmet nyújt, csat­lakoztatható, moduláris, to­vábbfejleszthető. A résztvevők aktivitását, ér­deklődését mutatta, hogy hosszas szakmai beszélgetés, eszmecsere után fejeződött be a rendezvény. LOVÁSZI ZOLTÁNNÉ Bajba jutott embereken mindig segíteni kell(ene) Váratlan pénzkiadás, beteg­ség az embert, a családot köny­­nyen nehéz helyzetbe hozhat­ja. Ha a kettő együtt Jelentke­zik” egyszerre, akkor egyre többen kilátástalan helyzetbe kerülnek. Családi „tartalékok” kiapa­dóban vannak. Régen a köl­csönkérés szégyennek számí­tott. Könnyen rásütötték az emberre, hogy nem tudja beosztani a pénzt. Ma már tel­jesen más a helyzet. Szegény eladósodott családok, beteg­ség esetén „padlóra” kerülnek. Szinte nincs az országban olyan család akinek ne lenne tartozása. (Lakás, adók, rész­let- stb. fizetések.) Kölcsönkérésen kívül sze­rencsére van lehetőség segély­kérésre is, már akinek van munkahelye. Igaz, hogy csak pár ezer forint összegre, de sokszor ez is elég ahhoz, hogy kisegítse a rászorulókat a baj­ból. Az elmúlt évtizedek alatt számtalan bajbajutott ember­rel találkoztam. Legtöbb eset­ben a kollegáktól felajánlott pénzt nem fogadták el. Se­gélyt kérni szégyeltek. Ilyen­kor azonnal kell(ene) segíteni a bajban jutott munkatárson, de a rendeletek, a bürokrati­kus ügyintézések csak megke­seríteni tudják az embereket. Szinte minden kérelmet elfo­gadnak. Csupán a szűkre sza­bott „keret” miatt kapnak ke­vesen pár ezer forintot. Sok­szor akkor kapják kézhez a se­gély összegét, amikor már ki­kerültek a bajból. Mindezt tudom, tudjuk. Mégis feldühít amikor azt hal­lom, hogy sajnos az illetékes bizottság jövő héten - rosz­­szabb esetben 2-3 hét múlva - ül össze.(?!) Nem lehet(ne) lelkiismere­tesebben kezelni az emberek problémáit? Nem hiszem, hogy másokon múlik a gyors, olykor soron kívüli ügyinté­zés. 23 évvel ezelőtt leégett a családi ház ahol laktunk. A volt vállalatom ideiglenesen helyet biztosított a bútoraink­nak. Másnap - kérés nélkül -, 800 Ft rendkívüli segélyt kap­tam, mégpedig úgy, hogy hoz­ták a lakásra ahol átmenetileg családommal együtt befogad­tak. Havi keresetem akkor 1600 Ft volt. így is lehetett akkor! Ha akkor lehetett, most miért nem lehet? Talán nincs olyan baj amit ne lehet(ne) megoldani. Ha nem megy egyedül, akkor se­gíteni kell a bajba jutott em­bertársunkon. Mert ezt kíván­ja a becsület. Szerencsére a jó szándék, a segítőkészség majd minden esetben a felszínre kerül. Na­pokkal ezelőtt a váratlanul el­halálozott férj munkatársai egy nap alatt összegyűjtöttek 10000 Ft-ot és átadták az ár­ván maradt családnak. M. J. A pszichológus válaszol A demokráciához fel kell nőni Az ember gyermekkorában vagy felnőtt életében beleszokik valamilyen „rendszerbe”, és eb­ből nehéz átlépni egy másikba. (Még akkor is, ha az előbbi rosszabb volt.) Ez vezetőkre és vezetettekre egyaránt vonatko­zik. Egy államot - vagy települést, üzemet, iskolai osztályt, sport­szakkört, családot - durva megkö­zelítéssel háromféleképpen lehet vezetni. Parancsuralmi (autokra­tikus, diktatórikus), ráhagyó (laissez-faire, ejtsd leszéfer), vala­mint demokratikus vezetési stí­lusban. Kurt Lewin, a híres szociálpa­­szichológus kutató szellemes kí­sérleteiből már sok évtizeddel ezelőtt tudományos bizonyítást nyert (amit a tapasztalat évezre­dek óta mutat), hogy a demokrati­kus stílusban vezetett csoportok munkája a leghatékonyabb, és a légkör ebben a legkellemesebb. A demokratikus vezető nem pa­­rancsnol, nem szab meg aprólé­kosan minden tennivalót, csak az általános célt jelöli ki, tehát épít a családtagok, munkatársak vagy ál­lampolgárok kezdeményezőkész­ségére, és hagy nekik önállósá­got. Nem egyedül dönt, hanem ki­kéri (és meg is fogadja) a csoport­tagok véleményét. Lehetőleg nem büntet, inkább jutalmazással erősíti meg a kívánt magatartás­­formákat. Nem tartja rettegésben a környezetét, hanem barátságo­san, egyenrangú módon viselke­dik velük. A demokratikus vezető családtagjai, beosztottai tudják feladatukat, öntevékenyen dol­goznak, és egymással jól együtt­működnek. Vezetőjüktől nem fél­nek, megmondják véleményüket, bírálni is merik, de alapjában elfo­gadják őt, bár lehet, hogy megpró­bálják „nevelni” is. Távollétében is a megszokott mederben folyik a tevékenység, felelősségei „helyet­tesítik”. Látszólag könnyű lenne de­mokratikus módon élni és dol­gozni, a valóságban mégis nehéz. A beosztottaknak, ha előzőleg „ráhagyó” rendszerben éltek, meg kell szokniuk, hogy ezután nem rágnak a szájukba mindent, és meg kell érteniük, hogy maguk is felelősséggel tartoznak tevékeny­ségükért. Ha pedig idáig diktatórikus mó­don irányították őket, akkor most hirtelen felszabadulva a nyomás alól túllőnek a célon, úgy érzik, mindent szabad, és a szabadságot esetleg „rosszra” használják: bele­szólnak abba is, ami nem rájuk tartozik, értelmetlenül rivalizál­nak, agresszívan vagdalkoznak, lényegtelen dolgokat feltupírozva próbálják akaratukat érvényesíte­ni. (Lásd példának mai közéle­tünk sok szereplőjét.) Mindig vannak olyanok is, akikben meg­marad a régi félelem, és demokra­tikus lehetőségek közt is passzí­van, félénken viselkednek. (Lásd népünk nagy részét!) A vezetőknek, ha előzőleg nemtörődöm módon mindent rá­hagytak a beosztottaikra, szintén nehéz lesz az együttes tevékeny­ség szervezése, a közös felelősség vállalása. Ha pedig idáig egyed­uralkodók voltak, akkor rendkívül nehezükre esik lemondani a ki­váltságokról, és ezt bizony ezután is legfeljebb tessék-lássék te­szik. Ha meg beosztottból váltak hir­telen vezetővé, lehet, hogy most ők próbálják másokon leverni az eddig kapott sérelmeket, és csak jelvaszavaikban demokratikusak. Visszajelzések híján reális önérté­kelésük önhittséggé torzulhat. Minden csoport fejlődésében évekig eltarthat, míg igazán de­mokratikus módon tudnak élni a résztvevők. Idő kell ahhoz, hogy felnőjenek, megérjenek a demok­ráciára, vagyis, hogy kellően át tudják élni annak tartalmát. Amellett a demokratikus formá­kat is el kell sajátítaniuk, ehhez is sok gyakorlás szükségeltetik. Az állampolgároknak könnyebben fog menni ez a fejlő­dés, ha gyermekkorukban de­mokratikus szellemben nevelték őket a családban. És azok a szülők tudnak demokratikus szellemben nevelni, akiket állampolgárként így engednek élni. Vezetőknek és vezetetteknek kölcsönösen kell segíteniük egy­mást, hogy megtudják valósítani ezt a mindenki számára legelő­nyösebb létformát. Ez a kölcsö­nös segítségnyújtáson alapuló egyenrangú együttműködés tulaj­donképpen a demokrácia lénye­gé. DR. IGNACZ PIROSKA Az erőmű területén dolgozó ki­vitelező és egyéb vállalatok dolgo­zói nagy érdeklődéssel figyelik a PA Rt.-én belüli változásokat, szervezetfejlesztési intézkedése­ket, melytől ők is és az erőmű dol­gozói is nagyobb létbiztonságot remélnek. De hogy konkrét véleményt halljunk, úgy gondoltam, érde­mes lenne megkérdezni a külső vállalatok képviselői közül néhá­nyat. Kopp Antal a Vegyépszer Rt., Hajas András az MGV és Lénán István a Rheinhold & Mahla Építő és Szigetelő Kft. (volt Hőtechni­ka) vezetői olyannyira egyformán nyilatkoztak, hogy már-már arra gondoltam talán konzultációt tar­tottak az eljövendő évekről. El­mondták, hogy pontos informá­cióval nem rendelkeznek, vannak kósza hírek, melyeknek hitelessé­ge kétséges, ellentmondásos. Mit várnak az átalakulástól? Hajas András: szeretné, ha megszűnne az átmeneti állapot­ból adódó bizonytalanság. Az átalkaulás után alakuljon ki az erőmű hosszú távú műszaki gaz­dasági stratégiája, melyhez a hely­színen levő kivitelező vállalatok alkalmazkodni tudnak, és felké­­szülhesenek az elvárások teljesí­téséhez. Az MGV szerencsésnek mondhatja magát, mivel ’92-re je­lentős munkájuk van lekötve, és már több évre van szerződéses megrendelésük. Céljuk, hogy gaz­daságilag, műszakilag, jó minő­ségben is megfeleljenek az erőmű elvárásainak és így számíthatnak további megrendelésre. Kopp Antal elmondta, hogy a Vegyépszer dolgozói a helyi la­kosságból tevődnek össze, ők már korábban is hosszú távban gon­dolkodtak. Remélik, a jövőben a meglevő létszámot meg tudják tartani. 1995-ig érvényes minősí­tést szereztek az OÁH-tól, ponto­sabban az Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonságtech­nikai Felügyeletétől, amelynek megszerzése komoly megméret­tetést jelent bármely munkáltató­nak. Sajnos náluk érződik az év eleji bizonytalanság, kevés a megren­delések száma az áthúzódó mun­kák mennyisége. Az erőmű dol­gozóinál - főleg a döntéseknél - nagyfokú bizonytalanságot ta­pasztalnak, mivel nagyrészük nem tudja, hogy az átszervezés, átalakulás hogyan befolyásoljajö­­vőjüket. Talán ennek tudható be, mintha lelassult volna kreativitá­suk. Keresik helyüket a PA Rt.-n belül. A volt Hőtechnika, illetve a jog­utódja a Reheinhold & Mahla Építő és Szigetelő Kft. Pakson az erőműnél az első „kapavágástól” végzi a szigetelő és bádogos mun­kákat. Lénárt István nagyon remé­li, hogy a vezetőségváltások és az átszervezések ellenére a munká­jukra továbbra is számítanak. Természetesen mindent meg­tesznek, hogy feladataik a szigo­rúbb elvárásoknak megfeleljenek. Maximális tudással végzik mun­kájukat, a határidőket pontosan szeretnék betartani. Bár még senki semmilyen fóru­mon nem vetette föl, de Lénárt István és közössége fontosnak tartja és kérésként ezúton tolmá­csolja az új vezetőség felé azt, hogy szeretnék, ha a most folya­matban lévő lakásvásárlási akció­ra benevezhetnének. Az erőmű által szervezett kedvezményes áruk vásárlásában (hús, zöldáru, vegyi áru) is részt vehetnének. Ezt a témát azért említette föl Lénárt úr, mert dolgozóik ebben a közegben élnek és dolgoznak - egyesek 12 éve, mások 17-18 éve - a közös cél, a biztonságos mű­ködés és eredményesség érde­kében. Remélik, hogy az átalakulás, il­letve a szervezeti változások vég­rehajtása után az erőmű területén tapasztalt gyenge munkaellátott­ság megszűnik és ennek hatására a vállalatok nemcsak létbiztonsá­got, de anyagi jólétet is nyújthat­nak dolgozóiknak.- Pné -Befejezik az atomerőmű építését a románok 1979-ben kezdte el építeni a Candu-rendszerű atomerő­művet Románia. Úgy tervezték, hogy 1985-ben már működ­nie kell az első blokknak. A munkák elhúzódása és valószí­nű egyéb okok miatt, az első hétszáz MW-os blokk csupán 1994-ben kezd el üzemelni, a többi négy energiablokkot pe­dig 1995-ben, 1997-ben, 1998-ban és 1999-ben adják át. Hogyan tovább?-

Next

/
Oldalképek
Tartalom