Atomerőmű, 1992 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1992-11-01 / 11. szám
XV. ÉVFOLYAM 11. SZÁM A PAKSI ATOMERŐMŰ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG DOLGOZÓINAK LAPJA 1992. NOVEMBER Új rendszerű együttműködés a munkaadó és a munkavállaló között? Megalakul az üzemi tanács Érdekvédelem vagy érdekazonosság? ASSET-vizsqálat a paksi atomerőműben Ismét egy sikerrel végződött átvizsgáláson esett át erőművünk A Munka Törvénykönyve 2. rész, 4. fej., 42. paragrafus törvényt alkotott az üzemi tanácsok létrehozásáról. Ennek értelmében 1992. október 1. óta funkcionál az üzemi tanács (továbbiakban üt.) választási bizottsága, mely az üt.-választásokig a törvényben előírt feladatait végzi. Az Országgyűlés 1992. november 2. ülésén kitűzte az üt.-választások időpontját. Ez az időpont 1993. március 18. és április 2. közötti időszak. Ennek ismeretében a PA Rt. üt.-választási bizottsága megkezdte a választások előkészítésének és megszervezésének törvényben előírt munkáit. Egyik igen fontos feladat a munkavállalók tájékoztatása arról mi is az üt. jelentősége, lényege, feladata, mi lesz a szerepe a vállalat, illetve az rt. irányításában, a munkavállalók érdekképviseletében. Ebben kívánunk eleget tenni az üt.-választási bizottság felkérésének, amikor tájékoztatást adunk önöknek erről a - kelet-európai viszonylatban - ismeretlen munkahelyi intézményről. Egyben segíteni kívánunk a munkavállalóknak abban, hogy megismerve az üt. Nyugat-Európában már bevált intézményét, ki tudja alakítani véleményét mely vállalati érdekvédelmi szervezetet választja érdekei képviselőjéül. Történelmi áttekintés a munkahelyi érdekvédelem kialakulásáról Amióta a munka világának meghatározó szereplői, a tőkés tulajdonosok és a munkavállalók léteznek, a közöttük lévő viszony egyenlőtlen. A munkavállalók mindig is hátrányos helyzetben voltak a tulajdonosokkal szemben. Ez a hátrány nemegyszer a teljes kiszolgáltatottsággal volt egyenlő. Az egyenlőtlen viszony megváltoztatására irányuló törekvések az „első” ipari forradalom korában, az 1840-es években Angliában kezdődtek. Az évszázadosnak nevezhető harcok célja a munkásság hátrányos helyzetének, kiszolgáltatottságának megváltoztatása a munkaviszony elfogadható feltételeit garantáló (kollektív) szerződések megkötésével. A munkásság törekvéseinek sikere saját szervezettségén, szakmai szervezeteinek, szakszervezetének erején múlott. A munkavállalói részvétel (az üzemi tanácsok) eredete a XIX. század végére nyúlik vissza. Megjelenésük nem kevéssé éppen azzal magyarázható, hogy a XIX. sz. 60-as éveitől Európa-szerte megerősödött a szakszervezeti mozgalom. A harcos szakszervezetekkel szemben kívántak a tulajdonosok egy olyan szervezetet létrehozni, amely mérsékelheti az állandó konfliktusokat és alternatívája lehet a munkásság szervezkedésének, amely szervezet a munkavállalók és a tulajdonosok között addigra kialakult egyezkedésen túl együttműködésük intézménye lehet. Az üzemi tanács, az intézményesített dolgozói részvétel 1945 után fejlődött gyors ütemben. A részvételi intézmények fejlesztését támogató elképzelések közül azonban ’45 után sem hiányzik az azt életre hívó eredeti cél, hogy alternatívát jelentsenek a harcos szakszervezetekkel szemben. A részvétellel együttjáró közös döntés és közös felelősségvállalás ellenkezett az ilyen típusú szakszervezetek hagyományaival. A hagyományos szakszervezeti gondolkodás szerint a tulajdonosok (illetve a vállalatvezetése) és amunkavállalók a gazdaság meghatározó szereplőiként partnerei egymásnak. Ebben a kapcsolatban a dolgozók szervezkedésének nem az a célja, hogy átvegyék a vállalatvezetés felelősségét, hanem az, hogy pozíciójuk erősítésében kiegyensúlyozzák az eredetileg egyenlőtlen viszonyt. Az 1940-es évek végén, 50-es évek elején a fejlett nyugat-európai tőkés országokban született törvények intézményesített részvételt biztosítottak a munkavállalóknak a vállalatirányítás testületéiben, az igazgatótanácsokban és a felügyelő bizottságokban. A vállalati szintű dolgozói részvétel a 70-es évek közepétől, a jóléti állam koncepciójának kiteljesedésétől jelentkezett politikai programként a fejlett piacgazdaságokban. Szerepének előtérbe kerülése öszszefüggött a szocialista, szociáldemokrata politikai irányzatok egyidejű megerősödésével. Ez idő tájt számos olyan törvényi szabályozás született, amely átfogóan és hosszú távon rögzítette a dolgozói részvéte! formáit és lehetőségeit és az ezzel járó jogosítványokat. (Németország 1976., Franciaország 1982., Írország 1977. és 1989., Hollandia 1971. és ’82., Olaszország 1984., Portugália 1974. stb.). Üzemi tanács és a szakszervezet, a részvétel és az érdekvédelem különbségei Ebben a kapcsolatrendszerben tovább elemezhető a részvétel (amelynek egyik intézménye az üzemi tanács) és a dolgozói érdekvédelem (amely viszont a szakszervezetek tevékenységének lényege) különbsége. a) Keletkezésük körülményeit és célját az előzőekben bővebben kifejtettük, itt most csak röviden ismételjük, hogy a szakszervezeteket az 1840-es évek Angliájában a munkások saját munkaerő-piaci pozíciójának javítása érdekében hozták létre. A dolgozói részvétel intézményeit az 1880-90-es években Németországban a tulajdonosok éppen a szakszervezetek terjeszkedésének megakadályozására, erejük megtörésére, velük szemben a dolgozók alternatív szervezeteként hívták életre. b) A szakszervezeteknek nem minden munkavállaló tagja, tagságuk nem fedi le a dolgozók öszszességét. Önálló, elkülönült, szervezetbe tömörült tagsággal rendelkeznek. Az üzemi tanács elvileg a vállalattal munkaviszonyban álló minden dolgozó intézménye. c) A szakszervezetek erejét saját szervezettsége adja (a tagok belülről) és ez az erő tükröződik a létrehozását, működését, jogosítványait szabályozó jogszabályokban, szerződésekben és megállapodásokban. Az üzemi tanács erejét a törvények (szerződések) kívülről sza bályozzák. Ezek a törvények (szerződések) hívják életre és nem a munkavállalók szervezkedésének „szerves fejlődéseként” születnek. d) A szakszervezetek kezdettől fogva a munkaharc eszközei. A tulajdonossal kialakított kapcsolatukban az érdekek ellentéte volt a domináns. Ennek az érdekellentétnek a megoldása gyakran csak konfrontáción keresztül valósulhatott meg. (Erre azért tartjuk (Folytatás a 2. oldalon.) Erőművünk, a paksi atomerőmű ismét nagyjelentőségű vizsgálaton esett át sikeresen. 1992. november 2. és 13. között az ún. ASSET-vizsgálat zajlott Pakson. A közel kéthetes munkáról Faragó Péter, a koordinációs főmérnök az ASSET erőművi tárgyalócsoportjának koordinátora tájékoztatja olvasóinkat. Először talán arról ejtsünk pár szót, mi is az ASSET-vizsgálat? Önkéntességi alapon elvégzett ellenőrzés, melyet az atomerőmű kér, és az illetékes ország atomenergia hatósága kezdeményez a NAÜ- nél. A NAÜ bíz meg egy nemzetközi vizsgálóbizottságot, mely elvégzi az ellenőrzést. Eddig már két ilyen önkéntes vizsgálaton esett át a PA Rt. Első volt 1988-ban az „OSART”, majd az „utó-OSART” és 1992. februárjában a „WANO”. A jelenlegi átvilágítás tárgya az atomerőmű biztonságát érintő események vizsgálata. (Innen az ASSET elnevezés, mely magyarra fordítva azt jelenti: Biztonságot Érintő Eseményeket Vizsgáló Csoport). A vizsgálat alapján az atomerőműben 1982. (az első blokk beüzemelése) óta történt, a biztonságot érintő események vizsgálata képezte. Ez összesen 427 eseményt jelent. A tisztánlátáshoz még egy fontos dologról kell említést tenni. Tavaly óta elköteleztük magunkat a biztonság szempontjából jelentős események azonnali jelentésére az INES, a Nemzetközi Nukleáris Eseményskála alapján. A skála három nagyobb csoporton belül, hét fokozatban minősíti az eseményeket- Skála alatti események, melyek nem érintik a biztonságot.- Üzemzavari fokozat: 0-1-2-3, mely a rendellenességtől a súlyos üzemzavarig minősít.- Baleseti fokozat: 4-5-6-7, mely a létesítményen belüli balesettől a külső környezeti szennyeződéssel járó nagyon súlyos balesetig terjed. (Ilyen volt pl. Csernobil minősítése.) Az 1982. és 1992. közötti időszak fentebb említett 427 esemépyét visszamenőleg minősítettük az INES-skála alapján, ill. annak valamelyik fokozatába besorolva értékeltük. Ennek részletes jegyzőkönyvét angolra fordítottuk és elküldtük a NAÜ-nek. Ez az írásos anyag képezte a PA Rt. vizsgálat alapját. Meg kell jegyezni, hogy talán az egész vizsgálatnak ez volt a legnehezebb és legmunkaigényesebb része, hiszen visszamenőleg 10 év eseményeit kellett feleleveníteni és feldolgozni. Egy pár szót ejtsünk a vizsgálóbizottságról és erőműves tárgyaló partnereiről A NAÜ-nek ez volt a 40. ASSET - vizsgálata, úgy hogy nagy gyakorlattal és tapasztalattal rendelkező nemzetközi bizottság érkezett hozzánk. Vezetőjük NAÜ-képviselő volt. A csoport tagjai NAÜ-szakértők, ill. atomerőművek magas beosztású vezetői voltak Bulgáriából, Csehszlovákiából, Japánból, USA- bóL Angliából és Dél-Afrikából. A nemzetközi bizottság három csoportban végezte a munkáját. A vizsgálat nyelvezete természetesen angol volt Mi olyan három csoportot alakítottunk ki a PA Rt. részéről, mely mind szakmai, mind nyelvtudásban tárgyalóképes partner volt. (A tárgyalások tolmácsolás nélkül zajlottak.) Itt szeretném kiemelni a három csoportvezető Szucsán Sándor, Gergely József és Tóth Pál munkáját. Hogyan zajlottak a tárgyalások? Mint említettem a tárgyalások alapját az általunk előzetesen a NÁÜ-nek elküldött 427 minősített esemény jegyzőkönyve képezte. A vizsgálat tárgya konkrétan az volt, hogy mennyire sikeres az erőmű tevékenysége az üzemzavarok és az üzemi események megelőzése terén. A mi értékelésünk szerint a 427 eseményből 140 volt skálán kívüli és 287- nek volt biztonsági vonzata. Az ese(Folytatás a 2. oldalon.) Csatlakozás a nyugat-európai villamosenergia-rendszerhez Paks a nemzetközi villamosenergia-hálózat térképén... A magyar villamosenergia-rendszer képviselői kezdeményezték a hazai rendszer UCPTE-rendszerrel való párhuzamos üzemének megvalósítását. A volt szocialista országok közül elsőként tárgyalásokat kezdtek az illetékes UCPTE-országok villamosenergia-rendszereinek képviselőivel, megállapodtak a csatlakozás feltételeiről. A magyar, cseh és szlovák, lengyel négyoldalú együttműködés intézményes formája CENTREL néven megalakult. A magyar VER UCPTE-rendszerhez történő csatlakozás címmel Galambos László és Reguly Zoltán tanulmányát a 6. oldalon olvashatják. A PA Rt. termelési adatai AGVORCAD Az Fl-es porta homlokzatára került az új embléma * Mérges Imre és Cziffra István hegesztők a PA Rt. cég feliratának munkáit végzik az emelőgép-karbantartó műhelyben Lovas L. felvétele * * Pillanatkép az 1-es kiépítés - 1-es és 2-es blokk - vízkivételi öblözetéröl, november 9-én. A Duna vízállása 86,58 mBf. Középen a vízmű vezénylő épülete látható, háttérben a melegvíz-viszszakeverö műtárggyal. Vízügyes témákról Köves László tájékoztat az 8. oldalon. Fotó: Gy. Zs. * *
