Atomerőmű, 1992 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1992-11-01 / 11. szám

XV. ÉVFOLYAM 11. SZÁM A PAKSI ATOMERŐMŰ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG DOLGOZÓINAK LAPJA 1992. NOVEMBER Új rendszerű együttműködés a munkaadó és a munkavállaló között? Megalakul az üzemi tanács Érdekvédelem vagy érdekazonosság? ASSET-vizsqálat a paksi atomerőműben Ismét egy sikerrel végződött átvizsgáláson esett át erőművünk A Munka Törvénykönyve 2. rész, 4. fej., 42. paragrafus tör­vényt alkotott az üzemi tanácsok létrehozásáról. Ennek értelmé­ben 1992. október 1. óta funkcio­nál az üzemi tanács (továbbiak­ban üt.) választási bizottsága, mely az üt.-választásokig a tör­vényben előírt feladatait végzi. Az Országgyűlés 1992. novem­ber 2. ülésén kitűzte az üt.-válasz­tások időpontját. Ez az időpont 1993. március 18. és április 2. kö­zötti időszak. Ennek ismeretében a PA Rt. üt.-választási bizottsága megkezdte a választások előkészí­tésének és megszervezésének tör­vényben előírt munkáit. Egyik igen fontos feladat a munkavállalók tájékoztatása arról mi is az üt. jelentősége, lényege, feladata, mi lesz a szerepe a válla­lat, illetve az rt. irányításában, a munkavállalók érdekképviseleté­ben. Ebben kívánunk eleget tenni az üt.-választási bizottság felkérésé­nek, amikor tájékoztatást adunk önöknek erről a - kelet-európai viszonylatban - ismeretlen mun­kahelyi intézményről. Egyben se­gíteni kívánunk a munkavállalók­nak abban, hogy megismerve az üt. Nyugat-Európában már bevált intézményét, ki tudja alakítani vé­leményét mely vállalati érdekvé­delmi szervezetet választja érde­kei képviselőjéül. Történelmi áttekintés a munkahelyi érdek­­védelem kialakulásáról Amióta a munka világának meg­határozó szereplői, a tőkés tulajdo­nosok és a munkavállalók léteznek, a közöttük lévő viszony egyenlőt­len. A munkavállalók mindig is hát­rányos helyzetben voltak a tulajdo­nosokkal szemben. Ez a hátrány nemegyszer a teljes kiszolgáltatott­sággal volt egyenlő. Az egyenlőtlen viszony megvál­toztatására irányuló törekvések az „első” ipari forradalom korában, az 1840-es években Angliában kez­dődtek. Az évszázadosnak nevezhető harcok célja a munkásság hátrányos helyzetének, kiszolgáltatottságának megváltoztatása a munkaviszony elfogadható feltételeit garantáló (kollektív) szerződések megkötésé­vel. A munkásság törekvéseinek si­kere saját szervezettségén, szakmai szervezeteinek, szakszervezetének erején múlott. A munkavállalói részvétel (az üzemi tanácsok) eredete a XIX. szá­zad végére nyúlik vissza. Megjele­nésük nem kevéssé éppen azzal ma­gyarázható, hogy a XIX. sz. 60-as éveitől Európa-szerte megerősö­dött a szakszervezeti mozgalom. A harcos szakszervezetekkel szem­ben kívántak a tulajdonosok egy olyan szervezetet létrehozni, amely mérsékelheti az állandó konfliktu­sokat és alternatívája lehet a mun­kásság szervezkedésének, amely szervezet a munkavállalók és a tulaj­donosok között addigra kialakult egyezkedésen túl együttműködé­sük intézménye lehet. Az üzemi tanács, az intézménye­sített dolgozói részvétel 1945 után fejlődött gyors ütemben. A részvé­teli intézmények fejlesztését támo­gató elképzelések közül azonban ’45 után sem hiányzik az azt életre hívó eredeti cél, hogy alternatívát je­lentsenek a harcos szakszervezetek­kel szemben. A részvétellel együtt­járó közös döntés és közös felelős­ségvállalás ellenkezett az ilyen típu­sú szakszervezetek hagyományai­val. A hagyományos szakszervezeti gondolkodás szerint a tulajdonosok (illetve a vállalatvezetése) és amun­­kavállalók a gazdaság meghatározó szereplőiként partnerei egymásnak. Ebben a kapcsolatban a dolgozók szervezkedésének nem az a célja, hogy átvegyék a vállalatvezetés fele­lősségét, hanem az, hogy pozíciójuk erősítésében kiegyensúlyozzák az eredetileg egyenlőtlen viszonyt. Az 1940-es évek végén, 50-es évek elején a fejlett nyugat-euró­pai tőkés országokban született törvények intézményesített részvé­telt biztosítottak a munkavállalók­nak a vállalatirányítás testületéi­ben, az igazgatótanácsokban és a felügyelő bizottságokban. A vállalati szintű dolgozói rész­vétel a 70-es évek közepétől, a jóléti állam koncepciójának kiteljesedé­sétől jelentkezett politikai program­ként a fejlett piacgazdaságokban. Szerepének előtérbe kerülése ösz­­szefüggött a szocialista, szociálde­mokrata politikai irányzatok egy­idejű megerősödésével. Ez idő tájt számos olyan törvényi szabályozás született, amely átfo­góan és hosszú távon rögzítette a dolgozói részvéte! formáit és lehe­tőségeit és az ezzel járó jogosítvá­nyokat. (Németország 1976., Franciaország 1982., Írország 1977. és 1989., Hollandia 1971. és ’82., Olaszország 1984., Portugália 1974. stb.). Üzemi tanács és a szakszervezet, a részvétel és az érdekvédelem különbségei Ebben a kapcsolatrendszerben tovább elemezhető a részvétel (amelynek egyik intézménye az üzemi tanács) és a dolgozói érdek­­védelem (amely viszont a szak­szervezetek tevékenységének lé­nyege) különbsége. a) Keletkezésük körülményeit és célját az előzőekben bővebben kifejtettük, itt most csak röviden ismételjük, hogy a szakszerveze­teket az 1840-es évek Angliájában a munkások saját munkaerő-piaci pozíciójának javítása érdekében hozták létre. A dolgozói részvétel intézményeit az 1880-90-es évek­ben Németországban a tulajdo­nosok éppen a szakszervezetek terjeszkedésének megakadályo­zására, erejük megtörésére, velük szemben a dolgozók alternatív szervezeteként hívták életre. b) A szakszervezeteknek nem minden munkavállaló tagja, tag­ságuk nem fedi le a dolgozók ösz­­szességét. Önálló, elkülönült, szervezetbe tömörült tagsággal rendelkeznek. Az üzemi tanács elvileg a vállalattal munkavi­szonyban álló minden dolgozó in­tézménye. c) A szakszervezetek erejét sa­ját szervezettsége adja (a tagok belülről) és ez az erő tükröződik a létrehozását, működését, jogosít­ványait szabályozó jogszabályok­ban, szerződésekben és megálla­podásokban. Az üzemi tanács erejét a törvé­nyek (szerződések) kívülről sza bályozzák. Ezek a törvények (szerződések) hívják életre és nem a munkavállalók szervezke­désének „szerves fejlődéseként” születnek. d) A szakszervezetek kezdettől fogva a munkaharc eszközei. A tu­lajdonossal kialakított kapcsola­tukban az érdekek ellentéte volt a domináns. Ennek az érdekellen­tétnek a megoldása gyakran csak konfrontáción keresztül valósul­hatott meg. (Erre azért tartjuk (Folytatás a 2. oldalon.) Erőművünk, a paksi atomerőmű ismét nagyjelentőségű vizsgálaton esett át sikeresen. 1992. november 2. és 13. között az ún. ASSET-vizs­­gálat zajlott Pakson. A közel kéthetes munkáról Fara­gó Péter, a koordinációs főmérnök az ASSET erőművi tárgyalócso­portjának koordinátora tájékoztatja olvasóinkat. Először talán arról ejtsünk pár szót, mi is az ASSET-vizsgálat? Önkéntességi alapon elvégzett ellenőrzés, melyet az atomerőmű kér, és az illetékes ország atomener­gia hatósága kezdeményez a NAÜ- nél. A NAÜ bíz meg egy nemzetkö­zi vizsgálóbizottságot, mely elvégzi az ellenőrzést. Eddig már két ilyen önkéntes vizsgálaton esett át a PA Rt. Első volt 1988-ban az „OSART”, majd az „utó-OSART” és 1992. februárjában a „WANO”. A jelenlegi átvilágítás tárgya az atomerőmű biztonságát érintő ese­mények vizsgálata. (Innen az AS­SET elnevezés, mely magyarra for­dítva azt jelenti: Biztonságot Érintő Eseményeket Vizsgáló Csoport). A vizsgálat alapján az atomerő­műben 1982. (az első blokk beüze­melése) óta történt, a biztonságot érintő események vizsgálata képezte. Ez összesen 427 eseményt jelent. A tisztánlátáshoz még egy fontos dologról kell említést tenni. Tavaly óta elköteleztük magunkat a biz­tonság szempontjából jelentős ese­mények azonnali jelentésére az INES, a Nemzetközi Nukleáris Ese­ményskála alapján. A skála három nagyobb csoporton belül, hét foko­zatban minősíti az eseményeket- Skála alatti események, melyek nem érintik a biztonságot.- Üzemzavari fokozat: 0-1-2-3, mely a rendellenességtől a súlyos üzemzavarig minősít.- Baleseti fokozat: 4-5-6-7, mely a létesítményen belüli balesettől a külső környezeti szennyeződéssel járó nagyon súlyos balesetig terjed. (Ilyen volt pl. Csernobil minősítése.) Az 1982. és 1992. közötti időszak fentebb említett 427 esemépyét visszamenőleg minősítettük az INES-skála alapján, ill. annak vala­melyik fokozatába besorolva érté­keltük. Ennek részletes jegyző­könyvét angolra fordítottuk és el­küldtük a NAÜ-nek. Ez az írásos anyag képezte a PA Rt. vizsgálat alapját. Meg kell jegyezni, hogy ta­lán az egész vizsgálatnak ez volt a legnehezebb és legmunkaigénye­sebb része, hiszen visszamenőleg 10 év eseményeit kellett felelevení­teni és feldolgozni. Egy pár szót ejtsünk a vizsgálóbi­zottságról és erőműves tárgyaló part­nereiről A NAÜ-nek ez volt a 40. ASSET - vizsgálata, úgy hogy nagy gyakorlat­tal és tapasztalattal rendelkező nemzetközi bizottság érkezett hoz­zánk. Vezetőjük NAÜ-képviselő volt. A csoport tagjai NAÜ-szakér­­tők, ill. atomerőművek magas beosztású vezetői voltak Bulgáriából, Csehszlovákiából, Japánból, USA- bóL Angliából és Dél-Afrikából. A nemzetközi bizottság három csoportban végezte a munkáját. A vizsgálat nyelvezete természetesen angol volt Mi olyan három csopor­tot alakítottunk ki a PA Rt. részéről, mely mind szakmai, mind nyelvtu­dásban tárgyalóképes partner volt. (A tárgyalások tolmácsolás nélkül zajlottak.) Itt szeretném kiemelni a három csoportvezető Szucsán Sándor, Ger­gely József és Tóth Pál munkáját. Hogyan zajlottak a tárgyalások? Mint említettem a tárgyalások alapját az általunk előzetesen a NÁÜ-nek elküldött 427 minősített esemény jegyzőkönyve képezte. A vizsgálat tárgya konkrétan az volt, hogy mennyire sikeres az erőmű te­vékenysége az üzemzavarok és az üzemi események megelőzése terén. A mi értékelésünk szerint a 427 ese­ményből 140 volt skálán kívüli és 287- nek volt biztonsági vonzata. Az ese­­(Folytatás a 2. oldalon.) Csatlakozás a nyugat-európai villamosenergia-rendszerhez Paks a nemzetközi villamosenergia-hálózat térképén... A magyar villamosenergia-rendszer képviselői kezdeményezték a hazai rendszer UCPTE-rendszerrel való pár­huzamos üzemének megvalósítását. A volt szocialista országok közül elsőként tárgyalásokat kezdtek az illetékes UCPTE-országok villamosenergia-rendszereinek képviselőivel, megállapodtak a csatlakozás feltételeiről. A magyar, cseh és szlovák, lengyel négyoldalú együttműködés intézményes formája CENTREL néven megalakult. A magyar VER UCPTE-rendszerhez történő csatlakozás címmel Galambos László és Reguly Zoltán tanul­mányát a 6. oldalon olvashatják. A PA Rt. termelési adatai AGVO­RCAD Az Fl-es porta homlokzatára került az új embléma * Mérges Imre és Cziffra István he­gesztők a PA Rt. cég feliratának munkáit végzik az emelőgép-kar­bantartó műhelyben Lovas L. felvétele * * Pillanatkép az 1-es kiépítés - 1-es és 2-es blokk - vízkivételi öblözeté­­röl, november 9-én. A Duna vízál­lása 86,58 mBf. Középen a vízmű vezénylő épülete látható, háttérben a melegvíz-visz­­szakeverö műtárggyal. Vízügyes té­mákról Köves László tájékoztat az 8. oldalon. Fotó: Gy. Zs. * *

Next

/
Oldalképek
Tartalom