Atomerőmű, 1992 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1992-10-01 / 10. szám

ATOMERŐMŰ 7 len esetben a villamos energiá­nak az értékesítését e szerződés­ben megfogalmazottak sze int végezzük. Ezen adásvételi ügy­letben megrendelő a Magyar Vil­lamos Művek Rt., vállalkozó a Paksi Atomerőmű Rt.- A szerződés mikortól érvényes és milyen időközönként kell felül­vizsgálni?- A kereskedelmi szerződés évente kötődik, természetesen a szerződő felek a megkötött szer­ződést közös megegyezéssel írás­ban módosíthatják. A módosításra okot adhat bár­mely jelentős körülmény meg­változása, például az üzemviteli szerződésben rögzített műszaki paraméterek bármilyen okból történő módosulása, vagy a villa­­mosenergia-igények jelentős csökkenése. A szerződések titkosak ugyan, de a leglényegesebb pontokat szí­veskedjen elmondani: Való igaz a szerződésekkel kapcsolatban létezik az üzleti ti­tok fogalma, de tekintettel arra, hogy ezen szerződésben foglal­tak az éves üzleti tervünk alapját képezik, és így a PA Rt. dolgozói által végrehajtható feladatok gaz­dasági lényegét jelentik, úgy ér­zem, feltétlenül szükséges, hogy ennek legfontosabb elemeit a dolgozók ismeijék. A szerződés­ben vállalt kötelezettségünk te­hát, hogy 1577,9 MW éves átla­gos igénybe vehető kondenzá­ciós teljesítőképességgel a PA Rt. rendelkezésre áll, valamint, hogy 12784 MWh villamos energiát értékesítünk, a szerződés mel­lékletét képező ütemezésnek megfelelően. Ezek ellenértékét a szerződés 26,5 milliárd forint ár­bevételben határozza meg. Ezen túlmenően jogunk van a felme­rüléstől függően a kiégett üzem­anyag-kiszállítás, valamint víz­készlethasználati díj címén megrendelőre többletköltséget áthárítani. A szerződés fizetési feltételek fejezetében rögzítésre került, hogy az MVM Rt. a tárgy­hóban többször is előleget fizet a működési feltételek biztosításá­ra, a havi teljesítés elszámolása a szokásos módon számla alapján történik. Rendszerérdekből következő különleges jogokat és kötelezett­ségeket is meghatároz a szerző­dés. Az MVM Rt. pl. az operatív üzemirányítás terén a nagymér­tékű üzemzavarokra, vagy az im­­pbrt villamosenergia-mennyiség műszaki okok miatti változásá­nak esetére rendelkezik ilyen jo­gokkal. A rendszerszintű együtt­működés érdekében vállalt köte­lezettségekre példa a karbantar­tás-ütemezés egyeztetése, havi operatív fejlesztési rendelkezési terv készítése. Természetesen mint minden szerződés, jelen szerződés is megfogalmazza a szerződésszegés következmé­nyeit, tehát azt, hogy a rendelke­zésre állás, a termelés, vagy a fi­zetési kötelezettségek terén tör­ténő mulasztás milyen következ­ményekkel jár. Megrendelő a szerződés sze­rint nem szankcionálja a teljesí­tőképesség-kiesést, ha annak pótlása rendszerszinten nem okoz többletköltséget. Terme­léskiesés esetén is csak a tényle­gesen felmerült többletköltséget kell fedeznünk, de ezt is legfel­jebb a nem teljesített mennyiség szerződés szerinti értékének 12%-ig. Mint minden szerződés teljesítése során, vitás kérdések adódhatnak. Ezek rendezését a felek elsősorban közvetlen tár­gyalás útján tartják célravezető­nek. Ha ez nem vezet eredmény­re, akkor következnek a további fórumok, amelyek közül az utol­só a Magyar Gazdasági Kamara mellett működő Állandó Válasz­tott Bíróság. Folytatjuk FÁBIÁN Pakson csökkent a munka­nélküliek száma A Tolna Megyei Munka­ügyi Központban szeptem­berben 17792 munkanélkülit regisztráltak, ami 2,3%-kal, azaz 408 fővel több, mint az előző hónap hasonló idősza­kában. 40 fővel 1497-re növe­kedett a pályakezdő munka­­nélküliek száma. A munkanélküliségi ráta 13,1% volt. A munkanélküliek száma az átlagosnál nagyobb arány­ban nőtt Bonyhádon (6,2%), Bátaszéken (5,9%) és Tolnán (4,8%), valamint Nagydoro­­gon (4,3%). A megyei átlag kö­rüli a növekedés Dombóvá­ron (2,9%), Szekszárdon (2,6%), Hőgyészen (2,8%) és Dunaföldváron (1,7%). Némi csökkenés volt Pakson (1,7%), Tamásiban (0,9%), Simontor­­nyán (1,8%) és Gyönkön (1,0%). A növekedés általában a folyamatos létszámleépítés­ből adódik, míg a munkanél­küliek számának csökkenése az alkalmi munkavállalások­nak köszönhető. Az érvényes munkaerő­­igény ebben az időszakban 629 volt, ami azt jelenti, hogy 28 munkanélkülire jut egyet­len álláshely. A megyei munkaügyi köz­pontból kapott tájékoztatás szerint egyre több gondot je­lent majd a nyilvántartási rendszerből kikerült, azaz munkanélküli-járadékot már nem kapó emberek nyomon követése. Ennek módszerét, a mun­kaügyi központok, kirendelt­ségek és az önkormányzatok együttműködésének modell­jét most dolgozzák ki a dom­bóvári kirendeltségen Az ellenőrzött zónában dol­gozók a külső sugárterhelés mérésére használt dózismérőt munkavégzéskor a dozimet­riai vezénylők előtti folyosóré­szen levő kulcsos szekrény­ből, a nevükre szóló fakkokból veszik ki. A doziméterek ellenőrzé­sét, kiértékelését a Sugárvé­delmi Osztály Dozimetriai La­boratóriuma végzi. Képünkön Soós József be­rendezésbiztonsági felügyelő az aznapi munkát befejezte. A nukleáris biztonság növelése A háromoldalú konzultá­ciók során megállapodás szü­letett az együttműködésnek az alábbi témakörökre való ki­­teijesztéséről: a lakosság tájé­koztatása és a lakosság be­vonása a döntéshozatali fo­lyamatokba; a felügyelők képzése; hulladékkezelés; az új nemzetközi sugárvédelmi ajánlások alkalmazása. Az Amerikai Nukleáris Fel­ügyelő Bizottság szakértői meglátogatták a Paksi Atom­erőművet. Megállapították, hogy az erőmű a szovjet típusú WER 440 reaktorok második ge­nerációjához tartozó atom­­erőművi blokkok közül is ki­emelkedik a megvalósított biztonsági intézkedések ered­ményeként. Hangsúlyozták, hogy a Magyarországon ta­pasztalt biztonsági kultúrát és a Paksi Atomerőmű gondos, biztonságcentrikus üzemel­tetését kiemelkedőnek tart­ják. A megállapodásról, a Paksi Atomerőmű biztonsági in­tézkedéseiről bővebb infor­mációt Pethes György, az OAB-MTT titkára ad (telefon: 121-3000). (PRESSINFORMÁCIÓ) Hullámzársorok A kelet-európai atomerőmüvek biztonsága Az Európa Tanács Tudományos és Technológiai Bizottsága a kelet­európai atomerőművek biztonsági helyzetével foglalkozott. A nyilvános meghallgatáson a testületi tagjai az egyes országok szak­értőinek beszámolói nyomán tájékozódtak a térség atomerőműveinek állapotáról. Pungor Ernő tárcanélküli miniszter, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és az Országos Atomenergia Bizottság elnöke a magyar helyzetet vázolva elmondta, hogy a Paksi Atomerőmű a hazai éves elektromosenergia-termelés netto 45%-át adja, így kiemelkedő a szerepe az országos energiaellátásban. Az atomerőmű biztonságára jellemző, hogy a magyar üzembizton­sági előírások már a korai időszakban is részletesebbek és szigorúbbak voltak a szovjeteknél, és alapvetően elérték az akkori nyugati előírások szintjét. A témáról bővebb tájékoztatást az Atomenergia Hivatal nyújt (tele­fon: 121-3000). Pressinfo Ivan Selin, az US NRC-elnöke az atomerőmű tanácstermében Magyar-csehszlovák-ame­­rikai háromoldalú konzul­tációra került sor Prágában és Budapesten az atomerő­művek biztonsági kérdéseiről ez év június 22. és 30. között. Az Amerikai Egyesült Álla­mok Nukleáris Felügyelő Bizottsága (US NRC) és az or­szágos Atomenergia Bi­zottság, illetve az US NRC és a Csehszlovák Atomenergia Bizottság közötti megálla­podás keretében folyó együtt­működés célja a nukleáris biztonság növelése, valamint a hatósági szabályozás és fel­ügyeleti munka továbbfejlesz-Új áramhidak Egyenáramú kapcsolat köti ösz­­sze Etzenrichtnél Nyugat-és Ke­­let-Európát. „Az áram nem ismer határo­kat.” Ez a szlogen eddig csak a nyu­gat-európai áramhálózatra vonat­kozott. Hamarosan lehetővé válik az áramcsere a kelet-európai orszá­gokkal is. Röviddel ezelőtt fontos lépsét tett Bajorország és a Cseh-Szlo­­vák Köztársaság az intenzív ener­giagazdasági együttműködéshez vezető úton. Az utóbbi két energiarendszer között Bajorországot és Csehor­szágot összekötő kis határfolyó fölött szerelték fel az új 380 kV-os vezetéket Etzenricht (Oberpfalz­­ból Hradec felé Északnyugat- Csehországban. 1993. elejétől Etzenrichtben Weidennél megindulhat az áram­szolgáltatás Bajorország és Csehszlovákia között. Ezen az egyenáramú összeköt­tetésen keresztül 600 Megawatt villamos energia kerülhet cserére. Ez egy átlagos szénerőmű vagy egy IS AR 2. típusú modem atom­erőmű teljesítőképességének kö­zel a felének felel meg. A költsé­gek több mint 300 millió DM-et tesznek ki, melyből a Bayemwerk oroszlánrészt vállal, mintegy két­harmadát. Jogos a kérdés, miért nem épít az ember egyszerűen egy vezeté­ket, mely két vezeték egymással összekapcsolható. Nyugat-euró­­pában ez minden további nélkül megoldható. A feszültség és frek­venciabeli ingadozások azonban nagyobbak a kelet-európai áram­közösségben, mint a nyugat-euró­paiban. Egyszerűen ez azt jelenti például, hogy egy kelet-európai csatlakozó aljzatba vezetett radió­ébresztőóra egyszer túl korán ber­regne, egy másik alkalommal túl későn. A frekvencia nálunk pontosan 50 Hz - a keleti hálózatban terhe­lésenként jelentősen ingadozik, ugyanúgy a feszültség is. Ezen okokból kifolyólag kell mindkét hálózatot egyenáramú kuplunggal összekötni. Ebben a kuplungban egy félvezető segítsé­gével - a neve tirisztor - az egyik hálózat váltóárama egyenárammá lesz átalakítva, miután az előtte a transzformátorral a megfelelő fe­szültségre lett hozva. Az egyenáram kialakításához az áramkörbe egy tekercs kerül bekapcsolásra. Végezetül az egyenáram ismét a váltóirányban váltóárammá ke­rül átalakításra és a feszültség egy transzformátor segítségével a partnerhálózat szintjéhez igazo­dik. Az egyen- és váltóirányírók funkcióinak felcserélésével az áram szállítási iránya megfordul. A frekvencia ingadozásoktól, fe­szültségeltérésektől független egyenáramkörök a különböző váltóáramú hálózatokkal össze­köthetek. A Bayerwerk igazgatóságának egyik tagja Ludwig Strauss egy sajtókonferencián Etzenrichtben utalt arra, hogy az új erőművek a környezetvédelemben fontos funkciót töltenének be, a bajor­­cseh határ területen is. „Mindenek előtt ez szmog fennforgása esetén megteremti annak a lehetőségét, hogy léghi­­géniai riadó esetén az áramot Ba­jorországból kiszállítsuk és külö­nösen a környezetet szennyező határmenti csehszlovák erőműve­ket megfelelően csökkentsük” - mondta Strauss. (Az isari KKI Nachrichten 3/ 92. számából.) Zöldnap a város tisztább levegőjéért Évek óta figyelem a város köz­lekedési rendjét, melyről kevés jót lehet elmondani. Az utcák zsúfol­tak, piaci napokon majdnem meg­bénul a forgalom a piactér kör­nyékén. Ellenben felfigyeltem egy örömteli jelenségre, mégpe­dig az egyre szaporodó kerékpá­rokra, melyek nyergeiben zömmel fiatalok hajtják a pedálo­kat. Egyre gyakrabban pattanok magam is nyeregbe, ám legtöbb­ször keserű szájízzel szállók le a földre. Ugyanis olyan nagy a füst már egy közepes forgalom esetén is, hogy az embernek légszomja lesz, természetesen nem a súlyfe­lesleg okozta lihegés miatt. Egyre többen ismerik fel a gépjárművek okozta légszennyezés tarthatat­lanságát. így van ezzel Kovács Fe­renc autószerelő-mester is - az „Autó 5” cégvezetője - aki az első „zöldnapot” szervezte meg Pak­son, október első szombatján, a környezetvédelem és biztonság jegyében. Az ötlet már évek óta foglal­koztatta Kovács Ferencet, ám a személyi és tárgyi feltételek eddig nem voltak adottak. A jó reklámmal előkészített ak­ció sikerét bizonyítja, hogy 50-60 gépkocsira számítottak, ám 76-ot sikerült megvizsgálni. 50 gépkocsi és gazdája hiába állt sorba, idő hiánya miatt nem került vizsgálat­ra. A mester tisztességes szándé­kát igazolandó, ezeket a gépjár­műveket lajstromozta és két héten belül a műhelyében elvégzi a zöldnapra hirdetett vizsgálato­kat, amennyiben az autótulajdo­nos felkeresi őt. A feltételek is azonosak, a zöldkártya kiadása csak 50 Ft-ba került. Kovács Ferenc elmondta, hogy a megvizsgált járművek 80%-a nem felelt meg az előírásoknak, a gázkibocsátási értékek nagyon magasak voltak. Általános tapasztalat: a jármű­vek műszaki színvonala lehango­ló, mert az embereknek nincs annyi pénzük, hogy rendszeres szervizi keretek között tartsák fenn kocsijaikat. Ezért ősszel és tavasszal rendszeresen megren­dezésre kerülnek majd a zöldna­pok. Ennél már csak az lenne szebb, ha az állam is így törődne a gépkocsitulajdonosokkal. - béri -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom