Atomerőmű, 1992 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1992-08-01 / 8. szám

14 ATOMERŐMŰ A Gyorantomiádó hírei innen - onnan f92 július) A konszern és részvénytársasági igazgatói, szervezési, szervezeti hírei Elnöki értekezlet Július 16-án részvénytársaságaink elnökei értekezletet tartottak, ami­nek keretében - a közgyűlések felhatalmazásai alapján - aláírták az MVM Rt. és az általa ellenőrzött részvénytársaságok együttműködési rendjét szabályozó alapszerződést. Ezen a jelentős eseményen létrejött dokumentum az alapja az önálló részvénytársaságok közötti új, kétolda­lú szerződéses kapcsolatrendszernek. A részvénytársaságok igazgatósági tagjainak február 16-i megbízóle­vél átvételétől számított rövid idő alatt létrejött a konszern és részvény­­társaságai új szervezeti formája, amelynek eredményes működését a közgyűlések is igazolták. Az elnöki értekezlet elhatározta egy „kódex” el­készítését, amely a jövőbeni közgyűlések szervezését, levezetését segíti. Az elnökök értékelték a Villamosenergia-ipari Társaságok Szövetsé­gének (VTSZ) eddigi működését és az állandó képviselők munkáját. A közgyűlési határozatokban foglalt teendők között áttekintették a fű­tőerőművek, fűtőművek önálló gazdálkodó egységgé, korlátolt felelős­ségű társasággá alakításának előkészületeit, amelyek mind a hat érintett részvénytársaságnál a közeljövőben lehetővé teszik az alapító okiratok cégbírósági beterjesztését. Beszámoló hangzott el az új Villamosenergia Törvény előkészítési munkáiról és az azzal kapcsolatos konszemálláspontról. Bányaerőmíí összevonások Dr. Bakay Árpád helyettes államtitkár szakmai bizottságot hozott létre az ajkai, a mátrai és a pécsi erőművek, illetve az őket szénnel ellátó bá­nyák szervezeti összevonásának vizsgálatára. A bizottság feladata az összevonás szintjének, formájának, részleteinek előkészítése augusztus végéig. Ezen előkészítő munka eredménye várhatóan jelentős hatással lesz a Bakonyi, a Mátrai és a Pécsi Erőmű Rt. jövőjére. Készül az új Kollektív Szerződés Az új Munka Törvényköyv figyelembevételével előkészítés alatt áll a konszern Kollektív Szerződésének módosítása, amelyet az érdekképvi­seleti szervek és az igazgatóság hagynak majd jóvá. A konszern és részvénytársaságai gazdálkodása Fogyasztási, termelési jellemzők 1992 első félévében 7,5%-kal csökkent a villamosenergia-igény az elő­ző év azonos időszakához képest, ami 1143 GWh-val kevesebb fogyasz­tást jelentett. Az év első felében - 1991 első feléhez képest - a paksi ato­merőmű 267 GWh-val többet, a szénhidrogén-tüzelésű erőművek 295 GWh-val kevesebbet, a széntüzelésűek 613 GWh-val többet termeltek. Ez a különbség az import csökkenéséből (2031 GWh-val kevesebb, mint 1991 első félévében), valamint a kormány és a szénbányászat közötti megállapodás miatti „szénátvételi kényszerből” adódott. Energiaár-emelés A villamosenergia-iparág önfinanszírozását nem biztosítja a hő- és vil­lamos energia jelenlegi árszintje. Emellett az árszerkezet (lakossági/ter­­melői árarány) sem tükrözi a valós költség-, illetve értékarányokat. Ezért az MVM Rt. ez évben többször tarifaemelési javaslattal fordult az IKM- hez. Az előteijesztések alapján augusztus 1-jétől emelkednek a lakossági villamosenergia-árak. Ez javítja az árszerkezetet és gazdálkodási körül­ményeiket, azonban még mindig nem biztosítja az önfinanszírozást; az áremelés mértékének megállapításakor figyelembe kellett venni a lakos­ság korlátozott teherviselő képességét is. A villamosenergia-áremeléssel párhuzamosan szociális indíttatású tömbtarifarendszert vezettek be. Villamosenergia-áremelésre a termelő szférában nem került sor. Az MVM Rt. részvénytársaságai által értékesített hőenergia ára is emelkedik augusztus 1-jétől. Az ipari fogyasztók számára adott hő ára 40%-kal, míg a lakossági felhasználás céljára eladott hő ára 15%-kal nő. A lakosság részére, háztartási célra szolgáltatott villamos energia árának megállapítására vonatkozó 17/1992. (VII. 23.) IKM rendelet a Magyar Közlöny MVM Rt. erőművei által szolgáltatott hőenergia árának megál­lapítására vonatkozó 17/1992. (VII.23.)IKM rendelet a Magyar Közlöny 79. számában (1992. július 23.) található. Takarékosság a gazdálkodásban A konszern és részvénytársaságai ez évben további erőfeszítéseket tesznek a költségeik csökkentésére, hatékonyságuk emelésére. Ezen te­vékenység eredményének egy részét az MVM Rt. a Héra-alapítványjavá­­ra kívánja átadni. Az alapítvány célja, hogy a rászorultaknak segítsen az energiatakarékosságban, illetve energiaszámláik kifizetésében és ezzel legalább részben, igyekezzen ellensúlyozni az energiaár-emelések okoz­ta szociális terheket. A Héra-alapítvány elképzeléseit július 29-én ismer­tette a meghívott önkormányzati képviselők előtt dr. Halzl József, az ala­pítvány kuratóriumának elnöke. A tájékoztatón részt vett dr. Bakay Ár­pád helyettes államtitkár is. Az energiaárak emelésének tényleges mértéke, illetve időpontja keve­sebb bevételt jelent számunkra, mint az üzleti tervben figyelembe vett értékek. Ez a körülmény, vagyis a tervhez képest hiányzó bevétel további intézkedéseket igényel a konszerntől és részvénytársaságaitól. Az eddigi költségtakarékosság és az eredményes hitelpolitika következtében jelen­tős mértékben csökken a rövid lejáratú forgóeszköz hitelállomány és an­nak kamatfeltételei is javultak az év folyamán. Új nagyfogyasztó a villamosenergia-iparban A termelői célú villamosenergia-fogyasztás jelentős és folyamatos csökkenésének időszakában kedvező jel mind a nemzetgazdaság, mind a villamosenergia-szolgáltatók számára, hogy egy jelentős, új potenciális fogyasztó jelentkezett. A 400 kV-os feszültségszinten kb. 100 mW-ot vé­telezni kívánó új fogyasztó az ózdi acélműben telepítendő ívkemence, amelyik az ÉMASZ Rt. ellátási körzetét érinti, így az üzleti tárgyalásokat ők folytatják. Fejlesztések Középtávú stratégiai terv A konszern ez év végéig összeállítja az erőműrendszert érintő fejlesz­tési tervét. Ennek fo jellemzői:- többféle tüzelőanyagra való építés,- a rendszer, illetve elemei szabályozhatóságának növelése,- hatásfokjavítással együttjáró élettartam-meghosszabbítások,- az értékes, meglévő telephelyek felhasználása a fejlesztéseknél. A Stratégiai terv az ezredfordulóig vizsgálja a szükséges, illetve célsze­rű leállításokat, fejlesztéseket és az új egységek üzembe állítását. A gaz­daságtalan, erősen környezetszennyező egységek selejtezése és az évti­zed második felében várható igénynövekedés együttes hatására mintegy 2000 mW új, illetve felújított kapacitás üzembe helyezésére lesz szükség. A rendszerbővítés lehetséges alapelemeinek meghatározása jelenleg folyik. Ezen alapelemek gazdaságos és üzemviteli szempontból (szabá­­lyozhatóság) kedvező összetételét az optimalizációs számítások ered­ményeként kapjuk meg. A lehetséges rendszerfejlesztési elemek előzetes megvalósíthatósági tanulmányait a konszern az érintett részvénytársaságokkal közösen ké­szíti és értékeli. Mindezek mellett az erőmű részvénytársaságok jövőké­pének meghatározása is folyik, ahol figyelembe vételre kerülnek a térség, a régió problémái, távlati tüzelőanyag-ellátási lehetőségei, meglévő infrastruktúrája, a jelenlegi és jövőbeni rendszerben elfoglalt szerepe stb. A jövőben az Európában várható piaci versenyben csak jó hatásfokú erőművekben előállított, olcsó villamos energiával lehet szinten marad­ni. Ezért nagyon fontos a rendszerszintű optimumok kiválasztása. Erőművek jövőképkialakító megbeszélései Ezen feladat-meghatározás keretében dr. Járosi Márton vezérigazgató-helyettes úr vezetésével július 9-én a Budapesti Erőmű Rt.-ben, 14- én a Tiszai Erőmű Rt.-ben,i 15- én a Vértesi Erőmű Rt.-ben, dr. Halzl József vezérigazgató úr vezetésével július 21-én a Dunamenti Erőmű Rt.-ben, 24-én a Bakonyi Erőmű Rt.;ben, 30-án a Pécsi Erőmű Rt.-ben történt egyeztetés. A megbeszéléseken MVM Rt. részéről a fejlesztési igazgató, az üzem­viteli igazgató, valamint a fejlesztési igazgatóság erőművi stratégia kiala­kításával és az adott projektekkel foglalkozó szakemberei; az erőmű rt-k részéről az igazgatótanács elnöke, a vezérigazgató, illetve az erőműfej­lesztésben közvetlen érdekelt szakemberek vettek részt. A megbeszéléseket felhasználva az MVM Rt. vezetése az érintett erő­művekben üzemlátogatás keretében tájékozódott az aktuális állapotok­ról, problémákról, majd Borsodban, Tiszaújvárosban, Oroszlányban, Százhalombattán, Inotán, illetve Pécsett munkásgyűlések keretében tá­jékoztatta a dolgozókat a konszernben végrehajtott átalakítási munkála­tokról, az erőművi fejlesztés általános és helyi, specifikus lehetőségeiről, illetve a feltett kérdésekre válaszolt az rt-k vezetőivel közösen. Kapcsolataink Dr. Suiján László látogatása Dr. Suiján László, a KDNP elnöke, népjóléti miniszter és dr. Pálos Miklós, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára július 22-én dé­lután találkozott dr. Halzl Józseffel, az MVM Rt. vezérigazgatójával és dr. Büki Gergellyel, az MVM Rt. igazgatóságának elnökével, akik tájé­koztatást adtak a magyar villamosenergia-rendszer üzeméről, gazdasági helyzetéről, távlati elképzeléseiről. Megtárgyalták az energia-áremelés­sel kapcsolatban tervezett szociálpolitikai intézkedéseket is. VTSZ elnökségi ülés Július 23-án elnökségi ülést tartott a Villamosenergia-ipari Társaságok Szövetsége (VTSZ) dr. Halzl József elnök vezetésével. Az ülésen - ame­lyen részt vettek a tag részvénytársaságok állandó képviselői - több fon­tos téma került megtárgyalásra:- az iparági kollektív keretszerződés alapelvei,- a vállalati bérlakások kezelésének lehetséges módjai,- a szakmai érdekképviseletekkel való kapcsolattartás módja,- a Magyar Gazdasági Kamara kamarai törvénytervezetének vélemé­nyezése,- az új Munka Törvénykönyve túlórákkal kapcsolatos előírásai. Megtárgyalták a munkahelyi érdekképviseleti szervezetek működésé­vel összefüggő kérdéseket. Ezzel összefüggésben az elnökségi ülés tagjai információt kaptak a Munkaügyi Misztérium témával kapcsolatos július 1-jén kelt állásfoglalásáról: „A munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezeten - az egyesülési törvény alapján létrehozott és az Mt. 19. § (1) bekezdése szerint a munkáltatónál szervet működtető szakszerve­zetet kell tekinteni. Nem tartozik ebbe a körbe értelemszerűen - az előb­bi szakszervezetek által létrehozott szövetség. Ennélfogva a VDSZSZ a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetet az Mt. szerint megillető jogokat nem gyakorolhatja.” Nemzetközi kapcsolataink Négyoldalú vezérigazgatói találkozó elhatározta a CENTREL-t A lengyel, a cseh, a szlovák és a magyar villamosenergia-rendszerek vezérigazgatói július 4-én és 6-án Budapesten találkoztak, július 5-én pe­dig részt vettek Bécsben az ÖVG által szervezett sokoldalú vezérigazga­tói találkozáson, amelyen a négy országgal határos UCPTE-rendszerek vezérigazgatói voltak jelen. A július 4-i négyoldalú tárgyaláson közös stratégiát fogadtak el. Ennek egyik eleme a négy ország autonóm párhuzamos üzemének előkészítése és szükség esetére ennek megvalósítása. Az UCPTE-rendszerhez való csatlakozás kérdése most is központi helyet foglalt el. A bécsi tárgyaláson az UCPTE-tagországok műszaki, gazdasági és szervezési kérdésekkel foglalkozó követelményrendszert adta át, amit a csatlakozó országoknak keli megvalósítaniuk. Ennek kapcsán MVM Rt. kérte, hogy a magyar villamosenergia-rendszerre vonatkozó megvalósí­tási tanulmányt tekintsék elfogadottnak. A július 6-i négyoldalú tárgyaláson megállapodás született a négyolda­lú autonóm párhuzamos üzem előkészítésére és a négy ország szorosabb együttműködésére az erőművi stratégiára, az árkérdésekre és a szerve­zetfejlesztési kérdésekre vonatkozóan. A négy ország együttműködése alapján létrejövő rendszert az érintettek CENTREL-nek nevezték el. Norvég-magyar energetikai együttműködés A norvég-magyar energetikai együttműködés keretében július 22-24. között az MVM Rt.-nél járt a norvég állami villamosmű négy képviselő­je. Az együttműködés keretében - norvég kormánysegély finanszírozá­sában - a vendég szakemberek az alábbi szakterületeken adnak segítsé­get:- a Százhalombatta-Oroszlány-Győr 220 kV-os távvezeték feszült­ségszintjének 400 kV-ra emelése megvalósíthatósági tanulmányának el­készítése;- a CENTREL keretében alkalmazható skandináv (Nordel), piaci ala­pú villamos energia adásvételi gyakorlat átvételi feltételeinek elemzése;- a termelés-tervezés, termelés-kiosztás optimálása során használha­tó külföldi programcsomagok értékelése, illetve esetleges programát­adása;- az új norvég villamosenergia-törvény alkalmazásának bemutatása;- hazai kis vízerőművi fejlesztési lehetőségek felmérése. • ■ Sport Villamosenergia-ipari tenisztalálkozó Az MVM Rt. és az ÉMÁSZ Rt. közösen rendezte meg augusztus 21-22-23-án Miskolcon a VII. villamosenergia-ipari tenisztalálkozót. A teniszverseny fővédnöke dr. Halzl József vezérigazgató volt. A verseny célja a szabadidő egészséges eltöltésén túl a dolgozók kö­zötti sportbarátság elmélyítése. Veszélyforrások a tudomány mérlegén ... A központi vezérlőterem ügyeletese a veszély érzékelése­kor azonnal kiadta a katasztrófa­riasztást. A Magyar Villamos Művek kö­zépfeszültségű rendszerén, hangfrekvenciás vezérléssel in­dult el a jel az atomerőművet öve­ző 30 kilométeres körben találha­tó településekre, ahol a telepített 5 kW-os szirénák azonnal felbúgtak és 2 percig üvöltő hangot adtak. A riasztást követően azonnal életbe léptek a polgári védelmi rendsza­bályok... így kezdődhetne a riport a paksi atomerőmű balesetét követő má­sodpercek, percek eseményeiről, ha valami történne az erőműnél. Szerencsére, Paks biztonságos. mint ahogy az egész országban sem kell rendszeres természeti, egyéb katasztrófáktól tartani. Mindez azonban nem mentesíti az erre hivatott szervezeteket at­tól, hogy foglalkozzanak a kataszt­rófa lehetőségeivel és intékedési terveket dolgozzanak ki elhárítá­sukra. Magyarországon a katasztrófa veszélyforrások az árvíz, a föld­rengés, a nukleáris, illetve vegyi veszélyeztetettségre teijednek ki. Közülük a legfélelmetesebbek a földrengés, amelynek vizsgálatára a polgári védelem együttműködik az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutató Intézetével. Amióta rögzí­tik tudományosan a szeizmológiai adatokat, kiderült, hogy hazánk­ban 6°-os erősségű rezgésekre 4-5 évenkét, 7°-os erősségűekre 11 évenként, 8°-os erősségűekre pe­dig 30 évenként lehet számítani. Ez utóbbi erősségű rezgés hatása az epicentrumtól 8-22 kilométer­re is érzékelhető. Mint látható, Magyarország nem tartozik azdh országok közé, amelyekben a gya­kori, pusztító rengések előfordul­nak. Ennek ellenére komolyan kell venni az UNESCO és a Nem­zetközi Atomenergetikai Ügy­nökség ajánlásait a földrengések, és a földrengésekkel kapcsolatos jelenségek figyelembe vételére. A polgári védelem egy tanulmánya szerint helytelen, hogy hazánk­ban ilyen irányú előírások még ed­dig nem léteztek, esetleg és gazda­sági (politikai) körülményektől függött, mennyire számoltak ez­zel a veszéllyel. A szakemberek fontosnak tart­ják előre meghatározni azokat a fóldrengésmentes, avagy 5°-os zó­nába tartozó területeket, ahová a lakosság kimentesíthető. Felmér­ték az 1000 főre és egy napra szá­mított élelem-, ivóvíz- és energia­­szükségleteket is. Húsból 219,2, tejből 504, lisztből 298,6, kenyér­ből 600, burgonyából 145, cukor­ból 95 kg a szükséglet. Ivóvíz 8-30 m3, villamos energia 5133 kWh kell egy napra és ezer főre. Igen je­lentős a lábon kimenekített állat­­állomány szükséglete. Ezer darab sertés egy napi etetése 800 kg ab­rak, 5 ezer liter víz. A szarvasmar­ha életfenntartása persze ennek többszöröse. A feladat nagyságát jelző számok figyelmeztetőek, mire kell felkészülnie a társada­lomnak. Magyarországon 4187 kilomé­ter az árvízvédelmi töltések hossza, az ország területének azonban csak 232 százalékát vé­dik. A zöldár, az árvíz és jégzajlás, a tavaszi ár jelentős veszély. A szakemberek elengedhetetlennek tartják a védvonalak folyamatos fejlesztését. A paksi atomerőmű feltételezett balesetéről már ír­tunk: három város, 72 község, 25 egyéb település lehet egy ilyen ka­tasztrófától közvetlenül veszé­lyeztetve. Foglalkoztak a szakemberek a vegyi katasztrófák lehetőségével is. Nyolc régióba sorolták a ve­szélyforrásokat, ezek a megyék legnagyobb iparvidékeit, vegyi üzemeit tartalmazzák. Csak a Györ-Sopron megyei veszélyfor­rás 60 ezer lakos egészségét érinti. Budapest is veszélyes régió, ki gondolná például, hogy a vízmű­veknél tárolt klór „elszabadulása” a főváros lakosságának egyharma­­dát mérgezhetné. A szakemberek nem azért ve­szik számba a veszélyforrásokat, hogy az ördögöt a falra fessék. Ko­moly, előzetes intézkedési tervek­hez, az elhárítás új módszereinek kutatásához is nagy szükség van a veszélytérképekre. És akkor még nem szóltunk a közlekedési katasztrófákról, ame­lyeknél figyelemre méltó, hogy például a közúti szállítás engedé­lyeztetésénél mily kevéssé veszik figyelembe a veszélyes szállítmá­nyokat. ' Az emlékezetes budapesti villa­mosbalesetnél a megfelelő teher­bírású daru hiánya is arra figyel­meztetett, hogy a természeti csa­pások, az ipari eredetű katasztró­fák mellett ma már a közúti szállí­tás veszélyei is tudományos vizs­gálat alá vétendők. (Szöveg: INNOVAPRESS) Paks biztonságos - Külföldi és hazai szakemberek a számítóközpontban

Next

/
Oldalképek
Tartalom