Atomerőmű, 1992 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1992-08-01 / 8. szám
ATOMERŐMŰ 13 Az emlékalapítvány célja az ifjúság és a műszaki értelmiség képzése és továbbképzése, továbbá műszaki irodalom megjelentetése és teijesztése. Az emlékalapítvány célja Az alapítók úgy ítélték meg, hogy az elektronikai iparágnak és a hozzá szorosan kötődő szakágazatoknak, optikának, mechatronikának, robottechnikának, kerámia- és szigetelőanyag-technikának, mikrohullámú technikának, járműelektronikának, szenzortechnikának, számítógéppel támogatott tervezésnek, gyártásnak, minőségellenőrzésnek, környezetvédelemnek stb. a magyar gazdasági élet felvirágoztatásában alapvető szerepe van. Ezért a felsorolt szakterületek hazai és nemzetközi tudományos és alkalmazási eredményeiről folyamatos tájékoztatást kell nyújtani. A tájékoztatás módja:- tudományos folyóiratok, elsőként az Elektronikai Technológia, Mikrotechnika, továbbá szakkönyvek megjelentetése,- magyar műszaki eredmények publikálása idegen nyelven,- külföldi közlemények publikálása magyar nyelven,- hazai és nemzetközi konferenciák, szimpóziumok szervezése és rendezése,- szakemberek kiküldése nemzetközi konferenciákra és szimpóziumokra,- mérnökök, technikusok elméleti és gyakorlati képzése, tovább-és átképzése,- kapcsolattartás és együttműködés egyetemek, főiskolák, lapkiadók, tudományos egyesületek stb. szakembereivel,- magyar műszaki nyelv fejlesztése,- magyar műszaki eredmények és magyar műszaki nyelv ismertetése a határainkon kívül élő magyarokkal,- önálló műszaki kiadó létrehozásának elősegítése,- minden olyan tevékenység támogatása, amelyet a kuratórium az emlékalapítvány célja szerint arra érdemesnek ítél. A felsorolt tevékenység megkönynyíti az elektronikai és a hozzá csatlakozó területeken dolgozó műszaki értelmiség szakmai tájékoztatását, annak érdekében, hogy a hazai és nemzetközi eredményeket időben megismerjék és hasznosítsák. Az emlékalapítvány megfelelő szakmai hátteret kíván biztosítani a magyar és külföldi szakembereknek, hogy tapasztalataikat kicserélhessék, elért eredményeiket publikálhassák. Az emlékalapítvány nyitott, ahhoz magyar és nem magyar, természetes és jogi személyek egyaránt csatlakozhatnak. A csatlakozás elfogadásáról a kuratórium dönt, és a kérelmet abban az esetben utasíthatja el, ha a csatlakozó személye, vagy a támogatás formája nem alkalmas az alapítványi célok megvalósítására, illetve egyéb módon kárt okoz (pl. erkölcsi stb.). Az emlékalapítvány vagyonát apporttal - szövegszerkesztő és nyomdatechnikai berendezésekkel, műszerekkel, nyomdatechnikai szolgáltatással stb. - is lehet gyarapítani. Az emlékalapítvány bankja: Ipari Fejlesztési Bank Rt. Számlaszám: 217-98-979-1016. HÍRLEVÉLBŐL Nívódíj pályázati kiírás Az „Ipar a környezetért” Alapítvány kuratóriuma 1992-ben is pályázatot hirdet a magyarországi nyomtatott és elektronikus médiák munkatársai részére, az alapítvány céljait legjobban segítő publikációk szerzőinek. A témakörben publikálok az ipar környezetgazdálkodási erőfe-, szításéit, eredményeit, a problé-Riói konvenció Rio de Janeiróban az ENSZ Környezetvédelmi Világkongresszusa összeült, hogy konvenciót fogadjon el Eöldünk tragikussá válható éghajlatváltozásának meggátlására. A problémáról állást foglalt az MTA meteorológiai tudományos bizottsága. Ez leszögezi, hogy az éghajlatváltozás korunk egyik legsúlyosabb globális környezeti kockázata. Természeti okok következtében az éghajlat a földtörténet folyamán - különböző időléptékben, mértékben és előjeűel - mindig* változott, ezúttal azonban e változásokhoz az emberi tevékenység nyomán rendkívüli ütemű melegedési tendencia járulhat. E folyamat a nemzetközi és a hazai tudományos előrejelzések szerint előbb a változásokra különösen érzékeny területeken okozna komoly ökológiai és gazdasági problémákat, a tendencia folytatódása esetén pedig a problémák mértéke és területi kiteijedése is jelentősen növekedhet. Az egyetlen tevékenység, amellyel az ember számottevően beavatkozik a légkör folyamataiba: a földi légkört jellemző, valamint a légkör és a földfelszíni közötti globális energiaegyensúly megváltozása. Ennek az egyensúlynak a módosulása mindenekelőtt a légkör üvegházhatását erősítő néhány gáz koncentrációjának a megnövelése révén következhet be. E gázok ugyanis a Nap rövidhullámú kisugárzását hatékonyan elnyelik, ami a földfelszínen és a légkör alsó rétegeiben energiatöbblettel jár, és ezért melegedést eredményez. A természeti-eredetű üvegházgázok a földi éghajlat meghatározó tényezői: vízgőz, szén-dioxid és metán hiányában bolygónkon átlagosan 33 fokkal hidegebb klíma uralkodna. Bizonyított tény, hogy napjainkra a légköri szén-dioxid koncentráció már 25%-kal haladja meg a mintegy száz évvel ezelőtti szintet. A légköri szén-dioxid mennyiségének növekedéséhez a trópusi őserdők kíméletlen irtása is jelentősen hozzájárul. Az üvegházhatás növekedése a földi légkör alsó, mintegy tíz kilométeres rétegében jelenleg már másodpercenként és négyzetméterenként 2,2 joule energiatöbbletet eredményez. Ezt összehasonlítva a földfelszínt és a légkört együttesen melegítő, másodpercenként és négyzetméterenként átlagosan 240 joule napenergiával, nyilvánvaló, hogy az emberi tevékenységből származó üvegházgáz-kibocsátás hatása már nem lebecsülhető. Az emberi tevékenységjelenlegi fejlődési irányait és a légkör üvegházhatás ezzel járó erősödését alapul véve, a jövő éghajlatáról a következő, legvalószínűbb kép bontakozik ki. A globális középhőmérséklet az elkövetkező évtizedekben 0,2-0,5 fok/évtized értékkel fog emelkedni, és 2025-re körülbelül egy fokkal, a jövő század végére pedig 2-5 fokkal lehet majd magasabb a mainál. A felmelegedés a magasabb földrajzi szélességeken erősebb lesz, mint a trópusokon. Emiatt csökken az Egyenlítő és a sarkvidékek közötti hőmérsékleti különbség, gyengül a mérsékeltövi ciklonok erőssége, módosulnak a szokásos ciklonpályák. Folytatódik a tengerek szintjének már elkezdődött emelkedése; 2025-re mintegy 20 cm-es, ajövő század végére pedig 40-100 cm-es átlagos szintemelkedés várható. A nagytérségű változásoknál lényegesen bizonytalanabbul becsülhetők a regionális következmények. A nemzetközi és hazai kutatások alapján Magyarország térségében a földi éghajlat változásának kezdeti szakaszában bekövetkező néhány tized fokos melegedést a tenyészidőszak vízellátottságának további romlása kíséri, amit a csapadék valószínű csökkenése mellett a hőmérséklet emelkedése és a felhőzet csökkenése miatti párologtatóképesség-növekedés is súlyosbíthat. A globális éghajlatváltozás erősödésével e tendencia valószínűleg folytatódik, de több fokos melegedés esetén a regionális következmények jellege alapvetően megváltozhat. Az éghajlat fent vázolt módosulásának várható környezeti és gazdasági hatásai - mindenekelőtt a természetes vízellátottság változása révén - a folyók vízhozamának, az egyes mezőgazdasági kultúrák átlagos terméshozamának, a fák növekedésének módosulásában jelentkezhetnek. Az éghajlat jövőjével kapcsolatos bizonytalanságot jól jellemzi, hogy ma még vitatott, vajon ténylegesen elkezdődött-e már a földi éghajlatnak az emberi tevékenység miatt fokozódó üvegházhatással magyarázható módosulása? A megfigyelések szerint tény, hogy a Föld éghajlata a 20. század folyamán 0,4-0,6 fokot melegedett, és az 1980-as évtized az elmúlt 150 év legmelegebb évtizede volt. Az éghajlati modellek tanúsága szerint a felmelegedésnek ez a mértéke megfelel az üvegházgázok koncentráció-növekedésének. Ugyanakkor nem lehet kizárni annak a lehetőségét sem, hogy mindössze az éghajlati rendszer belső folyamataiból eredő természetes változékonysággal állunk szemben: az elméleti számítások szerint az elmúlt száz év hőmérsékleti ingadozásainak összes sajátossága az éghajlati rendszert érő minden külső hatástól mentesen, önmagától is kialakulhatott volna. Az éghajlatváltozás kockázata globális kérdés, amely - bár a különböző térségekben eltérő mértékben - az egész emberiséget érinti. Az éghajlatváltozást valószínűsíthetően kiváltó emberi tevékenység is országonként eltérő jellegű és mértékű, következésképpen nem egyforma az egyes országok felelőssége. Ám az említett természeti folyamatok, környezeti és gazdasági hatások nem „ismernek” országhatárokat. (Szöveg: INNOVAPRESS) i r> Az üvegházhatás a mezőgazdaságban is változást hozhat - Beérett a silókukorica az atomerőmű közelében. A Dunamenti tsz-nek 15 hektáron kell learatni a termést. Képünkön - a légkondicionált vezetőfülkében - Hirt József és Péger János teljesít szolgálatot augusztus közepén. FELVÉTEL: BEREGNYEI M. ma és a megoldás összetettségét elfogulatlanul érzékeltető munkáikkal pályázhatnak, melyek 1992-ben jelentek meg. A kuratórium három külön kategóriában értékeli a pályaműveket: 1. országos napilapok, tv, rádió, MTI munkatársainak anyagait, 2. megyei és városi lapok publikációit, valamint a lakótelepi, városi televíziók műsorait, a munkahelyi lapok újságíróinak írásait, 3. a hetilapok, folyóiratok, szaklapok cikkeit. A díjak odaítélését, értékelését az alapítvány kuratóriumának tagjai, illetve felkért társadalmi zsűri végzi. Eredményhirdetés: 1993. március, melyre írásban hívjuk meg a pályázókat. Á kategóriánkénti első díj 50 ezer forint, a második 30 ezer, illetve 20 ezer forint a harmadik helyezettnek. Az alapítvány fenntartja a jogot a díjak megosztására, illeve megfelelő színvonal hiányában egyes díjak visszatartására. A pályázók anyagaikat 1993. január 20-ig juttassák el az alapítvány ügyvezető titkárához két példányban, amelyen feltüntetik a megjelenés időpontját, helyét és a pályázatot benyújtó személy adatait (név, lakcím, telefonszám). A pályázattal kapcsolatosan további felvilágosítással szolgál Doór Attila ügyvezető titkár. Cím: „Ipar a környezetért” Alapítvány 1016 Budapest, Paulay E. u. 52. 1399 Budapest, Pf.: 701/1044 Telefon: 142-1704, 121-7720/260 Telefax: 122-1958 Szaklapokat írnak Főjavítási munkák közben és terjesztenek Nukleáris társaságok tanácskozása A Magyar Nukleáris Társaság meghívására Budapesten ülésezett az Európai Nukleáris Társaság (ENS) vezetősége. Az üléseket Lewiner asszony (Franciaország), az ENS elnöke vezette. Az Európai Nukleáris Társaság több, mint 20 éve alakult, lényegében a nyugat-európai országokban műKödő nemzeti nukleáris egyesületek szövetségeként. A kelet-európai országok az elmúlt két évben csatlakoztak a nemzetközi szervezethez, amelynek így már húsz ország huszonhárom szervezetéből összesen több mint húszezer tagja van. A budapesti ülésen vették fel a tagok közé a Szlovén Nukleáris Társaságot. Az ENS vezetősége ezúttal először ülésezett Kelet-Európábán, így ez a helyválasztás nemcsak a magyar tagegyesületnek, de az egész magyar energetikának elismerést jelentett. Az ENS nemzetközi konferenciák szervezésével, tudományos folyóiratok és népszerű formában írott lapok szerkesztésével és teijesztésével segíti elő mind a szakemberek, mind a közvéleményformáló erők: politikusok, újságírók, s rajtuk keresztül a lakosság minél pontosabb tájékoztatását. Előkészület a karbantartásra. Bontják a turbinaház fedelét Benke Mihály - a II. blokki főjavítási program szerint - a generátor és a turbina tengelykapcsoló oldását végzi. Fotó: B. M. Népszerű volt az idén is Fadd-Dombori Bemutatjuk „Á műszaki szakemberképző Kolos Richard” emlékalapítványt
