Atomerőmű, 1991 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1991-11-01 / 11. szám
6 ATOMERŐMŰ Magyarország a nyolcvanas évek közepétől III. Magyar valóság Nagyhatalmak ölelésében 1. (Az I-II. rész megjeleni az A lomerőmű 1990. IX-X. számában.) Az európai nagyhatalmak mindig is igyekeztek befolyásolni a magyarság sorsát. Az államiságot jelképező Szent István-i korona nem pusztán jogot adott a korabeli Európához való csatlakozáshoz, hanem egyfajta küldetéstudatot is. Ám sokáig lobogtak még „Pogány tüzek” a Tiszántúlon, s teljesen kiirtani a lelkekből nem látszott könnyű feladatnak. Mégis az első évszázad eltelte után egy viszonylag egységes gondolkodású, monoteista egyház jött létre, ami megfelelőképpen felszínre tudta hozni azt a kapacitást, amely hoszszú évszázadokra meghatározta az ország vezető szerepét. Nyilván megsemmisíteni a magyarságot nem lehetett többé, ami persze nem jelenti azt, hogy leigázására nem történtek kísérletek. Azonban a küldetésében hívő nép mindig és mindenkor felvette a harcot a betolakodókkal. Sok emberöltővel később Goethe mondta ki azt, ami születésüktől fogva a kárpátja ege alatt élő és szenvedő emberek szívében ott volt: „Mehr Licht!” Egy egész élet kellett ahhoz, hogy a fausti sorsot vállaló költő leikéből feltoljon a kiáltás. De mennyiben más ez a bölcsesség, mint az, amely valahol a tudat mélyén szunnyadt, még az apokaliptikus időkben is. S vajon ki kérhette számon, ha a megnyomorított mellkasokból nem felszabadult öröm buggyant ki, hanem keserűség. Az a keserűség, melyet doketista módon még ma is valamiféle magyar sajátosságnak fogadnak el. Lázadás és beletörődés! S ez a kettősség jelent meg színről színre, ez az ambivalencia a gondolatokban, a tettekben. S ugyan ki gondolhatta volna, hogy a világuralmi terveket szövögető ottomán birodalom pont a Kárpátokvölgyében adja fel álmát, s integrálódik valamilyen módon a magyar földre lépő törökség egy része. Persze, az akkori uralkodó elit álláspontja is különböző volt, hiszen a szultán és prominens köre elsősorban a harcosok soraiból került ki, míg a helytartók egy része megelégedett a meghódított területek megtartásával. Egészen másfajta politikai koncepciót vallottak a Habsburg-dinasztia uralkodói. Csupáncsak ütköző államról már szó sem lehetett, hiszen a Balkán hegyei és az Anatólia sziklái közé visszaszorult török semmilyen veszélyt nem jelentett Közép-Kelet Európának. Az óriási bábbirodalmat ugyanúgy gyengítették a belső hatalmi harcok, mint a leigázott országrészek nép-nemzeti mozgalmai. Az ország felszabadult, de nyakába vette egy hanyatló gazdasággal és monolitikus vezetési struktúrával rendelkező hatalom öszszes nyűgét-baját. S míg Franciaországban Moliére vígjátékain nevetett a nép, addig nálunk ajobbágy, a nemes százszoros bújdosásra kényszerült. Hol volt már a konok székely Dózsa György, csontjait széthordták a kutyák, égett húsának szaga még a Bakony ősrengetegei közé is behatolt. És hol volt Werbőczy, a makacs és kiemelkedő jogi rétor, akinek Hármaskönyve sokáig, nagyon sokáig mintául szolgált s determinálta az európai jogrendet. László-K. Gy. Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület paksi atomerőmű csoportjának tevékenysége 1991-ben Az atomerőműben három műszaki-szakmai szervezetnek van helyi csoportja: a Híradástechnikai Szervezetnek (HTE), a Magyar Elektrotechnikai Egyesületnek (MEE) és az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesületnek (ETE). Az alábbiakban először az ETE 1991. évi tevékenységéről adunk rövid tájákoztatást. Elnöke: Pónya József Titkára: Járfás Géza Májusban lezajlott az ETE tisztújító közgyűlése és folytatódott az egyesület megújulása. Csoportunk vezetői és küldöttei tevékenyen részt vettek a megújulás lebonyolításában. A területi és üzemi csoportok önállósága jelentősen növekszik mind a munkát, mind a gazdálkodást illetően. Az 1990-es évhez képest a taglétszámunk átmenetileg csökkent. A csökkenés oka, hogy az Energetikai Szakképzési Intézetben befejezte tanulmányait azaz osztály, ahonnan 24 ETE tagunk volt. Az egyéb ki- és belépők aránya egyensúlyban volt. Csoportunknak jelenleg 76 tagja van. Több tagunk más tudományos egyesületben is tevékenykedik. Ilyenek a Nukleáris Társaság, Gépipari Tudományos Egyesület, Magyar Kémikusok Egyesülete stb. Csoportunk 1991-ben a következő rendezvényeket szervezte, illetve az év hátra lévő időszakában szervezi:- Részt vettünk a Tolna Megyei Műszaki Hetek rendezvénysorozatában. Ennek keretében a megye energetikusai részére május 30-án a MTESZ, a MEE és a PAV Tájékoztatási Iroda részvételével egész napos előadássorozatot tartottunk „Energia, társadalom, környezet” címmel. Az előadásokon és az azt követő vitán 801 fö vett részt.- Csoportunk kirándulást szervezett a Gagarin Hőerőműbe, amelyen zömében fiatal szakembereink vettek részt és hasznos tapasztalatokat szereztek egy általuk eddig nem ismert hagyományos erőműben. . -Érdekes előadást tartott az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője „Energiapolitikánk időszerű kérdései” címmel.- „Szakértői rendszerek alkalmazása a villamos energetikában” című előadáson a VEIKI fomunkatársa számolt be egy USA-ban tartott konferencián szerzett tapasztalatairól.- „Energetika és környezetvédelem” címmel szerveztünk előadást a Környezetvédelmi Minisztérium és az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium környezetvédelmi szakembereinek részvételével.- November 26-án - az ETE vezetősége határozatával összhangban -MTESZ megyei szervezetével közösen, a megye vezetőinek és energetikusainak részvételével a „Kormány energiapolitikája” címmel előadást és vitát szervezünk a tájékoztatás és a vélemények összegyűjtése érdekében. A vitán az IKM képviselője is jelen lesz. Igény esetén hasonló előadás, illetve vita megszervezését vállalatok, intézmények részére is vállaljuk.- December elején előadást szervezünk „A lakosság véleménye a paksi atomerőműről” című közvélemény-kutatásról.- December 17-19. között Balatonfüreden rendezzük meg a már 7 éves múltra visszatekintő PAV-EBO szemináriumot, amelyen erőművünkből és a bohunicei atomerőműből is 35-35 fő vesz részt. A szeminárium témája a biztonságnövelő intézkedések lesz. Eddig három vezetőségi ülést tartottunk, ezeken elsősorban az ETE átalakulásával kapcsolatos kérdéseket tárgyaltuk meg, továbbá a saját feladatainkkal foglalkoztunk. Vállalatunk 1991-től a pártoló tagdíjat felemelte, az új díj 1000 Ft/ ETE-tag. Szándékunk ellenére eddig még nem sikerült az üzemi csoportot területi csoporttá szervezni, alapvetően az ETE lassú átalakulása miatt. ETE-vezetöség Telecom VI Genf „A kommunikáló világ: életminőség-javulás mindenki számára" ezzel a jelszóval hirdette meg az ITU, a Nemzetközi Távközlési Unió a Telecom '91- et, a világ legnagyobb telekommunikációs kiállítását. A kiállítással egy időben zajlott egy fórum is, amelyen a magas részvételi dijak miatt Magyarországról csak meglehetősen kevés szakember lehetett jelen. Ez a négyévente megrendezett kiállítás tükrözte az 1987 óta elért fejlődést és igyekezett meghatározni az elkövetkező évek várható fejlesztési irányait. A genfi repülőtér melletti Palexpo területén 88 000 négyzetméteren több mint 800 kiállító újdonságaiból csemegézhettek az érdeklődők. Ezenkívül volt még egy „Népek világa ” kiállítás is, ahol az ITU164 tagállama mutatta be az egyes országok telekommunikációs helyzetét. A Telecom '91-re előzetes becslések szerint kb. 60 000 látogatót vártak, ennek 10%-át Kelet-Európából. Jóleső érzéssel tapasztaltuk, hogy Magyarország az érdeklődés középpontjában van. Sok helyen láttunk a budapesti Európa Telecom '92-re invitáló plakátokat, a kiállítás előterében pedig cigányzenét hallgathatott a tömeg. A standokon beszélgetve meggyőződhettünk róla, hogy a kereskedelmi szakemberek ígéretesnek tartják a magyar piacot. Mik azok a tendenciák, melyeket a kiállításon erőteljesen érzékeltünk? A legfontosabb talán az, hogy ellentétben a Telecom '87-el, amely főként a termékekre összpontosított, mostanában a vásárlók szolid technológiákat és szolgáltatásokat keresnek, amelyek versenyképességet biztosíthatnak számukra a jelenlegi recessziós gazdasági klímában. Ahogy a piacok nyíltabbá lesznek és a szabványosítás halad előre, a verseny egyre élesebbé válik. Már nem nyújtanak menedéket a védett piacok, az európai távközlési szállítók már nem csupán európai versenytársaikkal találják szembe magukat, hanem a kontinensen kívüli cégekkel is. Jól példázza ezt az AT áT, amely a 80-as évek elején lépett ki a nemzetközi piacra és ma már több mint 20000 alkalmazottja van a világban. A mai recessziós gazdasági viszonyok között kevés szervezet engedheti meg magának, hogy lecseréljen valamely berendezést, amiben még van valami élet. Új jelszó került hát a gyártók prospektusainak a címlapjára: a beruházások védelme. A kiállítók által fontosnak tartott technológiák: SDH/Sonet, széles sáv, az intelligens hálózat és az OSI hálózatkezelés és ami talán az elmúlt időszakban a leggyorsabban fejlődött: a mobil kommunikáció. Az Európai Bizottság a Telecom '91-et használta fel a páneurópai digitális sejtszerkezetü, a GSM szabványra alapuló hálózat felavatására. A standokon szebbnél-szebb autók és motorok parkoltak és a rendszám mindenütt GSM. Az európai és USA-beli mobil terjeszkedésen túl a gyártók a „Harmadik világ” és Kelet-Európa felé kacsintgatnak, ahol az igény nyilvánvaló. A széles sávú bemutatóknak nem volt se szeri se száma, volt ahol csak a tőlünk méterre ülő mosolygó hölggyel beszélgethettünk videotelefonon, más cégeknél egy brüsszeli vagy New York-i irodában tévő szintén mosolygós és mutatós hölggyel cseveghettünk. A japánok a HDTV termékekkel ejtettek ámulatba bennünket. Bizony nehéz volt továbbmenni a csodás természetfilmeket vetítő készülékek elől. A kiállításon, bár jelentős számban vonultattak fel ISDN termékeket, mégis úgy tűnik, hogy az SDH/Sonet és az amerikaiak által szorgalmazott Intelligent Network megoldások háttérbe szorítják ezt a technológiát. Lehet, hogy előnyünk származik abból, hogy mi csak beszéltünk az ISDN-röl? Pataki János híradástechnikai üzemmérnök Az átalakulásról A Paksi Atomerőmű Vállalat a tervek szerint 1992. január 1-jétől részvénytársasági formában működik tovább. Az átalakulás előkészítése már az év közepe óta folyamatban van (vagyonértékelés, átalakulási terv készítése stb.). A közelmúltban a vállalat dolgozói különböző fórumokon, illetve vállalati tájékoztatók segítségével már bizonyos ismereteket szerezhettek a részvénytársaságok felépítéséről (ld. ábra), működési mechanizmusáról. Ennek ellenére talán nem árt újra röviden áttekinteni mi is az a részvénytársaság, melyek működésének szervezeti feltételei és az előzetes tervek szerint néz ez majd ki esetünkben. A részvénytársaságokról általában A részvénytársaság előre meghatározott összegű és névértékű részvényekből álló alaptőkével alakuló gazdasági társaság, amelynél a tag (részvényes) felelőssége a társasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására teljed ki. A részvénytársaság főbb szervei: a közgyűlés, az igazgatóság, a felügyelő bizottság és a könyvviszgáló. A részvénytársaság legfőbb szerve a közgyűlés, amely a részvényesek összességéből áll. A közgyűlés hatáskörébe tartozik többek között az igazgatóság, a felügyelő bizottság tagjainak - ha a törvény másképp nem rendelkezik - és a könyvvizsgálóknak a megválasztása, viszszahívása, valamint díjazásuk megállapítása. Részvénytársaság úgy is alapítható, hogy abban állami költségvetési szerv vagy pénzintézet egyedül részvényes. Ebben az esetben a közgyűlés jogait az alapító gyakorolja. A vezető tisztségviselőt (rt. esetében ezek az igazgatóság tagjai), a felügyelő bizottság tagját és a könyvvizsgálót az e tisztséghez tartozó tevékenysége körében munkáltatója nem utasíthatja. Az igazgatóság a részvénytársaság ügyvezető szerve. Képviseli a részvénytársaságot harmadik személyekkel szemben, kialakítja és irányítja a részvénytársaság munkaszervezetét, gyakorolja a munkáltatói jogokat. Az igazgatóság legalább három és legfeljebb tizenegy tagból áll. Elnökét maga választja tagjai közül. Az igazgatókat a közgyűlés választja a részvényesek vagy mások közül. Minden részvénytársaság köteles legalább háromtagú felügyelő bizottságot létesíteni. A felügyelő bizottság tagjait a részvényesek vagy mások közül a közgyűlés választja, de a közgyűlés nem választhatja a részvénytársaság dolgozóját tagnak. Minden olyan részvénytársaságnál, amelynél a főfoglalkozású dolgozók létszáma éves átlagban a kétszáz főt meghaladja, a társaság dolgozói a felügyelő bizottság útján részt vesznek a társaság működésének ellenőrzésében. Ebben az esetben a felügyelő bizottság tagjainak egyharmadát a dolgozók saját maguk közül választják. Amennyiben a dolgozók által választott felügyelő bizottsági tag munkaviszonya megszűnik a vállalatnál, a bizottsági tagsága is megszűnik. A felügyelő bizottság tagjai maguk közül elnököt választanak. A bizottság üléseit az elnök hívja össze. A bizottság üléseit két tag együttesen is összehívhatja, amennyiben az elnök előzetes kérésükre ezt nem teszi meg. A felügyelő bizottság tagjai részt vesznek a részvénytársaság közgyűlésén, annak napirendjére javaslatot tehetnek. Ha a felügyelő bizottságban a dolgozók képviselőinek véleménye a bizottságétól eltér, a közgyűlésen ezt a kisebbségi véleményt is ismertetni kell. Ha a részvénytársaság érdeke megkívánja a felügyelő bizottság összehívhatja a közgyűlést. A felügyelő bizottság ellenőrzi a gazdasági társaság ügyvezetését. Ennek keretében a vezető tisztségviselőktől és a gazdasági társaság vezető állású dolgozóitól jelentést vagy felvilágosítást kérhet, a társaság könyveit és iratait megvizsgálhatja, illetőleg szakértővel megvizsgáltathatja. A felügyelő bizottság köteles megvizsgálni a gazdasági társaság legfőbb szerve elé terjesztett valamennyi fontosabb jelentést, továbbá a mérleget és a vagyonkimutatást. Vizsgálatának eredményét a felügyelő bizottság elnöke ismerteti, e nélkül a jelentésekről, a mérlegről és a nyereség felosztásáról érvényesen nem hozható határozat. Minden részvénytársaság köteles legalább egy könyvvizsgálót választani. A könyvvizsgáló betekinthet a gazdasági társaság könyveibe, a vezető tisztségviselőktől és a társaság dolgozóitól felvilágosítást kérhet, a társaság pénztárát, értékpapír- és áruállományát, szerződéseit és bankszámláját megvizsgálhatja. Jelen lehet a gazdasági társaság legfőbb szervének és a felügyelő bizottságnak az ülésein, a részvénytársaság közgyűlésén köteles részt venni. A könyvvizsgáló a társaság legfőbb szerve elé teijesztett minden jelentést megvizsgál abból a szempontból, hogy azok valós adatokat tartalmaznak-e, illetve megfelelnek-e a jogszabályok előírásainak és véleményét ismerteti. A vélemény ismertetése nélkül a jelentésről érvényes határozat nem hozható. A könyvvizsgáló jogosult a közgyűlés összehívására, ha ezt az illetékesek előzetes kérésére nem teszik meg. Ha a közgyűlés a szükséges döntéseket nem hozza meg, a könyvvizsgáló erről a cégbíróságot értesíti. A PAV-ról A tervek szerint a PAV új neve: Paksi Atomerőmű Rt. A részvénytársaság alapítója az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ). A részvények nagyobb részét az Á.VÜ birtokolja pár százaléknyi jut az önkormányzatnak (Paks, Szekszárd, Balatonfüred stb.) a belterületen álló beépített ingatlanok által elfoglalt területek mértékében. Az igazgatóság öt tagból áll. Az igazgatóságnak tagja az rt. vezérigazgatója is. Az igazgatóság legalább hat ülést tart évente, döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. Az igazgatóság tagjait alapításkor három évre választják. A tagok a megbízatás lejártáig visszahívhatók, lejáratkor újra választhatók. A felügyelő bizottság tagjainak száma hat fő. Ebből két főt a munkavállalók delegálhatnak maguk közül. A felügyelő bizottsági tagság nagy felelősséggel és ennek megfelelő javadalmazással is jár. A felügyelő bizottság korábban ismertetett feladataiból kitűnik, hogy ide is inkább képzett jogi és gazdasági szakemberekre van szükség. Tamás István rendszerszervező, szervezési és számítástechnikai főosztály A részvénytársaság elvi modellje Közgyűlés (részvényesek) i \ Könyvvizsgáló \ Igazgatóság ELNÖK Felügyelő 7 Bizottság A részvénytársaság operatív szervezetei
