Atomerőmű, 1991 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1991-10-01 / 10. szám

ATOMERŐMŰ 3 Hírek az MVMT-ről Információk az MVMT-átalakítás előkészületeiről Az MVMT Átalakulási Tanács 1991. szeptember 9-ig már három ülést tartott, ahol az átalakulást előkészítő bizottságok anyagai kerültek napirendre:- A társasági rendszer kialakításával foglalkozó munkabizottság beteijesztet­­te javaslatát a létrehozandó vállalati szintű részvénytársaságokra vonatkozóan. A javaslat szerint 6 áramszolgáltató és 8 erőművi részvénytársaságot hoznak majd létre. Az áramszolgáltató vállalatok mindegyike részvénytársasággá ala­kul, területi átcsoportosításokra nem kerül sor. Az erőművállalatok területén viszont indokoltnak tartották, hogy a területi elven, a tüzelőanyag azonosságán és a jövőkép alapján néhány erőművállalat összevonására tegyenek javaslatot. Az elkészült erőmű-összevonási koncepció alapján az MVMT vezérigazga­tója kezdeményezi a Borsodi Hőerőmű Vállalatnak a Tiszai Hőerőmű Vállalat­ba történő beolvasztását, az Oroszlányi Hőerőmű Vállalat és a Tatabányai Hő­erőmű Vállalat összevonásával a Vértesvidéki Hőerőmű Vállalat, valamint az Ajkai Hőerőmű Vállalat és a November 7. Hőerőmű Vállalat összevonásával a Bakonyvidéki Hőerőmű Vállalat létrehozását. A vállalat-összevonásokat 1991. november 1-jei határidővel, még a társasággá alakulás előtt kívánják végrehajta­ni. Szeptember 12-én e tárgyban az érintett vállalatok vezetőit tájékoztatták és Schwardy Miklós, a TEV vezérigazgatója, Bércy Pálné, az AHV igazgatója, to­vábbá Harasta Sándor, a THV igazgatója vezérigazgatói biztosként megbízást kapott az összevonások előkészítésére.- Az egyedi vállalatok átalakítását előkészítő bizottság javaslata alapján az MVMT vezérigazgatója kezdeményezi a VITÉV Vállalat megszüntetését és ál­lóeszközeinek értékesítését, ugyanakkor Scheiber Zoltánt, a VITÉV igazgatóját 1991. szeptember 16-i hatállyal munkaköréből felmentette. A vállalat élére ve­zérigazgatói biztosként Szili Ferenc MVMT-főosztályvezetőt bízták meg a vál­lalat megszüntetésével kapcsolatos teendők lebonyolítására.- A konszern központi funkcióit és szervezetét kidolgozó munkabizottságja­­vaslata alapján a későbbiekben kerül sor a konszernközpont belső szervezeti struktúrájának kialakítására. * A magyar villamosenergia-rendszer UCPTE-hez való csatlakozása A kormány energiapolitikájának és az MVMT hosszú távú elképzeléseinek fontos része a nyugat-európai UCPTE villamosenergia-rendszeregyesüléshez való csatlakozásunk. 1990-ben az MVMT írásban bejelentette előzetes csatla­kozási szándékát. Az Európai Beruházási Bank kölcsönének felhasználásával készítendő meg­valósíthatósági tanulmány elkészítésére nemzetközi tendert írtak ki, amelyet az osztrák VERBUNDPLAN tervezőintézet nyert el. A tanulmány kidolgozásába magyar szakembereket is bevonnak. Jelenleg az első fázis készítése folyik, amelynek október közepére kell ké­szen lennie. A teljes tanulmány elkészítési határideje a jövő év eleje. * Megbeszélés a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) képviselőivel Az IEA szakértői delegációja 1991. június 25.-július 4. között tartózkodott Magyarországon és a kapott tájékoztatás alapján augusztusban elkészítette je­lentésének első tervezetét „Energiapolitika Magyarországon” címmel. Az IEA működési szabályainak megfelelően a jelentést - véglegesítés előtt - egyeztetni kell az érdekelt intézményekkel, vállalatokkal. Ezen egyeztető tárgyalásokra került sor 1991. szeptember 18-20. között, Bu­dapesten. Az MVMT véleményét, a jelentéstervezetben szükségesnek ítélt vál­toztatásokat dr. Járosi Márton vezérigazgató-helyettes ismertette az IEA képvi­selőivel. A tájékoztatás átfogta a villamosenergia-import gazdálkodásnak, a széntüzelésű erőművek tüzelőanyag-ellátásának a problémakörét, valamint ki­terjedt az MVMT szervezeti és tulajdonosi rendjének áttekintéséért tett és ter­vezett intézkedések ismertetésére. * Az MVMT kommunikációs tevékenysége A Magyar Villamos Művek Tröszt tájékoztatási feladatainak, sajtókapcsola­tainak, reklám- és propagandatevékenységének egységes irányításához szüksé­ges szervezeti keretek megteremtése céljából PR (Public Relations) Iroda jött létre. Az iroda fő feladata a szervezeten belüli és kívüli kommunikáció, de tevé­kenységi körébe tartozik az MVMT Közleményeinek, valamint más sajtóter­mékeinek gondozása és kiadása is. Az iroda működése során szoros kapcsolatot fog fenntartani a vállalatokkal. * Változások az MVMT FB-ben Dr. Hajzl József vezérigazgatói és dr. Járosi Márton általános és fejlesztési ve­zérigazgató-helyettesi kinevezése következtében az IKM az MVMT Felügyelő Bizottságba helyettük Laki Árpádot és Résch Pált javasolta. Ugyanakkor másik változást is kezdeményezett az IKM, Wortmann György helyett Künsztler Bélát kérte fel. Elnök: 1. Dr. Büki Gergely, egyetemi tanár, dékánhelyettes, Budapesti Mű­szaki Egyetem Hő- és Rendszertechnikai Intézet Tagok: 2. Dr. Fáy Gyula, Magyar Hitel Bank, ny. vezérigazgató-helyettes 3. Laki Árpád, ny. közgazdász DRT-HUNGARY 4. Nagy Zoltán, gépészmérnök, az ERBE ny. főmérnöke 5. Linder István, oki. gépészmérnök, a TRANSELEKTRO kereskedelmi igazgatója, főosztályvezető 6. Dobozi György, gépészmérnök, az Energiagazdálkodási Intézet főosztály­­vezetője 7. Résch Pál, villamosmérnök, az MVMT ny. igazgatóhelyettese 8. Dr. Erdősi Pál, gépészmérnök. Ipargazdasági Intézet, ny. tanácsadó 9. Dr. Szatmáry Zoltán, fizikus, a KFKI főigazgató-helyettese 10. Dr. Laborczi András, ny. jogtanácsos 11. Künsztler Béla, az IKM energiapolitikai főosztályvezető-helyettese 12. A tröszt érdekképviseleti szervezeteinek képviselője: dr. Szegő Andrea Személyi hírek Dr. Halzl József vezérigazgató úr megállapodott a nevezettekkel, hogy kérésükre Bércy Pálnét, az Ajkai Hőerőmű Vállalat igazgatói munkaköréből 1991. november 1-jei hatállyal, Pónya Józsefet, a Paksi Atom­erőmű Vállalat vezérigazgatói munkaköréből 1991. december 1- jei hatállyal nyugállományba vo­nulásukra való tekintettel; * Harasta Sándort, a Tatabányai Hőerőmű Vállalat igazgatói mun­kaköréből 1991. december 1-jei ha­tállyal, dr. Pataky Gézát, a Budapesti Hőerőmű Vállalat vezérigazgatói munkaköréből 1991. december 1- jei hatállyal, korengedményes nyugdíjaztatásukra való tekintet­tel felmenti. Néhány jellemző adat hazánk környezeti állapotáról Részlet a Norvég Környezetvédelmi Szimpózium megnyitóján, szeptember 26-án Budapesten, dr. Pomázi István osztályvezető' (Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium) részéről elhangzott előadásból Az ország területének több mint 11%-án a levegő súlyosan szennyezett, itt él a népesség közel 45%-a. A lég­­szennyezésből eredő károk évente a becslések szerint 15-20 milliárd forint között vannak. Nagyvárosainkban és a fő közlekedési utak mentén elhelyez­kedő településeken a levegő minősége sokszor kritikus értékeket ér el. Ennek okai elsősorban az elavult gépkocsiállo­mányra (9-10 éves átlagéletkor), a két­ütemű gépkocsik magas arányára, a magas kén- és ólomtartalmú üzem­anyagok használatára vezethetők visz­­sza. Súlyos probléma a talajvizek általá­nos elszennyezése, amelyért elsősor­ban a mezőgazdaságban helytelenül al­kalmazott műtrágya és növényvédő szer, másodsorban pedig a kommunális és ipari szennyvizek nem kielégítő tisz­títása a felelős. Az ország legfontosabb természeti erőforrásának, a termőföldnek a degra­dációja is jelentős a helytelen agrotech­nika és az ökológiai adottságokat figyel­men kívül hagyó termelés következté­ben. A víz- és a szélerózió mellett szá­mottevő gondot jelent a talajok savaso­­dása és szikesedése. Jelentős gond a veszélyes hulladé­kok kezelése, ártalmatlanítása, a kom­munális hulladékok megfelelő elhelye­zése. Mára nyilvánvalóvá vált, hogy a kör­nyezet állapota gátolja a gazdaság fejlő­dését, csökkenti az ország nemzetközi versenyképességét. A központosított gazdaság lebomlása, a piacgazdaságba való átmenet kezdeti lépéseivel járó konfliktusok, a keleti piacok sokkszerű összeomlása (60%-kal csökkent), az át­alakulást kísérő szociális problémák (szegénység, munkanélküliség) kezelé­sének kényszere nem kedveznek a hosszú távú stratégiai gondolkodásnak. A magyar környezetpolitika formálói­nak az átmenet nehézségei közepette sú­lyos kihívásokkal kell szembenéznie.- Csökkenő bruttó hazai termék (1990-ben 5,5%) és ipari termelés (15-20%) mellett forrásokat kell terem­teni a felhalmozódott szennyezések felszámolására és a környezettel har­monikus gazdaságszerkezet kialakítá­sára.- Történelmi esély van a környezeti aspektusok integrálására a gazdasági szerkezetváltás folyamatába, ugyanak­kor nyomasztó adósságállomány (1 főre itt a legmagasabb a kelet-európai régió­ban).- A napi szociális gondok mellett nincs erős társadalmi nyomás a környe­zetvédelem érdekében.- A tulajdonviszonyok átrendeződé­sével, a privatizációval összefüggő kör­nyezeti problémák rendezése, a kör­nyezeti felelősség tisztázása.- Közép- és hosszú távú alkalmazko­dás kialakítása az Európai Közösségek 1992 után kialakuló egységes piacának környezeti követelményeihez, amely közvetlenül hatással van a magyar gaz­daság versenyképességére. A magyar kormány rövid- és középtá­vú környezetvédelmi intézkedési tervében megfogalmazza a legfontosabb tenniva­lókat az elkövetkező három-négy évre. Általában a fő irány a környezeti as­pektusok integrálása a gazdasági szer­kezetváltás és tulajdonosváltás folya­matába. Ennek első lépéseként meg kell te­remteni a környezetvédelem világos jo­gi és közgazdasági szabályozórendsze­rét. Ennek érdekében új környezetvé­delmi törvényre van szükség (az előzőt 1976-ban alkották és elavult), amely le­fekteti az állam, a piac és a civil társada­lom felelősségét és feladatait. Az új kör­nyezetvédelmi törvény ez év végén ke­rül a parlament elé. Ezzel egyidejűleg törekedni kell ar­ra, hogy a környezeti aspektusok szer­ves elemként épüljenek be az átalakí­tással összefüggő gazdasági törvényke­zési folyamatokba (privatizációs tör­vény, földtörvény, koncessziós törvény stb.). A privatizációs folyamat térnyerése, a külföldi tőke bevonása, a vegyes válla­latok szaporodása sürgőssé teszi a kör­nyezeti auditing (meghallgatás - a szerk.) és a környezeti hatásvizsgálat bevezetését. A döntéshozatali folyamatokban jo­gi kereteket kell teremteni arra, hogy a társadalom közvetlenül vehessen részt a környezetvédelemmel kapcsolatos kérdésekben. Biztosítani kell a környe­zetre vonatkozó információkhoz való szabad hozzájutást. A környezetvédelem közgazdasági szabályozórendszerének megfogalma­zásában piaci ösztönzők alkalmazását tartjuk követendő útnak, „a szennyező fizet elv” következetes betartásával. A kormány előbb említett rövid- és középtávú környezetvédelmi intézke­dési terve a következő alapokon nyug­szik: a fontosság vagy sürgősség, a meg­előzés elve, a területiség elve, a partner­ség elve, a szennyező fizet elve, koope­ratív nemzetközi összefogás elve. A legfontosabb prioritások? Az em­beri egészség védelme, a természeti és épített környezet értékeinek megőrzé­se. A súlyosan szennyezett régiók kör­nyezeti problémáinak csökkentése, összefüggésben a gazdasági szerkezet­­átalakítással és a szociális problémák kezelésével. Elsőbbséget kell élveznie azon környezetvédelmi feladatok vég­rehajtásának, amelyek elmaradása köz­vetlenül a lakosság egészségi állapotát veszélyeztetik, akadályozzák a gazdasá­gi átalakulást, a piacgazdaság kiépíté­sét, a külföldi tőke befogadását és az idegenforgalom fejlődését. Az ország környezeti problémáinak zöme olyan, hogy megoldásukhoz sür­gősen hozzá kell kezdeni, de ered­ményre sok esetben csak közép- és hosszabb távon lehet számítani. A következő évek legsürgetőbb fel­adatai az alábbiakban összegezhetők:- A környezeti stratégia és a kor­mányzati döntések megalapozásához alapvető jelentőségű az országos mo­nitoringrendszer kiépítése, minőségi fejlesztése, továbbá egységes ágazat­közi információs rendszer felállítása.- A közlekedés által okozott lég­­szennyezés mértékét a nagyvárosok­ban és az agglomerációs térségekben 30-40%-kal csökkenteni kell (az ól­mon kívül más nehézfémekre és az il­lékony szerves vegyületekre vonatko­zóan is).- A vizek védelme terén elsődleges feladat a szennyezések csökkentése a nagytavak (Balaton, Velencei-tó és ivóvíztározók) vízgyűjtőin, a felszíni és felszín alatti vízbázisok hatásterüle­tein.- A hulladékgazdálkodásban minél szélesebb körben alkalmazni kell a szelektív hulladékgyűjtést és növelni kell a hulladék-újrahasznosítás ará­nyát. Az ipari termelés szerkezetének és technológiájának megváltoztatásával ösztönözni kell az anyag- és energiata­karékos technológiák elterjedését.- A magyar mezőgazdaság fejleszté­sében a minőségi követelményeket kell hangsúlyozni, ösztönözve a jó mezőgazdasági gyakorlat (GAP)” el­terjedését, a szerves mezőgazdaság (biogazdálkodás) fejlődését. Az ismertetett problémák megoldá­sára, a feladatok elvégzésére természe­tesen Magyarország nem rendelkezik elegendő forrással. Ezért különös ér­dek fűződik ahhoz, hogy megteremt­sük a környezetvédelmi fejlesztések­ben és beruházásokban a külföldi és hazai vállalkozók érdekeltségét. A környezetminőség érzékelhető javítása, a környezettel harmonikus gazdasági szerkezet kialakítása elkép­zelhetetlen a környezet védelmét szol­gáló ipar (ökoipar) és üzleti élet nél­kül. Magyarországon örvendetesen nö­vekszik a vegyes vállalatok száma, ez idáig több mint nyolcezret jegyeztek be, nagyrészük (40-50%) kereskedelmi tevékenységet folytat. Remélhetőleg a vegyes vállalatok száma a környezetvé­delmi berendezések gyártásában és a technológiatranszferben is növekedni fog a következő években és hosszabb távon jövedelmező üzletek születnek. Pályázati közlemények Dr. Halzl József vezér­­igazgató úr pályázatot írt ki:- Az Ajkai Hőerőmű Vállalat és az Inotai Hőerőmű Vállalat ösz­­szevonásával létrejövő Bakonyvidéki Hőerőmű Vállalat igazgatói mun­kakörére. A pályázat beadási határideje: 1991. októ­ber 7. A munkakör betölté­sének várható időpont­ja: 1991. november 1. • - A Paksi Atomerőmű Vállalat vezérigazgatói munkakörére. A pályázat beadási határideje: 1991. októ­ber 18. A munkakör betölté­sének várható időpont­ja: 1991. december 1.- A Budapesti Hőerő­mű Vállalat vezérigaz­gatói munkakörére. A pályázat beadási határideje: 1991. októ­ber 18. A munkakör betölté­sének várható időpont­ja: 1991. december 1.- A Tatabányai Hő­erőmű Vállalat és az Oroszlányi Hőerőmű Vállalat összevonásával létrejövő Vértesvidéki Hőerőmű Vállalat igaz­gatói munkakörére. A pályázat beadási határideje: 1991. októ­ber 18. A munkakör betölté­sének várható időpont­ja: 1991. december 1.- A Tröszt Központ közönségszolgálati (Public realitions) iroda­vezetői munkakör betöl­tésére. A pályázat beadási határideje: 1991. októ­ber 30. A munkakör betölté­sének várható időpont­ja: 1991. december 1. A pályázati kiírások átvehetők az MVMT személyzeti és oktatási főosztályán Juhászáé Bártfai Ildikónál. Kongresszus - kitüntetés-átadással Trampus Péter a Technika Házában előadást tart Manapság ritka esemény, hogy egy kongresszuson a szakma nagy személyiségének kitüntetést adja­nak át. Ez történt a X. Anyagvizs­gáló Kongresszuson, amelyet Bu­dapesten a Technika Házában tar­tottak október 7—11-ig. Dr. Réti Pál nyugalmazott pro­fesszornak, 80. születésnapja al­kalmából, a roncsolásmentes anyagvizsgálat területén végzett több évtizedes munkásságáért, elismerő és köszönő szavak kísé­retében Terplán Zénó professzor adta át a Gillemot Lászlóról elne­vezett kitüntetést. Ez a szép mozzanat és az a tör­ténelmi visszatekintés, amellyel az anyagvizsgálók közössége munkáját és szervezetekbe tömö­rülését értékelték, bevezetése volt annak a kongresszusnak, amelyen külföldi és magyar előadók ismer­tették az anyagvizsgálat területén elért eredményeket és a tapaszta­latokat, vázolva a fejlődés irányát is. Kiemelkedően színvonalas volt a szakma előtt is ismert Nichols, R. W. professzor (Egyesült Király­ság) előadása az atomerőművek nyomástartó be­rendezései állapot­­ellenőrzéseiről. „Napjainkban az atomerőművet üzemeltetők kö­zössége egy rend­kívüli kihívással áll szemben” - mond­ta dr. Trampus Pé­ter, az anyagvizsgá­lati osztály vezető­je előadásában. „Mindenekelőtt biztosítani kell a meglevő reaktorok biztonságos és megbízható üzemét, amivel a jö­vő reaktorainak alapját is megte­remtik.” Az atomerőművek esetében el­sőrendű fontosságú a biztonság és a megbízhatóság. Ezt elsősor­ban egy esetleges nukleáris bal­eset várható következményei in­dokolják, de természetesen nem elhanyagolható az a gazdasági ki­hatás sem, ami a nagyértékű be­rendezés termeléskiesésével együtt jár. Ismeretes, hogy a világban eddig bekövetkezett három nagy reaktorbaleset (Windscale, 1957, Three Mile Island 1978, Csernobil 1986) operátori mulasztás ered­ménye is volt. Ez a tény alátá­masztja az emberi tényező, a mérnöki-fizikusi munka jelentő­ségét az atomerőmű üzemelteté­sében és ennek megfelelően fon­tos feladatokat jelöl ki ezen a té­ren. Trampus dr. az atomerőmű biz­tonsága biztosításának egy objek­­tívebb tényezőjével, a főberende­zések anyagvizsgálatával foglal­kozott. Vetített képes előadásában be­mutatta az atomerőművi anyag­­vizsgálati tevékenység sajátossá­gait, az anyagvizsgálattal szem­ben támasztott követelményeket, a vizsgálatok eredményeit. A ron­csolásmentes anyagvizsgálati eljá­rások széles skáláját alkalmazzuk. Az atomerőművi sajátosságok (sugárszint, a berendezések meg­közelíthetősége, a rendelkezésre álló idő rövidsége) adta korlátozá­sok miatt, az eljárások alkalmazá­sa távirányítású manipulátorok segítségével történik. A vizsgálatok megbízhatósága iránti fokozott igény miatt sajátos követelményrendszert írnak elő - jól követhető volt az az előadás­ban - a személyzettel, az adat­gyűjtéssel, a kiértékeléssel és az adattárolással szemben. Az eddigi 24 reaktorév alatt el­végzett vizsgálatok eredményei alapján a paksi atomerőmű főbe­rendezéseinek állapota kielégíti az érvényes hatósági előírásokat. Szöveg és fotó: (L)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom