Atomerőmű, 1991 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1991-10-01 / 10. szám

XIV. ÉVFOLYAM 10. SZÁM A PAKSI ATOMERŐMŰ VÁLLALAT DOLGOZÓINAK LAPJA 1991. OKTÓBER Energetikai szakemberek találkozója Egy francia szakértő véleménye szerint a jövő a nukleáris energiáé Budapesten tartotta az Energia Világtanács (WEC, World Energy Council) Végrehajtó Bizottsága soron következő testületi ülését, szeptember 14-19-ig. Az 53 tagor­szág közel 200 résztvevője közül nagyobbrészt miniszteri rangú képviselők voltak jelen. A fejlődő és fejlett ipari országok­ból, a világ különböző tájairól érke­zett szakemberek elmondták véle­ményüket, tapasztalataikat az ener­giáról, az energiaforrásokról, az energia használatáról és ezek prob­lémáiról. A tanácskozás megnyitó­ján elhangzott jói megfigyelhető az energetikában, hogy új földrajzi és gazdasági dimenziók tárulnak föl, a tudomány és technika új magasla­tokat ostromol és hó­dít meg. Ezzel párhu­zamosan bizonyos te­rületeken látnunk kell az elmaradottságot és az ebben rejlő vesze­delmeket, a különb­ségekből adódó fe­szültségeket. Az energiaszakma felelőssége igen nagy. A feladatok megnyugtató megol­dására csak a legjobb erők összefogásával lehet kilátás. Az Energia Világtanács, mint az energetika szakmai és földrajzi értelemben egyaránt legátfogóbb nem kormányközi világszervezete, je­lentős szerepet játszik a döntés­hozók és a széles közvélemény korrekt informálásában. A többnapos programba egy Magyar Energiai Napot is beiktat­tak, amelyen az ország energia­ügyi szakemberei közül néhá­­nyan ismertették hazánk gazdasá­gi és energiahelyzetét, kiemelve a mai megoldandó feladatokat. Ma­gyarország gazdasága nyitott, a nemzeti össztermék több mint 50%-a a külkereskedelemben rea­lizálódik. Összes. energiaigé­nyünk több mint 2/3-át importból kell fedezni. Létfontosságú az energetikában a nemzetközi kap­csolatok diverzifikálása, kiegyen­súlyozott fejlesztése, a kapcsola­tok feltételeinek javítása is. Dr Bakay Árpád az Ipari és Ke­reskedelmi Minisztérium helyet­tes államtitkára előadói beszédé­ben elmondta, hogy gazdaságun­kat a centralizált irányítási rend­szer jellemezte, az ipari területén főleg energiafaló berendezéseket építettünk, 40 éven keresztül csak a Szovjetunióból kaptunk villa­mos energiát. A külső és belső gazdasági és politikai változások szükségessé tették, hogy változ­tassunk eddigi energiapolitikán­kon. Egyoldalú energiaimport­függőségünket fel kell számolni. Az új energiapolitikai koncepció megvalósítása, a gazdasági fellen­dülés időszaka úgy tűnik hamaro­san elkezdődik és ez az átmeneti időszak az évezred végéig eltart. A rövid távú energetikai progra­munkban három lehetséges erő­műépítési koncepció van: az import kőszénre, és a hazai lignitre alapo­zott erőmű és az atomerőmű. Ba­kay miniszter úr szinte egyenlő esélyt adott mindhárom változat­nak, annyi megjegyzéssel, hogy az atomerőművel szemben a lakos­ságnak elég nagy a félelemérzete. Energiaellátásunk igen sebez­hető - állapította meg dr Vajda György akadémikus, az Energia Világtanács Magyar Nemzeti Bi­zottságának elnöke. Villamos­­energia-ellátásunk helyzetét ele­mezve tájékoztatta a jelenlevőket, hogy a magyar villamosenergia­Milyen atomerőművet építsünk 1. A döntés nehézségei (II.) Az atomenergia felszabadítási módjainak kidolgozásával az embe­riség új, - a vegyi energiaforrások­nál sokkal koncentráltabb - ener­giaforráshoz jutott, aminek kiapa­dásától belátható időn belül nem kell tartani. Mégsem lehettünk egyszeriben gondatlanok, mert az atomenergia nagymértékben való hasznosítása is egy sor kisebb és néhány nagyobb nehézséggel jár. A kisebb nehézsé­gek sora a szakemberek gondja, amivel egyre magasabb technikai színvonalon sikeresen megbirkóz­nak. Ezeknek a környezetre és a la­kosságra nincs kihatásuk. Az igen nagy felelősséggel járó nehezebb feladatokat a nukleáris és sugárbiztonság szavatolása, vala­mint az energiatermelés során ke­letkező különböző veszélyességű radioaktív hulladékok tartós ve­szélytelen tárolásának megoldása jelentik. A nukleáris és sugárbiztonság egymással szoros kapcsolatban áll­nak. A nukleáris biztonság fő célja a reaktor épségének megőrzése, ami pedig a sugárbiztonság megvalósí­tásának legfőbb biztosítéka. Kezdettől fogva világos volt, hogy a láncreakciót, mint a másod­perc tört része alatt is rendkívül nagy energia felszabadítására képes folyamatot minden körülmények között tudni kell kézben tartani (ha­csak nem bombáról van szó). Egy szabályozatlanná váló folya­mat a reaktor, sőt az egész létesít­mény súlyos megrongálódásához vezethet és hatásai jelentősen túl­léphetik az üzem határait. A véde­kezés tervezése a láncreakció meg­valósítástervével egykorú, napjain­kig sokat fejlődött és igen hatásos. A reaktor épségét veszélyeztető másik körülmény a reaktorban lévő (már besugárzott) fűtőanyagnak a láncreakció leállítása után jelentke­ző maradó hőfejlődése. Ez a tulajdonság megköveteli az aktív zóna hűtésének folyamatos fenntartását. Az atomenergetika alig négy év­tizedes történelme során ritkán ta­pasztalható tempóban fejlődött. E fejlődés alatt az említett követel­mény kielégítése egyik központi kérdés volt és a kezdeti egyszerűbb intézkedésektől a minden részletre kiterjedő biztonsági analízisek ké­szítéséig jutott el napjainkra. A nukleáris iparban, - beleértve a fegyvergyártást is - létezése óta mé­reteihez képest igen kevés nukleáris baleset következett be. Közülük csak néhány lépte túl a létesítmény határait. A közvetlen halálesetek száma tízes nagyságrendű. (Mivel a hasadóanyag-feldolgozó ipar a kez­deti hadiipari jellegét a mai napig megőrizte, - amellett, hogy a békés célú felhasználást is kiszolgálja, - nehéz megbízható, az egész világra kiterjedő összesítést találni.) (Folytatás a 2. oldalon.) Jelentős esemény (Lapzárta utáni hír.) Október 17-én vállalatunknál látogatást tett dr. Járo­­si Márton, az MVMT általános és fej­lesztési vezérigazgató-helyettese. Ta­lálkozott a vállalat vezetőivel, megte­kintette az atomerőmű főbb beren­dezéseit, majd konzultációval egybe­kötött előadást tartott a vállalat dol­gozói egy részének az MVMT jelen­legi helyzetéről, stratégiájáról, az át­alakulásról, a villamosenergia-ipar je­lenéről és jövőjéről. A tájékoztató előadás után számta­lan - a dolgozókat érintő - égető kér­(Balról jobbra) Pónya József, dr. Járosi Márton, késekre kellett válaszolnia. Szabó József és Simon Péter Fotó: Ódomé A terror­­támadások ellen termelés közel felét a paksi atom­erőmű adja. Ismerve az atomerő­mű veszélyeit, az utóbbi időben különös figyelmet fordítottunk a biztonságos működés feltételei­nek javítására. Megmozdult a magyar közvéle­mény a környezet védelmében, ezért nem épülhet meg a vízerő­mű, a használt akkumulátorfel­dolgozó üzem építési tervét újra át kell gondolni, több magasfe­szültségű távvezeték tervezett te­lepítését is meg kell változtatni. A Magyar Energia Nap hozzá­szólói elmondták, hogy nálunk pazarolják az (villamos) energiát, energiaellátási rendszerünk teljes felújításra szorul, a meglevő be­rendezéseket át kell alakítani, új környezetkímélő berendezéseket kell építeni, magas szintű - know­­how-t - kell importálnunk, jelen­tős külfö'di, elsősorban működő Oktatószimulátorok az atom­erőművek biztonságos üzemelte­téséért címmel 1991. IX. 23-27. között Balatonfüreden nemzet­közi konferencia megrendezésére került sor. Ezt megelőzően az el­múlt évben Kanada adott otthont egy hasonló témájú konferenciá­nak. A hazai konferenciát a Köz­ponti Fizikai Kutató Intézet (KFKI) és a Paksi Atomerőmű Vállalat (PAV) rendezésében a Nemzetközi Atomenergia Ügy­nökség (NAÜ) szervezte. A részt­vevők, mintegy 60 szimulátorokat gyártó és üzemeltető szakember, 16 országból érkeztek. Az európai országokon kívül voltak résztve­vők Japánból, USA-ból, Kanadá­ból és Brazíliából is. A konferencián 41 előadás hangzott el, ebből ötöt magyar előadó tartott, ezenkívül sor került egy helyszíni bemutatóra és végül a résztvevők Paksra láto­gattak, ahol részletesen megis­merkedtek a PAV szimulátorköz­pontjában folyó oktatási és fejlesztői tevékenységekkel, illet­tőkét kell behozni. Magántőke­­kölcsönt is igénybe kell vennünk, minthogy az energiatermelés te­rületén az állami monopólium csökkenni fog. A külföldi szakemberek figyel­mesen hallgatták a magyar ener­giatérkép felvázolását - a közölt statisztikai és egyéb adatokat ki­­vesézték - és több hozzászóló megállapította, hogy az enregia­­szimptómák hasonlóak, mint más országokban, a gyógymódok és a gyógyszerek is közel azonosak. Az Energia Világtanács Végre­hajtó Bizottság delegációjának egy csoportja látogatást tett az atomerőműben, ahol Pónya Jó­zsef vezérigazgató bemutatta az erőművet. A látogatók kérdéseire szakemberek válaszoltak, majd csoportokra osztottan, ki-ki az ér­deklődésének megfelelően, meg­nézhette az atomerőművet. ve az itt található szimulátorok­kal. A konferencia sikeres volt. A résztvevők színvonala miatt en­nek minden feltétele adott volt. Az alapos előkészítő munka, a minden részletre ügyelő rendező­gárda, a szép környezet és a cso­dálatos őszi időjárás remélhetőleg emlékezetessé tette minden résztvevő számára az itt töltött na­pokat. Ugyanakkor nagyszerű al­kalom volt ez a rendezvény a szi­mulátorokat gyártók és üzemelte­tők előtti bemutatkozásra. Az el­hangzott előadások, illetve a résztvevők észrevételei alapján megállapítható, hogy a saját szi­mulátorközpontunkban folyó va­lamennyi tevékenység: a képzé­sek szervezése, előkészítése, azok lebonyolítása, a szimulátor egyéb célokra történő felhasználása, a programok saját erőből történő fejlesztése, a szimulátor hűségé­nek fenntartása és fokozása terén eleget teszünk a nemzetközi elvá­rásoknak. (Folytatás a 2. oldalon.) A rendőrség az atomerőmű te­rületére tavaly egy személyt sze­retett volna „behatoltatni”, ez azonban nem sikerült, az erőmű polgári fegyveres erői és a techni­kai rendszer megakadályozta. Egy nyúl sem tud bejutni az erőmű te­rületére anélkül, hogy azt észre ne vennék.' Az atomerőmű őrzésvédelmi helyzete igen jó, ezt állapította meg dr Pintér Sándor rendőr ve­zérőrnagy, országos rendőrfőka­pitány. Nincs Magyarországon még egy ipari létesítmény, amely ilyen biztonsági berendezésekkel rendelkezne, mégis szükségesnek látták ezt még megerősíteni egy különlegesen kiképzett csapat lét­rehozásával és fenntartásával. Dr Pintér Sándor és Pónya Jó­zsefaz atomerőmű elleni terrortá­madások elhárítására létrehozan­dó kommandóról megállapodást írt alá október 8-án. Az aláírást kö­vetően - a második emeleti ta­nácsteremben - sajtótájékoztatón mondták el, hogy a kommandó törvényes keretek között műkö­dik majd, állandó készenlétben az atomerőmű területén és tagjai speciális feladatokra lesznek kiké­pezve. Békeidőben Pakson és környé­kén, illetve Tolna megye terüle­tén hajtanak végre különleges, nem hétköznapi rendőri feladato­kat. A kommandó felállítását nem a mostani feszült európai helyzet hatására határozták el - mondta dr Pintér Sándor már korábban az öbölválság idején merült fel először a gondolat, hogy létre kell hozni az atomerőmű védelmére egy olyan különlegesen kiképzett profi csapatot a rendőrség kere­tein belül, melynek tagjai képesek elhárítani a legveszedelmesebb terrortámadást is. Pónya József vezérigazgató vé­leménye szerint most nem a föld­rengéstől vagy a természeti ka­tasztrófától kell félniük, jobban inkább a tűzveszélytől és az em­beri mulasztásoktól. A tűzvédel­mi berendezéseink további védel­mére és biztonságára nemrég megkötött szerződésre százöt­venmillió forintot, a közelmúlt­ban átadott modem beléptetö­­rendszerre százmillió forintot költöttek. Nem kis összeg, amit a különle­­* ges rendőralakulatnak a létreho­zására és fenntartására fordítanak majd, de mint az a sajtótájékozta­tón jelenlévők szavaiból kitet­szett, ha az atomerőmű személyi és technikai állománya védelmé­ről és biztonságáról van szó, biz­tosítani kell rá keretet A belügyminiszter a rendőrség állományából biztosította a lét­szám- és bérkeretet. A kommandó a közeljövőben bemutatkozik, no nem igaziból, hanem csak úgy szórakozásból, a sajtó képviselőinek tart bemuta­tót. H-) A szimulátoros­­konferenciáról Blokkok teljesítménye 1991. október 21-én I. blokk 11,1 GWh II. blokk 10,7 GWh III. blokk 10,9 GWh IV. blokk 11,0 GWh Összesen napi: 43,7 GWh Összesen évi: 10586 GWh

Next

/
Oldalképek
Tartalom