Atomerőmű, 1991 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1991-05-01 / 5. szám
2 ATOMERŐMŰ Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium elkészítette az I99l-94-es évekre vonatkozó gazdaságpolitikai koncepcióját. A tárca a gazdaság reálszférájának mintegy 70 százaléka felett gyakorol tulajdonosai vagy szakmai felügyeletet. Az 1991-92-es években folytatódik a versenygazdaság kereteinek és intézményeinek kialakítása, továbbá a szerkezetátalakítást kísérő válságok kezelése. 1993-94-ben a tárca feladatait elsősorban máraz egységes európai piachoz való alkalmazkodás tennivalói határozzák meg. Néhány elvi jelentőségű stratégiai feladatokat kiemelünk az energetika területéről. Közben zökkenőmentes legyen az áramellátás A 400 kV-os alállomáson keresztül történik az atomerőmű által megtermelt villamos energia szétosztása. Az alállomás szerves része az országos hálózatnak. A Magyar Villamosművek Tröszt átalakul Több újságíró elsősorban a személyi változásokra volt kíváncsi azon a sajtótájékoztatón, amelyet az Ipari Minisztériumban tartottak április végén a Magyar Villamosművek Tröszt átszervezése tárgyában. Kardos Antalné az ipari tárca szóvivője akkor még úgy tájékoztatott, hogy a miniszter e kérdésben nem döntött, és ne ez, hanem a szervezeti kérdések álljanak most az érdeklődés középpontjában. A kormány határozata alapján az MVMT gazdasági társaságok rendszerévé alakul át 1992. január elsejétől. Ez év harmadik negyedév végéig kell a tárcának javaslatot tenni a tröszt tulajdonosi, üzemeltetési, árhatósági és árellenőrzési, valamint egyéb, hatósági feladatköröket ellátó szervezeteinek átszervezésére vonatkozóan. A hárompontos kormányhatározat alapján olyan stratégiát kell kidolgozni, amely a zökkenőmentes energiaellátással, a nyugati villamos energia rendszerre való csatlakozással, az ágazat fejlesztésével, valamint a külső tőke (külföldi és belföldi egyaránt) bevonások lehetőségeivel foglalkozik. A szervezeti átalakulást úgy kell végrehajtani, hogy közben a villamosenergia-ellátás stabil, biztonságos legyen - mondta a sajtótájékoztatón jelenlévő dr. Büki Gergely professzor a tröszt felügyelő bizottságának elnöke. A kormányzat álláspontja, hogy;rohamos energia ipari szektorban az állami ill. nemzeti tulajdonosi hányad többségi legyen. de a valós piaci helyzet dönt majd e kérdésben. Az MVMT átalakulásában néhány erőmű ill. vállalat önálló lesz, amely az utódszervezettel köt majd szerződést. Az utódszervezet köteles lesz átvenni a termelőtől a villamos energiát, az energia mint áru jelenik meg, alku tárgya lesz, a termelőknek azonban a viszontkorlátozást is tűrni ill. vállalni kell. A nyugat-európai hálózatra csatlakozással kapcsolatban elhangzott, hogy azt nem úgy kell tekinteni, mint egy állandó, folyamatos energiaimportot. Az alaperőmű építése azért lenne fontos, hogy az energiaellátás kockázata kicsi legyen, az ország ne legyen kiszolgáltatott.-I- az energiafelhasználási hatékonyság növelése, az energiával való ésszerű takarékosság lehetőségeinek messzemenő kiaknázása,- a tőkekimélő és egyben hatékony megoldások, a külföldi tőke bevonása,- a változó feltételekhez adaptálható, rugalmas fejlesztési programok,- az importfüggőség egyoldalúságának mérséklése, az ellátásbiztonság növelése,- a környezetvédelmi követelmények és elvárások fokozott érvényesítése,- a döntések előkészítésében és meghozatalában a nyilvánosság meszszemenő biztosítása, a közvélemény kontrollja,- az energiahordozó árrendszer folyamatban lévő korszerűsítésének a befejezése, (a kétszintű árrendszer megszüntetése, világpiaci árak, szektorsemlegesség, szezonalitás és támogatásmentesség elve). Mindezek eredményeként az energetika piaci szereplővé válik fokozatosan megvalósítva a fejlesztés igényeit is biztosító önfinanszírozást. * 1990. második felében fordult elő sorozatosan a szovjet relációból szerződött energiaimportunk meghiúsulása. Erre az időre esett az öbölválság, majd öbölháború, ami hektikus ármozgással nehezítette a roppant szűkös készletű, így fokozottan kiszolgáltatott magyar energiaipart. Gyakorlatilag már novemberben e szektorban bekövetkezett a dolláráttérés. Mindez felgyorsította az energiaszektor nagyvállalatainak átszervezését, a liberalizálást. Az energiapolitika jövőben legfontosabb pillére a takarékosság. Az energiatakarékosság legfőbb közgazdasági eszköze az ár- és tarifarendszer, mely egyszerre hat az energiaigényes ágazatok és a lakossági szféra energiagazdálkodási tulajdonságainak ésszerűsödése irányába. Hosszú távon lényeges eredményekkel biztat a takarékosságra ösztönző adó- és hitelpolitika, mely egyfelől a környezet kímélését, a takarékos eszközgyártást, forgalmazást, választékbővítést, a megújuló források és hulladékok hasznosítását részesíti előnyben a nem kívánatos magatartások szankciója helyett. Célunk a csökkenő hazai készlettel való lehetséges legjobb gazdálkodás. Az energiapolitika másik fő eleme a takarékosság mellett is felmerülő, valóban indokolt igények kielégítési biztonsága. Ez az import-kiszolgáltatottság kényszerű tudomásulvétele mellett a behozatal diverzifikálásában nyilvánul meg. Az eddig döntően egyoldalú (olaj, gáz, villamos energia) szovjet eredetű import már középtávon mérséklődik. Valamennyi hordozó tekintetében megteremtjük az eseti kisegítés, majd tartós beszerzés lehetőségét más irányú importból.- Racionalizálási, takarékossági programok eredményeként csökkenő, majd stagnáló és középtávon várhatóan lassan emelkedő bruttó igény és ezen belül gyorsabban növekvő villamosenergia-igényhez rugalmasan illeszthető termelési, beruházási és villamosenergia-termelési feladatok (jó hatásfokú, alacsony költségű és gyorsan létesíthető gázturbinás egységek segítségével).- Időben közeli döntés egy új alaperőmű létesítésének nem a nehezen prognosztizálható igény szerinti, hanem a kockázat csökkentési, illetve a működőtőke időleges teherátvállalási szándéka tükrében. Nemleges döntés esetén és elhatározó döntés esetén is tudatos következményvállalás, a döntés teljes nyilvánossága mellett.- 1991-ben véglegesítődik az energetikai trösztök átalakítási koncepciója, azzal, hogy 1991. végére az átalakulás befejeződjön. A villamos és a szénhidrogén vertikumban is indokolt a stratégiai fontosságú szegmensekben az állami tulajdoni többség fenntartása. E közben az ágazat más területein tág teret kap a privatizáció. A lakossággal közvetlen kapcsolatban lévő szolgáltató szférában is szükséges a tulajdoni szerkezetváltás.- Az ágazati koncessziók törvényi szabályozása megnyitja a lehetőséget, hogy a működőtöké csökkentse a kutatás költségkockázatát. Szén 30,7 % 8609 A magyarországi villamosenergia-termelés eloszlása 1990-ben (GWh) Korszerűsítik a számítógépparkot Rendszerváltás előtti pillanatok - A régi tetején az új... Hetényi Gábor üzemeltetésvezető mutatja a beépítés helyét. Ide futnak be a jelek a mérési adatgyüjtörendszerből. Most Bernád László ügyeletes műszerész teljesít szolgálatot Fontos szerepet tölt be a blokkok életében a számítógépes adatgyűjtőrendszer. A szekunderköri mérési adatokat - úgymint szintmérés, nyomásmérés, hőmérsékletmérés stb. - összegyűjti, és továbbítja feldolgozás .céljából az SZM-2M rendszer felé, amely a megjelenítőrendszeren keresztül összeköttetésben van a blokkvezénylővel, ahol a monitoron keresztül a technológiai operátor figyeli, ellenőrzi és szükség esetén beavatkozik a rendszer technológiai folyamataiba. Az I-II-es blokkra a szovjet gyártmányú M 60-as típust telepítették annak idején, amely még ’68-as konstrukció. A számítástechnikában igen gyors az erkölcsi elavulás, ez a rendszer korszerűtlen elemekből, alkatrészekből van felépítve, a tartalékalkatrészbeszerzés meglehetősen nehézkes és az idén 0-ra „íródik” le az értéke. Az adatgyűjtőrendszer korszerűsítésének gondolata nem mai keletű. Pályáztatás útján ’88 tavaszától a DATAPLAN RT. vállalta az I-II-es blokki számítógépes adatgyűjtőrendszer tervezését, legyártását, üzembe helyezését. A szerződés 38 M Ft értékben került megkötésre. A számítógéppark korszerűsítéséről kérdeztem Molnár Sándort a számítástechnikai osztály osztályvezetőjét.- A régi számítógépes adatfeldolgozó rendszer gondos karbantartással, nagyobb munkaráfordítással jó rendelkezésre állást biztosított, megbízhatóan működött. Az új intelligens mérési adatgyűjtőrendszer, az IMR, Z 80-as mikroprocesszorokból, könnyen beszerezhető, szabványos alkatrészekből, elemekből áll, 2048 analóg és 3072 diszkrétjei fogadására és ciklikus lekérdezésre alkalmas. Összesen 2560 analóg és 4096 diszkrét jel fogadására bővíthető, amellyel további új mérések létesíthetők a blokkon.- A kollekciót még tavaly tesztelték, jól vizsgázott, az idén februártól két hónapig párhuzamosan működött a régivel. Az IMR jól illeszthető a régi rendszerhez. Nem kis feladatra vállalkozott a számítógépes gárda, akik vállalták, hogy az I-es blokkon beépítik az új rendszert úgy, hogy az átrakási idő ne nőjjön. Molnár Sándor nem titkolja, örült a feladatnak, s annak is, hogy sikerült zökkenőmentesen végrehajtaniuk a számítógépes rendszer korszerűsítését olyan kollektívával, amelyben mindenki helytállt. Május végére már az IMR veszi át a vezető szerepet az I-es blokkon. A Il-es blokkra ősszel kerül sor, a III-IV-es blokkon magyar számítástechnikai, MMG gyártmányú mérési adatgyűjtőrendszer működik, amely a '90-es évek közepéig megfelelő biztonsággal látja el feladatát.- Lné - B -A környezetvédelem társadalmi ügy, minden állampolgár ügye. Mindenki jogosult állást foglalni környezetvédelmi kérdésekben, részt venni a demokrácia szabályai szerint, a döntésekben. Azt, hogy milyenek lesznek ezek a döntések, meghatározza az állampolgárok mindenkori tájékozottsága, műveltsége, ismeret- és tudásszintje. Az állampolgári nevelésnek tehát döntő szerepe lesz abban, hogy a jövőben milyen mértékben tudjuk megoldani környezetvédelmi problémáinkat. Ahogy a környezetvédelem gondolata át kell, hogy hasson minden döntést, mind a politika, mind a gazdaság szférájában, s így nem lehet a kormányzás szintjén kizárólag egy tárcának az ügye, éppúgy a teljes oktatást át kell hatnia az ökológiai gondolkodásnak, s nem oldható meg azzal, hogy mellékes tantárgyként, vagy valamely tantárgy keretében, néhány óraszámban beiktatjuk a tantervbe. A környezetvédelmi nevelést a nevelők képzésénél kell kezdeni, hogy olyan szemléletű nevelők oktassanak minden szinten, minden tárgyat, akiket áthat a környezetért mindnyájunkat terhelő felelősség gondolata. A társadalom őszinte és hízelgéstől mentes tájékoztatása érdekében a nyilvánosság előtt fel kel! tárni a társadalom egyre magasabb szintű szükségletkielégítési igénye és a környezet igénybevétele, valamint következményei között feszülő ellentmondást, melynek feloldása csak hosszú éveket igénylő, átgondolt és mind gazdaságilag, mind műszakilag szakszerűen és hozzáértően irányított folyamatok évek során felhalmozódó hatásaként következhet be. A hazai környezetvédelem ügyének megoldása, lényegében a következő generációra vár, arra a generációra, amelyik reményünk szerint már nem fog szenvedni az intolerancia, a vita- és kompromisszumképtelenség, a kényszer és erőszak mindenhatóságába vetett hit ártalmaitól.
