Atomerőmű, 1991 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1991-04-01 / 4. szám
2 ATOMERŐMŰ Dr. Virágh Elemér Sugárvédelem 1990-ben Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat, az ország egyik legnagyobb múltú szakmai egyesülete, 1991- ben fennállásának 100. évfordulóját ünnepli. 1991. április 3-5. között „A magyar fizika száz éve” címmel Sopronban került megrendezésre a XXXIV. országos középiskolai fizikatanári ankét és eszközkiállítás. A közel 400 résztvevő előadásokon szélesíthette ismereteit a magyar fizika történetéről. A legérdekesebb előadásokat dr. Radnai Gyulától „A magyar fizika kibontakozása” és dr. Marx Györgytől „Az 1990-es évek” címmel hallhattuk. A plenáris előadások közötti szekcióüléseken híres alma materekről, régi taneszközökről, nagy hírű fizikatanárokról tartottak rövid ismertetéseket. Többek között hallhattunk: a budapesti fasori gimnáziumról, ahol Mikola Sándor és Róth Arnold tanított, Kandó Kálmán, Neumann János és Wigner Jenő érettségizett; a Trefort utcai „Mintádról, ahol Beke Manó, Szíjártó Miklós, Wigner Alajos tanítványai voltak Kármán Tódor, Kürti Miklós és Teller Ede; a Piarista Gimnáziumról, ahol Eötvös Loránd, Szily Kálmán és Hevesy György érettségizett. A műhelyfoglalkozásokon öszszesen 24 téma közül választhattunk. Ezek felölelték a tanulói és tanári kísérletek, kísérleti versenyfeladatok, új tantervi programok, tanuláselméleti kutatások és a szoftverbemutatók körét. A legsikeresebb műhely az űrtechnika alkalmazásaként született mechanikai demonstrációs eszköz volt. Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat a fizikát szerető diákok számára centenáriumi poszterpályázatot hirdetett meg híres tanárok-Néhány gondolat egy ankétről ról ill. az iskolák neves természettudósokká vált tanítványairól. Az előzsűrizés után közel 120 posztert állítottak ki. Felidézhettük többek között: Mikola Sándor, Láncos Kornél, Vermes Miklós, Gruber Nándor, Ortvay Rudolf, Jedlik Ányos és Csorba György arcvonásait. Az eszközkiállításon a fejlesztő, újító tanárok kaptak lehetőséget szakmai-módszertani ötleteik, újonnan kifejlesztett eszközeik bemutatására. Hazai és külföldi vállalatok, kft-k is bemutatták termékeiket, taneszközeiket, így a LEYBOLD, PHYWE, TUNGSRAM, BAL ALAPÍTVÁNY. Érdekes színfoltja volt az eszközkiállításnak a múlt századi fizikataneszközök bemutatója. Minden évben az ankét zárásakor adják át a társulat egyik legrangosabb díját, a Mikola Sándordíjat. Az idén dr. Jurisits József, a bonyhádi Petőfi Sándor Gimnázium tanára, megyei középiskolai fizika-szaktanácsadó vehette át több évtizedes kimagasló tehetséggondozó munkájáért. A következő fizikatanári ankét „Energia, atomenergia, környezetvédelem” témakörben Pakson, az Eötvös Társulat és a PAV szervezésében kerül megrendezésre 1992 áprilisában. A résztvevők megismerkedhetnek többek között az atomerőmű biztonsági rendszerével, környezetre gyakorolt hatásával. Remélhetőleg a fizikatanárok közvetítésével sikerül eloszlatni az atomenergia békés célú felhasználásával kapcsolatos, köztudatban élő félelmeket és kételyeket, de legalábbis fontos szerepet játszhatnak ebben a folyamatban. CSAJÁGI SÁNDOR Személyi dozimetria 1990-ben a dozimetriai laboratórium összesen 27448 db filmdózismérőt készített (14439 egyhavi és 13 009 kéthavi viselésre). Az Országos Filmdozimetriai Az emelkedő tendenciának több oka van, ezek közül a legfontosabbak:-a blokkok öregednek, így a karbantartási dózisok is nőnek,- eltérés van az 1-2. ill. a 3-4. blokk sugárzási viszonyai között (erről még ejtünk szót),- 1990-ben különböző okok miatt a karbantartások ideje hosszabb volt, mint az előző év-Az emelkedő tendencia mindenesetre arra késztet bennünket, hogy bevezessük a dózistervezést, amelytől az emelkedő tendencia csökkenését reméljük. Ezt a mun-Szolgálat mérései alapján a kollektív dózis 3355,9 mSv volt, az előző évhez képest 46%-kal magasabb. A kollektív dózisok alakulása 1983-1990. között az 1. ábrán látható. ben. Mindezek ellenére sugárvédelmi szempontból a helyzet nem ítélhető rossznak. Egyrészt egyetlen dolgozó sugárterhelése sem lépte túl a hatósági korlátozás számértékeit. Másrészt nemzetközi összehasonlításban a paksi atomerőmű igen előkelő helyet foglal el a kollektív dózisokat illetően, mint azt a 2. ábra is szemlélteti. kát már 1991-ben a 4. blokk főjavítása során elkezdtük. Eltérések Mind a személyi dózismérések, mind a gamma dózisteljesítménymérések egyértelműen arra utalnak, hogy lényeges eltérés mutatkozik az 1-2. ill. a 3-4. reaktorblokkok sugárzási viszonyai között, s ez nemcsak a blokkok eltérő üzemidőtartamával indokolható. Ezért a vegyészeti osztállyal közösen készítettünk egy elemzést „A paksi atomerőmű karbantartó személyzet dózisterhelésének elemzése. A kollektív dózis csökkentési lehetőségei” címmel 1990 decemberében. Részletes elemzésünk az alábbi megállapításokhoz vezetett: 1. A gamma dózisteljesítménymérések egyértelműen alátámasztják az eltérés tényét, ez azonban nem vízüzemi eljárásoknak tulajdonítható. Ugyanis a primer felületeken mért aktivitások nagyon kedvezőek, tehát az általuk okozott dózis is alacsony. A vízüzem hatékonyságát a VO ajövőben még fokozni kívánja. 2. A kollektív dózisok mintegy felét a külső cégek dolgozói szenvedik el. Ez valószínűleg abból adódik, hogy sugárvédelmi képzésük nem annyira alapos, mint a PAV-dolgozóké. 3. Legvalószínűbb oka a jelentős eltérésnek az, hogy az 1-2. blokkok szerkezeti anyagai eltérő tulajdonságúak a 3-4. blokkokhoz képest. így a korróziós termékek lerakódása más-más dózistereket hoz létre a különböző blokkokon. Ezt a feltevést még további vizsgálatokkal kell alátámasztani. Tapasztalataink alapján több intézkedést tervezünk 1991-ben, így a már említett dózistervezés mellett a víztisztítás intenzitásának növelését, a külső cégek dolgozóinak alaposabb sugárvédelmi képzését, a főjavítások sugárvédelmi értékelését a karbantartókkal közösen, s nem utolsósorban a korszerű méréstechnikák és dekontaminálási eljárások alkalmazását. Kibocsátás- és környezetellenőrzés A kibocsátás- és kömyezetellenőrzés eredményeinek ismeretében kijelenthető, hogy e területen a helyzet - a korábbi időszakokhoz hasonlóan - nagyon kedvező. A 3. blokki inhermetikusság ellenére sem rosszabbodtak a kibocsátási értékek. A szigorú hatósági korlátozás ellenére is nagy tartalékaink vannak ezen a területen, így a sugárvédelmi tevékenység színvonala nem rosszabbodik, úgy a kibocsátások hatósági korlátainak túllépése hosszabb távon sem várható. A kis kibocsátások eredményeképpen az atomerőmű környezetének radiológiai terhelése elhanyagolható. Ezt az erőmű nukleáris kömyezetellenőrző rendszere A Paksi Atomerőműben a sugárvédelmi tevékenység kettős célja: az atomerőműben dolgozik, ill. az atomerőmű környezetében élő népesség sugárterhelésének ésszerűen legkisebb szinten tartása. A következőkben röviden összefoglalom, milyen eredményeket értünk el a szakterületen 1990-ben. (ÜKSER) által szolgáltatott méréseredmények mellett a hatósági ellenőrzés (HAKSER) méréseredményei is alátámasztják. Terjedési modellszámítások alapján kijelenthető, hogy a paksi atomerőmű környezetében élő lakosság többletbesugárzása 0,2-0,4 uSv körüli érték volt 1990- ben, s ez mintegy tizezerszer kisebb a természetes eredetű - mindenkit érő - sugárterhelés (2-2,4 mSv) mellett. Radioaktív hulladékok A kiégett fűtőelemek visszaszállítása idén is lehetővé vált, a Szovjetunió 1991 áprilisában nagyobb tételt szállított el az erőmű területéről. A présgépek beállítása a kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végső térfogatát jelentősen csökkenti. A folyékony radioaktív hulladékok szilárdítására vásárolt MOWA berendezést egyelőre nem sikerült üzembe állítani, ez csak egy későbbi időszakban várható. 1990-ben 5475 db zsákos hulladék, 462 db hordó és 7830 liter folyékony radioaktív hulladék keletkezett. Az évek óta felgyülemlett kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékokat egyelőre az atomerőmű területén vagyunk kénytelenek tárolni. Idén megkíséreljük e hulladékok egy részének elhelyezését a püspökszilágyi RHFT-ben (Radioaktív hulladék-feldolgozó és - tároló), ez azonban csak az érdekelt önkormányzatok beleegyezése után lehetséges. Sajnálatosan húzódik a kis- és közepes aktivitású atomerőművi hulladékok végső tárolójának ügye. Magyarországon a közigazgatási helyzet egyelőre áttekinthetetlen, az önkormányzatok hatásköre sem világos, így az izotóptemető építésére konkrét terveket sem lehet készíteni. Mindenesetre több megoldást szorgalmazunk ebben a kérdésben. Felkészültünk a kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékok erőműben való tárolására. Az átmeneti tárolókapacitás becslés szerint az ezredfordulóig biztosítja e hulladékok elhelyezését. Összefoglalva: e rövid összeállításban szerettem volna bemutatni, hogy a sugárvédelmi osztály 1990-ben is eredményes munkát végzett, amelyért minden kollégámat köszönet illeti. A jó sugárvédelmi tevékenység eredménye, hogy az atomerőmű környezeti hatásai elhanyagolhatóak, a dolgozók többletbesugárzása - más atomerőművekkel összehasonlítva is - viszonylag alacsony, így a foglalkozási ártalomból eredő kockázatuk más iparágakkal való összehasonlításban is nagyon kicsiny. 4000.0 mSv 1963 1964 1985 I960 1987 1968 1989 1990 1. ábra: Kollektív dózisok éves bontásban a filmdoziméterek alapján 20.0 15.0 10.0 Belgium Finnország Hollandia Svédország USA Franciaország not Japán Svájc Magyarország 2. ábra: PWR-eröművek egységnyi villamosenergia-temielésre eső kollektív dózisai Simon emelőkosaras tűzoltó gépjármű Megérkezett a Simon Mielőtt bárki is külföldi államfő érkezésére gondolna, sürgősen kijelentem, hogy az angol SIMON cég által gyártott emelőkosaras tűzoltó gépkocsiról van szó. Igen. Megjött, mégpedig - hazánkban szokatlanul - határidőn belül. Saját lábán jött Angliából Paksra. A gyártó cég üzemében egy bizottság vette át ezt a tiszteletet parancsoló, látványnak is lenyűgöző vonulószert. Itthon még egyszer megtörtént az átvétele. A teljesség igénye nélkül íme néhány adat a gépezetről. Scania alvázon hathengeres dízel turbómotor működtet mindent. A kocsi hossza az úton 12 méter, szélessége 2,5 m, a magassága 3,85 méter. Erre az alvázra építették a kosaras emelőt. Elöl és hátul is 2-2 hidraulikus támasztóláb van felszerelve, amely lejtős terepen is vízszintben tartja a forgó talapzatot. Ez a talapzat képes 360 fokos szögben a folyamatos forgatásra egy forgatógyűrűvel. Ä kosártartó gémszerelvény 5 részből álló, teleszkópos, függőleges állású kosártartó gémből, egy hosszú, csuklósán kapcsolt teleszkópos kinyúló gémből és egy rövid, csuklósán kapcsolt csúcsgémből áll. A kosár 2,5 m2 alapterületű. A terhelhetősége száraz vízcsövekkel 450 kg, monitoros működtetéssel 265 kg. A gém munkavégzési magassága 61,5 méter. A kosár padlójáig a magasság 60 méter. Maximális kinyúlása 22 méter. A gépezet el van látva stabilizáló és minden egyéb biztonsági berendezéssel. A vízszállító szivattyút a gépkocsi motoija hajtja meg és 10 bar nyomáson 2800 liter vizet szállít percenként. Egy vízágyú van felszerelve a kosárszerelvény alá. Fel van szerelve tv-kamerával, 220 V-os generátorkészlettel, habrendszerrel, híröszszeköttetéssel és a távirányításhoz monitorral, fényszórókkal és a szükséges tűzoltó eszközökkel. Milyen tűzoltói feladatok végezhetők ezzel a gépezettel?- A taktikai szabályok értelmében a tűz oltását azzal egy szintről, vagy magasabbról kell végezni. Ezzel a gépezettel lényegében 61 méter magasságig végezhető oltás. A tűzre irányítható a vízvagy habágyú sugara, de kézi sugárcsővel is lehet dolgozni.- A kosárral a tűzoltó eszközök emberekkel együtt emelhetők az épület tetejére, ahol az oltást végezhetik.- A víz- és habágyú sugara lentről is irányítható a monitor segítségével. Ilyenkor a gémet mozgatják különböző irányba.- I^jigy segítséget jelenthet égő épületből az emberek mentésénél. A tűzoltólétrákkal szemben itt biztonságosan hozhatók le a személyek. Gyorsabb a mentés, mert egyszerre 6 ember emelhető le.- A tüzek felderítésénél is segítséget jelenthet, mert a magasból jobban átlátható a terület.- Kerülhet olyan helyzetbe is a tűzoltóság, hogy egy kisebb folyó túlsó partjára kell áttenni embereket, vagy felszereléseket. Esetleg mélyből kell valakit, vagy valamit kiemelni. Ez is megtehető vele, mert oldalt és mélységben is mozgatható. Ügy mondják a szakemberek, hogy „ez a gép akár maga alá is nyúlhat”. Minden túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ez a mintegy 70 millió forint értéket képviselő gépezet nagyon komoly segítséget jelent a tűzoltóság számára és jelentős mértékben növeli az erőmű biztonságát. Természetesen azonnal nem lehet hadra fogni. Ugyanis ki kell képezni a kezelőszemélyzetet, továbbá honosítási és egyéb feladatokat kell elvégezni. A kezelőszemélyzetet a megyei tűzoltóparancsnok, a képzést a gyártó biztosítja. CSŐGLEI ISTVÁN A gépjármű génije és a kosara
