Atomerőmű, 1991 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1991-03-01 / 3. szám
6 ATOMERŐMŰ atomerőmű-baleset kapcsán alakult ki bennük. Több újság közismert személyiségekkel - írókkal, újságírókkal, politikusokkal - Fórum keretében talákozót rendezett. A fesztivál ideje alatt neves újságok munkatársai és szervezői - többek között a Népszabadság, Reform, Kurir, Burda, - változatos, sokszínű műsorral -, bábkészítés, nemezelés, vetélkedő, divatbemutató - szórakoztatták a közönséget. * A régi Ludas szerkesztősége korábban, amatőröknek karikatúra-pályázatot hirdetett, melynek az eredményhirdetése szintén a fesztiválon volt. Vincze Bálint grafikus a Sajtó osztály dolgozójának karikatúrái második helyezést kaptak. A rajzokat a Ludas közölni fogja. Az Atomerőmű című újságunk üzemi lap és viszonylag kis példányszámban jelenik meg, mégis rarlgos helyet kapott a Sajtófesztivál ’91 kiállítási standján. Budapesten a kőbányai vásár területén a Hungexpo immár második éve rendezi meg az újságok és kiadók találkozóját, hogy közelebb kerüljenek egymáshoz és olvasóikhoz. A D jelű pavilonban 1700 m2- en. 66 kiállító állt a nagyközönség rendelkezésére, a fesztivál ideje alatt, ’91. március 15—17-ig, reggel 10 órától este 6 óráig. Ebben az időpontban volt az IKBA ’91 cukrászda, sütöde és fagylalt nemzetközi szakvásár, az Utazás ’91 és Az ember és környezete biztonságáért kiállítás is, mely óriási tömegeket vonzott. Az is igaz, hogy ezen a márciusi hét végén volt talán az idén a legszebb az idő. Standunkat több ezren látogatták. Szakembereink - Rósa Géza irodavezető. Gyarmati László és Kemenes László osztályvezetők - itt találkozhattak igazán, a szó szoros értelmében, a nagyközönséggel. Az atomerőművet ismertető szórólapok, kiadványok, újságy nk és mellékletei hamar elfogytak. Több iskolából (pl. budapesti Radnóti gimnázium) kértek komplett ismertetőt fizika órai szemléltetésre és sok budapesti látogató az atomerőmű bővítéséről, a radioaktív hulladék elhelyezéséről is érdeklődött. Jelentkeztek csoportok, osztályok, hogy szeretnék meglátogatni az atomerőművet. A látogatók között voltak, akik hagyományos erőműben dolgoznak és szívesen vitatkoztak a környezetvédelem, a gazdaságosság és egyéb erőművel kapcsolatos kérdésekben. Nem lenne teljes a kép, ha nem jegyeznénk meg, hogy voltak atomerőmű-ellenes megjegyzések is, ami elsősorban a csernobili Látogató felnőttek... ... és gyerekek Rósa Géza irodavezető az atomerőmű standján az érdeklődőkkel beszélget Ami kimaradt a 3. oldalról... ...készülődés a köszöntéshez Idei márciusi idus Ha Petőfi látta volna... ... kicsiny nemzetünk dicső múltjának tisztelgő sporteseményünket. Biztos, hogy czifrát mondott volna. A vérnyomása fölszaladt volna mindjárt reggel, a kispályás labdarúgó-bajnokságon. Tudniillik kiderült, hogy nem volt hivatalosan kinevezett, fizetett bíró. Nagy hiba! Műhiba? Kérdem én. Idáig jutott volna anyagiasságunk tengermélységű vágya? Ebben a szűkös anyagi áldásban nem öröm, hogy (még) egyáltalán sportolhatunk? Nem elég, hogy értékes tárgyjutalmakat kaptunk? Még fizetett bíró is kell... Hol van a sport iránti rajongásunk, hol a szenvedélyünk? Ilyen esetben nem tudjuk magunk között megoldani a bírói gondot? Szomorú, hogy ezért boszszankodtunk. S számomra még szomorúbb, hogy a szép kupáért oly (négy csapat) kevesen versengtünk..., aminek a végeredménye: 1. Kisbárka 3 3 - - 17- 8 6 2. Armatúra 3 1 1 1 13- 7 3 3. Emelőgép 3 1-2 9-15 2 4. Számítástechnikai osztály 3-12 5-15 1 Ezek után már nyilvánvaló, hogy a „MÁRCIUS 15.KUPA” egy évi védője a Kisbárka törzslegénysége. A torna „legjobb kapusa” Méhes István (Bárka), a „legjobb mezőnyjátékosa” Dallos Tibor (Armatúra), a „gólkirály” Klein József lett, így az Atomerőmű Dolgozóinak Szakszervezete által felajánlott tárgyjutalmait ők vehették át.- Nagy poétánk keblén tovább gyúlt volna a harag, az asztalitenisz-verseny férfi szám, fura végkifejletén. Merthogy az idő „rövidsége” miatt - választékosán fogalmazva: felpörgették az eseményt. Másfél (!) forduló után mindjárt a döntő következett. Bár lehet, hogy a lángoló szívű költőnk indulatossága alább hagyott volna, az ütőjét próbálgató dél-vietnami Thang, kétséget kizáró játékát szemlélve... Talán örült volna, a sok-sok pingpongozó gyerek láttán is. Eredmények: II. korcsoport, leány egyéni: 1. Nemeskéri Rita, 2. Lestár Viktória, 3. Sáhi Mauella. I. korcsoport, fiú egyéni: I. Farkas Attila, 2. Tóth János, 3. Szava László, Moravik László. II. korcsoport, fiú egyéni: 1. Szőcs Péter, 2. Szabadi Adrián, 3. Takács Zoltán. Fiú páros: 1. Szabadi Adrián-Farkas Attila, 2. Szőcs Péter-Nyirati Balázs, 3. Lisztmájer Tamás- Rácz Tamás. Női egyéni: 1. Kiss Zoltánná, 2. Riszter Margit, 3. Szabó Judit, Debreczeni Sándomé. Női páros: 1. Kiss Zoltánné-Szabó Judit, 2. Riszter Margit-Debreczeni Sándorné, 3. Szakái Mónika-Nemeskéri Rita. Férfi egyéni: 1. Búi Quoc Thang, 2. Gyimesi Norbert, 3. G. Szabó Pál, Novák Lajos. Férfi páros: 1. Gyimesi Nórbert-G. Szabó Pál, 2. Búi Quoc Thang- Tóth János, 3. Novák Lajos- Pukii József. A mindenkinek jutó (apró) ajándékot, az Atomerőmű Ifjúsági Szervezete adta át. G. SZ. P. Hol hirdessünk!? Atomerőmű c. újság február havi számában Tetszik? Nem tetszik? - írásomban észrevételeztem, hogy az erőmű főbejáratánál és az étterem előterében elhelyezett hirdetőtábla(szekrény) - kezdettől fogva - zárva van! Szerencsére az illetékesek részéről a reagálás nem maradt el. Ennek kapcsán múlt év novemberi keltezésű tájékoztató került a kezembe, melynek a lényege, hogy a közelmúltban igen sok faliújságcikk jelent meg, melyek elhelyezése meglehetősen kultúrálatlan, rendezetlen volt. A vállalati érdekvédelmi szervezetek és a tájékoztatási iroda megegyeztek abban, hogy hirdetményeiket a legforgalmasabb helyeken elhelyezett zárható hirdetőtáblákon helyezik el. Akinek közérdekű hirdetnivalója van és erre nem tartja alkalmasnak a vállalati heti tájékoztatót, az keresse meg az szb-t, a munkástanácsot, vagy a tájékoztatási irodát, ill. az ATISZ-t, melyek a hirdetőtáblákat kezelik. A munkástanács kivételével a felsoroltak a tájékoztatóban foglaltakkal egyetértettek, aláírásukkal tudomásul vették. 1990. november 5-i keltezéssel a tájékoztatási iroda vezetője feljegyzésben kérte a munkástanács elnökét, hogy a tájékoztatót szíveskedjen aláírni, amennyiben egyetért vele. Természetesen a módosításra, észrevételre lehetőség van. írásbeli válasz 1991. március 13-ig nem érkezett!(?) Megkerestem Vas Pál munkástanács intézőbizottság tagját, aki pár nap türelmi időt kérve az alábbi nyilatkozatot tette:- A munkástanács nem kíván részt venni ilyen formában írások közlésében. Hm... Miért kellett ennyi ideig várni? Ha jobbat, szebbet, praktikusabb megoldást találtunk, sikerült rövid időn belül kivitelezni, akkor miért kell halogatni a végső megoldást? Nem célom és nem is feladatom bárkiről is elmarasztaló véleményt mondani. A leírtak magukért beszélnek. A kulcs(ok), megvan(nak). Jó volna, ha most már elérhető lenne mindenki számára, aki azt szeretné, ha az írása végre-valahára már az üveglap mögé kerülne! M. J.
