Atomerőmű, 1991 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1991-02-01 / 2. szám

8 ATOMERŐMŰ Asztalitenisz diákolimpia Önfeledt játék Coubertin báró, az újkori ötkarikás játékok szülőatyja mondta: nem az eredmény a fontos, hanem a részvétel... Valahogy így fogta fel február másodikán, az a közel öt­ven gyerek, akik mit sem törődve a világ bajával, önfeled­ten asztaliteniszeztek.- Furán alakult ez, minthogy az előzetes nevelői értekezle­ten nem nagyon jelentkeztek a versenyre - mondta a sok gye­rek láttán Poór József, a 2. Számú Általános Iskola diák­­sportkörének elnökhelyettese. Ki foglalkozik már azzal, hogy előzetesen miért nem ne­veztek? Lényeg, hogy a hideg ellenére is eljöttek a gyere­kek a Paks városi és városkörnyéki döntőre, amelyet a Be­­zerédj Általános Iskola tornacsarnokában rendeztek meg. Eredmények: II. korcsoport, leány egyéni: I. Velencei Erika, Paks, 2. Sz. Ált. Isk., 2. Nemeskéri Ri­ta, Paks, 4. Sz. Ált. Isk., 3. Bősz Erika, Paks, 2. Sz. Ált. Isk., Kishonti Ildikó, Nagydorog. II. korcsoport, leány csapat: 1. Paks, 2. Sz. Ált. Isk. (Ve­lencei Erika, Bősz Erika), 2. Paks, 4. Sz. Ált. Isk. (Nemes­kéri Rita, Szakái Mónika), 3. Bölcske, (Farkas Andrea, Ma­­rosfi Annamária). III. korcsoport, leány egyéni: 1. Száraz Angéla, Györ­köny, 2. Papp Angéla, Györ­­köny, 3. Horváth Ágnes, Ma­­docsa, Kutasi Anita, Paks, 4. Sz. Ált. Isk. III. korcsoport, leány csapat: I. Györköny, (Száraz Angé­la, Papp Angéla), 2. Madocsa, (Horváth Ágnes, Lehoczky Mária), 3. Paks, 2. Sz. Ált. Isk. (Lestár Viktória, Lencsés Lil­la). II. korcsoport, fiú egyéni: 1. Fekete Péter, Dunaföld­­vár, 2. Mezei Norbert, Duna­­fóldvár, 3. Dömötör László, Dunaszentgyörgy, Farkas At­tila, Paks, 2. Sz. Ált. Isk. II. korcsoport, fiú csapat: 1. Dunaföldvár, (Fekete Pé­ter, Mezei Norbert), 2. Duna­szentgyörgy, (Csötönyi Ta­más, Dömötör László), 3. Nagydorog, (Mókus Tamás, Schmidt Gábor). III. korcsoport, fiú egyéni: 1. Szigeti Sándor, Duna­fóldvár, 2. Tetlák Levente, Madocsa, 3. Bősz Róbert, Györköny, Hadobás Zoltán, Nagydorog. III. korcsoport, fiú csapat: 1. Dunaföldvár, (Szigeti Sándor, Miskolczi Pál), 2. Du­naszentgyörgy, (Böcz Viktor, Dömötör Gábor), 3. Bölcske, (Gödöny László, Madár Zsolt). A megyei döntőt február ti­zenhetedikén, Szekszárdon rendezték meg. Egyéniben az első és a második, csapatban az első helyezettek képvisel­ték színeinket. Utóirat: „bírói felelősségem tudatában kijelentem, hogy az olimpián igazságos eredmények születtek. ” G. SZABÓ PÁL Pakson találkoznak a természetbarátok A 4L villamosenergia-ipari országos természet­barát találkozót az idén június 28-30-ig Pakson rendezik meg, pontosabban az atomerőmű vállalat szervezi. A nagy hagyománnyal rendelkező mozga­lom megrendezése igen-igen sok munkával jár. A szervezőbizottságok már januárban megkezd­ték működésüket. Főrendező: Faragó Péter. ' Védnök: Balogi Jenő. Titkár: Halász Róbertné. Szervezőbizottság vezetője: Kókai Péter. Propaganda-, tájékoztatási biz.: Néber Tibor, Vincze Bálint. Szállásbizottság: Kuti Horváth Györgyné, Kékesi Józsefné. Ellátási bizottság vezető: Benedeczki Ferenc. Szállítási biz. vez.: Fodor Árpád. Hírközlési biz. vez.: Schwarcz István.. Szabadprogram-biz. vez.: Nagy Tiborné. Gazdasági biz. vez.: Babos Kálmánná. Kérjük dolgozóinkat, hogy munkájukat segítsék a siker érdekében. Sajtó (görbe)tükör Az idő halad és előbb-utóbb el­jön az a pillanat, amikor döntés születik a magyar energetika jövő­jéről. Tudják ezt az atomenergia pártolói, ellenzői és a kormány is. Ennek jól látható, hallható jelei, hogy megszaporodtak az újságcik­kek, rádió- és tv-riportok az ország energiahelyzetéről, az importfüggő­ségről, a fejlesztés lehetséges irá­nyairól. Sajtófigyelésünk alapján elmondható, hogy az atomenergeti­ka és ezen belül is a PA V megítélése sok esetben nem a hozzáértők szak­mai véleményén, hanem indulato­kon, személyes ellenszenven, illetve szakmai tájékozatlanságon alapul. íme néhány példa: Népszabadság, 1990. december 7-ike. „Illés szekerén - Hová lesz majd a radioaktív hulladék?” cí­mű cikkben Illés Zoltán, az akkori Környezetvédelmi és Település­­fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára nyilatkozta: „... Azt kevesen tudják, hogy a radioaktív hulladékok felezési ideje legalább 800-900 év (...). Ar­ra is gondolni kell, hogy kataszt­rófa történhet, ha az elemek nem bírják a terhelést, elfáradnak, s re­pedés keletkezik a betonfalon. Ilyen esetben a radioaktív anya­gok könnyen kiszivárognak, rosz­­szabb esetben még robbanás is bekövetkezhet." Kalocsai Néplap 1991. január 12. Egy kórházi főorvos nyilatkozata a „Diszkó a kankó melegágya?” cí­mű cikkben: „... De ott van például a hajhullás, ami Kalocsán különö­sen nagy számban jelentkezik. El­végeztük az összes vizsgálatot, de az iszonyú méretekre nincs más magyarázat, mint Paks. Igen, ez­zel nem kevesebbet állítok, mint azt: a háttérsugárzás országosnál magasabb átlaga nálunk jelentő­sen emeli a «fekete statiszti­kát»...” Valószínűleg szerkesztői cikk a Mai Reggel 1991. január 17-i szá­mában, „Bős(z)ítő hír” címmel: „...Tovább rontja az összképet, hogy az elképzelések szerint Ke­­celkosztolányban egy WR-típu­­sú szovjet reaktort akarnak beépí­teni. Ez a típus már Csernobilban is megmutatta, mit tud. A környe­zetvédők persze elszántan tilta­koznak a terv ellen...” Egy másik „csemege” a Kurír 1991. február 5-i számából „Sugár ellen gyógyszer” című cikkben: „... - Mire jó a kálium-jodid? - Erről kérdeztük dr. Hetényi Lász­lót, a Budapesti Gyógyszertári Központ gyógyszergazdálkodási osztályának vezetőjét.- A jód megvédi a szervezetet a sugárhatások ellen. Egy atomerő­mű felrobbanásá következtében felszabaduló izotópanyagok első­sorban a pajzsmirigyet támadják meg. A jód ki tudja szorítani a stronciumot a pajzsmirigyből, ami káros hatással van a szerve-Az ilyen és ehhez hasonló cik­kekkel folytathatnám oldalakon keresztül. Ellenük gyakorlatilag védtelenek vagyunk, illetve a megfelelő szakhatóságok - pl. OSSKI - véleményét megkérve, azt helyreigazításként az adott új­ságnak megküldjük. Ha meg is je­lenik kisebb-nagyobb időeltoló­dással, a primer hatás kétségtele­nül nagyobb. Egy ilyen állásfogla­lást - mivel sokat lehet tanulni be­lőle - teljes terjedelemben köz­lünk. Tisztelt Főszerkesztő Úr! Meglepetéssel olvastuk a Kalo­csai Néplap január 12-i számában dr. Major Ilonának, a Kalocsai Kórház Bőr- és Nemibeteggondo­­zó főorvosnőjének nyilatkozatát, amelyben a Kalocsán nagy szám­ban észlelt hajhullást egyértel­műen Paksnak, a háttérsugárzás országosnál magasabb átlagának tulajdonítja. Ez az állítás minden szakmai alapot nélkülöz és homlokegye­nest ellenkezik a korszerű tudo­mányos ismeretekkel. Először is, semmi értelme sincs egy adott helyszín sugárzási vi­szonyait az országos átlaghoz ha­sonlítani. A háttérsugárzás okozta lakossági sugárterhelés ugyanis számos, az adott helyszínre jel­lemző tényezőtől függ, mint pl. tengerszint feletti magasság, a földkéregben található természe­tes radioaktív anyagok koncentrá­ciója, meteorológiai viszonyok, év- és napszakok, a lakosság élet­módja, táplálkozási és egyéb szo­kásai, lakáskörülményei stb. Ha­zánkban, a külső környezeti su­gárzás dózisteljesítményének or­szágos átlaga 1982-85 között, te­hát a csernobili balesetet megelő­zően, 87 nanogray/óra (nGy/h) volt, de helyszínenként 50 és 160 nGy/h között változott.'Az orszá­gosan kijelölt 123 mérési pont kö­zül 2 található Kalocsán, az egyi­ken 89 (68-113) nGy/h, a másikon 91 (65-130) nGy/h átlagos dózis­teljesítményt mértünk ugyanazon időszakban, amikor az atomerő­mű már üzemelt. A paksi atomerőműből ellenőr­zötten kibocsátott radioaktív anyagok mennyisége és környe­zeti koncentrációja olyan csekély, hogy a sugárzási viszonyokban még a rendelkezésünkre álló igen érzékeny, korszerű műszerekkel sem lehet változást kimutatni. A kibocsátott mennyiség ismereté­ben számított járulékos lakossági sugárterhelés évi dózisa pedig ke­vesebb, mint a háttérsugárzásból eredő, természetes sugárterhelés éves dózisának 1/10 000-ed része. A hajhullás az ionizáló sugár­zás legkorábban felismert és leg­jobban tanulmányozott biológiai hatásai közé tartozik. Ma már tan­könyvi adat, hogy ennek a hatás­nak küszöbdózisa van, amely még az egyszeri, intenzív besugárzás esetén is 1 sievert (Sv) felett van, tehát a háttérsugárzás éves dózi­sának 400-500-szorosa. Az pedig eléggé közismert, hogy az időben elnyújtott (protrahált vagy frak­ciónál!) besugárzás biológiai ha­tékonysága sokszorosan kisebb. Küszöbdózis alatt a hatás egyálta­lán nem észlelhető. Végül emlékeztetünk arra, hogy a kóros hajhullás hátterében számos megbetegedés, hormoná­lis egyensúlyzavar és külső árta­lom húzódhat meg. A főként nő­kön és tömegesen fellépő hajhul­lásra az északi iparvidéken, Mis­kolcon és környékén, dr. Molnár László bőrgyógyász is felfigyelt. Az elmúlt másfél évben kb. ezer ilyen panasszal jelentkező nőbe­teget észlelt. Az elvégzett vizsgá­latok a fogamzásgátlók alkalma­zását (45%-ban), az alkoholfo­gyasztást és bizonyos nyomele­mek táplálkozásbeli eltérő össze­tételét tudták összefüggésbe hoz­ni a nőkön jelentkező, diffúz, fér­fias típusú hajhullással. Tisztelettel javasoljuk a főorvos asszonynak, ha a jövőben, bármi­lyen összefüggésben az ionizáló sugárzásra terelődik a gyanúja, konzultáljon először röntgenoló­­gus kollégáival, de mi magunk is készségesen állunk rendelkezésé­re. v DR. SZTANYIK B. LÁSZLÓ egyetemi tanár, az OSSKI főigazgató főorvosa DR. BALÓ-BANGA J. MÁTYÁS egyetemi docens, SOTE Bőr- és Nemikórtani Klinika * A politikai, gazdasági hely­zet miatt egyébként is sokkolt lakosságot újabb indokolatlan stressz éri. Természetesen ilyen még sok lesz a jövőben is. Éppen ezért fel kell hívni a figyelmét minden PAV-os dolgozónak, hogy ne menjen el szó nélkül az ehhez hasonló hírek mellett, akár baráti kör­ben, akár egyéb fórumokon találkozik velük. Az atomerőmű dolgozói sokkal bővebb információval rendelkeznek (kell, hogy ren­delkezzenek) az atomerőmű működéséről, környezeti ha­tásairól, sugárvédelmi kérdé­sekről, mint az átlagember. Nyugat-európai - főleg francia - tapasztalatok azt mu­tatják, hogy az atomerőmű dolgozóinak hitele van a la­kosság körében - „ő tudja, hi­szen ott dolgozik” elv alapján. Ezzel a hitellel élni kell, nem elhallgatva, de nem is el­túlozva a problémákat sem. Már csak a szakma védelmé­ben is! KEMENES LÁSZLÓ Fokozott ellenőrzés- Belépési engedély van? ATOMERŐMŰ - Felelős szerkesztő: LÓCZY ISTVÁNNÉ - Tervező szerkesztő: RUSZ GYÖRGY - Szerkesztőség címe: Paks, PL: 71. 7031 - Kiadja az AS-B Kft. Tolna Megyei Irodája. Irodavezető: DR. MURZSA ANDRÁS - Levélcím: Szekszárd, Postafiók: 71., 7101 - Engedélyszám: III/ÜHV/306/T - Megjelenik havonta - Készül a Szekszárdi Nyomdában - 5000 91.298 -Felelős vezető: VADÁSZ JÓZSEF

Next

/
Oldalképek
Tartalom