Atomerőmű, 1990 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1990-02-01 / 2. szám
Békességben közösségünkben Új fejléccel, új formában adjuk az Ön kezébe lapunkat. Az Atomerőmű Építői, majd a Paksi Atomerőmű, s most az Atomerőmű címmel megjelenő újság mindig igyekezett tájékoztatást adni olvasóinak az erőmű építéséről, műszaki, gazdasági eredményeiről, s nem utolsósorban az itt élő emberek életéről. Célunk továbbra is a korrekt tájékoztatás, a tények ismertetése, ezek hátterének megvilágítása, mely elfogulatlanságot, sok-sok ismeretet és higgadt objektivitást kíván. A fentieken túlmenően bemutatunk sajátos életutakat, életpályákat, melyek tiszteletet, megbecsülést váltanak ki mindannyiunkból. Olvasóink eltérő, egymásnak ellentmondó igénnyel lépnek fel újságunkkal szemben. Nem vállalhatjuk fel a mai társadalmi közállapotokból adódó, érzelmekkel fűtött indulatos megnyilvánulások közlését. Szerkesztőbizottságunk tagjai tudásukhoz mérten, örömmel, lelkesedéssel társadalmi munkában szolgálják a közügyet. Napjainkban senkinek sem problémamentes az élete, éljünk hát kényszerű együttlétünkben békességben. Felelős szerkesztő Mit ajánl az Electricité de France? A címben feltett kérdés mostanában sokszor elhangzik Pakson. A válasz röviden: egy 2x900 MW-os francia atomerőmű felépítését Pakson, közös vállalkozás keretében. A szükséges tőke 70%-át francia, 30%-át magyar forrásból kellene fedezni. A magyar ipar jelentős részt vállalhat a beruházásból, ez tiszta devizabevételt is jelenthet vállalatainknak. A beruházási hitelt a termelt villamos energia fedezi. Ennek egy részét az országhatáron a francia partner venné át, és gondoskodna értékesítéséről. Járulékos előnyt jelenthet, hogy az így kiépített vezetéken a nyugat-európai rendszerből áramot is vásárolhat az ország. Az ajánlat kidolgozására a francia és a magyar villamosművek létrehoztak egy 6 munkacsoportból álló testületet. Ezek a munkacsoportok dolgozzák ki részletesen ▲ a műszaki és gazdasági kérdéseket, A a hálózati, energiaszállítási problémákat, a a magyar cégek részvételi lehetőségeit, a az üzemanyagciklust és a hulladékkezelést, a a gazdaságosság elemzését. Később további csoportok is alakulhatnak a biztonsági és környezetvédelmi problémák vizsgálatára. A munka célja egy olyan megvalósíthatósági tanulmány elkészítése, amely alapján a döntéshozók felelősséggel dönthetnek. A tanulmányt olyan mélységben kell kidolgozni, hogy kedvező döntés esetén a beruházás rövid időn belül megkezdődhessen. Ez nem könnyű feladat, mivel szoros a határidő, a munkát júliusig be kell fejezni. Visszatérve a címben feltett kérdésre, a választ kissé másképpen fogalmazva az EdFjó üzletet ajánl. Francia tőkét, korszerű és biztonságos erőművet, magyar részvételt a kivitelezésben, biztos piacot a termelt energiának és - nem utolsósorban - csatlakozási lehetőséget a nyugateurópai villamosenergia-rendszerhez. RÓNAKY JÓZSEF Munkánkban szünet nincs Több mint két órán át tartott az a sajtótájékoztató, amelyet a Tájékoztatási Iroda szervezett az 1989- es év eredményeiről és az ófalui hulladéktemető helyzetéről. A közel harminc fo résztvevő a helyszínen közreadott írásos anyagból és Maróthy László nukleáris igazgató, Simon Péter üzemviteli igazgató, Rósa Géza Tájékoztatási Iroda vezetője, Rónaky József nukleáris főmérnök, Vámos Gábor üzemviteli főmérnök szóbeli kiegészítéseiből tájékoztatást kapott az atomerőmű kollektívájának elmúlt évi eredményeiről. Az érdeklődők rendelkezésére állt egy helyi és egy nemzetközi számítógépes adatbázis is. Az elmúlt évben az előző évihez képest változatlan villamosenergiafogyasztás jellemezte az országot. A fogyasztás több mint 40 milliárd kWh volt, importból kellett fedezni 11 milliárd kWh-t, a többit itthon termeltük meg. Az atomerőmű 13,9 milliárd kWh-t termelt, az összmennyiség 47,5%át. Az atomerőmű továbbra is a Magyar Villamos Energia Rendszer legnagyobb és legolcsóbb termelője. Nemzetközi jó kapcsolatainkat az elmúlt évek eredményei alapján vívtuk ki. Termelő üzemünknek hasznos a fejlettebb atomenergetikai technológiával rendelkező tőkés országok műszaki, technológiai eredményeinek, szervezési, munkamódszerbeli tapasztalatainak ismerete és cseréje. Egyik kiemelt fontosságú terület volt az atomerőmű környezetének - hatósági előírásokban lefektetett - sugárvédelmi ellenőrzése. A kibocsátási korlátokat betartottuk, az aeroszolok és a radiojódok vonatkozásában nem értük el a kibocsátási korlát egy ezrelékét sem. Az országos hírközlő szervek február első hetében közzétették, hogy az atomerőmű felülvizsgálati kérelmét a szociális és egészségügyi minisztérium elutasította, az erőmű kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékait nem lehet eltemetni Ófalu térségében. Ezt tudomásul vettük. Nem született volna viszont évek óta olyan kimagasló eredmény az erőműben, ha nehéz helyzetekben szakembereinket a megtorpanás, a cselekvésképtelenségjellemezte volna. Máris számos megoldáson dolgoznak a szakemberek, keresik a radioaktív hulladék optimális elhelyezésének lehetőségeit. Egyelőre pár évig az erőműn belül kell provizórikus megoldást találni, de már most tőlünk független kutatás is folyik. Szomorúan kell megállapítanunk, hogy a hulladékelhelyezés keresésének folyamata újabb milliókba kerül, amit végső soron a társadalomnak kell elviselnie. A végig feszült figyelemmel kisért szakmai tájékoztatást az újságírók kérdései követték. Honnan lehet most pénzt szerezni az újabb hulladéktemető helyének kijelölésére? Mi lesz ezután, kikapcsolják az áramot? Tudja-e Ófalu közössége, hogy milyen lehetőségeket szalasztott el? Mit jelent a hatósági korlát? A WER 440 reaktort technológiai szempontból felülvizsgálják-e? Stb. A sajtótájékoztatóról tévé-, ill. videofelvétel készült. - zs - Fotó: Ódomé Botka Katalin Wekler Ferenc (bal oldali kis kép) ófalui tanácselnök szerint a pillanatnyi politikai helyzet segített nekik Az 1990. évi főjavítások terve A főjavítások ez évi programjának véglegesítése a megszokottnál jóval nagyobb erőfeszítést igényelt. A főjavítási időtartamoknak a termelés szempontjából lényeges további csökkentését a múlt évi igen sikeres (15 napos), már-már megelőlegezett előrelépés korlátozta a növekvő számú időigényes felújítási feladatokkal együtt. Az időtartamok meghatározásánál a nyári időszak hét végi OVT visszaküldéseit is figyelembe kellett venni és ez volt a leállási időpontok meghatározásának egyik szempontja is. A leállások időpontjait jelentősen befolyásolta az elmúlt időszak igen magas kihasználás tényezője is, ez például a 4. blokk esetében a tervezettnél három héttel korábbi kampányvéget eredményezett. E különböző korlátok és a termelési terv optimálásának eredményeként a teljes átrakás időtartama 52 napra, a részleges átrakásoké 30 napra tervezhető, ez főjavításonként 2 nap csökkentést jelent a múlt évhez képest. A főjavítások 1990. évi terve így: Blokk Kezdés Időtartam 4. március 10. 52 nap 1. június 9. 32 nap" 3. július 14. 30 nap 4. szept. 8. 30 nap + Az 1. blokk főjavításának időtartamát a zóna sipping-vizsgálata növeli meg. A főjavítási munkák kiemelt fontosságú - a sikerességet döntően befolyásoló - részét képezik az átalakítási, felújítási feladatok. A leglényegesebbek a teljesség igénye nélkül: ■ Reaktortartály vizsgálata; fővízkör, gőzfejlesztők, főgőz-és tápvízrendszer nyomáspróbája a 4. blokkon. ■ Gőzfejlesztő hőátadó felületek tisztítása az 1. blokkon. ■ Nagynyomású turbinák vízleválasztó éleinek cseréje, terelőgyűrűk beépítése, hőszigetelés átalakítása a 4. blokkon. ■ 2 db szeparátor cseréje az 1. blokkon. ■ Új típusú szekunderköri biztonsági szelepek beépítése a 2-3. blokkra. ■ Armatúratömítések korszerűsítése a 4. blokkon. ■ 3. blokki GF biztonsági szelepek cseréje Bopp-Reuther típusúra (feltételesen). Folytatódó programok:- 1-2. blokki lokalizációs tornyok falburkolása.- FKSZ járókerék és hőpajzs átalakítások.- Boxi saválló burkolatcserék és egyéb biztonságnövelő feladatok. A múlt évi főjavítások tervezési és végrehajtási tapasztalatainak értékelése alapján, kitűzésre kerültek az ez évi terv teljesítéséhez, illetve a hosszú távú előrelépéshez szükséges intézkedések. Az ez éviek közül a tervezés pontosságát javítja a hálóterv csomagjainak részletesebbé tétele, a végrehajtás területéről pedig a főjavítások alatti koncentrált munkavégzést eredményező kísérleti munkarend változtatás érdemel említést. Az elhatározott intézkedések, valamint a különböző feltételeket figyelembe vevő kampánytervezés reményt ad az 1990. évi főjavítások sikeres teljesítésére és a jövő évi tervezés sikeres megalapozására is. Egy cikk a faliújságról Jó volt ESZI-snek lenni! Nemrégen levelet hozott a posta Párizsból. Az Európa Tanács egyik vezetője kért fel, hogy az első Kelet- Nyugat konferencián mutassuk be intézményünket. Mindmáig rejtély, hogy honnan szereztek tudomást rólunk Európa túlsó végében, és miért éppen minket szemeltek ki. A konferenciát 300 fő részvételével rendezték, túlnyomórészt a tőkés országok képviselőivel. Az öszszejövetel címe Minőség és képzés volt. A központi téma a felnőtt tovább- és átképzés köré csoportosult. Ebben a meglehetősen nehéz fajsúlyú közegben üdítően hatott egy kisvárosi magyar szakközépiskola és főiskola bemutatkozása. Az előadás - őszinte megdöbbenésemre - nagy vihart kavart, pozitív értelemben. Befejezése után sorba álltak a francia, angol, spanyol, NSZK, osztrák szakemberek és a névjegycsere során egyre többet akartak megtudni, erről a szerintük példátlan vállalkozásról. Mert az, hogy Nyugaton egy ipari konszern maga képezi ki szakmunkásainak egy részét, támogat anyagilag felsőoktatási intézményeket, rendjén való. De az, hogy egy vállalat a szakma mellett közismereti tárgyakat is tanít, érettségit ad, továbbá főiskolát tart fenn, és a két intézményt láncolatba fogja, különlegesség. A hitetlenkedők látogatási lehetőséget kértek Paksra, mások együttműködést és segítségnyújtást ajánlottak. Az egyik angliai szervezet például nyelvtanárok küldését helyezte kilátásba. Az érdeklődést tovább fokozta az a néhány ismerős szakember az osztrák FESTŐ cégtől, a Volkswagen gyártól (ahová tanulóink nyári gyakorlatra mennek) és a francia villamos művektől, akik már jártak nálunk. Bizonygatták, hogy az ESZI tényleg létezik Kelet-Európábán. Abban a néhány órában (is) büszke voltam arra, hogy ESZI-s vagyok, és büszke voltam Rátok: tanulókra, hallgatókra és a munkatársaimra. Mert ezt az egészet együtt hoztuk létre az elmúlt 4 évben, együtt alapoztuk meg hírnevét. Köszönöm Nektek! KOVÁTS BALÁZS Mi épül a Volán pu. mellett? Új, modem automata beléptető rendszert építenek a volt ERBE-portánál. Ezzel részben csökken az irodaépületnél lévő főbejárat zsúfoltsága. A 21. sz. épületegyüttes átalakítása során a meglévő Volán forgalmi irodáját, várótermét, szociális helyiségeit ezzel egy időben bővítik. Az átalakítással, bővítéssel a hasznos terület több mint 400 m2-re nő. Az Erőterv tervei alapján a kivitelezői munkákat a 26 Sz. Áll. Építőipari Váll. végzi. Átadás 1991. április 15-re várható. A FEJLEC VINCZE BÁLINT MUNKÁJA „Ellenfeleink" pillanatnyilag győztek - mondta Maróthy László
