Atomerőmű, 1990 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1990-02-01 / 2. szám

Békességben közösségünkben Új fejléccel, új formában adjuk az Ön kezébe lapunkat. Az Atomerőmű Építői, majd a Paksi Atomerőmű, s most az Atomerőmű címmel megjelenő újság mindig igyekezett tájékoztatást adni olvasóinak az erőmű építéséről, műszaki, gazdasági eredményeiről, s nem utolsósorban az itt élő emberek életéről. Célunk továbbra is a korrekt tájékoztatás, a tények ismertetése, ezek hát­terének megvilágítása, mely elfogulatlanságot, sok-sok ismeretet és higgadt objektivitást kíván. A fentieken túlmenően bemutatunk sajátos életutakat, életpályákat, me­lyek tiszteletet, megbecsülést váltanak ki mindannyiunkból. Olvasóink eltérő, egymásnak ellentmondó igénnyel lépnek fel újságunk­kal szemben. Nem vállalhatjuk fel a mai társadalmi közállapotokból adó­dó, érzelmekkel fűtött indulatos megnyilvánulások közlését. Szerkesztőbizottságunk tagjai tudásukhoz mérten, örömmel, lelkesedés­sel társadalmi munkában szolgálják a közügyet. Napjainkban senkinek sem problémamentes az élete, éljünk hát kény­szerű együttlétünkben békességben. Felelős szerkesztő Mit ajánl az Electricité de France? A címben feltett kérdés mosta­nában sokszor elhangzik Pakson. A válasz röviden: egy 2x900 MW-os francia atomerőmű fel­építését Pakson, közös vállalko­zás keretében. A szükséges tőke 70%-át fran­cia, 30%-át magyar forrásból kel­lene fedezni. A magyar ipar jelen­tős részt vállalhat a beruházásból, ez tiszta devizabevételt is jelent­het vállalatainknak. A beruházási hitelt a termelt villamos energia fedezi. Ennek egy részét az or­szághatáron a francia partner ven­né át, és gondoskodna értékesíté­­séről. Járulékos előnyt jelenthet, hogy az így kiépített vezetéken a nyugat-európai rendszerből ára­mot is vásárolhat az ország. Az ajánlat kidolgozására a fran­cia és a magyar villamosművek létrehoztak egy 6 munkacsoport­ból álló testületet. Ezek a munka­­csoportok dolgozzák ki részlete­sen ▲ a műszaki és gazdasági kér­déseket, A a hálózati, energiaszállítási problémákat, a a magyar cégek részvételi lehetőségeit, a az üzemanyagciklust és a hulladékkezelést, a a gazdaságosság elemzését. Később további csoportok is alakulhatnak a biztonsági és kör­nyezetvédelmi problémák vizsgá­latára. A munka célja egy olyan meg­valósíthatósági tanulmány elké­szítése, amely alapján a döntésho­zók felelősséggel dönthetnek. A tanulmányt olyan mélység­ben kell kidolgozni, hogy kedvező döntés esetén a beruházás rövid időn belül megkezdődhessen. Ez nem könnyű feladat, mivel szoros a határidő, a munkát júliusig be kell fejezni. Visszatérve a címben feltett kérdésre, a választ kissé másképpen fogalmazva az EdFjó üzletet ajánl. Francia tőkét, kor­szerű és biztonságos erőművet, magyar részvételt a kivitelezés­ben, biztos piacot a termelt ener­giának és - nem utolsósorban - csatlakozási lehetőséget a nyugat­európai villamosenergia-rend­­szerhez. RÓNAKY JÓZSEF Munkánkban szünet nincs Több mint két órán át tartott az a sajtótájékoztató, amelyet a Tájé­koztatási Iroda szervezett az 1989- es év eredményeiről és az ófalui hulladéktemető helyzetéről. A közel harminc fo résztvevő a helyszínen közreadott írásos anyagból és Maróthy László nuk­leáris igazgató, Simon Péter üzem­viteli igazgató, Rósa Géza Tájé­koztatási Iroda vezetője, Rónaky József nukleáris főmérnök, Vá­mos Gábor üzemviteli főmérnök szóbeli kiegészítéseiből tájékozta­tást kapott az atomerőmű kollek­tívájának elmúlt évi eredményei­ről. Az érdeklődők rendelkezésére állt egy helyi és egy nemzetközi számítógépes adatbázis is. Az elmúlt évben az előző évi­hez képest változatlan villamos­energiafogyasztás jellemezte az országot. A fogyasztás több mint 40 milliárd kWh volt, importból kellett fedezni 11 milliárd kWh-t, a többit itthon termeltük meg. Az atomerőmű 13,9 milliárd kWh-t termelt, az összmennyiség 47,5%­­át. Az atomerőmű továbbra is a Magyar Villamos Energia Rend­szer legnagyobb és legolcsóbb termelője. Nemzetközi jó kapcsolatainkat az elmúlt évek eredményei alap­ján vívtuk ki. Termelő üzemünk­nek hasznos a fejlettebb atom­­energetikai technológiával ren­delkező tőkés országok műszaki, technológiai eredményeinek, szervezési, munkamódszerbeli tapasztalatainak ismerete és cse­réje. Egyik kiemelt fontosságú terü­let volt az atomerőmű környeze­tének - hatósági előírásokban le­fektetett - sugárvédelmi ellenőr­zése. A kibocsátási korlátokat be­tartottuk, az aeroszolok és a ra­­diojódok vonatkozásában nem ér­tük el a kibocsátási korlát egy ez­relékét sem. Az országos hírközlő szervek február első hetében közzétették, hogy az atomerőmű felülvizsgála­ti kérelmét a szociális és egészség­­ügyi minisztérium elutasította, az erőmű kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékait nem lehet eltemetni Ófalu térségében. Ezt tudomásul vettük. Nem született volna viszont évek óta olyan ki­magasló eredmény az erőműben, ha nehéz helyzetekben szakem­bereinket a megtorpanás, a cse­lekvésképtelenségjellemezte vol­na. Máris számos megoldáson dolgoznak a szakemberek, kere­sik a radioaktív hulladék optimá­lis elhelyezésének lehetőségeit. Egyelőre pár évig az erőműn belül kell provizórikus megoldást találni, de már most tőlünk füg­getlen kutatás is folyik. Szomorúan kell megállapíta­nunk, hogy a hulladékelhelyezés keresésének folyamata újabb mil­liókba kerül, amit végső soron a társadalomnak kell elviselnie. A végig feszült figyelemmel ki­sért szakmai tájékoztatást az új­ságírók kérdései követték. Honnan lehet most pénzt sze­rezni az újabb hulladéktemető helyének kijelölésére? Mi lesz ezután, kikapcsolják az áramot? Tudja-e Ófalu közössége, hogy milyen lehetőségeket szalasztott el? Mit jelent a hatósági korlát? A WER 440 reaktort technoló­giai szempontból felülvizsgál­ják-e? Stb. A sajtótájékoztatóról tévé-, ill. videofelvétel készült. - zs - Fotó: Ódomé Botka Katalin Wekler Ferenc (bal oldali kis kép) ófalui tanácselnök szerint a pillanatnyi politikai helyzet segített nekik Az 1990. évi főjavítások terve A főjavítások ez évi programjá­nak véglegesítése a megszokott­nál jóval nagyobb erőfeszítést igé­nyelt. A főjavítási időtartamoknak a termelés szempontjából lényeges további csökkentését a múlt évi igen sikeres (15 napos), már-már megelőlegezett előrelépés korlá­tozta a növekvő számú időigé­nyes felújítási feladatokkal együtt. Az időtartamok meghatározá­sánál a nyári időszak hét végi OVT visszaküldéseit is figyelem­be kellett venni és ez volt a leállási időpontok meghatározásának egyik szempontja is. A leállások időpontjait jelentősen befolyásol­ta az elmúlt időszak igen magas kihasználás tényezője is, ez pél­dául a 4. blokk esetében a terve­zettnél három héttel korábbi kampányvéget eredményezett. E különböző korlátok és a ter­melési terv optimálásának ered­ményeként a teljes átrakás időtar­tama 52 napra, a részleges átraká­soké 30 napra tervezhető, ez főja­vításonként 2 nap csökkentést je­lent a múlt évhez képest. A főjavítások 1990. évi terve így: Blokk Kezdés Időtartam 4. március 10. 52 nap 1. június 9. 32 nap" 3. július 14. 30 nap 4. szept. 8. 30 nap + Az 1. blokk főjavításának idő­tartamát a zóna sipping-vizsgálata növeli meg. A főjavítási munkák kiemelt fontosságú - a sikerességet dön­tően befolyásoló - részét képezik az átalakítási, felújítási feladatok. A leglényegesebbek a teljesség igénye nélkül: ■ Reaktortartály vizsgálata; fő­­vízkör, gőzfejlesztők, főgőz-és tápvízrendszer nyomáspróbája a 4. blokkon. ■ Gőzfejlesztő hőátadó felüle­tek tisztítása az 1. blokkon. ■ Nagynyomású turbinák víz­leválasztó éleinek cseréje, terelő­gyűrűk beépítése, hőszigetelés átalakítása a 4. blokkon. ■ 2 db szeparátor cseréje az 1. blokkon. ■ Új típusú szekunderköri biz­tonsági szelepek beépítése a 2-3. blokkra. ■ Armatúratömítések korsze­rűsítése a 4. blokkon. ■ 3. blokki GF biztonsági sze­lepek cseréje Bopp-Reuther típu­súra (feltételesen). Folytatódó programok:- 1-2. blokki lokalizációs tor­nyok falburkolása.- FKSZ járókerék és hőpajzs átalakítások.- Boxi saválló burkolatcserék és egyéb biztonságnövelő felada­tok. A múlt évi főjavítások tervezési és végrehajtási tapasztalatainak értékelése alapján, kitűzésre ke­rültek az ez évi terv teljesítéséhez, illetve a hosszú távú előrelépés­hez szükséges intézkedések. Az ez éviek közül a tervezés pontosságát javítja a hálóterv cso­magjainak részletesebbé tétele, a végrehajtás területéről pedig a fő­javítások alatti koncentrált mun­kavégzést eredményező kísérleti munkarend változtatás érdemel említést. Az elhatározott intézkedések, valamint a különböző feltételeket figyelembe vevő kampányterve­zés reményt ad az 1990. évi főjaví­tások sikeres teljesítésére és a jö­vő évi tervezés sikeres megalapo­zására is. Egy cikk a faliújságról Jó volt ESZI-snek lenni! Nemrégen levelet hozott a posta Párizsból. Az Euró­pa Tanács egyik vezetője kért fel, hogy az első Kelet- Nyugat konferencián mu­tassuk be intézményünket. Mindmáig rejtély, hogy hon­nan szereztek tudomást ró­lunk Európa túlsó végében, és miért éppen minket szemeltek ki. A konferenciát 300 fő részvételével rendezték, túlnyomórészt a tőkés or­szágok képviselőivel. Az ösz­­szejövetel címe Minőség és képzés volt. A központi té­ma a felnőtt tovább- és át­képzés köré csoportosult. Ebben a meglehetősen ne­héz fajsúlyú közegben üdí­tően hatott egy kisvárosi magyar szakközépiskola és főiskola bemutatkozása. Az előadás - őszinte meg­döbbenésemre - nagy vi­hart kavart, pozitív értelem­ben. Befejezése után sorba álltak a francia, angol, spa­nyol, NSZK, osztrák szakem­berek és a névjegycsere során egyre többet akartak megtud­ni, erről a szerintük példátlan vállalkozásról. Mert az, hogy Nyugaton egy ipari konszern maga ké­pezi ki szakmunkásainak egy részét, támogat anyagi­lag felsőoktatási intézmé­nyeket, rendjén való. De az, hogy egy vállalat a szakma mellett közismereti tárgyakat is tanít, érettségit ad, továbbá főiskolát tart fenn, és a két intézményt láncolatba fogja, különlegesség. A hitetlenkedők látogatá­si lehetőséget kértek Paksra, mások együttműködést és segítségnyújtást ajánlottak. Az egyik angliai szervezet például nyelvtanárok küldé­sét helyezte kilátásba. Az érdeklődést tovább fo­kozta az a néhány ismerős szakember az osztrák FESTŐ cégtől, a Volkswa­gen gyártól (ahová tanu­lóink nyári gyakorlatra mennek) és a francia villa­mos művektől, akik már jár­tak nálunk. Bizonygatták, hogy az ESZI tényleg léte­zik Kelet-Európábán. Abban a néhány órában (is) büszke voltam arra, hogy ESZI-s vagyok, és büszke voltam Rátok: tanulókra, hallgatókra és a munkatár­saimra. Mert ezt az egészet együtt hoztuk létre az elmúlt 4 évben, együtt alapoztuk meg hírnevét. Köszönöm Nektek! KOVÁTS BALÁZS Mi épül a Volán pu. mellett? Új, modem automata beléptető rendszert építenek a volt ERBE-portánál. Ezzel részben csökken az irodaépületnél lévő főbejárat zsúfoltsága. A 21. sz. épületegyüttes átalakítása során a meglévő Volán forgalmi irodáját, várótermét, szociális helyisé­geit ezzel egy időben bővítik. Az átalakítással, bővítéssel a hasz­nos terület több mint 400 m2-re nő. Az Erőterv tervei alapján a kivitelezői munkákat a 26 Sz. Áll. Építőipari Váll. végzi. Átadás 1991. április 15-re várható. A FEJLEC VINCZE BÁLINT MUNKÁJA „Ellenfeleink" pillanatnyilag győztek - mondta Maróthy László

Next

/
Oldalképek
Tartalom