Atomerőmű, 1990 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1990-09-01 / 9. szám
6 ATOMERŐMŰ Bauer János szorgalmas elsőéves Éhe a jó kenyérnek, hajt engemet Ludas a kereskedelem is Sokunk számára ismert, miszerint a háromnapos paksi kenyértől még betegséget is lehet kapni, feltéve, ha valakinek van kedve megenni. A sokadik szentségtörést követtem el a hó elején, amikor a drága kenyeret ismét a kukába löktem. Betelt a pohár - mondtam - utánanézek a dolgoknak... A kenyérgyár közel tizenöt éves lesz, s a jelenlegi vezető már a tizenkettedik. Elsőként őt kerestem meg a kenyér minőségére kérve magyarázatot.- A kenyérrel kapcsolatban az utóbbi időben nincs reklamáció - mondja Gergely Lajos, a paksi kenyérüzem vezetője. A korábbi évekhez viszonyítva jobb lett a kenyér minősége. (?!) Ezt bolti eladók és vevők is megerősítették.- Akkor én és néhány ismerős, akikkelbeszéltem a kenyér minőségével kapcsolatban, nyilván gyengítjük az Ön megállapítását, minthogy a kenyér két-három nap után ragacsos, kellemetlen szagú, morzsálódik, egyszóval ehetetlen!Ez viszont 23 forint kilogrammonkénti kenyérár mellett, enyhén szólva szélhámosság, mondhatnám bűn az üzem részéről.- Három nap után nem is csoda, hogy rossz a kenyér, mert akkor már rég lejárt a szavatossági ideje. (?!) A kenyérgyártásnak megvan a technológiája, amit nem lehet másként csinálni. A recept szerinti kenyértésztát az előírásnak megfelelően, percnyi pontosságig dolgozza a dagasztógép, tehát még azt sem lehet mondani, hogy a pék felületesen gyúrta össze. A kelesztés után szalagrendszer viszi át a kenyeret a kemencén, amelynek időtartama szintén meghatározott. Végeredményben, ha a kenyérnek valami baja történik, az tárolási problémából fakadhat - mondja az üzemvezető, miközben gyakorlati bemutatóra invitál. Az üzem látványa lehangoló. Biz’ isten a PAV legeldugodtabb műhelyében nagyobb a rend és a tisztaság. Talán a beruházás idején volt olyan áldatlan állapot, mint most a paksi kenyérüzemben, ahol emberek ezreinek készítik az alapvető élelmet, a kenyeret. A csempék itt-ott foltokban, a fal meszelésről álmodik, míg a magasba szökkenő fekete vaskeretes ablakon pók szövi zavartalanul hálóját, s a fémszerelvényeket a rozsda eszi. Hopp!, vigyázz a megromlott kövezeten el ne ess! Gergely úr már átélte ezt, nehezen gyógyuló csigolyatörésével, ezért a bajt félre tedd!- Hatmillió forint anyagi támogatást kaptunk a PAV-tól, amely nagyban hozzájárult gépparkunk fejlesztéséhez - folytatja az üzemvezető. - Tudniillik nemrég vásároltunk egy ezerkétszáz literes sütőszekrényt^egy kifli-, egy zsömle-, egy franciakenyér-formázó gépet, több kelesztőkocsit és szállítorekeszt, amelyek jelentős minőségi javulást hoznak majd termékeinkben.- Egyszóval Ön ezennel megfelelőnek tartja a minőségi kenyér előállításának tárgyi feltételeit?.- Igen. _ ?i- Nos, nem tudom, hogy ezt a létesítményt kenyérüzemnek tervezték-e. Magas az épület, amely télen hideg. Ezért kellett vennünk a kelesztőkocsit is. Az ablakok magasan vannak, nyitásuk-zárásuk körülményes, ráadásul több helyen beáznak. Nincs klíma- és elszívórendszer, nyáron kicsit meleg itt a levegő. A kövezetét megrongálta a kézikocsi vaskereke..., de a felújításokkal kapcsolatban tessék a központban érdeklődni.- Tavaly volt kimeszelve mindenhol - mutat körbe az üzemvezető, s közben elindulunk az öltöző felé. A kép számomra még szomorúbb. Fáradt lemezszekrényajtó a saroknak borulva, s a szekrényből sörösüveg kandikál. A zuhanyozófülkéket madzaggal felkötött, koszos fóliák választják el szemérmesen, csúfítva a nemrég felrakott szép barna csempét.- Ez a mi fürdőnk, a csapok sem régiek - mondja büszkén Gergely úr, majd nem sokkal később, megint az irodában folytatjuk a beszélgetést, a már említett tárolási problémáról.- Nos, az a kenyér, ami Önnél két nap után megromlik, számítsa be, hogy egy, rosszabb esetben már két napja a boltban van. Mert sok helyen, ahol zavar van a rendelésben, a régebbi kenyeret igyekeznek „kiszórni”, míg a friss, meleg kenyeret „bespájzolják” szakszerűtlenül. Tisztelet a kivételnek! %- Elmondható, hogy a rosszul működő rendelés súlyos ellátási gondokhoz is vezethet? Ami egyébként jellemző városunkban.- Igen, elmondható. De ez többéves probléma már. Ezért megoldást keresve, szeptember elején „együttműködési tárgyalásra” jöttünk össze az élelmiszerboltok vezetőivel, ahol az ésszerű rendelések megvalósítását beszéltük meg.- A kérdés provokatív, de a továbbiak miatt fontos lehet, minthogy az üzemet szidják a legtöbben. Szóval, mennyiben vétkes a kenyérüzem az alkalomszerű (szombat, húsvét, karácsony stb.) ellátási zavarokban?- Semmiben. Ezt felelősséggel ki merem jelenteni. De teljesen átlátható amit mondok. Az üzemünk termelési kapacitása nyolcvan-kilencven mázsa kenyér naponta. Ezzel szemben csak harminc mázsára van igény, amire még, a biztonság okán, rátartunk négyszáz darabot. A pénteki, szombati kiszállításhoz még ügyeleti szolgálatot is adunk. Egy viszont fontos, hogy a szokásos mennyiségű megrendelésen felül rendelt mennyiség előállításához idő szükséges. Ezért állapodtunk meg abban, hogy az élelmiszerboltok tizenegy óra harminc percig jelenthetik be aznapi pótigényüket.- Korábban a létszámhiányukról is olvashattunk, nem szólva a személyzet szakképzettségének arányáról. Ma mit lehetne ezekről megállapítani?- Létszámproblémánk nincs, sőt egy-két fővel még többen is vagyunk. Súlyosabb gond viszont a kérdés második része, tudniillik időközben, az alacsony bér miatt több szakmunkásunk távozott. Hiányukat természetesen nagyon érezzük. Az anyagi ösztönzés tényét belátta a főnökség is, ezért elsősorban ezen igyekeztek emelni. A közelmúltban három alkalommal volt üzemünkben órabéremelés, ami remélhetőleg vonzóan hat majd a (régi) szakmunkásokra.- Az üzem ominózus fegyelmi helyzetéről és az illetékesek nyilatkozatairól a következőkben. Szeretném megjegyezni, hogy nem valami szenzációhajhászásba kezdtem, pusztán a kenyér minőségét (el)rontó tényezőt szeretném tisztán látni, remélve, hogy ez is jelenthet valamit az okok megszüntetésében. Ez fontos lenne, mert a kenyér közös ügyünk, amit szeretnénk „lenyelni". És még egy! Ha ez üggyel, s bármilyen más, a lakosságot érintő szolgáltatással kapcsolatban észrevételük, panaszuk van, kérem íiják meg a szerkesztőségnek. Cím: Paks, Pf. 71. 7031. G. SZABÓ PÁL Főszereplő a szőlő Beszélgetés Keller Jánossal- Gratulálunk a nemrég kapott ALKOTÓI DÍJ-hoz. Engedje meg, hogy érdeklődjem, miért kapta ezt a kitüntetést?- A Paksi Dunamenti Tsz 200 ha-os nagyüzemi szőlőtelepítéséért. Biztonságos termelőhely, korszerű fajták és művelésmódok alkalmazásáért, egy mintaszerű nagyüzemi szőlőüzem létrehozásáért. Az üzem eredményei országos összehasonlításban is az elsők között vannak.- Miért a szőlőtelepítéssel és termesztésével foglalkozott?- Kb. 40 éves szakmai, kertészeti pályafutásom során a szakma szinte minden területével kapcsolatba kerültem. A szakosodások során az utóbbi két évtizedben főleg szőlővel foglalkoztam a fejlesztések iránya miatt. Ezen a területen mélyedtem el mind gyakorlati, mind elméleti téren.- Van-e utánpótlás, tanítvány, akinek tapasztalatait átadhatja?- Igen. A fiam, aki szintén okleveles kertészmérnök, már kicsi gyermekkorától mindig körülöttem ténykedett a kerti munkák során. Hétéves korában már önállóan ültetett gyümölcsfákat. A Kertészeti Egyetem elvégzése után hét évet töltött az üzemben beosztott kertészként, majd amikor nyugdíjba mentem, átvette az üzem irányítását. Mindketten azon munkálkodtunk, hogy a szőlőtermesztésben szép eredményeket érjünk el, tapasztalatainkat a helyi lakosoknak bemutatók során átadhassuk. Öröm végigmenni a mintaszerűen művelt kisüzemi szőlők között.- További sikereket kívánok.- 1 -„Beszélgetés nyári élmény ékről”