Atomerőmű, 1990 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1990-08-01 / 8. szám
2 ATOMERŐMŰ Környezetünk „Székfoglaló” az iskolaszékben Kormánymegbízott vagy főispán, vármegye vagy települések társulása - ilyen kérdésekről folyik mostanában a vita. Szó van arról is, hogy ki és hogyan rendelkezzen a fölött az óriási vagyon fölött, amit ma állami iskoláknak nevezünk. De legfőképpen arról, hogy ki fogja irányítani az iskolákat? A fenntartóik nyilván, az állami iskolák döntő többsége esetén a helyi önkormányzatok. Vajon hogy teszik ezt? Az önkormányzatok kötelezően megalakítandó bizottságai, a pénzügyi az ügyrendi mellett az oktatási bizottságot, más néven iskolaszéket is meg kellene alakítani. Pedagógus és szülő egyaránt ezt szeretné. A nyugat-európai tapasztalatok is mutatják, hogy célszerű a minden témával foglalkozó helyi politikai egyesület és az iskolákat igazgató hivatal közé, csak az oktatásért felelős döntéseket hozó testületet kiépíteni, amelyekben közvetlenül érvényesülnének a szakmai-pedagógiai és szülői érdekek is. Szimpatikus megoldás lenne, ha az iskolaszékek tagjainak egy része lenne csak képviselőtestületi tag, a többieket a lakosság - a képviselők választásával egy időben - csak az oktatási bizottságba választaná meg. Az iskolaszékeknek döntési joga is kell hogy legyen, pl. az adott településen, falun, városon milyen legyen a közoktatásra fordítható összeg iskolák közötti aránya. Ki építsen és milyen iskolát, azt ki tartsa majd fenn? Ez is kérdés lesz? Az állampolgár adójából vagy másokéból épül-e majd fel egy gimnázium, a költségvetésből alapfokú vagy középiskolát kefl-e finanszírozni? A város, a megye dönthet arról, hogy lakóhelyük közelében milyen iskolákat építsenek ill. telepítsenek. Az iskola fenntartója fogja majd eldönteni, hogy mit tanítsanak az intézményben. Országszerte különböző vélemények hangzanak el: „A közeljövőben remélhetőleg sok újfajta iskola alakul majd: hatosztályos elemi, nyolcosztályos gimnázium”. „Egyes iskolák teljesen függetlenné is válhatnak”. „Az általános iskolák legyenek csak az önkormányzatok tulajdonában” és így tovább. Az önkormányzati törvény szövege még ismeretlen. Ismert viszont a szülői gond, mely évtizedek óta nyomaszt gyermekünk iskolai taníttatásával, továbbtanulási lehetőségeivel kapcsolatban. Kérjük írják meg véleményüket.-1-Az elmúlt időszak bűnügyi helyzetének értékelése A paksi rendőrkapitányság július 30-án tartotta sajtótájékoztatóját. A tájékoztatón a pártok képviselőin kívül megjelentek a helyi sajtó képviselői is. A rendőrkapitány megnyitójában utalt arra, hogy idén másodízben tartják szükségesnek tájékoztatni a közvéleményt a kapitányság illetékességi területén történt bűnesetekről. Dr. Oláh László rendőr őrnagy elmondta, a bűncselekmények száma országosan is nőtt. A legutóbbi országos főkapitány-helyettesi értekezleten szóltak arról, hogy az elkövetett bűnesetek 40%-os emelkedést mutatnak. A megyei adatok is hasonlóak, hiszen tavaly I. félévben 288 esetet regisztráltak, míg az 1990-es év hasonló időszakában 505 bűneset volt dokumentálható. Részletezve: az említett 505 bűncselekményen belül 146 volt a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűneset, míg a személyi tulajdon sérelmére 254 esetet jelentettek be. Az előbbi háromszoros növekedést mutat, az utóbbi pedig kétszerest. Az I. félévben a paksi kapitányság állománya 400 bűnügyben fejezte be a nyomozást. Ez jóval meghaladja az előző év hasonló időszakában történt nyomozati eredményeket. Országosan 40%-os a nyomozati eredmény, s az ismeretlen tettes elleni felderítés 25%-os. A nyomozati eredményesség azt jelenti, hogy 100 ügyből 40-nek van meg a tettese, az ismeretlen elkövetésnél pedig 100 bejelentett esetből 25 esetben fejeződik be a nyomozás eredményességgel. A rendőrkapitány elmondása szerint a paksi kapitányság illetékességi területén az említett mutatók 52,6% és 40,3%. A rövid ismertető után a rendőrkapitány bejelentette, hogy 17főve! létrehozták a dunaföldvári rendőrőrsöt. Illetékességi területe D.fóldvár város, Bölcske és egyes közrendvédelmi feladatok esetében Madocsa is. Elmondta, hogy Dunafóldváron kicsiben ugyanaz található mint Pakson: tehát van bűnügyi szolgálat, van közrendvédelmi és igazgatásrendészeti osztály. Előrelépésként jellemezte a helyzetet, még akkor is, ha a személyi állományt figyelembe véve terheket ró a szolgálatteljesítőkre. Szorosan hozzátartozik az állomány munkájához a szabálysértések alakulása és azok felderítése. Itt elmondható, hogy 1963 óta a tulajdon elleni szabálysértések száma 1989 évben és 1990-ben abszolút számban ugyanannyi volt. A lopások esetében semmiféle javulás nem történt, az ossz szabálysértési mutató viszont úgy alakult, hogy abban csökkenés tapasztalható. Nyolcvankilencben 290 személy ellen tettek szabálysértési feljelentést, 1990-ben 231 fő ellen. A tavalyi év I. félévében a megbüntetett személyek száma 228 volt, idén ez 129 + 70. A plusz 70 fő kegyelemben részesült. A tájékoztató kitért a bírságolási átlagra is: 54 embert bírságoltak meg közlekedési szabálysértés miatt 194 700 Ft értékben, míg 1990-ben szintén 54 főt 223 500 Ft értékben. A balesetek száma 65-re emelkedett: ezen belül a halálos balesetek számában nem következett be növekedés, viszont a könnyűsérüléses balesetek száma 26-ról 38-ra nőtt. Az értékelt időszakban 42 helyi lakos volt az elkövető a 89. évi 29 fővel szemben. Még a baleseteknél maradva: az ittas személyek által elkövetett balesetek száma 11-ről 14-re emelkedett. A becsült anyagi kár 2076300 forintról 3343215 forintra nőtt. Összességében elmondható, hogy a kapitányság illetékességi területéhez tartozó városok és községek mindegyikében történt baleset. Kiemelkedő helyen szerepel Paks és D földvár, valamint a hatosföközlekedési út ezen részei. Ezután dr. Oláh László rendőrkapitány a vagyonvédelem helyzetéről szólt. Olyan eseteket emelt ki, amelyek tulajdonképpen bemutatják az illetékes rendőri terület jelenlegi bűnügyi arculatát. Ezen belül is kiemelte a Paksi A. G. biritói lövészklubját, ahová ez év júniusában „targoncás módszerrel” behatoltak. A klub fegyverszobájából eltulajdonítottak egy darab MCM típusú gyorstüzelő pisztolyt, 13 db kispuskát, 8 db zárdugattyút, 8250 db lőszert, 5 db légpisztolyt, valamint 3 db légpuskát. Ami az esethez tartozik még: 48 órán belül a szekszárdi rendőrökkel és a helyi honvédség katonáival együttműködve sikerült elfogniuk a tetteseket. A vagyonvédelmi helyzetet elemezve rámutatott, hogy május elsejétől megszaporodtak a különböző nagy értékű betöréses rablások. A Titán Áruházból 7 db videót tulajdonítottak el 255000 Ft értékben. E hónap 15-én a Népbolt 42. sz. műszaki áruházából 357 000 Ft értékű műszaki cikket loptak el. Június 7-én ismét ezt a boltot látogatták meg a tettesek; a becsült anyagi kár 420000 Ft. A lanyabetörésekröl szólva a rendőrkapitány elmondta, hogy Pálfán, Györkönyben, Nagydorogon összesen 23 tanyát, hétvégi házat törtekfel. S mivel az elmúlt időszakban a bűncselekmények skálája kiszélesedett, ezért a különböző gazdaságok, gépállomások és telephelyek sérelmére elkövetett bűnesetek száma is megnőtt. Elmondása szerint keresett áru a tejpor, és csak érdekességként említette, hogy közel 500 000 Ft értékű tejport tulajdonítottak el az elmúlt hónapokban. Az elmúlt időszak bűnügyi helyzetének értékelése után a rendőrkapitány felhívta a résztvevők figyelmét, hogy amennyiben kérdéseik lennének, azt tegyék fel. Sajnos lapunk a helyszűke miatt a felvetett gondolatokat s az ott rájuk adott, olykor közérdekű válaszokat felvállalni nem tudja.-Ik-Az idő sürget, közeleg szeptember 30-a Helyhatósági választások előtt Interjú dr. Tóth Lajos vb-titkárral Mi lesz ezután ? Szinte nincs olyan hónap, hogy sajtón, rádión vagy tévén keresztül ne értesülnénk áremelésekről! Megemelték a liszt, a cukor, a tésztaféleségek, egyes húsféleségek árát. Megemelték a fűtés, az energiahordozók árait is. Felsorolni is képtelenség, hogy mit emeltek, mennyivel, mert megszűnik az állami támogatás. Ami nyereséges azt is emelik, mert egyre jobban „vágtázik” az infláció. Emelnek, mert nagy az országunk adóssága. Emelnek, mert a korábban „kulcsfontosságú” vállalatok mennek tönkre. Egyre több vállalat ellen indítanak csődeljárást. ígéretet kaptunk a szorításra, azért, hogyjövőre jobb legyen. Érezzük a saját bőrünkön. ígéretet kaptunk, hogy jövőre már érezhető lesz az életszínvonal emelkedése. Egyre többen kételkedünk, hogy az ígéretek valóra válnak, mert a jelenlegi helyet egyre rosszabb. Ja, emelték a nyugdíjakat, a családi pótlékokat azért, hogy az emberek zsebbe tudjanak nyúlni, ha fizetni kell. Közben a zsebek kopnak, egyre többen lyukas zsebbel járnak. Kinek jó ez? M. J. I- Augusztus 9-én kellett volna megjelennie annak a Magyar Közlönynek, amely az önkormányzatokról szóló törvényt tartalmazza...- Igen, de nem jelent meg, az idő pedig sürget, közelegnek a helyhatósági választások mondja dr. Tóth Lajos, a Paksi Városi Tanács vb-titkára, aki a szeptember 30-ára kiírt választások lebonyolításáért felelős. - Augusztus 16-ig meg kellett állapítanunk az egyéni választókerületek területét, sorszámát. Amit most mondani tudok, azt lényegében én is a napilapokban közzétett nyilatkozatokból ismerem, nem pedig a törvény szövegéből. Véleményem szerint a kormánynak futárszolgálattal szét kellett volna küldenie a törvényt a tanácsok felé, vagy fölrendelni Pestre a vb-titkárokat és tájékoztatást tartani, hogy időben megkezdhessük a munkát és megfelelően előkészíthessük a választásokat. Egyébként is a levegőben lóg ez az egész törvény, hiányoznak a kapcsolódó jogszabályok és a leendő önkormányzatok gazdasági alapjai is tisztázatlanok még. I- Ügy tudom, az önkormányzatok megkapják a területükön levő állami tulajdonú vagyont és azzal gazdálkodhatnak...- Igen, de mit jelent ez a gyakorlatban? Ennek a vagyonnak a túlnyomó része csak viszi a pénzt, gondoljunk a közintézményekre, közüzemekre. Nem tudni pontosan, hogy a földtulajdonnal hogyan gazdálkodhat majd az önkormányzat és tisztázatlan az is, hogy lesz-e valamilyen költségvetési juttatás és ha igen, milyen forrásból. Az önkormányzatnakjoga lesz helyi adókat is kivetni, ez azonban felérne egy öngyilkossággal a mostani közhangulatban. Ott a teho példája! Szóval, ez sem járható út. Nem lesz könnyű helyzetben az új képviselőtestület.- Ez még azonban a viszonylag távolabbi jövő gondja, beszéljünk inkább praktikusabb kérdésekről, a választásokról. Hogyan történik a jelöltállítás?- Pakson a lakosság száma alapján tíz egyéni választókerületet kell kialakítani, ahonnan egyegy képviselő jut majd a testületbe. Jelölt az lehet, akit a választókerület szavazópolgárainak legalább egy százaléka javasol, mégpedig úgy, hogy levélben írt ajánlást küldenek hozzánk, vagy itt a tanácson személyesen íiják alá, hogy támogatják az illető jelöltségét. A pártok és társadalmi szervezetek listákat állíthatnak, ilyen módon összesen kilencen juthatnak be a 20 fös képviselőtestületbe. A 20. tag a polgármester lesz, ennek jelöléséhez a lakosság három százalékának támogatása szükséges.- A szeptember 30-i szavazáson ezek szerint az embereknek választaniuk kell majd a szavazólapra felkerült egyéni jelöltek közül, a pártlisták közül, valamint dönteniük kell arról is, hogy ki legyen a polgármester.- Pontosan. Azt még nem tudjuk, hogy hány szavazókor lesz, hogy a törvény megengedi-e az ezer lakosnál nagyobb szavazókörök alakítását. Pakson ugyanis mintegy 14 ezer választópolgár él és mivel a választókerületek száma tíz, egyszerű kiszámolni, hogy átlagosan 1400 polgár jut egy-egy kerületre. Nagyban egyszerűsítené a lebonyolítást, ha választókerületenként csak egy szavazókor lenne. A szavazatok értékelése eltér az eddigiektől, a szavazás érvényessé nyilvánításához elegendő a negyvenszázalékos megjelenési arány és a győztes jelöltnek az érvényes szavazatok legalább 25 százalékát kell megkapnia, hogy ne legyen szükség második fordulóra. Lényeges újdonság még, hogy a listás választásnál a töredékszavazatok elvesznek.- Végül egy szubjekt ív kérdés. Önök most olyan feladaton dolgoznak, amelynek végeredménye a tanácsok megszűnése és sokaknak - lehet, hogy éppen önnek is - állásuk elvesztése lesz. Milyen érzés ez?- Nem kellemes. Viszont az a kötelességünk és szakmai presztízsünk, lelkiismeretünk is megkívánja, hogy a tőlünk telhető legjobb munkát végezzük, még akkor is, ha ez nem könnyű a mostani ingerültebb, kritikusabb, a tanácsok munkáját bíráló közhangulatban. Hogy aztán mit hoz számunkra a jövő, hányán maradhatnak meg hivatásuk mellett az államigazgatási szakemberek közül, ez már egyedül a szeptember 30-án megválasztott új képviselőtestületen múlik.- árki -Tlolllníálblaln Dunafö/tivár tüzet Dunafóldvár többször is leégett. A tüzek okait kezdetben nem vizsgálták. Később a kevés szakismeret és tapasztalat nem tette lehetővé a keletkezés körülményeinek a kiderítését. Ezért helyettük is csak a tüzek tényeit lehet közölni. Évente átlagosan 20 tűz keletkezett. Természetesen ezek többnyire csak szalma, széna, esetleg egy-két ház égését jelentették. Voltak azonban kiemelkedően nagy tüzek is. A csonkatorony melletti apátsági templom elpusztult. Helyette a ma is állót építették, amely 1725- ben készült el. Egy villámcsapás 1757. május 26-án ledöntötte a tornyát. Jószef apát építette fel. A város bírája és eskütjei jelentik a vármegyének, hogy 1771. április 29-én 67 szegényember háza égett le. Ezért kérik a „kárvallottak” adójának elengedését. íme a jelentés teljes szövege: „Tekintetes nemes Vármegye Nékünk kegyes Patrónusunk! Most folyó esztendőben április holnapnak 29. napján délután mintegy három és négyóra tájban, mely irtóztató és siralmas tűz által megemésztett házaiknak, károkat szenvedtenek légyen, szegény földvár várossá lakóssaink, úgy annyira, hogy azon egy két órában hatvan hét számú szegényembernek nem csak lakásaikat és épületjeiket, hanem kívül és belül lévő jószágocskájok is porul, porrá égett, és emészetetett meg. Azért ezen alázatos instandianló által az tettes Nemes Vármegye színe előtt alázatosan esedezünk avégre, hogy Méltóztassék ezen kárvallott szegény embereinket, ezen megesett károkat figyelembevenni és eő rájok esendő Portiónále luantumot Kegyesen Relasszálni, alázatosan Istálunk miglen mink ennek Kegyes Rezolutiójaira várandók lészünk, addig is Kegyes Atyjai Malasztjában ajánlottak maradunk, Az tett’ és neme Vármegyének. Alázatos Szegény Szolgái N. N. Földvár városa Birája, Esküttjei”. Ez a tűz a mai Rókus kápolna környékén lehetett. Ekkor a kápolna is leégett. A bíró és a tanács 1828. július 21-én jelenti, hogy e napon nagy tűzvész keletkezett és. hogy nagyobb arányokat nem öltött, annak köszönhető, hogy egyesek életük veszélyeztetésével siettek a tűz megfékezésére. Többen égési sérüléseket szenvedtek. Ezek számára a vármegye korábbi határozata értelmében jutalomdíj kiadását kérik. A jelentés szövege a következő: „Alolirottak alázatos jelentést teszünk arról, hogy e folyó holnapnak 21. napján délután egy óra tájban városunkban az úgynevezett fejérvári utcában özv. Posta Józsefné házánál tűz támadott, ugyan azon ház mellett, amelynél folyó esztendei május holnapnak elején volt a tűz, amely tűzvész részint a házok sűrűsége, részint a nagy hévség miatt oly hirtelen terjedt, hogy mire észrevették már a kétfelől lévő szomszédok házai is égtek, a szél pedig körösztbe fulyván, az utczának szűk volta miatt azonnal a másik soron szemköz álló házokat is egyszerre elborította, a nagy láng, és tsak hamarjában tiz ház leégett, mely tűz támadásának okát mi vizsgáltuk ugyan, de ászt semmiképpen ki nem tanulhattuk, mely nagy tűznek oltására nagy iparkodás kivántatott és tsak ugyan lakóssaink szorgalmatosán is dolgoztak, ezen tűznek oltásán, de mégis különös szorgalmatosságokat kimutatták, Szlota Mihály aki az ábrázatyát is megégette, Csánitz József a kinek a hátán a laiblia is égett. Harangozó János ki karját is megégette, úgy Dvorszky István és Bognár Mihály, akik egy házat, mely már égni kezdett és felette közel állott az égő házsor szerencsésen megoltalmazták, nem kevesebb szorgalmatosságot mutattak a fetskendezőnél Gvagner József, Dór János és Smeitzl József, a vizhordásban pedig legszorgalmasabbak voltak Rarh György kotsissa, Kubinszky Ignác kotsissa, Langer János kotsissa és Redl Lőrincz a kinek számára Tettes Nemes Vármegye által meghatározott jutalomnak kegyesen leendő eszközléséért alázatosan esedezünk. Jendrolovits Biró és a tanáts.” Nagy csapás volt az 1858. június 24-én pénteken délután 5-6 óra tájban kitört tűz. A régi Kis utca mögött - a mai Flóriun utca 12. sz. - a Schrauff-féle sorházban egy asszony salátát öntött. Zsírja meggyulladt, s ő az égő zsírral kiszaladt az udvarra. A nádas eszterhéj tüzet fogott. Az óriási szél pár perc múlva lángoszlopokat kergetett a Buza-piac felé. Amit útjában talált mindent megemésztett. A templom, a ferencziek zárdája, a középületek mind elhamvadtak. A tűz irányában semmit nem lehetett megmenteni. Az emberek futva menekültek előle. Többen benn is égtek. Mások a kútba dobálták a holmikat, hogy meg ne égjen. A tűz következtében 695 család maradt fedél nélkül. A város felépült. A ház is ahol a tűz keletkezett. Ma már cserépfedésű. Az épület homlokfalát úgy alakították ki, hogy oda egy Flórián szobrot helyeztek el. Az utcát azóta a tűzoltók védőszentjéről Flórián utcának nevezik. Említésre méltó tűzeset volt még 1862. április 22-én. Leégtek a reformátusok és evangélikusok közös épületei. A biztosítótársaság 2121 Ft kártérítést fizetett. Az említett tüzek idején Dunaföldváron még tűzoltóság nem működött. Fecskendővel rendelkeztek. Azonban kezdetlegesek voltak és a kezelésük is gondot okozott. Az Önkéntes Tűzoltó Egyesület 1877. június 24-én alakult. Ezt követően bár tűzesetek keletkeztek, de a nagy égések elmaradtak. A sok viszontagság ellenére ma is stabilan működő Tűzoltó Egyesület tagsága fizetség nélkül védi a várost a felcsapódó lángoktól. CSÖGLEI ISTVÁN
