Atomerőmű, 1990 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1990-01-01 / 1. szám
Kitüntetettek 1990. január 10-én - a Paksi Atomerőmű Vállalat dolgozói közül - a szakszervezeti bizalmitestületi ülésen az alábbiak részesültek elismerésben és kitüntetésben: MVMT EMLÉKLAP: Rácz Vilmosné osztályvezető (belső ellenőrzési o.) Imre Antal művezető (villamos labor) SZAKSZERVEZETI MUNKÁÉRT BRONZ FOKOZAT: Vargáné Imre Anna laboráns (vegyészeti osztály) dr. Rónaky József főmérnök (nukleáris igazgatóság) Hagyó István villanyszerelő (villamos karb. o.) Simonné Hlogyik Ágnes csoportvezető (vegyészeti o.) A kitüntetetteknek a szerkesztőbizottság nevében mi is gratulálunk. M. J. Új balesetelhárítási bizottság alakult Országos Nukleáris Balesetelhárítási Rendszer létrehozásáról döntött a kormány. A határozat értelmében a rendszer működése azt a eélt szolgálja, hogy a tehető leghamarabb hathatós intézkedésekre kerülhessen sor - békeidőben - egy esetleges nukleáris katasztrófa esetén Magyarországon, függetlenül attól, hogy ez a baleset hazánkban, vagy az ország határain kívül történt. A feladatok koordinálására kormánybizottság jött létre Nukleáris Balesetelhárítási Bizottság néven, amelynek mindenkori vezetője a hivatalban lévő honvédelmi miniszter. Ez a munkacsoport korábban Atomerőmű Balesetelhárítási Bizottság néven működött, de szőkébb hatáskörű volt, s most lényegében ez alakult át sokrétűbb megbízatással bíró kormánytestületté. A csernobili katasztrófa összes tanulságait is összegezve jutott a kormány arra az elhatározásra, hogy szükség van egy olyan operatív testületre hazánkban, amely a békeidőben történt atombalesetek következményeinek elhárítását koordinálja, ha azok hatása érinti Magyarországot. Ugyanis a radioaktív sugárzás nem ismer országhatárokat, ezért a bizottság intézkedési terve figyelembe veszi a nemzetközi tapasztalatokat, mindenekelőtt a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ajánlásait és elvárásait. A bizottságnak tagja csaknem mindegyik miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, valamint a témában jártas számos szakértő. Ebben a tevékenységben, főként technikaifelkészültsége miatt - s ezt a csernobili események tapasztalatai is igazolták -, fontos szerepe van a hadseregnek, ezért vezeti a bizottságot a mindenkori honvédelmi miniszter. Most erre a testületre hárul az a feladat, hogy kidolgozza azokat a szükséges intézkedéseket, amelyeket foganatosítani kell egy esetleges nukleáris üzemzavar esetén, hogy időben és felkészülten lehessen meghozni az elkerülhetetlen óvórendszabályokat. Az intézkedések végrehajtásához elengedhetetlenek azok a technikai eszközök is, amelyeket ilyen esetben alkalmazni kell; ezt ugyancsak a csernobili dráma igazolta. A kormány megteremti a balesetelháritás személyi és technikai feltételeit is. (x) Főjavítási állásidő terv 1990-ben I 1 /. BLOKK //. BLOKK ESS3 Itt. BLOKK WÉ& IV. BLOKK A táblását toietaslató lellegO. pontosítása folyamatban van Malis László grafikai lene Az 1989-es év legfontosabb eredményei Az üzemviteli és a sugárvédelmi osztály adatai alapján az elmúlt év legfontosabb terjnelési eredményei és sugárvédelmi jellemzői az alábbiak. A megtermelt villamos energia 13,891 milliárd kWh volt, az 1988-as értéknél 3,3%kal nagyobb. Ez az érték a hazai termelés 47,5%-a. A többlettermelés mögött legnagyobb arányban a nagyjavításokra fordított időben elért megtakarítás áll, mivel 1988- ban 164,2 napot, 1989-ben csak 153,2 napot igényelt a négy nagyjavítás. A másik, szintén jelentős tényező a blokkokon végzett korszerűsítés, ill. az igen magas rendelkezésre állás. Az erőmű teljesítménykihasználási tényezője a teljes élettartamra átlagolva 84,4%, 1989-ben 89,2% volt, ami világviszonylatban a legjobbak közé tartozik. A lerövidített karbantartási idő, az igen magas teljesítménykihasználás nem eredményezte a sugárvédelmi helyzet romlását. Az erőmű kibocsátási adatai az előző évekéhez hasonlóan alakultak, így a környéken élők többletsugárterhelése 1989- ben is a korlát egy tizezredrésze alatti volt, ami közvetlen méréssel ki sem mutatható. A személyzetnél mért egésztestdózisok mind a dóziskorlát alattiak voltak, a korlát 10%-át meghaladó dózist csupán az ellenőrzött létszám 4,2%-ánál (133 főnél) mértek. Az egységnyi villamosenergia-termelésre jutó kollektív dózis az előzetes adatok szerint 0,17 mSv/GWh, ami nemzetközi összehasonlításban is igen kedvező. Az év során személyes mulasztások következtében egy dolgozó kezének sugárterhelése túllépte a vonatkozó dóziskorlátot, de nem érte el annak kétszeresét. A részletes orvosi vizsgálat nem indokolta a dolgozó sugárveszélyes munkától való eltiltását. Ettől az egy esettől eltekintve az 1989-es év termelési és sugárvédelmi szempontból igen sikeresnek ítélhető, amire a vállalat minden dolgozója büszke lehet. RÓSA GÉZA U j program a képernyőnkön Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy 1990. január 15-től a PAV VIDEO beindította Képújság és Mozicsatorna programját. A program ideiglenesen a Moszkva I. adáshelyén fogható (VHFOIRT 1. csatorna). Más o rszo Igá Itatás: Az előzetes egyeztetések alapján e plusz szolgáltatásra hetente két alkalommal, hétfőn és vasárnap kerül sor. A Képújság tervezett szolgáltatása elsősorban a lakótelepi emberek ellátása olyan aktuális információkkal, amelyekre a mindennapos élet során szükség van, pl. vendéglátóhelyek, kereskedelmi üzletek nyitva tartási rendje, egészségügyi szolgáltatások igénybevételi lehetősége, kulturális és sportrendezvények időpontjai, színház- és moziműsorok, jegyelővételi lehetőségek stb. Szükség esetén az információs adás tovább bővíthető, gondolunk itt az egyéb lakossági szolgáltatásokra, különböző reklámokra. A Képújság az adásnapokon a mozifilm vetítése előtt és után 30 percig látható. A Mozicsatorna programja - figyelembe véve a váltóműszakos munkarendet - úgy alakul, hogy a hétfőn este levetített film vasárnap 17 órától ismétlésre kerül. A fiatalabb korosztály érdeklődésére, igényére gondolva vasárnap 15 órától egy plusz film is levetítésre kerül, ami azonban nem lesz megismételve. Vetítési rend: hétfőn 20 órától kb. 21.30- ig, vasárnap 15 órától kb. 16.30- ig. 17 órától kb. 18.30-ig (ismétlés). Az időpont-megválasztás közvélemény-kutatás után szükség esetén módosulhat a hét más napjaira így az időponttal és szolgáltatással kapcsolatosan bármilyen más észrevételük, véleményük van, írásban juttassák el a Babits Mihály u. 3. szám alatt található „PAV VIDEO” feliratú postaládába. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a program (Képújság, Mozicsatoma) csak az atomerőmű lakótelepén a nagyközösségi antennarendszerbe bekapcsolt lakásokban fogható, anélkül, hogy a meglévő magyar, jugoszláv és a műholdas adások vételi lehetősége megváltozna. G. SZABÓ PÁL Az atomerőművi beépített teljesítőképesség növekedése A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség éves atomerőművi világszemléje szerint az atomerőművek elméleti beépített teljesítőképessége a világon 1987-ben kb. 8%-kal nőtt. Bulgáriában, Csehszlovákiában, az Egyesült Államokban, Franciaországban, Japánban, Kanadában, Magyarországon, Spanyolországban és a Szovjetunióban összesen huszonkét új reaktor került üzembe és ezáltal a világon 417-re emelkedett az üzemben levő atomreaktorok száma. 1987-ben összesen 120 atomerőművi egység volt a beépítés stádiumában, ezek összes EBT-je 101643 MW. Az év folyamán nem vonták vissza egyetlen reaktor építési engedélyét sem. A szemle megállapítja, hogy az atomerőművi fejlődést továbbra is „a nukleáris biztonság jelentőségének fokozatos tudatosodása” befolyásolja, ami a nukleáris energia számára „hosszú távú előnyöket” eredményez majd. (Modern Power Systems, 1989).
