Atomerőmű, 1989 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1989-02-01 / 2. szám

2 PAKSI ATOMERŐMŰ Soproni Rehabilitációs Központ A Lövérek lábánál fekvő sajátos - a környék építészeti stílusához jól illő - az 1940-es években épült építményt kb. 5000 m2 területű ősszelídgesztenyés veszi körül. A közel­ben van kulturális létesítmény és sportközpont is. Pihenni vágyó dolgozóink, egy turnus­ban 9 fő, 1989. február 28-tól igényelhetnek beutalót Sopronba. A társalgóban levő, eredeti formájában pompázó kandalló Az évszázad leghidegebb napja A meteorológia görög eredetű kifeje­zés. Először Arisztotelész használta meg­figyelései leírásakor. A természettudo­mány fontos mellékágává a XVIII. század­ban fejlődött, olyan kiváló tudósoknak kö­szönhetően, mint az orosz M. Lomono­szov, az amerikai B. Franklin és a német A. Humboldt. Több jellegzetes ága alakult Id. Mi most a radiometeorológia egyik műhelyébe kopogtatunk be. (Radiome­teorológia: a radioaktív anyagok légköri teijedésével foglalkozik.) Az atomerőmű bejárata felé közeledve, jobbra találjuk a Központi Meteorológiai Intézet (KMI) paksi meteorológiai észle­lőállomását. Lapos épület, semmi külön­legesség, legfeljebb az udvaron elhelye­zett műszerszekrények jellegzetes formá­ja árulja el, hogy itt mérőállomás van.- Labricz István, az állomás vezetője bevezet munkahelyére. Furcsa hango­kat hallok, de mielőtt, kérdezhetnék, már kapom is a választ. Állandó kapcso­latban állnak az országos központtal, s most is a rádiótelefon felé indul, kis tü­relmet kérve, hogy az óránként szoká­sosjelentését megtegye. Kevés várako­zás után került sorra és számomra ért­hetetlen számkódokat sorolva közü a Pakson 15 óra 45 perckor mért meteo­rológiai adatokat. Száz kód áll rendel­kezésünkre - mondja kérdő arcomat látva - amivel az időjárást jellemző ada­tokat le tudjuk Imi. Ez a kódrendszer nemzetközi. A sarkvidéken dolgozó meteorológusok is ugyanezt a kód­rendszert alkalmazzák. Lassan befeje­ződik a rádió hangoskodása, minden körzet leadja a saját jelentését, amit úgy mint itt, az ország összes észlelőállomá­sán lehet hallani. Milyen időjárási paramétereket mérnek? Széljellemzőket, hőmérsékletet több pontján a légtérnek, légnyomást, talajhőmérsékletet szintén több pon­ton, légnedvességet, csapadékot, zúz­maramennyiséget. Ezen túl az általá­nos szokásos meteorológiai előrejelzé­sekhez szükséges megfigyeléseket rög­zítjük mindennap összegezve. A mért adatokat rádiótelefonon, óránként kö­zöljük a központtal, de van telex beren­dezésünk is, ami a dokumentálást segí­ti. Miért volt szükség az állomás felállítására? Nemzetközi előírások szabályozzák többek közt azt is, hogy milyen kömye­­zetellenőrzést kell végezni atomerő­művek közelében. Mi szorosan kapcso­lódunk az atomerőmű kömyezetellen­­őrző rendszeréhez és nekik szolgálta­tunk meteorológiai adatokat. E mun­kánkat a KMI és a PAV között megkö­tött szerződés szabályozza Az állomá­son dolgozók a KMI alkalmazottai. A mérésekre azért van szükség, mert a nap minden órájában ismernünk kell a környezet légköri viszonyait: a széljá­rást, hőmérsékletet stb., hogy esetleges kibocsátás esetén biztosak lehessünk a kiszóródás helyének pontos előrejelzé­sében. Persze az atomerőmű más egy­ségei is kémek adatot tőlünk, főleg az üzemvitel területéről, ahol a napi hő­­mérsékleti adatok ismerete nagy szere­pet játszik a gazdaságos energia terme­lésében. Mivel ez az állomás itt felépül­hetett, természetesen úgy van felszerel­ve, mint minden országos meteoroló­giai észlelőállomás és így teljes értékű szolgáltatást tudunk nyújtani az orszá­gos előrejelző szolgálatnak. Idekívánkozik a mindenkit na­gyon érdeklő kérdés. Többször halljuk a rádióban, hogy Pakson mérték a leghidegebb, vagy a leg­melegebb hőmérsékletet! Hogy le­hetséges ez? Érdekes jelenség, három feltételját­szik ebben a dologban fő szerepet. A derült égbolt, szélcsend és a száraz ho­mokos talaj a többi tényezővel együtt furcsa dolgokat produkál. Ugyanis ha száraz a homok, - ez a talaj pedig hamar elveszti a nedvességet, - nincs ami tart­sa a hőt. így majdnem az játszódik le, mint a Szaharában. Könnyen keletkez­hetnek szélsőséges hőmérsékleti érté­kek. Pécs és Paks között pld. sokszor ta­pasztalunk 10 fok hőmérsékletkülönb­séget. így fordulhatott elő az elmúlt év­ben, hogy Pakson mértük az évszázad leghidegebb hőmérsékletét: mínusz 30 Celsius-fokot. Fontos szerep jut a méréseknél a meteorológiai toronynak. Igen. A torony fel van szerelve kü­lönféle műszerekkel. így több rétegben mérhetjük a felettünk lévő légtér jel­lemzőit. Például a 20-120 méter között mért hőmérsékleti adatokból: szélse­besség és -irány adatokból, megfelelő számítás után pontosan ismerjük a szel­lőzőkémények körüli légtér dinamiká­ját! Beszéljen magáról: mi a végzett­sége, hogyan került ide? Budapesten az Eötvös Lóránd Tud. Egyetem természettudományi karán folyik szervezett meteorológusképzés. Én is ott végeztem tanulmányaimat. Természetesen előtte észlelőállomá­son dolgoztam, ott szereztem gyakorla­ti tapasztalatot. A paksi észlelő állomás lérehozását 1978-ban kaptam feladatul feletteseimtől. Megbíztak bennem, s 11 éve tart ez a bizalom. Az első időkben, az építkezés idején főleg széladatokkal segítettük az építők munkáját. Ez érthetően azért kellett, hogy a magasban dolgozó daruk, daru­sok biztonságban legyenek. Sajnos nem nagyon értékelték ezt a tevékeny­séget. Az elmúlt években több tucat me­teorológiai laboránst képeztem ki. Sokan azóta jövedelmi okok miatt elhagyták a pályát. Felerősödött a háttérzaj. Beszélgető­­partnerem mozdulatából megértem: kezdődik az újabb adatközlés. Gyors mozdulatok, rutinos, körültekintő mű­szerleolvasás. Az adatok bekerülnek a kódkönyvbe. Miközben hallgatjuk a rádiótelefon jellegzetes hangján megszólaló szám­sorokat, megköszönöm Labricz István­nak a rövid beszélgetést. Az ajtóban még hallom, amint bejelentkezik: 9.50.41X0.1...... Odakinn köd van, a látótávolság 50 méter, a levegő hőmérséklete 1,8 Cel­­sius-fok. No lám, milyen precíz lettem, s eszembejut a hajnali meteorológiai je­lentés. Érdekes! Eddig, amikor a rádió­ban hallgattam, sohasem gondoltam rá: itt egy ember egész éjszaka azon fá­radozik, hogy reggel tudjam: kell-e esernyőt nyitnom, vagy sem? TOPOR BÉLA Csernobil a gazdasági önállóság útján Január elsejétől a csernobili atomerőmű áttért a teljes gazda­sági önelszámolásra. Ez azt jelen­ti, hogy az erőmű normál üzem­ben működik, az emberek pedig naponta hazamennek a személy­zet számára épült új városba, Szlavuticsba. Fizetésemelésre is számíthatnak, amit nem az álta­luk végzett különleges munka in­dokol, hanem az időközben tör­tént munkahelyi bérmegállapítás, ami szerint bizonyos szakképzett­ségű dolgozók fizetése 25 száza­lékkal emelkedik majd. - Közvet­lenül a munkavégzés eredményé­től tesszük függővé az anyagi ösz­tönzést, - mondja M. Umanyec, az erőmű igazgatója - mert ez a tényező befolyásolja az egész lé­tesítmény üzemeltetésének biz­tonságát, illetve közvetlenül hat a kollektív felelősségérzetre. Sokat várunk a gazdasági önelszámolás módszerétől. Többek között ko­moly pénzeszközök felszabadulá­sát szociális fejlesztésre. Szokatlan, furcsa benyomást kelt ma Csernobil. Majdnem fél­­városnyi területen a sokemeletes házak udvarait dróthálóval kerí­tették el, hogy a gépjárművek ne hajthassanak be oda. A kapuk he­lyett átjáróhelyek, a sugárzásmé­rőkkel felszerelt eílenörök számá­ra épített bódéval, ahol ellenőriz­ni kell minden érkező ruházatá­nak radioaktivitását, mert ki tudja, merre jártak napközben azok, akik itt laknak. A városban hatal­mas munka folyt a radioaktivitás megszüntetéséért: csak az utcák­ról és udvarokból 150 ezer köb­méter sugárfertőzött talajt szállí­tottak el. A katasztrófát követő el­ső napoktól kezdve speciális olda­tokkal többször lemosták a kis és nagy házakat egyaránt, de sajnos, nem mindegyiket sikerült teljesen megtisztítani. Hétköznapi értelemben vett normális életről a városban, sőt gyakorlatilag a környező 30 kilo­méteres sugarú zónában, még sok évtizeden keresztül szó sem le­het. Előbb emberek jönnek majd, akik a környezet sugárfertőzöttsé­­gét felszámolják, kísérleteket vé­geznek speciálisan kiválasztott­­növényi kultúrákkal. Végül is a várost megmentik, és Csernobil fennmarad az eljövendő nemze­dékeknek is. Nemzetközi ellenőrzés a rovnói atomerőműben A rovnói atomerőműben (Nyu­gat-Ukrajna) befejezte üzembiz­tonsági kérdésekkel foglalkozó vizsgálatát a Nemzetközi Atom­energia Ügynökség kiküldöttei­nek egy csoportja. Szakembereik között NDK, spanyol, kanadai, szovjet, amerikai, NSZK, francia, finn, jugoszláv, japán szakértők voltak. Megfigyelői minőségben képviseltette magát Bulgária, Észak-Korea, Csehszlovákia. A rovnói atomerőműbe elsőként tették lehetővé, hogy a nukleáris erőművek biztonságtechnikáját ellenőrző szerv vizsgálatot tartson egy szovjet erőműben - nyi­latkozta Ferdinand Franzen, a bizottság vezetője. Ezek a csopor­tok, megalakulásuktól kezdve, hat éve végeznek ellenőrző tevékeny­séget más országok erőműveiben is. A csoport szovjet kormány­­szervek meghívására érkezett ide és mintegy három héten keresztül folytatott nyolc irányba kiterjedő megfigyeléseket, többek között a szervezésre és irányításra, az üze­meltetésre és karbantartásra, a személyzet kiképzésére vonatko­zóan. Különleges figyelmet szen­teltek a katasztrófahelyzetben ér­vényes készenléti szabályterve­zetnek és az ilyenkor esedékes el­hárító eszközök ellenőrzésének. A szakértők figyelmét semmi nem kerülte el, ami a sugárvéde­lemmel kapcsolatos. Vezetőjük megjegyezte, hogy az erőmű sze­mélyzete kellő felelősséget tanú­sít teendői iránt és képzettségük, amely megfelel a szakterületen el­fogadott világszínvonalnak, jó be­nyomást gyakorolt rá.- Egészében elmondhtó, hogy a rovnói atomerőmű üzemviszo­nyai és közvetlen környezetére vonatkozó paraméterei megfelel­nek az előírásnak, - hangsúlyozta Fedinand Franzen. (APN) A csoport dolgozóinak napi munkája mellett mostanában igen túlfeszített munkát kell vé­gezniük. Bizonyos időszakokban ez eddig is így volt: év végi része­sedés számfejtésénél, általános jutalmazások alkalmával, és a gépi feldolgozásra történő adat átadá­sakor. A személyi jövedelemadó év végi elszámolása csak a hetek óta tartó túlmunkával oldható meg. A vállalat dolgozóinak közel egyne­gyede készít önadózást, többsé­güknek a vállalat készíti el az adó­bevallást az APEH felé - mind­kettő határideje március 20-a. Gondot okoz a feldolgozásnál a dolgozók részéről leadott helyte­lenül kitöltött nyilatkozat. (Olvas­hatatlan aláírás, törzsszám hiá­nya). A helyes táplálkozás hasznosan szolgálja az egészséget, segít meg­őrizni a munkaképességet, az életkedvet, lassítja az öregedést. Mit kell tenni ennek érdekében? 1. Minél változatosabban, mi­nél többféle élelmiszerből, külön­böző ételkészítési módok felhasz­nálásával állítsuk össze étrendün­ket. Ne ragaszkodjunk a megszo­kotthoz, ízleljünk meg más étele­ket is, kipróbálás után mondjunk csak véleményt, ne legyenek elő­ítéleteink. A sokszínű, nem gyak­ran ismétlődő ételsorokat tartal­mazó étrend önmagában komoly biztosítékot jelent arra, hogy min­den szükséges tápanyagot meg­kap a szervezetünk. 2. Kevés sóval készítsük az éte­leket, utólag ne sózzunk: a mérsé­kelten sós ízt nagyon gyorsan meg lehet szokni. Különösen kerüljük a sózást gyermekeknél, mert az ekkor kialakult ízlés az egész élet­re kihat. A fogyasztásra kész élel­miszerek közül válasszuk a kevés­bé sózottakat, az ételek ízesítésé­re használjunk fűszereket. 3. Csak étkezések befejező fo-ORVOSI AJÁNLÁSOK Tisztelt Olvasó! Az elmúlt hetekben az Élelmezési Komplex Bizottság, mely különböző, az egészséges táplálkozással foglalkozó kutatóintézeteket foglal magába, táplálkozási ajánláso­kat tett közzé módszertani levél formájában az Orvosi Hetilapban. Fontosságára való tekintettel úgy gondolom, helyes ha ezt a levelet szélesebb körben ismertetjük. DR. ÓTÓS MIKLÓS gásaként, hetenként legfeljebb egyszer, kétszer együnk édessége­ket, süteményeket, soha nem ét­kezések között. Ételeinket egyál­talán ne, legfeljebb nagyon cse­kély mértékben cukrozzuk. Ahol lehet cukor helyett használjunk mézet. Igyunk inkább természe­tes gyümölcs- és zöldséglevet, mintsem italokat, szörpöket. A kávéba, teába - ha egyáltalán szükséges - inkább mesterséges édesítőszert tegyünk. Ne szoktas­suk a gyermekeket az édes íz sze­­retetére. 4. Naponta fogyasszunk mint­egy fél liter tejet és tejterméket (pl. sajtot, túrót, aludttejet, kefirt, joghurtot). A tejtermékek közül a kisebb zsírtartalmúakat vá­lasszuk. 5. Asztalunkra mindig kerüljön barna kenyér köretként, vagy a fo­gás alapjaként inkább a burgo­nyát, párolt zöldésgfélét vá­lasszuk a rizs, esetleg a tészta he­lyett. 6. Naponta négyszer-ötször ét­kezzünk. Egyik étkezés se legyen túlságosan bőséges, vagy nagyon kevés: minél egyenletesebben osszuk el a napi táplálék mennyi­ségét. Együnk nyugodtan, kényel­mes körülményeket teremtve, nem kapkodva. A főtt ételeket el­készítésük után mielőbb tálaljuk, ne tároljuk melegen órákig. Le­gyen meg a napi megszokott étke­zési „menetrendünk”, lehetőleg mindig azonos időpontban együnk. 7. A szomjúságunk legjobban ivóvízzel oltható. Az alkohol a szervezetre káros, a szeszes italok energiafelesleget jelentenek táp­lálkozási szempontból, ezért ke­rülni kell ezeket, gyermekeknél a legkisebb mennyiségben is tilo­sak. 8. A helyes táplálkozás nem je­lenti egyetlen ételnek, élelmiszer­nek a tilalmát sem, azonban cél­szerű egyeseket előnyben részesí­teni, mások fogyasztását csökken­teni. Bőséges fogyasztásra javasolt: elsősorban gyümölcsök, zöldség- és főzelékfélék, zsírszegény tej, tejtermék, hal, továbbá barna ke­nyér, burgonya. Közérdekű közlemény Személyijövedelemadó-kedvezmény a templom építéséhez hozzájárulóknak és közműtársulásban részt vevők számára 1. A személyi jövedelemadóról szóló 1987. évi VI. törvény 17. § (1) bekezdése szerint az adó megállapítása­kor az összjövedelemből levonható a közérdekű kötelezettségvállalásra fordított összeg. Aki tehát a templom építéséhez anyagi eszközzel hozzájárult és ezt bizonyítani tudja megfelelő igazolással, ezt az összeget az adó­zandó jövedelméből levonhatja. 2. A törvény 20. § (1) bek. c) pontja szerint a fizetendő adóból levonható a kifizetett út- és közműfejlesztési hozzájárulás 30 %-a. a) Tanács által történő kivetésre és a társulási formában épített utak esetében a közműfejlesztési hozzájáru­lás befizetéséről szóló igazolást a tanács pénzügyi osztálya adja. b) Szennyvízcsatorna társulási formában történő építéséhez a hozzájárulás igazolását a közös képviselő vég­zi. Paks Városi Tanács Labricz István, az állomás vezetője Csúcsidőben Pillanatkép a bérelszámolási csoportról

Next

/
Oldalképek
Tartalom