Atomerőmű, 1989 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1989-12-01 / 12. szám
XII. ÉVFOLYAM 12. SZÁM 1989. DECEMBER László-Kovács Gyula: MÉRLEG Odakint szinte remeg a decemberi levegő, hideg van. A vízre hártyát von a jég, s a hold ezüst csíkja hidat épít és széles sávban megvilágítja a csemetekert süvölvény fenyőfáit. Nem is hittem, hogy eljön az év utolsó hónapja, minden állni látszott. Az időjárás Mindszentek havában kegyes volt hozzánk. Olyan szellős, meleg napok jártak, hogy akár kora tavasszal is megirigyelhetnénk. Én legalábbis nem emlékszem hasonlóan gyönyörű ibolyamegtartó novemberre. Fellélegzett az ország, hiszen haladékot adott a tél, mintha tudta volna, hogy szüksége van ennek a megsanyargatott kis népnek a kegyelemre. Tudott úgy örülni, mint évtizedekkel ezelőtt soha. Gyertyát gyújtott, s a megemlékezés virágaival hintette be a frissen ácsolt kopjafák tövét, a sírhantokat. Aznap a városban voltam, az emberek kint álltak az utcákon, a tereken, a kapualjakban leálltak beszélgetni, s olykor még egy szégyenlős mosolyra is futotta. Mindenhol krizantémillatot éreztem és a városi könyvtárral szemben egy szép krizantémárus hölgy kínálta virágait. Később megszólaltak a harangok, a megbékélés harangjai. Egymásnak hangosan feleseltek, s az orgonaszót is túlzengte az ének, a hálaadó, az Istennek tetsző. Mintha egy egész nemzet ujjongott volna föl, beleremegtek a lelkek, egészen Advent fölmagasztaló melegéből? Könnyű kávéillat kúszott föl szobámba, óvatosan mentem le a lépcsőn, nehogyßlzavatjak valakit is. Fiam, lányom álmát őriztem, vigyázva arra, hogy arcuk kisimuljon és mindig tiszta ébredésük legyen, s ne nyomja teherként lelkűket a múlt. Odakint a decemberi égen fölragyogtak a karácsonyi csillagok. Ezernyi gombostűfejnyi élet, összefüggéstelen alakzatok, és mégis fizika, a matematika rendje, törvénye tekint le. Ok az én valóságom részei, mert ennek az árva országnak, ennek a szegény népnek, gyermekeimnek világítanak. Útbaigazítanak és elkísérnek a csillagok. (Részlet) Változások a szakszervezeti életben ▲ • • • rr r a m A jovo útja Nem volt hírverése az országos jelentőségű kongresszusnak. A vasasszakszervezet 30. kongresszusát december elején tartotta, erről csak utólag tudósítottak a szakszervezetek központi lapjában is. Nem nehezteltek ezért a résztvevők, tudták, hogy - bár nagy súlyuk van a tömegkommunikációs eszközöknek - a hatékony és eredményes munka kiköveteli majd a nyilvánosságot. A Vas-, Fém- és Villamosenergia-ipari Dolgozók tanácskozásán tiszteletüket tették az ország jelenlegi gazdasági, társadalmi vezetőin kívül a külföldi testvérszervezetek küldöttei is. A kongresszuson a szakszervezel főtitkára értékelte az előző kongresszus óta végzett munkát, és a mozgalom nevében önkritikát is gyakorolt. A 600 ezres tagság figyelmét felhívta arra, hogy „...a vasasok számára ne legyen elfogadható egy etlen olyan hatalmi, politikai tényező sem, amely nem vállalja és nem képviseli kellően az ipari munkásság, a bérből és fizetésből élők áldatlan helyzetének megváltoztatását” Az 542 küldött 4 pontos állásfoglalást - mely inkább volt követelés - juttatott el Németh Miklós miniszterelnöknek. A kongresszuson a régi szervezeti felállás nem bizonyult időtállónak, a küldöttek - éles viták után - megalakították a Vas-, Fém- és Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségét, elfogadták az alapszabályát, s a kongresszus határozatát, amely meghatározza a szövetség elkövetkező évekbeli munkáját. A központi vezetőséget felváltotta a szövetségi tanács, amely önálló testületként, az elnökséggel együttműködve dolgozik. A korábbi titkári rendszert egy íjj, rugalmasabb vezetési forma garantálja: egy elnök és két alelnök megválasztásával. Kiss Mihály (képünk) a vállalat szakszervezeti bizottságának szervező titkára, mint a szövetségi tanács tagja, küldöttként vett részt a kongresszuson, erről beszélgettünk.- Ez a kongresszus egy volt a sok közül?- Egyáltalán nem. Az alapszabály és határozattervezet elkészítését hosszas előkészítő munka előzte meg. Több hónapja dolgozunk rajta. A tárgyalások közben egyéb fontos kérdések is a felszínre kerültek pl. a megváltozott társadalmi, gazdasági helyzetben milyen legyen szakszervezetünk működési mechanizmusa. A kongresszus első napján lehetett érezni több felszólalásban a régi beidegződést, a sematizmust, de - nem kis büszkeséggel mondom hogy - az ügyrendi módosító javaslatunk elfogadásának hatására, amit vállalatunk és a Gagarin hőerőmű szb-titkára tett, életszerűbb és hatékonyabb lett a tanácskozás.- Mit tartalmazott a javaslat?- Formai és tartalmi változásokat. Fontos volt, többek között felhívni a résztvevőknek a figyelmét arra, hogy csak a szakszervezeti mozgalom kérdéseivel foglalkozzanak és ne vállalják át azokat a feladatokat, amelyek nem tartoznak a szakszervezet hatáskörébe és sem eszközük sem lehetőségük nincs azok megoldására.- Milyen javaslata volt a tagozatnak?- Fontos volt körvonalazni, hogy mit akar a villamos tagozat? A szakszervezeti feladatokat űj alapokra kell helyezni, az alapszervezeteknek nagyobb önállóságot kell biztosítani, ne legyen irányító apparátus, központi vezetőség, hogy csak a leglényegesebbet mondjam.- Milyen többletmunkát jelent a szövetségi tanács tagsága?- A tanácsban túlnyomórész - kb. 80%-ban - új arcokat látunk. A villamos tagozatból 10 fő tagja a tanácsnak. Havonta, vagy negyedévente találkozunk majd, tanácskozunk, kialakítjuk közös álláspontunkat. Úgy gondoljuk, hogy nemcsak egyes vállalatok, üzemek szakszervezeti dolgozóinak réteg problémáival, hanem az ossz. szakszervezeti dolgozókat érintő kérdések megoldásával foglalkozunk majd. Első hallásra ez talán furcsának hangzik. Az új bérszabályozási rendszer kialakítása... a béralku, a sztrájkalap, a szociális védőháló létrehozása... mind, mind olyan széles körű, általánosan kiélezett feladat, amelynek megoldása túl lép vállalatunk keretein. Megoldásukhoz meg kell nyerni szakszervezeti tagságunkat. Mi a klasszikus értelemben vett vasas egységet akaijuk megteremteni. ZS Megnyílt Bátaapátiban a kihelyezett tájékoztatási iroda December 6-án a községi elöljáró - Krachun Szilárd megnyitotta az elöljáróság épületében kialakított tájékoztatási irodánkat. A barátságos környezetben a hivatalos aktus utáni beszélgetés során a helyi lakosok közül többen elmondták, miért is támogatják a közelükben tervezett radioaktív hulladéktároló megépítését. A már régebben ismert érvek (elfogadják az MTA elnökségének szakmai minősítését, a beruházáshoz kapcsolódva vállalkozási, fejlesztési lehetőségeket látnak) mellett egy újat is hallottam. Ez valahogy úgy szólt, hogy az iroda kialakításával összefüggő munkák során közelről is megismerhették Erdei Lajost és Bagdy Lászlót, akiket szimpatikus embereknek találtak. Ez a személyes benyomás („lakva ismerni meg a másikat”) hitelesebbé tette az általuk elmondott szakmai érveket is. Bátaapátiban a novemberi népszavazással egy időben arról is megkérdezték a lakosokat, akarnak-e önálló községgé válni (jelenleg Mőcsénnyel közös tanácsuk van). A falu lakossága 98°/oban az önállósulás mellett döntött. Egyik nagy céljuk az általános iskola alsó tagozatának újbóli helyi oktatása. Régebben működött iskola a községben, de a körzetesítés következtében elsorvadt. A régi iskolaépület rendelkezésre áll, a községben élő pedagógus házaspár a napközit is elláthatná, csupán a felső jóváhagyás, ill. az iskolaépület felújítása szükséges. Az óvoda nemrég kibővített konyhája az étkeztetést tudná biztosítani. Remélem, találunk módot az iskola felújításában való közreműködésre. A tájékoztatási iroda minden kedden és pénteken 14-19 óra között lesz nyitva, ezalatt az idő alatt mindig ott lesz egy PA V-os szakember, aki magyarázni tudja az elhangzott információs anyagokat, ill. válaszol a kérdésekre. Időnként külső szakértőkkel is tervezünk beszélgetéseket. A hivatalos időn kívül is használhatják a helyi lakosok a szépen berendezett helyiséget, pl. ifjúsági klub céljaira. RÓSA GÉZA Kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánunk minden kedves olvasónknak! PERÉMI FERENC felvételei
