Atomerőmű, 1989 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1989-12-01 / 12. szám

XII. ÉVFOLYAM 12. SZÁM 1989. DECEMBER László-Kovács Gyula: MÉRLEG Odakint szinte remeg a decemberi levegő, hideg van. A vízre hártyát von a jég, s a hold ezüst csíkja hidat épít és széles sávban megvilágítja a csemetekert süvölvény fenyőfáit. Nem is hittem, hogy eljön az év utolsó hónapja, minden állni látszott. Az időjárás Mindszentek havában kegyes volt hozzánk. Olyan szellős, meleg napok jártak, hogy akár kora tavasszal is megirigyelhetnénk. Én legalábbis nem emlékszem hasonlóan gyö­nyörű ibolyamegtartó novemberre. Fellélegzett az ország, hiszen haladékot adott a tél, mintha tudta volna, hogy szüksége van en­nek a megsanyargatott kis népnek a kegyelemre. Tudott úgy örül­ni, mint évtizedekkel ezelőtt soha. Gyertyát gyújtott, s a megemlé­kezés virágaival hintette be a frissen ácsolt kopjafák tövét, a sír­hantokat. Aznap a városban voltam, az emberek kint álltak az utcákon, a tereken, a kapualjakban leálltak beszélgetni, s olykor még egy szégyenlős mosolyra is futotta. Mindenhol krizantémillatot érez­tem és a városi könyvtárral szemben egy szép krizantémárus hölgy kínálta virágait. Később megszólaltak a harangok, a megbékélés harangjai. Egymásnak hangosan feleseltek, s az orgonaszót is túlzengte az ének, a hálaadó, az Istennek tetsző. Mintha egy egész nemzet uj­jongott volna föl, beleremegtek a lelkek, egészen Advent fölma­gasztaló melegéből? Könnyű kávéillat kúszott föl szobámba, óvatosan mentem le a lépcsőn, nehogyßlzavatjak valakit is. Fiam, lányom álmát őriz­tem, vigyázva arra, hogy arcuk kisimuljon és mindig tiszta ébredé­sük legyen, s ne nyomja teherként lelkűket a múlt. Odakint a decemberi égen fölragyogtak a karácsonyi csillagok. Ezernyi gombostűfejnyi élet, összefüggéstelen alakzatok, és mégis fizika, a matematika rendje, törvénye tekint le. Ok az én valósá­gom részei, mert ennek az árva országnak, ennek a szegény nép­nek, gyermekeimnek világítanak. Útbaigazítanak és elkísérnek a csillagok. (Részlet) Változások a szakszervezeti életben ▲ • • • rr r a m A jovo útja Nem volt hírverése az országos jelentőségű kongresszusnak. A va­sasszakszervezet 30. kongresszusát december elején tartotta, erről csak utólag tudósítottak a szakszerveze­tek központi lapjában is. Nem ne­hezteltek ezért a résztvevők, tudták, hogy - bár nagy súlyuk van a tö­megkommunikációs eszközöknek - a hatékony és eredményes munka kiköveteli majd a nyilvánosságot. A Vas-, Fém- és Villamosener­­gia-ipari Dolgozók tanácskozásán tiszteletüket tették az ország jelen­legi gazdasági, társadalmi vezetőin kívül a külföldi testvérszervezetek küldöttei is. A kongresszuson a szakszervezel főtitkára értékelte az előző kong­resszus óta végzett munkát, és a mozgalom nevében önkritikát is gyakorolt. A 600 ezres tagság fi­gyelmét felhívta arra, hogy „...a va­sasok számára ne legyen elfogad­ható egy etlen olyan hatalmi, politi­kai tényező sem, amely nem vállal­ja és nem képviseli kellően az ipari munkásság, a bérből és fizetésből élők áldatlan helyzetének megvál­toztatását” Az 542 küldött 4 pontos állásfog­lalást - mely inkább volt követelés - juttatott el Németh Miklós mi­niszterelnöknek. A kongresszuson a régi szerveze­ti felállás nem bizonyult időtálló­nak, a küldöttek - éles viták után - megalakították a Vas-, Fém- és Vil­­lamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségét, elfo­gadták az alapszabályát, s a kong­resszus határozatát, amely megha­tározza a szövetség elkövetkező évekbeli munkáját. A központi vezetőséget felváltot­ta a szövetségi tanács, amely önálló testületként, az elnökséggel együttműködve dolgozik. A korábbi titkári rendszert egy íjj, rugalma­sabb vezetési forma garantálja: egy elnök és két alelnök megválasztá­sával. Kiss Mihály (képünk) a vállalat szakszervezeti bizottságának szervező titkára, mint a szövetségi tanács tagja, küldöttként vett részt a kongresszuson, erről beszélget­tünk.- Ez a kongresszus egy volt a sok közül?- Egyáltalán nem. Az alapsza­bály és határozattervezet elkészí­tését hosszas előkészítő munka előzte meg. Több hónapja dolgo­zunk rajta. A tárgyalások közben egyéb fontos kérdések is a felszín­re kerültek pl. a megváltozott tár­sadalmi, gazdasági helyzetben milyen legyen szakszervezetünk működési mechanizmusa. A kongresszus első napján le­hetett érezni több felszólalásban a régi beidegződést, a sematizmust, de - nem kis büszkeséggel mon­dom hogy - az ügyrendi módosító javaslatunk elfogadásának hatásá­ra, amit vállalatunk és a Gagarin hőerőmű szb-titkára tett, életsze­rűbb és hatékonyabb lett a tanács­kozás.- Mit tartalmazott a javaslat?- Formai és tartalmi változáso­kat. Fontos volt, többek között felhívni a résztvevőknek a figyel­mét arra, hogy csak a szakszerve­zeti mozgalom kérdéseivel foglal­kozzanak és ne vállalják át azokat a feladatokat, amelyek nem tar­toznak a szakszervezet hatásköré­be és sem eszközük sem lehetősé­gük nincs azok megoldására.- Milyen javaslata volt a tago­zatnak?- Fontos volt körvonalazni, hogy mit akar a villamos tagozat? A szakszervezeti feladatokat űj alapokra kell helyezni, az alap­szervezeteknek nagyobb önálló­ságot kell biztosítani, ne legyen irányító apparátus, központi veze­tőség, hogy csak a leglényegeseb­bet mondjam.- Milyen többletmunkát jelent a szövetségi tanács tagsága?- A tanácsban túlnyomórész - kb. 80%-ban - új arcokat látunk. A villamos tagozatból 10 fő tagja a tanácsnak. Havonta, vagy negyed­évente találkozunk majd, tanács­kozunk, kialakítjuk közös állás­pontunkat. Úgy gondoljuk, hogy nemcsak egyes vállalatok, üze­mek szakszervezeti dolgozóinak réteg problémáival, hanem az ossz. szakszervezeti dolgozókat érintő kérdések megoldásával foglalkozunk majd. Első hallásra ez talán furcsának hangzik. Az új bérszabályozási rendszer kialakítása... a béralku, a sztrájkalap, a szociális védőháló létrehozása... mind, mind olyan széles körű, általánosan kiélezett feladat, amelynek megoldása túl lép vállalatunk keretein. Megoldásukhoz meg kell nyer­ni szakszervezeti tagságunkat. Mi a klasszikus értelemben vett vasas egységet akaijuk megteremteni. ZS Megnyílt Bátaapátiban a kihelyezett tájékoztatási iroda December 6-án a községi elöl­járó - Krachun Szilárd megnyitot­ta az elöljáróság épületében kiala­kított tájékoztatási irodánkat. A barátságos környezetben a hivatalos aktus utáni beszélgetés során a helyi lakosok közül töb­ben elmondták, miért is támogat­ják a közelükben tervezett ra­dioaktív hulladéktároló megépí­tését. A már régebben ismert ér­vek (elfogadják az MTA elnöksé­gének szakmai minősítését, a be­ruházáshoz kapcsolódva vállalko­zási, fejlesztési lehetőségeket lát­nak) mellett egy újat is hallottam. Ez valahogy úgy szólt, hogy az iroda kialakításával összefüggő munkák során közelről is megis­merhették Erdei Lajost és Bagdy Lászlót, akiket szimpatikus embe­reknek találtak. Ez a személyes benyomás („lakva ismerni meg a másikat”) hitelesebbé tette az ál­taluk elmondott szakmai érveket is. Bátaapátiban a novemberi nép­szavazással egy időben arról is megkérdezték a lakosokat, akar­nak-e önálló községgé válni (je­lenleg Mőcsénnyel közös taná­csuk van). A falu lakossága 98°/o­ban az önállósulás mellett dön­tött. Egyik nagy céljuk az általá­nos iskola alsó tagozatának újbóli helyi oktatása. Régebben műkö­dött iskola a községben, de a kör­zetesítés következtében elsor­vadt. A régi iskolaépület rendelke­zésre áll, a községben élő pedagó­gus házaspár a napközit is ellát­hatná, csupán a felső jóváhagyás, ill. az iskolaépület felújítása szük­séges. Az óvoda nemrég kibőví­tett konyhája az étkeztetést tudná biztosítani. Remélem, találunk módot az iskola felújításában való közre­működésre. A tájékoztatási iroda minden kedden és pénteken 14-19 óra kö­zött lesz nyitva, ezalatt az idő alatt mindig ott lesz egy PA V-os szakem­ber, aki magyarázni tudja az el­hangzott információs anyagokat, ill. válaszol a kérdésekre. Időnként külső szakértőkkel is tervezünk beszélgetéseket. A hi­vatalos időn kívül is használhatják a helyi lakosok a szépen berende­zett helyiséget, pl. ifjúsági klub céljaira. RÓSA GÉZA Kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánunk minden kedves olvasónknak! PERÉMI FERENC felvételei

Next

/
Oldalképek
Tartalom