Atomerőmű, 1989 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1989-09-01 / 9. szám

XII. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 1989. SZEPTEMBER Kongresszus előtt Nagy várakozás előzi meg az október 6- ra hirdetett országos pártkongresszust, melyen a paksi városi pb irányítása alá tar­tozó területről három fő vehet részt. A város küldötte Faller Dezső az MSZMP Paks Városi Bizottságának első titkára, a város környékén élő párttagoké dr. Simon János, a madocsai tanács elnö­ke lett. Az atomerőmű küldötti mandátumáért három jelölt versengett. Lukács Zoltán a forgógép karbantartási osztály vezetője 144. Kiss Mihály a vszb titkárhelyettese 74 és Bálint Ferenc karbantartó lakatos 48 szavazatot kapott. Az atomerőmű kongresszusi küldötte Lukács Zoltán.- Választási beszédét - melyet a válla­lat területén tartott - kevesen ismerik. Né­hány gondolatot kiemelne ebből? - kérde­zem Lukács Zoltánt. A küldöttjelöltséget nem kevés belső vívódás után vállaltam. Bi­zonytalanságomban közrejátszott a szinte áttekinthetetlenül bonyo­lult politikai helyzet, az MSZMP súlyos válsága, valamint a közéle­ti-politikai tapasztalatlanságom, saját korlátáim tudata. Elhatáro­zásomban döntő volt a politikai felfogásomból következő aktív közreműködés szükséglete, to­vábbá támogatóim bizalma, erő­teljes biztatása. Meggyőződésem, hogy az MSZMP progresszív erői tár­sadalmi-gazdasági életünk megúju­lásában meghatározó szerepet tölt­hetnek be. Ehhez elengedhetetlenül szükséges a párt megújítása. Ez a megújulás radikális változást je­lent abból a szempontból, hogy a párt célja nem a hatalom minden áron való birtoklása, egy dogmati­kus, eltorzított eszmerendszer ki­szolgálása, s egyszersmind a hata­lom érdekében történő felhaszná­lása. Tapasztalataim szerint a párttagság döntő többsége jó szándékú, becsületes, a közössé­gért és saját boldogulásáért hittel alkotó, keményen dolgozó em­ber. Rajtuk számonkénti a múlt hibáit, s ezek jelenbéli következ­ményeit oktalan és nem egyenes dolog. Ezek az emberek nem ala­nyai, hanem tárgyai és eszközei voltak egy válságba vezető hatal­mi politikának. Olyan társadalmat kell létrehozni, amelyben valódi érték és cél az ember önmaga, teljes sza­badságában. Ennek kell megte­remteni az anyagi bázisát, hogy a választás szabadságát ne korlátoz­zák nyomorúságos lehetőségek. Ezen célok elérésének aktuális, legsürgetőbb feladata a gazdaság normális működését, fejlődését akadályozó hatalmi korlátok le­bontása. A politikai rendszer meg­változtatása nem lehet öncél; a hata­lom megosztása és új módon való gyakorlása a gazdaság talpra állítá­sa érdekében kell, hogy megvalósul­jon. Csak a gazdasági konszolidá­ció nyomán létrejövő anyagi bázis birtokában lehetséges a társadal­mi viszonyokat továbbfejleszteni. Ez várhatóan hosszú folyamat, amelyben külső és belső feszült­ségekkel egyaránt számolni kell. Éppen ezért biztosítani kell az egyének alapvető szükségleteinek kielégítését a társadalmi válság legmélyebb pontján is. A kialaku­ló politikai és gazdasági rendszer­ben olyan hatalmi struktúrát kell létrehozni, amely felépítéséből, működéséből következően ön­maga akadályozza meg a hatalom totális kisajátítását és az ezzel való visszaélés lehetőségét. A megúju­ló párt a kialakuló nemzeti politi­kai struktúra részeként, remé­nyeink szerint jelentős támoga­tottság birtokában, annak arányá­ban részesülve a hatalomból, a felvázolt globális célok megvaló­sításáért tevékenykedik.- Az, hogy Ön lett a kongresszusi küldött milyen többlet munkát jelen­tett eddig? A helyi küldöttválasztásokat követően megalakult a Tolna me­gyei küldöttcsoport, amelyben külön megbízást is kaptam. így a helyi feladatokon túlmenően a megyei küldöttcsoport szóvivője­­ként segítenem kell a kongresszus egyik előkészítő bizottságának munkáját. Mivel a kongresszus elé teijesztendő vitaanyagokat csak a tagsággal való többszöri megbeszélést, egyeztetést köve­tően zárja le az előkészítő bizott­ság, nagyon sok a tennivalónk. A kongresszus kezdetéig tíz-tizenöt alkalommal kell utaznom, többek között Budapestre, Pécsre, Szek­­szárdra, Dombóvárra, Tamásiba. Amit nem tudok munkaidő után elvégezni, arra a megmaradt sza­badságomat használom fel.- A politikai áramlatba került, ta­lán a színfalak mögé is bepillantha­tott mi a véleménye, milyen esélyei vannak a választások megnyerésében a kommunista pártnak? A választási esélyek ma rendkí­vül nehezen ítélhetők meg. Az MSZMP kongresszusa után való­színűleg tisztább lesz a helyzet. Az esélyek latolgatását megha­gyom a szakembereknek és a sze­rencsejátékosoknak.- A mai poütikai „arénában", ami­kor az MSZMP tekintélye úgy áll ..„ ahogy , milyen instrukciót kaphatnak a küldöttek választóiktól? A választók nézeteinek megis­merése rendkívül fontos. A politi­kailag aktív tagság véleményével eddig is sokat segített, vélemé­nyem kialakításában, formálásá­ban és megerősítésében szerepük meghatározó volt. Ugyanakkor a megtépázott hit, bizalom a párttagság nagy részét megbénította, passzívvá tette.- Ma több száz embernek az a leg­fontosabb. hogy politizálhasson, vi­tatkozhasson, szerepeljen az ország nyilvánossága előtt. Kiválasztód­nak-e a vezetésre alkalmas és tehet­séges személyek és milyen politikai arculattal? Az erőteljesen aktivizálódott politikai élet egyre több embert késztet közéleti szereplésre. A po­litikai nézetek, a személyes ambí­ciók és az egyének politikai tehet­sége nagyon tarka képet mutat­nak. Egy egészséges verseny fel­tétlenül elősegíti a tehetségek ter­mészetes kiválasztódását. Feltétle­nül bizakodó vagyok. Tiszta, demok­ratikus választásokban, majd az azt követő megmérettetésben csak az eredmények minősíthetnek, -is -S aj tótáj ékoztatóról 1989. szeptember 1-jétől Tájé­koztatási Iroda létesült a Paksi Atomerőmű Vállalatnál Rósa Géza vezetésével. Az iroda szeptember 13-án saj­tótájékoztató szervezésével „de­bütált”. A sajtótájékoztató témája a nemrégiben elkészült atomerő­­művi bővítés beruházási javaslata és környezeti hatásvizsgálata főbb megállapításának ismertetése volt. A „premier” biztató. A jelenlé­vő újságírók két rövid írásos anya­got kaptak a meghívóval egy idő­ben, amit kiegészített Márton Já­nos beruházási igazgató és Dr. Rónaky József nukleáris főmér­nök szóbeli tájékoztatója. Mind­ketten egy alaperőmű megépíté­sének szükségességét, ezen belül pedig az atomenergiával üzemelő erőmű előnyeit, biztonságát, kör­nyezetbarát voltát, a beruházás és működtetés fajlagos költségeinek alakulását mutatták be számok, tények, nemzetközi összehasonlí­tó adatok ismertetésével. Az újságírók szakirányú kérdé­sei a közvéleményben is jelen lé­vő érdeklődést tükröztek: miért 1000 MW-os blokkokban gondol­kodunk, miért nem kisebb telje­­sítményűekben? Mennyire köte­lezte el magát hazánk a Szovjet­uniónak abban, hogy a két 1000 MW-os blokkot tőlük vásároljuk? Biztosított-e hosszú távra az erőmű üzemanyag-ellátottsága? Milyen környezeti hatások erő­södnek fel a bővítés megvalósulá­sa esetén? ... stb. Márton János, Rónaky József, Bajsz József, Bérei Károly vála­szait a jelenlévő újságírók elfo­gadták. A sajtótájékoztatóról a PAV Vi­deostúdiója felvételt készített, amely az érdeklődők rendelkezé­sére áll.- dé -A második következik Szeptember 13-án az éppen szolgálatban lévő Kardos Imre blokkügyeletest kérdez­tem a II. blokk állapotáról.- A blokk az ötödik kampá­nya vége felé közeledik. 304 effektiv napra elegendő üzemanyagtöltet van a reak­torban, eddig 290 effektiv na­pot üzemelt. Még két hétre elegendő reaktivitás-tartaléka van, s ha ezen túl is szeret­nénk üzemeltetni, be kell avatkoznunk a rendszerálla­potba. Ennek több lehetősége van, az elmúlt héten az egyik biztonságos módszert alkal­maztuk; a szekunderköri gőz­-gsxgll 3QDQ □□0Q0Q QCJQq 3-oq mnn Kardos Imre a vezénylőpultnál £ZZ3 Süglincz Gábor reaktor operátor, a zóna pillanatnyi állapotát ellenőrzi a monitoron. Ebben a pillanatban a 14-37 koordinátájú legleterhel­­tebb kazetta hőteljesítménye 5,19 MW, dT-je 42,03 °C nyomást csökkentettük 1 bár­ral. A reaktor üzemét így kb. egy héttel sikerült meg­hosszabbítanunk.- A mai napon 10 órakor a II. blokk főbb jellemzői közül néhány adat: a reaktor neut­ronteljesítménye 95,4%, hő­teljesítménye 1363,29 MW, a vízfelmelegedés értéke; zóna dT 30,76° C, reaktorba belépő víz átlaghőmérséklete 263,4 0 C villamosteljesítménye 456 MW.- A blokk nagyjavítására - várhatóan - szeptember végé­től kerül sor. (Sz) Fotók: Ódorné Botka Katalin Tudósok találkozója Augusztus utolsó hetében - immár második alkalommal - ta­lálkoztak szervezetten a külföldre szakadt és a hazánkban maradt magyar műszaki szakemberek és természettudósok. A konferencia megnyitója a Magyarok Világszövetsége szék­házában volt Budapesten. A ren­dezvény elnöke sajtótájékoztatón kiemelte, hogy nagyon fontos az országhatáron kívüli és belüli ma­gyar szakértelmiség kapcsolata, s segítheti a külföldön élő magya­rok hozzájárulását az ország fejlő­déséhez. 16 országból 340-en jelezték részvételüket. Külföldről legtöb­ben - 44-en - az Egyesült Álla­mokból érkeztek. A programfüzet témagazdag volt. Külön hang­súlyt kapott az alapkutatási ered­mények és a fejlesztési-üzemszer­vezési tapasztalatok cseréje. Szá­mos ismert név is szerepelt az előadók között. Az amerikai Ger­gely Péter a földrengés elleni vé­dekezésről, az ausztráliai Kelly András az útvonalhálózat-terve­zés tájilleszkedési problémáiról adott elő. Neumann János öccse az Ame­rikában élő Nicholas von Neu­mann matematikus bátyja filozó­fia hagyatékáról beszélt, a nagy nyelvújító Svédországból érkező dédunokája Ferenc de Kazinczy az európai szabványosításról. Környezetvédelemről beszélt Szöllösi Gyula Jugoszláviából. Előadás hangzott el, hogy milyen lehetőségük lesz a magyar tudó­soknak Nobel-díjban részesülni a jövő században. Gazdasági és nemzetiségi problémákat tükröz vissza a csehszlovákiai magyar értelmi­ség: az ösztönös hovatartozástól a funkcionális kapcsolatok felé, és a Kárpátalja lakosságának vitamin­ellátottsága című előadás. Teller Ede világhírű tudós idős korára hivatkozással nem tudott részt venni a tanácskozáson. A konferencia résztvevői több egye­temen és vállalatnál tettek látoga­tást, így vállalatunknál is voltak. A mintegy harminctagú cso­port tagjai között az NSZK-ban, az Egyesült Államokban és Csehszlovákiában élő magyar származású tudósok is ellátogat­tak Paksra. A vendégek tájékoztatást kap­tak az erőmű építéséről, működé­séről filmvetítésen keresztül és élőszóban. Erőművünk vezető beosztású szakemberei válaszol­tak a sok felvetett kérdésre. A szimulátorközpont, a sze­kunderkor - turbinagépház, blokkvezénylő, - az erőmű parko­sítása jó benyomást tett a látoga­tókra. Lukács Zoltán az irodaépület földszinti tanácstermében tartott jelölőgyülésen ismerteti programját Vendégek a szimulátorközpontban

Next

/
Oldalképek
Tartalom