Atomerőmű, 1989 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1989-08-01 / 8. szám

PAKSI ATOMERŐMŰ 3 A környezetvédelemről 1989. július 31. és augusztus 6. között Sopronban, az Erdészeti és Faipari Egyetemen rendezték meg a Környezetvédelmi Nyári Egyetem ez évi kurzusát. Az egy­hetes előadás- és vitasorozaton a hazai szakembereken, a különbö­ző környezetvédelmi mozgalmak képviselőin kivül részt vettek az osztrák és a nyugatnémet „zöld” pártok küldöttei is. A Paksi Atom­erőműtől - az egyetlen vállalattól, amely képviseltette magát - Lőrik Péter és Germán Endre vettünk részt a tanácskozáson. A konferencián a hazai „alter­natív” környezetvédelmi mozgal­mak is beszámoltak tevékenysé­gükről. Ennek során távolról sem hallgatták el problémáikat, nehéz­ségeiket, s a bírálatból bőven kiju­tott a hivatalos szerveknek, nem utolsósorban a Környezetvédel­mi és Vízgazdálkodási Miniszté­riumnak is. A bírálatok többségé­nek jogosságát a minisztérium képviselője elismerte, a hatékony lépések megtételéhez azonban - és ebben a hazai résztvevők egyet­értettek - meg kell várni a soron következő parlamenti választást, és az annak nyomán kialakuló új intézményeket. A viták során szembetűnő volt egyes alternatív mozgalmak tag­jainak eleve opponáló, „mindent ellenző” magatartása. Emögött nem ritkán a szakmai ismeretek hiányát lehetett felfedezni, s azt, hogy a különböző, a környezetet más-más módon és mértékben veszélyeztető tevékenységeket egy közös kalapba igyekeztek be­leszorítani. Erre a magatartás-for­mára is reflektált - általános elis­merést aratva - dr. Papp Sándor, a Veszprémi Vegyipari Egyetem rektorhelyettese, aki kifejtette. hogy a csak elutasításon alapuló hozzáállást át kell alakítani egy, a környezettel okosan gazdálkodó szemléletté, amely a környezet és az emberi tevékenység összhangját te­remti meg. Nagy vita bontakozott ki a mé­rési eredmények nyilvánosságra hozatalát illetően. A nyilvános­ságra hozatal szükségességével gyakorlatilag mindenki egyetér­tett. A szakemberek azonban fo­kozottan hangsúlyozták a nyers eredmények értelmezésének fon­tosságát, az összefüggések, követ­keztetések feltárását is. Ezt - a sokszor a szakemberek számára sem könnyű, s olykor ellentmon­dásoktól sem mentes munkát - nem lehet, nem szabad a laikus érdeklődőre bízni. A tájékoztatás teljeskörűségén és objektivitásán túlmenően szükséges a „tájékoz­tatott”, a közvélemény kellő befo­gadókészsége is. Sajnos, Magyar­­országon mindkét területen ko­moly hiányosságaink vannak. A viták során fel-felmerűltek az atomenergetikával kapcsolatos környezetvédelmi kérdések is. Ezekre részben a helyszínen igye­keztünk választ adni., részben atomerőművi látogatás lehetőségét ajánlottuk fel az érdeklődőknek. A konferencia ráirányította a figyel­met arra is, hogy a közvélemény rokonszenve elnyerésének hatha­tós eszköze, ha a tájékoztatással elébe megyünk az akárcsak ké­sőbb felmerülő problémáknak. Továbbá, ha a tájékozódással kapcsolatos igényeket színvonala­san, megbízhatóan kielégítjük. GERMÁN ENDRE LŐRIK PÉTER AUGUSZTUS (lat): az év nyol­cadik hónapja, 31 napos. Augusztus római császárról ne­vezték el. Régi magyar neve: Kis­asszony hava. „ Vasfüggöny’ jeligére. Olvasom, hogy Trendcontroll Kft. néven, egy budapesti köz­pontú társaság emléktárgyakat ké­szít a nyugati határon lebontott jelzőrendszer darabjaiból. Azt tervezik, hogy október 1-ig mint­egy félmillió „szabadság-rózsá­val” és más emléktárgyakkal je­lentkeznek az amerikai piacon. Hát az ötlet kissé furcsa, de megnyugodtam, hogy nem kelet­re viszik a kerítést mégse. Persze „ott” megint rosszabbul járnak. Vagy megszimatolták az amerikai üzletet azért kezdték el visszabontani? Nem lesz ebből a piacon konkurenciaharc? Mindenesetre elgondolkodtam a dolgon, s többek között nem jöt­tem rá arra sem, hogy mit fognak készíteni a megosztott európai fő­város tégláiból? És mikor? Nekünk idehaza viszont el kel­lene dönteni már végre, hol hú­zódjon a „határ”. Nehogy külön­féle kft-k, pár dolláros souvenir­ként eladogassák, ami a függö­nyön innen található! Különben felhívnám a figyel­müket Krúdy álmoskönyvére. A „kerítés” címszó alatt ez található: „Utas embernek sohasem jó. Pö­­rösnek: elítéltetés. Kereskedő­nek: Üzleti veszteség.”- T -CÉL: a vállalat minőségbiztosítási * munkájának segítése „A KAIG-on Minőségbiztosítási TEAM alakult” - olvasom a tájé­koztatót Mi a célja, feladata e csoportnak - kérdezzük BACS JUDIT üzem­biztonsági mérnököt aki egyben a Minőségbiztosítási TEAM vezetője is.- A minőségbiztosítási követel­mények a PAV minőségbiztosítási politikájának megfelelően az Ál­talános Minőségbiztosítási Sza­bályzat a Karbantartási Minőség­­biztosítási Szabályzat az Üzemel­tetési Minőségbiztosítási Szabály­zat és az Oktatási Szabályzat előírá­saiban fogalmazódnak meg. Az atomerőmű technológiai rendszereinek, berendezéseinek megbízhatósága és hatékonyságá­nak biztosítása nagymértékben függ a karbantartási munkák szak­szerű, minden minőségi követel­ményt kielégítő elvégzésén. A karbantartási munkák végzé­sét a minőségbiztosítási követel­ménnyel összhangban lévő admi­nisztratív eljárásrendek szabályoz­zák, melyek a karbantartás egészét átfogják a tervezéstől az előkészíté­sen, a végrehajtáson át az értékelé­sig és elemzésig. Ez a program igazgatói utasítás­ként lépett hatályba 1988. augusz­tus 1-jén. A program megvalósításának se­gítésére, ellenőrzésére osztályon­ként 1 fő műszaki szakember van kijelölve, aki egyben a KÁIG Minő­ségbiztosítási TEAM tagja. A Minőségbiztosítási TEAM tagjai: AÁFO anyagosztály: Köké­­nyessy Béla minőségellenőr. Szállítási osztály: Hanoi Ferenc művezető. Építészeti osztály: Zeleznik Sán­dor főtechnológus. Gyártóosztály: Kulbert István élők. technikus. Szerkesztési csoport: Tallósy Já­­nosné szerkesztő mérnök. Reaktor karb. osztály: Szabó Jó­zsef technológus. Armatúra karb. osztály: Németh Gábor élők. mérnök. Műszaki élők. osztály: Eigner László élők. mérnök. Forgógép karb. osztály: Keszthe­lyi Gábor élők. technikus. Koordinációs főosztály: Szabó Pál élők. technikus. Ez irányú munkájukat főmérnö­ki megbízás alapján látják el. A ta­goknak van egy rögzített éves mun­kaprogramja A végzett vizsgálatok­ról a karbantartási igazgató részére állítják össze jelentésüket. Ezenkívül az igazgató vagy a fő­mérnök külön megbízást adhat egy-egy téma alapos vizsgálatára Legfontosabbnak azonban azt a lehetőséget tartom a programból, hogy az igazgatóság minden dolgo­zójának megadja a lehetőséget, hogy a tudomására jutott, általa ta­pasztalt minőségrontó tényezőket, egy erre a célra készült formanyom­tatványon - névvel vagy név nélkül - eljuttassa hozzánk. A beérkezett formanyomtatványokat nyilvántar­tásba vesszük, a főmérnök által kije­lölt szakemberek bevonásával ki­vizsgáljuk és intézkedéseket te­szünk a minőséget rontó tényezők kiküszöbölésére. Külön öröm szá­momra, hogy az eddig beérkezett 10 észrevétel mind névvel érkezett így módunkban állt a vizsgálat ered­ményéről írásban is tájékoztatni a bejelentőt. Ezeket a formanyomtatványokat a művezetőktől, osztályvezetőktől vagy tőlem lehet kérni, kitöltés után pedig a főmérnökhöz kell eljuttatni. Visszatérve a programra: mellék­letét képezik a NAÜ OSART kar­bantartásra vonatkozó irányelvei, amelyeket munkája során minden­ki köteles figyelembe venni és munkáját külön szabályozás nélkül is úgy végezni, hogy a megadott el­lenőrzési szempontok szerinti do­kumentáltság biztosított legyen. Végül is úgy értékeljük, hogy a mi­nőségbiztosítás komplex feladat, amelynek a munkavégzés valameny­­nyi területén folyamatosan érvé­nyesülnie kell. Ahhoz, hogy a minőségbiztosí­tás megvalósuljon, az kell, hogy a minőséget mindenki saját munká­jában is megteremtse és beosztás­tól, munkakörtől függetlenül kör­nyezetében is megkövetelje. Hogy tetszik lenni? „Nekünk a hobbink is a munka...” Július hónap egyik délutánján az 57 éves Girst Ferencnét, Pakson a Szent János utcai (volt Tolbuhin u.) lakásában kerestem fel. A meg­lepetés most sem maradt el. Rövid tájékoztatás után sikerült tisztázni, hogy nem küldött senki, magamtól jöttem, és nem a szakszervezet ké­résének teszek eleget. Hamar - pár mondat után, közösen rájöttünk, hogy ismerősként üdvözölhetjük egymást. A kérdőjelek megszűnése után a beszélgetésünk is folyama­tossá vált.- 1987. május 20-án mentem nyugdíjba. A szolgáltatási osztály dolgozójaként a primerkörben voltam, dekontamináló beosztás­ban. Munkámat szerettem, úgy éreztem, hogy a vezetőim is meg voltak elégedve velem. Sajnos csak négy évet dolgoztam a válla­latnál, mivel korábban nem sike­rült felvételt nyernem. A munkaviszonyom sem sokat tesz ki, csupán 15 évet „gyűjtöt­tem” össze. Két lányom és egy fiam van. Abban az időben - ami­kor a gyerekek születtek - nem volt gyermekgondozási idő bizto­sítva. Lehetőség sem volt arra, hogy dolgozni tudjak a gyerekek mellett. így több mint 6 év kiesett. De szerencsére a gyerekeink, ha sok lemondás árán is, de egész­ségben felnőttek. Az életben megállják a helyüket. A kisebbik a Paksi Atomerőmű Vállalatnál dolgozik. Hat unokánk van. Sze­rencsére szinte naponta láthatjuk őket, mivel valamennyien Pakson laknak. A kisebbik gyerekünk most nálunk lakik, harmadmagá­val, építeni akarnak. A család kö­zös összefogással segít és bízunk abban, hogy fel fog épülni a meg­álmodott ház. A féljem idén ment nyugdíjba a helyi mgtsz-től, mint állatgondozó. Kettőnk nyugdíja majd 14 ezer forint. Pihenésre nemigen tudunk gondolni, mert mindig kell tenni valamit, ha boldogulni akarunk. Férjem egész életében az állato­kat gondozta. Szerencsés ember, mert azt csinálta amit szeretett. Mondja is, hogy hiányoznak az ál­latok, annak ellenére, hogy itthon is foglalkozik sertéshizlalással. Szinte örül, ha néha kisegítőnek hívják a volt munkahelyére. Ha nem kell mosni, főzni vagy takarí­tani, akkor kötök, horgolok vagy varrók, hogy könnyebben tud­junk ruházkodni. így elmondha­tom, hogy nekünk a hobbink is a munka. A sok elfoglaltság ellenére is sokat gondolok az erőműben el­töltött időkre. Soha nem felejtem el azt a megható szép búcsúztató beszédet, amit Kajsza Árpád főnö­köm mondott. A munkatársaktól kapott 6 db kristálypoharak a vitri­­nes szekrény díszét jelentik szá­momra. Hálás szívvel gondolok vissza Dercze Lászlóné, Margóká­ra - munkatársamra, aki mindig jó szándékkal, segítőkészséggel volt irányomban. Nagyon sajnálom, hogy a nyug­díjas-igazolvánnyal nem léphetek be a primerkörbe, a volt munka­helyemre, hogy beszélgessek a benti munkatársakkal. Magam és a többi nyugdíjas társaim nevé­ben is elmondhatom, hogy igen szép kezdeményezés a vállalat ré­széről, hogy egy év óta a Munkás Művelődési Házban havonta meghívnak bennünket, a vállalat nyugdíjasait. Minden alkalommal örömmel teszek eleget a szíves meghívásnak. Elbeszélgetünk mindenről. Megmutatjuk egy­másnak az általunk készített kézi­munkákat, vagy más, magunk ál­tal készített dolgokat. Igen kelle­mes környezetben töltünk el órá­kat egymás társaságában. Ezúton is szeretném megköszönni a lel­kiismeretes szervezőmunkában résztvevőknek a figyelmes kedves magatartást amit tanúsítanak irá­nyunkban. Az aggódó, törődő magatartás egyik megnyilvánulá­sa például az volt, hogy egy alka­lommal Ótós főorvos úr tartalmas előadás keretében felvilágosító ta­nácsokkal látott el bennünket, hogy hogyan kell helyesen és egészségesen élni. Most nyári szünet van. De szeptemberben újra folytatódni fognak - havonta - a nyugdíjas összejövetelek. Jó lesz újból talál­kozni a volt munkatársakkal. El­mondani, hogy nyáron kivel mi­lyen esemény történt. Girstné, Kati néni tekintetében láttam, hogy öröm szökkenik a te­kintetében, gyermetegnek tűnő lel­kesedése örömmel töltött el engem is. Szerénysége ellenére megmu­tatta a két évtizeddel ezelőtt épült családi házuk helyiségeit. A tiszta, ízlésesen berendezett lakás híven tükrözte, hogy a háziasszony szereti a rendet a családjával együtt Beszélgetésünk végén azzal kö­szöntem el a Kati nénitől, hogy szeptember hónapban találkozunk, a nyugdíjasok részére rendezett délutánon. A meghívásnak örömmel teszek eleget. Ott a helyem. Fotózta és lejegyezte M. J. Elkerülhetetlen a reform A szakszervezetek az adóre­form intézkedéseinek megtétele előtt kifejtették ellenvéleményü­ket, és megfogalmazták kifogásai­kat, de sajnos azokat nem vették figyelembe az adórendszer kidol­gozói, azok pedig sorra beigazo­lódtak. Az adóreform nem érte el a célját Az adóreformmal együtt bér-és szociálpolitikai reformot is végre kellett volna hajtani. A SZOT nemrégiben kialakí­tott egy, az adórendszer korszerű­sítését szolgáló előzetes álláspon­tot, melyet szeptemberben végle­gesít. Elsősorban a személyi jövede­lemadó problémáival foglalkoz­nak a szakszervezetek, de figye­lembe veszik az áfá-t és egyéb közvetlen és közvetett adókat is. A csatározásokban részt vevők többsége olyan adópolitika kiala­kítása mellett szólt, amely követ­kezetesen az adók mérséklését, a nettó keresetek gyorsabb ütemű növelését tartja fontosnak, így egyben az infláció is fékeződne. A következő években a szak­­szervezeti adópolitika a bérből és fizetésből élők, ezen belül mind­ezek előtt az alsó és középső fize­tési kategóriába tartozók adóter­heit kívánja mérsékelni. A javaslat az, hogy a nettó keresetnöveke­dés főként a főmunkaidős mun­kavégzés keretében valósuljon meg, továbbá ezzel összefüggés­ben a munkakörülményekkel összefüggő bérpótlékok adómen­tességét is biztosítanák. A személyi jövedelemadózás felülvizsgálata csak úgy lehetsé­ges, ha párhuzamosan a bér- és szociálpolitikai reformot is meg­valósítják. A felülvizsgálat kiteljed termé­szetesen a kedvezmények és mentességek széles körére. Jövedelemarányos közteherviselés kell Meg kell őrizni a progresszív személyi adózási rendszert, de ke­vesebb adósávra és alacsonyabb alókulcsokra van szükség. A családok anyagi helyzetét és az eltartottak számát jobban fi­gyelembe vevő konstrukciót kell kialakítani. Olyan adórendszer a reális, amely a szociális ellátásokon túl az adórendszerben is preferál­ja az ellátatlanokat, ill. az eltartot­takat. A családipótlék-rendszer nem szűnne meg, de az adózási rend­szeren keresztül nyújtott támoga­tással együtt nagyobb mértékben segítené a gyermekes családokat. Az állandó összegű kedvezmé­nyek, - ilyen pl. az alkalmazotti kedvezmény - évenkénti növelé­se indokolt az infláció mértékével arányosan, de ezt az adósávokra is ki kell teijeszteni. A személyi jövedelemadó mó­dosítása kapcsán a házastársak döntenék el, hogy milyen formá­ban adóznának; egyénenként vagy a házastársi keresetek össze­vonásával. Adómentességet is kell biztosítani a családok számára akkor, ha a há­zastársak és a gyerekek egy fo­gyasztási egységre jutó jövedelme nem éri el a társadalmilag szüksé­ges minimumot. Kell szólni az általános for­galmi adó rendszerére vonatkozó szakszervezeti javaslatokról is. Az ún. „0” kulcsos forgalmi­­adó-kategóriába tartozó termékek és szolgáltatások köre csak olyan arányban csökkenthető, amilyen arányban a bérek és juttatások reálértéke növekszik. Az alapvető élelmiszerek és fogyasztási cikkek túlnyomó része is e körbe tarto­zik. A lakosság adózás utáni jöve­delmének az eddigieknél maga­sabb színvonalon kell biztosítani a megélhetést. A társadalmilag létminimum alatt lévő munkajövedelmet a költségvetési bevételből kell ki­egészíteni.- Zs -

Next

/
Oldalképek
Tartalom