Atomerőmű, 1989 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1989-08-01 / 8. szám

XII. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 1989. AUGUSZTUS Főiskola Pakson. Két éve ez a kijelentés még az újszerűség erejével hatott, évszázados álom vált valóra akkor váro­sunkban. Azóta mindennap­jaink része lett a Budapesti Műszaki Egyetem, a Magyar Villamos Művek Tröszt és a Paksi Atomerőmű Vállalat kö­zös vállalkozásában működő felsőoktatási intézmény. Szeptemberben már a 3-ik év­folyam indul, azaz a tanév vé­gén már végzett üzemmérnö­kök kerülnek ki az energia­iparba. A főiskola és a szakközépis­kola a PAV szervezeti rend­szerében együttesen alkotja az Energetikai Szakképzési Intézetet, ismertebb nevén az ESZI-t. A főiskolások az el­múlt két tanévben a szakkö­zépiskola-épület tetőterében kialakított oktatási helyisége­ket használták. A hallgatói lét­szám növekedésével ez a megoldás természetesen nem lehetett végleges. Paks városrendezési terve már jó néhány éve előirányoz­ta egy főiskola felépítését a posta-telefonközpont épülete mögött, a 6-os út felé eső terü­leten. Ennek kivitelezése je­lentős szanálást, járulékos lé­tesítmények építését feltéte­lezte, emiatt komoly idő- és pénzigénye volt. A szakkö­zépiskola felépítésével és a PAV meghatározó szerepével az Energetikai Főiskola létesí­tésében és üzemeltetésében kézenfekvő lett, hogy a két ok­tatási intézményt együtt kell kezelni. A szakközépiskolánál megvan a kiszolgáló háttér, ami a főiskola igényeit is kielé­gíti (laborok, műhelyek, szá­mítógépek, tornacsarnokok, sportpálya, tanuszoda, kony­ha-étterem). Fontos érv volt az is, hogy a szakközépiskolá­nál rendelkezésre állt egy sza­bad, közművesített telekrész. A tervezési munkák a PAV és a BME szakembereinek bevo­násával 1987-ben kezdődtek a Pécsi Tervező Vállalatnál. A tervezőcsoportot Várnagy Péter irányította, aki az ESZI létesít­ményegyüttes megalkotásáért ez év tavaszán Ybl-díjat ka­pott. A kivitelezést, csakúgy mint az ESZI összes többi épü­leténél a Tolna Megyei Állami Építőipari Vállalat végezte. A szűk határidő és az igényes munka komoly rákészülést igényelt, a feladatot sikerrel oldották meg. A beruházói tevékenységet a beruházási osztály látta el az ESZI-vel szoros együttműkö­désben. Az építkezést a Paksi Atomerőmű Vállalat finanszí­rozta. Az épület külső és belső megjelenésében illeszkedik a már meglévő létesítmények­hez, de összképében mutató­­sabb azoknál. A bejárati to­rony és a stilizált gótikus abla­kok miatt a paksi köznyelv máris katedrálisnak hívja az épületet. Az építmény alatt húzódik Paks első közműalagútja, ben­ne már véglegesen elhelyezve a leendő városi távfűtés egyik vezetékszakasza. Az épületbe belépőt a lépcső alá telepített nagy felületű növénytakaró fogadja, majd a figyelem a há­rom épületszintet átfogó tér­­plasztika felé irányul, ami Bencsik István szobrászművész alkotása. A földszinten osz­tálytermek, laboratóriumok, műhelyek találhatók. Az egyik laboratóriumba a KFKI dolgozói készítették az egész falat betöltő, kvarcüvegből ké­szült termohidraulikus mérő­rendszert, amely az erőmű pri­­merkörét modellezi. Az I. emeleten van a 70 személyes előadóterem, amelyben a tel­jes létszámfelfutás után is el­fér egy-egy évfolyam minden hallgatója. Az előadóterem néhány perc alatt átalakítható, és az előtérrel összenyitva 150-200 fiatal részére rendez­hető benne táncos összejöve­tel. Ugyanezen a szinten van­nak az irodák, a vendégtaná­rok szobái, és innen indul a függőfolyosó a szakközépis­kola épületébe. Az emelet csendesebbik végén nagy alapterületű könyvtár áll ren­delkezésre, amelynek belső elrendezése biztosítja a nyu­godt alkotómunka feltételeit. A II. emeleten tantermek találhatók. A tantermekben minden hallgató részére zár­ható szekrényrész van bizto­sítva a gyakrabban használt eszközök megőrzésére. Ezen a szinten nyílik a reprezentatív nagyelőadó egyik bejárata. A 170 személyes terem két épü­letszintet foglal magában, né­zőtere lépcsőzetesen emelke­dik. Oldalfalait a pécsi Zsolnay gyárban gyártott akusztikus ke­rámiaburkolat borítja, amelyet R. Füzesi Zsuzsanna tervezett. A mennyezetről hatalmas héj­szerkezetek lógnak le, amelye­ket Keserű Ilona festőművész „színképelemzős” freskói fog­lalnak egészbe. A teremben felszerelt tech­nikai rendszerek lehetővé te­szik előadóest, vagy széles­vásznú filmvetítés megtartá­sát is. A III. emeleten kaptak he­lyet a galériával magasított vi­lágos rajztermek és osztályter­mek. Innen nyílik a nagyelő­adó másik bejárata is. A torony belsejét felülről Kertészfi Ág­nes üvegfestő alkotása záija le. A rézmunkák Bicsár Vendel öt­vösművészt dicsérik. A főiskola otthonának fel­avatására szeptember köze­pén kerül sor az ünnepélyes tanévnyitón. Az intézet dol­gozói még ugyanezen hónap­ban, 21-én, csütörtökön és 22- én, pénteken 15.00 és 18.00 óra között szeretettel váiják a PAV dolgozóit és minden ér­deklődő városlakót az épület megtekintésére. Kitüntetést kaptak 1989. június 1-2-án az Atomerőmű Balesetelhárítási Kor­mánybizottság által elrendelt törzsvezetési gyakorlat előkészíté­sében, a gyakorlaton végzett eredményes munkájukért, vala­mint az egy évtizedes polgári védelmi kiemelkedő tevékenysé­gükért a Paksi Atomerőmű Vállalat dolgozói közül az alábbiak részesültek kitüntetésben:- Kenyeres József polgári védelmi törzsparancsnok, honvé­delmi miniszteri dicséret és jutalom,- Gergely József ügyeletes mérnök, Haza Szolgálatáért Ér­demérem, ezüst fokozat,- Novák Lajos létesítményfelelős és- Simon Péter híradástechnikai műszerész, Haza Szolgála­táért Érdemérem, bronz fokozata,- dr. Rónaky József sugárvédelmi osztályvezető-helyettest tartalékos hadnaggyá léptették elő. A kitüntetések és elismerések átadásának időpontja 1989. jú­lius 27-e volt. M. J. Mitterrand köztársasági elnöktől - Hongkongig Pónya József vezérigazgató a francia forradalom 200-ik évfordu­lója tiszteletére rendezett ünnepségsorozaton vett részt. Cikkünk a 2. oldalon. Az 1. és 4. blokk ez évi főjavításáról Tájékoztatja olvasóinkat Eck József az üzemviteli előkészítési osztály vezető mérnöke.- Sikeresen befejeződött a 4. és az 1. blokk 1989. évi főjavítása és az ezzel összefüggő részleges üzem­anyag-átrakása. A blokkok a névle­ges teljesítményelérése óta normál rendben üzemelnek. A 4. blokk főjavításra és részleges üzemanyag-átrakásra történő leál­lítása és lehűtése 1989. V. 5.22 óra­kor kezdődött meg, és a leállási ütemterv szerint zajlott le. A fő­javítás tervezett időtartama 30 nap volt, a ténylegesen megvalósult idő­tartam 30 nap és 7 óra volt, amely az eddigi legrövidebb a főjavítások kö­zött. A késés oka az átrakógép meg­hibásodása volt. Mivel az üzem­anyag átrakása a főjavítás kritikus vonalán - a reaktor vonala - van, ez a késés jelentkezett a teljes időtar­tam meghoszszabbodásában. A 4. blokk főjavítása során je­lentős mennyiségű rekontstrukciós munka került elvégzésre, melyek a többi blokk eddigi üzemi tapaszta­latai alapján kerülnek elhatározásra, mivel ezeket a blokk állapota - két kampány után - még nem indokol­ta volna. Összességében megálla­píthatjuk, hogy a 4. blokk főjavítása különösebb probléma nélkül, a tervnek megfelelően került végre­hajtásra. Az 1. blokk leállítása főja­vításra 1989. VI. 9.22 órakor kezdő­dött meg. A blokk lehűtése alatt sor került a gőzfejlesztők vegyszeres tisztítása imitációs programjának végrehajtására, amelyre a tisztítás jövő évi főjavításra tervezett vég­rehajtásának előzetes értékeléséhez volt szükség. Az 1. blokk főjavításá­nak és részleges üzemanyag-átraká­sának tervezett időtartama 31 nap volt, a megvalósult időtartam 31 nap 22 óra volt. A késés oka a főjaví­tás során jelentkező, nem tervezett jelentős mennyiségű többletmunka (pl. hermetikus átvezetők cseréje), ill. az indítás során az SZBV köz­benső hűtőkörben keletkezett meg­hibásodás. Az 1. blokk főjavítása során még a 4. blokkinál is nagyobb mennyisé­gű rekonstrukciós munka került el­végzésre, amit indokol a blokk „leg­öregebb” mivolta (hat üzemi kam­pány). Új berendezések kerültek beépítésre (a kondenzátor- ill. tech­nológiai hűtővízrendszerekbe TAPROGGE típusú szurok), amit az eddigi üzemviteli tapasztalatok tettek szükségessé. A blokk főjavításáról elmond­ható, hogy a tervnek megfelelően került végrehajtásra, de az időköz­ben jelentkező problémák sok „ké­zi” beavatkozást igényeltek a végre­hajtás során. Előre tekintve látnunk kell, hogy már a tervezés során nagyobb súly­­lyal kell figyelembe vennünk a blokkok üzemidejének hosszát, mi­vel a régebben üzemelő blokkokon értelemszerűen nagyobb volume­nű javítási és rekonstrukciós mun­kával kell számolni. E tény a főjaví­tások időtartamának kisméretű nö­vekedését vonhatja maga után az eddigi csökkenő tendenciával szemben. Július 22-től megkezdődött a 3. blokk ez évi főjavítása, amely teljes üzemanyag-kirakással és a reaktor­­tartály anyagvizsgálatával együtt jár. A főjavítás során elvégzésre kerül egy fél főgőzkollektor, egy fél táp­vízkollektor és három gőzfejlesztő szüárdsági nyomáspróbája. Az indí­tási fázisban kerül végrehajtásra az I. kör négyévenként előírt 191,2 bar­­os szilárdsági nyomáspróbája. A 3. blokk teljes kirakásos főjavításának tervezett időtartama 56 nap. A főjavítás során jelentős átalakí­tást végeztek a turbináknál. 2-2 db könyökszeparátort építettek be, mely lehetővé teszi, hogy a 6-10%-os nedvességtartalmú gőz 3%-osra csökkenjen. Képünkön a szeparátor kondenzátuma vízel­vezető csöveinek rendszere látha­tó. Főiskolánkat avatjuk TAMÁSI LAJOS RAJZA

Next

/
Oldalképek
Tartalom