Atomerőmű, 1989 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1989-05-01 / 5. szám
XII. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 1989. MÁJUS Mi történt Ófalun? Meghívó érkezett a PAV-hoz, hívtak minket, utazzunk el május 7-én és tiltakozzunk az „atomtemető” létesítése ellen. Vállalatunk, mint a létesítmény beruházója és üzemeltetője, természetesen nem tett eleget a megtisztelő felkérésnek. Hogy mégis első kézből értesüljünk a történtekről, elutaztam a helyszínre és részt vettem a demonstráción. Hűvös és viharos tavaszi szélben lelket melegítő feliratok fogadtak az ófalui focipályán, ahol a résztvevők gyülekeztek. PAKSI HAPSIK KALANDJAI ÓFALUN, Pokolgépet Alánkrakó Vállalat, PÄKS-MARS. Ez csak néhány a gondos grafikusi kézre valló „spontán” tiltakozótáblák közül. A menet festői kirándulóúton sétált fel a telephelyig. Útközben hangosbeszélőn „tájékoztatták” a népet. Az uszadékfogó mérő műtárgy szakszerű ismertetése során elmondták, hogy már ez is súlyosan veszélyezteti a falu egészségét. (A sűrűségmérő műszer miatt ugyanis sugárveszély jel van a kerítésen.) A telephelyen dr. Wekler Ferenc, Mecseknádasd tanácselnöke üdvözölte a megjelent társadalmi szervezeteket, a Magyar Demokrata Fórumot, a Baranya megyei MSZMP-bizottságot, a FIDESZ-t, a Bajcsy-Zsilinszky Társaságot, és a három község, Véménd, Feked és Ófalu lakóit. Beszédében bírálta az engedélyezésre jogosult hatóságokat (közeleg ugyanis az engedély kiadásának ideje), megkísérelte lejáratni a Magyar Tudományos Akadémiát (május 2-án az Elnökség a telephely alkalmasságát deklarálta szakértőbizottságának jelentése alapján). Beszéde végén felhívta választói figyelmét, hogy ők németek, és a kitelepítések, az erőszakos kollektivizálás, a falukörzetesítés után ismét létükben fenyegeti őket az elvakult atomlobby. Gyújtó hangú beszédének alaphangját követte a többi szónok. Látszott, hogy választásokra készülünk. Politikai nyilatkozatokat, kortesbeszédeket hallottunk, higgadt józan érvek helyett a helyiek megfélemlítését, a „szovjet szuronyok hegyén létező” rendszer bírálatát. A beszédek után a résztvevők állásfoglalást fogadtak el. íme ennek néhány jellemző részlete: „- Elutasítunk minden, a szakma álarca mögé bújt pressziót, amely a terület alkalmasságát hivatott deklarálni.- a beruházás megvalósulása nemcsak a természetet és az itt lakók egészségét veszélyezteti, hanem a kényszerasszimiláció útjára sodorja az itteni nemzetiségett?!).- példásnak mondott nemzetiségi politikánkon olyan rést üt az elvakult atomlobby, mely nemzetiségi politikánkat kérdőjelezi meg.- kérjük az ország minden becsületes állampolgárát, hogy ... nyújtson támogatást az itt élő embereknek gigászi küzdelmükhöz, melyet a fennmaradásért vívnak.” A gigászi küzdelem látványától némileg zsibbadtan leszánkóztam a völgyben álló kocsimhoz, és a helyi együttesek tiltakozó táncainak megtekintése helyett hazamenekültem, Paksra. RJ T ermelőberendezéseink karbantartása A blokk leterhelésével 1989. május 5-én éjfél előtt megkezdődött a 4. blokk ezévi főjavítása. Az egymást elég szorosan követő és a résztvevő szervezetek számára nagy leterhelést jelentő főjavítások időszaka október végéig tart, ezen belül az egyes blokkok főjavításának tervezett kezdési időpontjai a következők:- 4. blokk május 6.- 1. blokk június 10.- 3. blokk július 22.- 2. blokk szeptember 23. Ebben az évben az 1,2,4 blokkokon részleges üzemanyag átrakással járó normál főjavításra, míg a 3. blokkon teljes zóna kirakásos főjavításra kerül sor. Ezen túlmenően mind a négy főjavításra jellemző a különböző műszaki átalakítások és rekonstrukciók viszonylag nagy száma. Mivel az állásidők jelentősen befolyásolják az erőmű éves termelését, ezért a tavalyi tényadatokból kiindulva az idén a főjavítások időtartamát a tavalyihoz képest 2-3 nappal rövidebbre tervezzük. Megvan a reális lehetősége annak, hogy jól előkészített és fegyelmezett munkavégzéssel a főjavításokat határidőre befejezzük, és a főjavításokban érintett valamennyi szervezeti egység ezzel is hozzájáruljon az ezévi termelési terv túlteljesítéséhez. Választ a szakszervezet Az országban mindenütt, így a PAV-nál is előrehozott választásokat tart a szakszervezet. Élve a lehetőséggel a bizalmitestület új elveket alakított ki a vezetők kiválasztására. A jelölőbizottság - melynek tagjait a munkahelyek delegálták - pályázatot írt ki a szakszervezeti titkári, titkárhelyettesi és az elnöki posztokra. A pályázati felhívást a vállalati tájékoztatóban, illetve faliújságokon tette közzé. A pályázók jelölő nagygyűlésén mutatkoztak be május 29-én, majd május 31-én a bizalmitestület dönt arról, hogy kik kerülnek fel a szavazólapra. Maga a titkos szavazás június első hetében a tagság által valósul meg. Ezzel párhuzamosan egy másik szavazólapon minden tag szavaz a helyi szakszervezeti vezetőjére, (üszb-titkár, főbizalmi), aki delegálva lesz a vállalati szakszervezeti bizottságba. A jelölőbizottság a lebonyolításhoz kéri a tagság támogatását és aktív részvételét. Befolyásmentes munkát Megújuló mozgalom A Hazafias Népfront Paks városi bizottsága 1989 május 12-én tartotta nyilvános népfrontértekezletét a városi tanács nagytermében. A megjelent mintegy 80 fő küldöttet Herczeg József a HNF országos tanácsának tagja, levezető elnök köszöntötte. Nándori Lajos a városi népfrontbizottsá titkára ismertette beszámolóját a legutóbbi választás óta végzett tevékenységről. A hozzászólók kritikusan vélekedtek a népfront eddigi munkájáról és felhívták a figyelmet az elkövetkezendő időszak feladataira. Több hozzászóló megerősítette, hogy a mozgalom a továbbiakban pártsemlegesen működjön. Második napirendként választások következtek. Megerősítették mandátumukban a körzeti népfront tanácskozásokon megválasztott városi népfrontbizottsági tagokat és titkos szavazással megválasztották a városi HNF vezetőit, dr. Krasznai Iván elnök és Nándori Lajos titkár személyében. Nyílt szavazással választották meg Faragó Pétert a PAV osztályvezetőjét és Iker Istvánnét a II. Sz. Ált. Iskola ig. helyettesét megyei népfrontbizottsági tagnak. A kötött napirendek után ünnepélyes pillanatok következtek. Varjas János a HNF Tolna Megyei Bizottságának titkára kitüntetéseket adományozott a kiemelkedő munkát végzett aktivistáknak. Kiváló Társadalmi Munkás kitüntetést kapott: Kern Ferenc HNF városi bizottság alelnöke, Kiss Mihályné HNF IV. körzeti bizottság titkára, Sütő Ferenc HNF II. körzeti bizottság titkára. Érdemes Társadalmi Munkás kitüntetést kapott: Gangéi Margit, Izsgum Józsefné, Treszl Ferencné, dr. Schunkné Beke Erzsébet, Herczeg Sándor. HARMADSZOR... nyerte el Paks városa - kiemelkedő településfejlesztési tevékenységéért - a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Nemzeti Zászlaját. Az elismerés szimbólumát Németh Miklós a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke 1989. május 19-én bensőséges hangulatú ünnepségen adta át. Járfás Géza: Tolna megye energiafelhasználásáról Érdeklődésre tarthat számot Tolna megye energiafelhasználása, annál is inkább, hiszen az atomerőmű üzeme mind az öszszes felhasználást, mind az egyes népgazdasági ágak között az arányt lényegesen megváltoztatta. A megye adatai megközelítő pontosságúak, mert pl. a közúti és vasúti közlekedés, valamint a villamos távvezetéki hálózat veszteségeit nem lehet pontosan meghatározni. Az atomerőműnél és a brikettgyártásnál csak az energiaátalakítás veszteségei vannak figyelembe véve. Tájékoztatásul a megye halmozatlan energiafelhasználása az első táblázatban népgazdasági áganként, a másodikban pedig energiahordozónként szerepel. A megye halmozallan energiafelhasználása népgazdasági áganként (PJ): A megye részaránya az orsz.-ból (%) 1981 1983 1985 1987 1987/81 1981 1987 Összesen: 15,0 35,5 67,0 100,5 7,0 1,2 7,4 ebből: ipar: 3,4 23,8 53,8 86,6 25,5 0,6 14,0 építőipar: 1,1 0,9 0,8 0,1 0,2 3,2 0,9 mező-, erdő-és vízgazd.: 2,9 2,6 2,7 3,1 1,06 2,9 3,0 köziek, és posta: 0.6 0.5 0,5 0,5 0,83 0,7 0.6 kommunális: 1,4 1,5 2,0 2,4 1,7 1,3 1,9 lakosság: 5,6 6,2 7,2 7,7 1,37 1,8 1,9 Az energiafelhasználás szerkezete (PJ): Részarány (%): 1981-1987-1981 1983 1985 1987 ben: ben: villamosenergia: 1,5 2,5 3,5 4,7 10 5 szilárd: 3,6 3,8 4,6 5,1 24 5 folyékony: 9,3 8,7 6,6 6,2 62 6 gáznemű: 0,6 0,7 2,9 3,2 4 3 nukleáris: 0,0 19,8 49,4 81,3 0 81 Az első táblázatból jól látható, hogy az országos felhasználásból a megye részaránya 1981-1987. között hatszorosára, ezen belül az iparé kb. huszonháromszorosára növekedett; az építőiparé a negyedére csökkent; a többi népgazdasági ág aránya gyakorlatilag nem változott. A második táblázat jól mutatja, hogy a megye halmozatlan energiafelhasználásából 1987-ben a nukleáris energia aránya már 81% volt, a többi energiahordozóé 3-6% között változott. Jól látható az is, hogy a folyékony energiahordozó felhasználása kb. 40%-kal csökkent, ezen belül elsősorban a tüzelőlolaj és a fűtőolaj csökkenése nagymértékű, részben a földgázra való áttérés miatt, részben azért, mert az atomerőműben a hőszolgáltatás olaj bázis helyett nukleáris energia bázison biztosított. A földgáz felhasználása 1983-ban kezdődött, azóta folyamatosan növekszik, elsősorban az ipar és a kommunális fogyasztóknál. Az építőipar energiafelhasználása nagymértékben csökkent, mert az építés ideje alatt az atomerőmű energiafelhasználását az építőiparra számolták el. Munkában a „bázis"-on - Pillanatkép a Főjavítás tervező csoportról
