Atomerőmű, 1988 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1988-05-01 / 5. szám
2 PAKSI ATOMERŐMŰ Pedagógusnap előtt Az 1987. évi Országos Oktatástörténeti Pályázaton, melyet az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, a HNF Honismereti és Pedagógiai Bizottsága, a KISZ KB, a Magyar Úttörők Szövetsége, az Országos Pedagógiai Intézet és a Pedagógusok Szakszervezete hirdetett, Koch Józsefné Inotai Gyöngyi, a III. Sz. Általános Iskola tanára I. díjat nyert dolgozatával. A paksi Hoffmann (Inotai) család három pedagóguselődjének pályáját mutatta be dokumentumok alapján (Hoffmann Péter 1842-1885; Hoffmann Ferenc 1877-1946; Hoffmann-Inotai-Imre 1903-1969). A kiterjedt családot, nyugodtan mondhatjuk pedagógusnemzetségnek. A példamutató elődök nyomán több unoka, dédunoka választotta ezt a szép hivatást. Volt kitől tanulniuk a pálya szeretetét. „...tőlünk váija a tisztelt gyülekezet, hogy kebelében a hívek, az ifjúság között, de kiváltképpen az iskolában az ifjú zsenge csemeték nevelő intézményében mint az Úrnak szöllejében, minden jónak, szentnek, szépnek és hasznosnak tiszta magvát elhintsük... Nagy feladat vár... reánk, melyet megoldani nem kevés gondba és küzdelembe fog kerülni.” (Hoffmann Péternek Henrich Haiserhez írott leveléből. 1884.) 100 éve íródott a levél, amikor még nem szégyellték szép szóval elmondani az érzést és gondolatot. Hoffmann Péter tanító kortársától, a szintén paksi születésű Jámbor Pál költőtől is érzelmi töltésű tanügyi beszédeket őriz a városi könyvtár különgyűjteménye: „Én is szeretem a fiatalságot, mint forrását a jövendőnek, mint magját a holnap virágainak”. Kevéssel pedagógusnap előtt nemcsak Koch Józsefnének gratulálunk szeretettel díjnyertes pályamunkájához, hanem valamenynyi pedagógusnak kívánunk sok erőt, türelmet, a gyermekek bizalmát, szeretetét és a jól végzett munka örömét! HERCZEG ÁGNES Ilyen még úgysem volt, tehát megpróbálom. így hirdette Szabó Magda, a PAV művelődési bizottságának titkára a nagy sikerű férfinapi ünnepséget, ahol szokatlan módon az apát, a hagyományos értelemben vett családfőt ünnepelték. Április 19-én zsúfolásig megtelt az MMK nagy klubja, amely a szervezést dicséri, annál is inkább, mivel a közönségszervezők a megmondhatói milyen nehéz hétköznap, munkaidő után az embereket egy-egy rendezvényre becsalogatni. Az ünnepi műsor a ritmikus sportgimnasztika-szakosztály versenyzőinek a Napoleon Boulvard zenéjére készült, ügyesen koreografált bemutatójával kezdődött. Ezután a népszerű színész Bárdy György mesélt humoros anekdotákat és elmondott néhány Karinthy-karcolatot. A műsorban elhangzott még két kedves versike Jankai Noémi és Takács Júlia a 4. Sz. Általános Iskola tanulóinak tolmácsolásában. A színvonalas műsort tomászlányok zárták. A Neoton família Párizsi lány című számára készült bájos mozgásgyakorlatot adták elő, amelyet csakúgy, mint a kezdő számot Farkas Gabriella edző koreográfiáit. A műsorszámokat Nagy Tibomé, a PAV SZB munkaverseny-titkára konferálta. Két szám között villámkérdések hangzottak el, a helyes válaszokat adók jutalomban részesültek. A műsor után hirdették ki a legleg férfiverseny eredményét. A hölgyek szavazhattak, hogy az erősebb nem jelenlévő képviselői közül ki felel meg leginkább az olyan kritériumoknak mint udvariasság, kedvesség, férfias külső, legszebb szem és legbájosabb mosoly. Az öttagú zsűri a szavazatok összeszámlálása után közzétette a végeredményt: A „leg-leg férfinak” járó pezsgőt Jákli Péter, a városi tanács vb elnöke vehette át. Jákli Péter erényeit nem kisebbítjük ha megjegyezzük, hogy jóformán nem akadt vetélytársa. A PAV-os rendezvényen alig képviseltette magát a vállalat vezetése. A jó hangulatú este táncversenynyel folytatódott. Kialudtak a fények. Á hölgyek választhattak maguknak táncpartnert. A több táncot magába foglaló versenyt Sáfrány Jenő, a KÁIG munkatársa és felesége nyerte. A táncos lábúak egészen éjfélig rophatták a KAIG-os Kiss Ferenc diszkós muzsikájára. Remélhetőleg a mostani férfinapnak jövőre lesz folytatása. Ha olyan jól szervezett lesz mint az első, a siker garantált és előbb-utóbb meghonosodik a méltatlanul háttérbe szorított erősebb nem ünnepe. -KIntézkedést, amíg nem késő A kisgyerek két autó közül rohant az útra. Fékcsikorgás, majd döbbent csend. A lökhárító és a megszeppent fiúcska között alig tíz centiméter a távolság. Csak a csodával határos módon sikerült a sofőrnek megállni. A féknyomból ítélve legalább hatvan kilométeres tempóval száguldott az autó, amikor a gyermek kiugrott. A fenti jelenet a közelmúltban játszódott le a lakótelepen a Kodály Zoltán utcában. A November 7. útról nyíló utca zsákutca. Balról egy játszótér van, így a hasonló esetek szinte mindennaposak. Gurul a labda és nyomában máris ott a kisgyerek, aki még nem érzi a veszélyt. A száguldozó autósok felelőtlensége egyértelmű. Látván a játszóteret és tudván, hogy az útnak alig több mint száz méter után vége van, mégis nyomják a gázpedált. A környékbeliek már többször jelezték az illetékeseknek az áldatlan állapotot. Intézkedés viszont mindeddig nem történt. Még egy sebességkorlátozó tábla sincs kitéve. Ezúton szeretnénk az illetékesek figyelmét ismét ráirányítani a Kodály Zoltán utcai helyzetre, addig, amíg nem késő és nem történik tragédia. A szerk. Paksi cipészek Korszerű üzemcsarnok Pakson hagyománya van a cipőkészítésnek, hiszen a cipész kisiparosok már a Tanácsköztársaság idején megalakították a Paksi Katonasági Cipőüzemet. Később, 1926-ban kötött házicipő-részleg kezdi meg működését, igaz egyetlen szobában. Ez volt Schmalz Testvérek-féle kötöttcipő üzem a Dózsa Gy. u. 53. alatt. A kézzel hajtott gépeken évente 12-15000 pár tutyit gyártottak. A következő állomás 1951. október 1: 10 taggal megalakul a Paksi Cipész Kisipari Termelő Szövetkezet a Radványi Pál műhelyében. 1954-re megerősödik a szövetkezet, megvásárolja a Schmalz Testvérek üzemét, majd 1964-ben egyesül a Tolna megyei Kövendi Sándor Cipész KTSZ- szel és annak a 8. számú fióküzeme lesz. Végül 1988. január 1-től BONY-Kisszövetkezet néven fut tovább. Palotai János üzemvezetőt arról kérdezem, az ő sorsa hogyan kötődik az üzemhez?- Martfűn végeztem a szakiskolát és a szaktechnikumot, ott nősültem meg és jöttem haza családostól 1970-ben. Kis Istvántól vettem át az üzem vezetését, a tutyiban pedig Fritz Péter irányított. Az irodánk a Radványi-házban volt, a papír- és pénzügyi munkákat pedig Prantner Tériké vitte. Ebben az időben elsősorban méretes cipőket készítettünk és javításokkal foglalkoztunk. 1968-69-ben kezdődött a műbőr csizmák gyártása majd tíz éven keresztül. Ezt követően egy-két évig még gyártottuk a csizmákat augusztustól-decemberig, majd januártól augusztusig női szandálokat kezdünk gyártani. Az utóbbi négy-öt évben aztán már nem is gyártunk, csak női szandálokat az NDK, cseh és szovjet piacokra. Az idén viszont csak NDK és szovjet exportunk van, továbbá a hazai piacra is küldünk termékeinkből. Éves kapacitásunk 270-280 ezer pár szandál.- Hány embert tudnak foglalkoztatni?- A létszámunk nagyon stabil, hiszen a 70-es évek elejétől kezdve 130-135 fővel dolgozunk. Nincs különösebb fluktuációnk, még az erőmű építése sem vitt el tőlünk, csak egy embert. Új dolgozót csak akkor tudunk felvenni, ha valaki nyugdíjba megy, vagy gyermeket szül.- Ez a stabilitás biztosan összefüggésben van a fizetéssel is.- Részben igen, hiszen a 80-as évek első feléig a paksi könnyűipari üzemek közül mi fizettünk a legjobban. 1986-87-ben már egy szinten vagyunk a ruhaipari és a konzervgyár fizetési szintjével.- Mondana valamit az év eleji - 1988. január 1-től kisszövetkezet lettünk. A szabály úgy szól, hogy a taglétszám nem lehet több száz főnél, viszont az alkalmazotti létszám korlátlan. Nálunk eddig majdnem fordított helyzet volt, mert közel 500 tagunk volt és 200 fős alkalmazotti állományunk. Ezért ki kellett léptetni előbb mindenkit, majd felvenni újra a tagokat. Jelenleg 80 fő lett a taglétszám, a többi pedig alkalmazotti státusban ban.- Mi a különbség a régi szövetkezeti és a kisszövetkezeti formáció között?- Mint már mondtam, először is a taglétszám alacsonyabb, viszont régen egyhavi részjegy volt, szemben a mostani kéthavi részjeggyel, melyet ebben az évben be kell fizetni a tagoknak. Ez nem kis leterheltséget jelent, hiszen több mint tízezer forintról van szó, amit havi részletekben vonunk le a tagoktól. A tag és alkalmazott között ezután sem kívánunk különösebb differenciát tenni, csak amit az alapszabály előír. így a tagsági díjjegy utáni osztalékból az alkalmazotti állomány nem részesülhet és a szövetkezet különböző funkcióiba csak tagok választhatók. Kisszövetkezetünk biztos megélhetést jelent dolgozóinknak, az üzemünk erősödött-gyarapodott, hiszen 1987-ben új épületbe költöztünk, ez pedig a volt Szabó Erzsébet Ifjúsági Ház épülete. B. M. Pályázati felhívás Paks Városi Tanács V. B. művelődési, ifjúsági és sportosztálya a KISZ városi bizottsága és a közművelődési intézmények igazgatósága a város 10 éves fennállásának évfordulójához kapcsoltan irodalmi, fotó-, és képzőművészeti pályázatot hirdet 14-35 éves fiatalok részére. A pályázat célja, hogy mindazok a fiatalok, akik e művészeti ágakban amatőrként dolgoznak, lehetőséget kapjanak tevékenységük bemutatására. Pályázati feltételek: A beküldött alkotások reálisan mutassák be a város fejlődését és az itt élő emberek munkáját, életét, közérzetét. Ragadjanak meg olyan pillanatokat, amelyek továbbgondolásra érdemesek. Egy pályázó legfeljebb 5 munkát küldhet be. Kéijük minden anyagon feltüntetni a nevet és a lakáscímet. A pályaműveknek 1988. IX. 15-ig kell beérkezni a városi tanács művelődési, ifjúsági és sportosztályára. A pályázatok értékelése: A szakértői zsűri a közlésre, kiállításra érdemes pályaművekre 1988. X. 1-ig javaslatot tesz, melynek eredményéről az érintetteket 1988. X. 10-ig értesítjük. Miért fontos a rákszűrés? Magyarországon évente 30000 emberéletet követel a rák. Ezzel az eredménnyel sajnos igen előkelő helyet foglalunk el a nemzetközi statisztikában. A rák, mint köztudomású, még nem teljes mértékben gyógyítható betegség, ugyanis keletkezésének pontos okát jelenleg nem ismeijük. Mit tehetünk mégis azért, hogy ne kelljen minden évben egy kisebb város lakosságának elpusztulnia? A pillanatnyi megoldás a rák megelőzése lenne, tehát megakadályozni, hogy ki sem alakuljon ez a rettegett betegség. Ennek a módszernek már számos jól bevált formája van jelenleg is. Kétféle megelőzést ismerünk, egyik az úgynevezett elsődleges megelőzés. Mit is jelent ez? Tudjuk, hogy a rák kialakulását különböző életviteli tényezők befolyásolják. Ilyenek a helytelen táplálkozás, dohányzás, túlzott tömény alkohol fogyasztása, környezeti szennyeződések (vegyi, sugár). Ennek kiiktatásával, életünk ésszerű átrendezésével, tehát csupán akarattal már egy nagyon lényeges lépést tehetnénk a rák megelőzésében. Tudományosan bebizonyították, hogy helyes életmóddal, korszerű rákszűréssel és körültekintő szervezéssel a rák kialakulásának gyakoriságát egynegyedével (Magyarországon évente 10000 élet!) lehetne csökkenteni. Az úgynevezett másodlagos megelőzés már az egészségügyi hálózat feladata, ez pedig a tulajdonképpeni rákszűrés. Kb. 220 féle ráktípus létezik, attól függően, hogy melyik szervből indul ki a daganat és milyen a szövettani típusa. Néhány daganattípusnak igen jól ismeijük a kialakulási menetét, attól a pillanattól kezdve, amikor az első néhány ép sejt daganatosán átalakul. Ezt a pillanatot kell elkapni, hogy a daganatot százszázalékosan meg tudjuk előzni, ill. a beteget meg is gyógyíthassuk. Ilyen típusú daganatok közé tartozik a méhnyakrák, az emlőrák, a bőrrák és a szájüregi rákok. Ezek közül most a méhnyakrák és az emlőrák szűrésével fogunk részletesebben foglalkozni. A méhnyak az élet folyamán nagyon sok rákkeltő hatásnak van kitéve, ezért ott igen gyakran keletkezik rák. Leggyakrabban a 20-40 éves korban. Ismeijük azokat a hám, illetve sejten belüli elváltozásokat, melyek kezelés nélkül pár éven belül a rák kialakulásához vezetnek. A méhnyak ugyan a szervezeten belül helyezkedik el, de egyszerű nőgyógyászati vizsgálattal szabad szemmel is jól vizsgálható. A rákszűrés menete a következő. Egy speciális lapoccal feltáljuk a hüvelyt és így láthatóvá válik a méhnyak, megszemléljük az ott látható elváltozásokat, pl. vörös folt, úgynevezett méhszájseb, szülés utáni repedések, gyulladásos felmaródások, illetve rákos sejtbuijánzás. Nagyon sok esetben az elváltozások olyan kicsinyek, vagy még csak sejten belüliek, hogy szabad szemmel nem vehetők észre. Egy olasz nőgyógyász professzor Papanicolau száz évvel ezelőtt kidolgozott egy olyan eljárást, amellyel a méhnyak felszínéről levált sejtekből megállapítható a korai rák jelenléte. A sejten belüli elváltozásokat fokozatokban adják meg. A P,-es eredmény azt jelenti, hogy semmilyen elváltozást nem találtak, így a páciens 1-2 évig nyugodt lehet afelől, hogy nincs kialakulófélben lévő méhnyakrákja. A P2- es eredmény is negatív onkológiai szempontból, csak enyhe gyulladásos jelek tarkítják a képet, amit kezelni kell. A P3- as eredmény már egy figyelmeztető jel, alapos kivizsgálásra van szükség annak eldöntésére, hogy egy erősebb gyulladás (pl. gomba, trihomonász), vagy egy alattomosan kezdődő rák okozza az elváltozást. A P4 és P5 az előzőekben leírtaktól annyiban tér el, hogy a sejten belüli elváltozások nagyfokban előfordulnak és ilyenkor feltétlenül szükséges szövettani vizsgálattal tisztázni a betegséget. Ez legtöbbször méhkaparásból és a méhszájból történő kör alakú kimetszésből áll. Ez a beavatkozás egy kisebb nőgyógyászati műtét, mely egyrészt korrekt diagnózist ad, másrészt az esetek nagy részében teljes gyógyulást is eredményez. A másik igen fontos része a rákszűrésnek az emlőrák megelőzése, illetve korai felismerése. Ez a betegség sajnos gyorsabb lefolyású, mint a méhnyakrák, ezért gyakoribb vizsgálatra van szükség. Ebben nagy szerep hárul minden nőre, mert csak akkor tudunk eredményt elérni, ha ebben jó partneri segítségre számíthatunk a női lakosság körében. Az emlők önszűrésére gondolok, vagyis arra, hogy minden 20-70 éves nő havonta egyszer a menstruáció után vizsgálja meg a melleit, ami egy igen egyszerű eljárás, de nagyon nagy jelentőségű. Tükör előtt állva meg kell tekinteni a mellek alakját, szimmetriáját, a bőrön és az emlőbimbón lévő elváltozásokat, elszíneződéseket, az emlőbimbó esetleges behúzódottságát. Ezek után gondosan át kell tapintani mindkét emlőt és hónaljárkokat, állva és fekvő helyzetben is. Amennyiben bármüyen elváltozást észlelnek, úgy azonnal szakorvoshoz kell fordulni, aki mérlegeli az elváltozás jelentőségét és további kivizsgálást javasol. Ez legtöbbször úgynevezett mammográfiás, speciális emlőröntgen-vizsgálatból áll. Ez a vizsgálat egyértelműen igazolja az elváltozás jó-, illetve rosszindulatú voltát. Amennyiben gyanú merül fel a daganat meglétére, úgy sebészeti ellátást, vagyis a csomó eltávolítását javasolják. Az emlőráknál is csak az igen korán felfedezett daganat esetén lehet teljes gyógyulásra számítani, ezért tartom fontosnak még egyszer hangsúlyozni, a havonkénti önszűrés és az évenkénti rákszűrés jelentőségét. Összefoglalva kérünk minden nőt, hogy megfontolva az itt leírtakat, vegyen részt minden évben méhnyak- és emlőszűrésen, mert így legalább két olyan súlyos betegséget megelőzhet, amelyben évente 3500 fiatal nő pusztul el hazánkban. DR. TÓTH JÁNOS onkológus szak főorvos Bosszantják az ügyfelet Évekkel ezelőtt Pakson az OTP- nél utánajártunk egy panasznak, amely a bürokratikus ügyintézést kifogásolta. Még akkor javasoltuk a hivatal vezetőjének, hogy a különböző ügyek gyorsabb intézése érdekében gyűjtsenek össze egy-egy dossziéban olyan iratmásolatokat, amelyek az adott ügyhöz szükségesek és mintául szolgálhatnak. Ez nem egy új ötlet volt, mert vannak városok, ahol már rég így csinálják, de itt úgy látszik ezt nem találták jónak. Talán kapacitásuk nincs rá? Az ügyfeleknek viszont a türelmük van fogytán. Az OTP-vel persze senki nem mer ujjat húzni, mert akkor aztán fuccs a hiteleknek. így egy hitelügy kapcsán nyolcszor-tízszer kénytelenek megjelenni a nagyhatalmú OTP színe előtt és alázatosan tűrnek. Egy kolléganőm mesélte, hogy csak az aláírás miatt kétszer kellett bemenni. Egyszer a kezesével, akkor a kezes aláírta az iratot, majd egy másik napon rendelték be őt és akkor ő is aláírhatott. Mi ez, ha nem tudatos ügyfélbosszantás? Sőt ide sorolhatjuk a nyitva tartást is. Egyedül hétfőn vannak nyitva 17 óráig, keddtől csütörtökig 15 óra 15 percig, pénteken pedig 14 óra 30 percig látogathatjuk őket. Ha azt hiszik az OTP-nél, hogy ez a nyitva tartás jó az ügyfélnek, nagyot tévednek. Belátom, hogy az írás hangneme elég szokatlan egy ilyen sérthetetlen intézménnyel szemben, de ennek ellenére el tudom képzelni, hogy az illetékesek nem a bosszún fogják tömi a fejüket a cikk olvasása után, hanem inkább a bajok orvoslására fordítják majd drága idejüket. TORMA CSABA Férfinap I-------------------------------------------I A BONY Kisszövetkezet termékei
