Atomerőmű, 1988 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1988-09-01 / 9. szám
PAKSI ATOMERŐMŰ 3 Szeptember 29. Deák Ferenc emlékének Vendéglátói szemszögből Ünnepi mizériák Az iskolai évnyitók már önmagukban is ünnepélyesek, de a Tolnai úti 3. sz. iskola évnyitóján még felfokozottabb volt a hangulat. Jeles eseménnyel kötötték össze az 1988/89-es tanév megnyitóját. Erről a legtömörebben az ünnepségre invitáló meghívók mellé tett levél szól: „Értesítem, hogy a Tolna Megyei Tanács V. B. művelődési osztályának engedélye alapján 1988. szeptember 1-től a paksi 3. Számú Általános Iskola új név viselésére jogosult. Új nevünk: Deák Ferenc Általános Iskola. Iskolánk jogállása, funkciója változatlan.” A nevelés, az oktatás gondjaiból ezzel még többet vállaltak magukra az iskola pedagógusai, hiszen a név mindenkor kötelez. Kötelezi a pedagógust a deáki életmű jobb megismerésére és főleg arra, hogy ami a névadó üzenete a ma számára. A tanulók részéről is többletmunkát igényel a név, jobban kell - illik - ismerni Deák Ferencet, többet kell róla tudni annál amit a tankönyvek mondanak. Ezt a plusz munkát vállalták az iskola tanulói, tanárai és alkalmazottai. A Paksi Konzervgyár zászlót adományozott az iskola részére és ez egyben azt is jelenti, hogy az iskolát ezután is megkülönböztetett figyelemben részesíti, segíti gondjaiban, bajaiban, melyből van épp elég. A jeles alkalom kapcsán a városi tanács egy videokészülékkel ajándékozta meg az iskolát, a Ruhaipari Szövetkezet sok szép színes labdát, a Költségvetési Üzem KISZ-alapszervezete könyvutalványt és végül a Paksi Állami Gazdaság sportszereket ajándékozott az iskolának és tanulóinak. B. M. Kemény kritika érte a lakótelepi Munkás étteremben tapasztalt hiányosságok miatt a Tolna Megyei Vendéglátóipari Vállalat Paksi Vendéglátó Leányvállalatát. Trojnár József igazgató Trojnár József igazgató arra vállalkozott, hogy elmondja a véleményét ezzel kapcsolatban:- Az adott reggelen a kifogásolt hús füstölt oldalas volt. Az ügyet én is kivizsgáltam és annak ellenére, hogy a főállatorvosi vizsgálat az érzékszervi vizsgálat után a szabvány előírásainak megfelelőnek ítélte az élelmet, én kidobattam a hulladékba, azaz ellenőr jelenlétében leselejteztük. Arról szó sem lehet tehát, hogy aznap estére ebből a húsból készült volna a sültoldalas. Akik emberek étkeztetésével foglalkoznak, érzik a felelősségüket és nagyon vigyáznak arra, hogy véletlenül se következzék be valami baj.- Mi az igazság arról, hogy a kétféle menüből ajobbikat visszatartják és a személyzet viszi haza.- A jelenlegi normaelszámolás szerint nem tudunk másként gazdálkodni, minthogy a létszám kétharmadára tudunk csak közkedveltebb ételt készíteni. Az étkeztetés 11 órától van, de már 3/4 11- től itt állnak az emberek és természetesen a húsos ételek fogynak el előbb. Annak érdekében, hogy aki később jön, annak is jusson hús, ne csak tészta, a kiosztást végzők félreraknak néhány adagot a közkedveltebb ételből. Ami a dolgozóink által hazavitt ételt illeti, arra azt tudom mondani, hogy a mi vállalatunk is, más vállalatokhoz hasonlóan a saját dolgozóit valamiféle kedvezményben részesíti. Mondjuk egy erőmű a villamosáramot adja olcsóbban, mi az ételt adjuk önköltségi áron dolgozóinknak, amit vihet haza a családjának. Az üzletvezetők rendszeres munkaköri kötelessége ellenőrizni, hogy ki és mennyit visz. Ez az úgynevezett személyzeti étkeztetés és úgy történik, hogy a befizetést igazoló blokk alapján az adagokat a főszakács rakja bele az ételhordókba, akár 5-6 fő részére is, attól függően, hogy mekkora a család, tehát nem a dolgozó pakol magának és nem annyit, amenynyit akar, hanem amennyit befizetett. Ezen kívül a belső rendé-1988. augusztus 1-jével a Paksi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága megalapította vállalkozási irodáját. Létrehozásával elsősorban az a cél, hogy a tanácsi pénzeszközöket hatékonyabban tudják felhasználni. Az irodában olyan szakmai gárda áll rendelkezésre, amely a kisebb tervezésektől kezdve a beruházások, a felújítások lebonyolításán keresztül a telekmegosztások és telekértékesítésekig minden munkát el tud végezni. Biztosítható így a rugalmas, szünk szúrópróbaszerűen tart ellenőrzéseket a dolgozók távozásakor. Hangsúlyozom, hogy ez április elsejétől, leányvállalattá alakulásunk napjától van így, és ez a szervezeti szabályzatba is be van építve.- Tényleg olyan keveset keresnek a vendéglátósok?- Vitathatatlan, hogy kevés a fizetés, dolgozóink több, mint felének 3000 Ft a fizetése. Augusztus 1-től tudtunk 10%-os béremelést adni, és október 1-től megint lehetőségünk lesz 10%-os emelésre. Havonta, fejenként 300 Ft is rendelkezésre áll prémiumként, amit az üzletvezető a bizalmival oszt fel, differenciáltan. A szakmai továbbképzést is ösztönözzük a kollektív szerződésben meghatározott béremeléssel ( + 300 Ft).- Azért a vendéglátóipar a vendégért van, ugye?- Igen. De annak ellenére, hogy a szóban benne van, ez nem ipar, ez szolgáltatás és sokszor nem is egyszerű lemérni, hogy milyen színvonalú. Ahhoz, hogy talpon maradjunk, hasznot kell hoznunk, a haszonhoz forgalom kell, a forgalomhoz vendég. Az a célunk, hogy a vendég, amikor bejön és igénybe veszi szolgáltatásainkat olyan kínálattal, környezettel és fogadtatással találja magát szemben, ami megelégedéssel tölti el és távozáskor úgy érezheti, hogy a pénzéért jól kiszolgáltuk. Ehhez szakmáját értő és szerető dolgozókra és vezetőkre van szükség.- Milyen kereskedelmi és vendéglátó létesítmények tartoznak ehhez a leányvállalathoz?- Az Erőmű étterem, a Munkás étterem és az Iskola konyha naponta 2-2,5 ezet felnőttnek és körülbelül 4,5 ezer diáknak biztosít étkeztetést. Hozzánk tartozik az Erzsébet étterem, az Anna preszszó, a Hangulat presszó és étterem, a Csillag étterem. Az atomerőmű munkahelyi büféit is mi üzemeltetjük. Azt itt meg kell jegyeznem, hogy a legtöbb vásárló meg van elégedve a munkánkkal, köszönő levelek is bizonyítják mindezt.- Milyen terveik vannak?- Jövő év elejétől, a személyi feltételektől függően a közétkeztetésben 8-10 féle étellel ala carte étkeztetést tervezünk. Új sörözőt nyitunk a volt Lepke presszó helyén, amelynek az átépítése folyamatban van. A Csillag étteremben 11 órától 23 óráig lehet szeptember 1-től étkezni. Erre lehet, hogy nem lesz igény, mi mindenesetre ezzel is növelni akarjuk a város komfortját.- Köszönöm a tájékoztatást, és céljaik, terveik megvalósításához sok sikert kívánok. egyszerűbb, olcsóbb megoldások kimunkálása. Elkerülhető egy közbülső beruházói szervezet megbízása, amivel jelentős megtakarítás érhető el, melynek növelésében az iroda dolgozói érdekeltek. Az iroda tervei között szerepel lakásépítések szervezése, üzletek, műhelyek építése is (pl. malomhegyi sorházak, piac építése). Az iroda működésével kapcsolatos kérdésekre a városi tanács fejlesztési osztályán a 209-es irodában, vagy a 11-277/115-ös telefonon szívesen válaszolnak. Ünnepeink - ünnepi szokásaink nagyon megszürkültek az elmúlt évtizedek alatt. Ennek igen sok oka van és egy összetett problémakört takar. Azt hiszem akkor kezdődött a szürkülés, amikor a megemlékezéseket az ünnepet megelőző napon, napokban tartották, mondván, maradjon otthonában az állampolgár, vagy az ingázó éljen haza az ünnepre. A következő állomás az volt, amikor összevontak ünnepeket: a szombatból lett szerda, vasárnapból szombat vagy hétfő. Ezt a helyzetet csak komplikálta a szabad szombatok bevezetésének nagy vívmánya. (Amit mellesleg ledolgoztatnak velünk hét közben és még az ebédidőt sem fizetik.) Elértünk oda, hogy az ünnepeket már csak a rádió és a televízió által szított vásárlási kampány jelezte. Az ünnepet megelőző üzemi, vállalati ünnepségre pedig kijelölték az embereket, akiknek kötelező volt elmenni. Aki szeretett volna, de nem jelölték ki, az nem mehetett, hanem dolgozott az ünneplő társa helyett is. Aztán megéltünk olyan időszakot is, amikor már lanyhult a vásárlásra uszítás, visszafogottabb lett a zabálásra buzdító hang. No nem a meghirdetett egészségügyi nemzeti program miatt... Természetesen az ünnepi beszédek tartalma, mondanivalója is változott, már amelyiknek volt mondanivalója. Ezeket az ünnepi beszédeket is uniformizálták, beszédvázlatokat adtak ki, melyeket sok helyen egy az egyben felolvastak, sokszor elég folyékonyan. A beszédek felépítése: rövid visszatekintés a múltba, milyen eredményeket értünk el (ugyanis mi az utóbbi 43 évben csak eredményeket értünk el) és hová akarunk eljutni. Sok esetben az ünnepi beszéd elmondható volt januártól decemberig, ha egy-két adatot megváltoztattak. Ezt a sablont követte a zászlók kitűzésével kapcsolatos mizéria. Végül is ide akartam kilyukadni, mert az, hogy ki hogyan ünnepel önmagában és otthonában az elsősorban magánügy (is). Az viszont, hogy külsőségekben ez miként jelentkezik, az már közügy. A zászlók pedig az ünnepségek külső pompáit emelik vagy ront-Az előző számainkban beszámoltunk a dunakömlődi-lussoniumi ásatásokról. Sok mindenről szóltunk, csak arról nem, müyen társadalmi munkára került sor és kik végezték. Több üzem segített, de az volt a kérés, ne hangoztassuk, mert a pénzügyi ellenőrzés ezt nem nézi jó szemmel. Erről megint az jut eszembe, hogy fordított világban élünk, az adórendszer nem többletmunkára serkent, a köz anyagi-természetbeni támogatását nem lehet megköszönni nyilvánosan, nem szolgálhatunk nyílt köszönettel, erkölcsi elismeréssel, holott mindenki tudja, ismeri a közművelődés, oktatás és egészségügy siralmas anyagi helyzetét. Szerencsére a helyi alakulat társadalmi munkáiról nyíltan beszélhetünk. Bár az alakulat egyre fogy, a város igénye az alakulat felé nem csökken. Ennek ellenére Bencze János alezredes, Haaz ják, de van tartalmi mondanivalójuk is. És ez a belső tartalmi mondanivaló sablonosodon el úgy, mint az ünnepi beszéd. Március 14-én kirakják (Pakson) a zászlókat: nemzeti, vörös és néhol a vörös sarlós-kalapácsosat is. Ezek a zászlók kinn maradnak április 6-ig, de volt olyan hely, ahol május 3-ig lengtek. Azon túl, hogy a zászlók fakultak, tönkrementek, az ünnepi külsőség is megfakult, hétköznapivá egyszerűsödött és ami talán a legsúlyosabb, sablonos lett külsőségekben is. Miért mondom ezt? Azért, mert a zászlókjelentenek valamit, szimbólumok és jelképek. Ünnepeink pedig különböznek egymástól mondanivalójukban, ezért a háromféle zászló sem húzható rá minden ünnepre. Nem ragozom tovább, csak az augusztus 20-i esetet említem példának. Alkotmányunk ünnepén végigjártam a várost, összeírtam, hol, milyen zászlókat raktak ki. Mondanom sem kell talán, hogy nem volt egységes a kép, nem is említem csak a szélsőségeket. Volt olyan hófehér középület, ahol csak egy piros zászló lengett. Volt olyan iskola, hol két piros zászló között árválkodott egy nemzeti zászló. Voltak olyan jelentős középületek, hol egyetlen zászló sem volt kirakva. Három helyen örültem igazán, mégpedig a konzervgyárnál, a művelődési központnál és a PÁV- nál. Ezeken a helyeken tudtak mit kezdeni a három zászlórúdtartóval, mindegyikbe nemzeti lobogót tettek. Paks főutcája csak félig volt feldíszítve, a konzervgyár műszaki kapujától a szovjet emlékműig nemzeti zászlók voltak kirakva, helyesen. A másik irányban viszont egy darab sem, más utcákról meg felesleges is beszélni. Egyébként a középületek nagyobbik részén nemzeti zászló volt, a másik részén pedig nemzeti és vörös. Jó, tudom a fociban sincs rend, a gazdaság is nyűglődik, akkor miért pont a zászlók terén legyen egységes rend? Igen. Legalább itt lehetne, mert ez nem pénz, hanem szemlélet kérdése. Vagy talán pontosan ezért ez a káosz?- béri -Ádám főhadnagy és Hegedűs András törzszászlós mindent megtettek annak érdekében, hogy minden nap legyen katona az ásatáson. Ez sok esetben nagy megterhelést jelentett a katonára, mert többen voltak délutános műszakban, akik délelőtt ástak a 35 fokos melegben, délután pedig megkezdték a másik nyolcórás munkát. Ez a besegítés azt jelentette, hogy naponta 4-5 fő rendszeresen ásott, majd péntek délután és szombat délelőtt 15-20 fő lendített nagyot a munkán. Az ásatás közel hat héten keresztül tartott, több mint 500 m3 föld lett megmozgatva. Enélkül a segítség nélkül nem láttak volna napvilágot azok a leletek, melyek most előkerültek. Az alakulat segítsége igen sokat jelentett a városnak, a közös ügynek. Köszönet a katonáknak és parancsnokaiknak a társadalmi munkáért. - ibrányi -T. CS. A tanács vállalkozási irodája A városért 500 köbméternél is több földet mozgattak meg Tamási Lajos rajza Zászlót is kapott az iskola, mégpedig a konzervgyáriaktól Itt még a gyerekek kezében vannak a táblák
