Atomerőmű, 1988 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1988-08-01 / 8. szám
A Kultúra és Közösség ez évi 3. száma is tematikus: ezúttal település-, önrendelkezés-kultúra öszszefíiggéseiről közöl tanulmányokat a művelődéselméleti folyóirat. Olvashatunk például egy németajkú, kétvallású község, Nagybörzsöny virágzásáról és romlásáról, a hajósi közösségekről, az 1983-ban Bakonyszentkirályon, Bakonyoszlopon, Cseszneken indított közösségfejlesztési kísérletekről, a vallás lehetőségeiről a helyi társadalomban; ajánló recenziót A. Gergely András - Kamarás István - Varga Csaba: Egy Kisváros című tanulmánykötetéről. A recenzens nemcsak a kisvárosokban élőknek, hanem minden állampolgárnak ajánlja a könyvet. Az én szándékom jóval szerényebb: csupán Önnek ajánlom, kedves paksi olvasó a folyóirat közleményeit, közülük kettőt nagyon: A. Gergely András: Kisvárosi tradíciók és kívülről jött modernizáció (mert annak ellenére, hogy B-ről, a bauxit városáról ír benne a szociológus, munkája Paksról is szól), valamint Albert József: A kivételezett helyzet társadalmi konfliktusai (A Paksi Atomerőmű és a város) című írását. (Albert József vezette az atomerőmű megbízásából 1986-ban a Művelődési szokások és igények a Paksi Atomerőmű dolgozói körében című szociológiai felmérést, melynek során véletlen mintaválasztással 463 személlyel készült kérdőíves interjú. Ő összegezte zárótanulmányban a felmérés tapasztalatait is. Külön cikket érdemelne annak felderítése: mi lett a felmérés sorsa.) A szerző első állítása szinte evidenciszerű: „a PAV kiemelt és kivételezett helyzetű üzem” - úja, majd Vicsek Ferencet idézi, aki szerint ” éppen akkor sikerült kiverekedni a megkülönböztetést, amikor a legmagasabb politikai és gazdasági fórumokon határozottan az egységes bánásmód, az úgynevezett normativitás mellett tették le voksukat a vezetők.” Ennek eredményeképpen a PAV sajátos szigetté vált a magyar népgazdaság tengerében, olyan kis birodalommá amely bizonyos védettséget jelent lakóinak, továbbá átlagosnál kedvezőbb élethelyzetet és munkafeltételeket. Fontosnak tartok néhány szót ejteni a kivételezett helyzet ideológiájáról. A szerző Szalai Erzsébet: Kiemelt vállalat-beruházásérdek című könyvére hivatkozva mutatja ba a nagyvállalati uralmi pozíciók kialakulásának törvényszerűségeit és működési mechanizmusát. Miután megállapítja a tanulmány írója, hogy Pakson „a kiemelkedő eredmények privilegizált helyzetben születtek”, külön fejezetet szentel az erőmű társadalmának is. Megvizsgálja, milyen településekről, mely társadalmi rétegekből rekrutálódott az atomerőmű társadalma, elemzi a sajátosan kettős („szolgálati utas” és teljesítményelvű „árnyék”) struktúrát, a vállalatnál kifejtett erőfeszítés rétegzettségét. Ezután a tanulmány a várost, mint lakóhelyet taglalja. (Milyen a viszony a régi és az új paksiak között, olvashatunk a városi uszoda építése körüli huzavonáról, a műszaki szakközépiskola létesítésének háttértörténetéről, a helyi nyilvánosság kialakulásának akadályairól: a helyi népfront helytörténeti lapjának, a Paksi Mozaiknak és a városi televíziónak a sorsáról. „Nem méltánytalan-e egy sikeres nagyvállalat árnyoldalaira irányítani a figyelmet?” - kérdezi tanulmánya végén a szerző, majd így summázza mondanivalóját: „Úgy vélem, hogy az atomerőmű műszaki-gazdasági sikerei jól ismertek, viszont alig esett szó arról, hogy ezek az eredmények kivételezett helyzetben jöttek (jöhettek) létre. És hogy ennek a privilegizált sziget-szituációnak vannak olyan társadalmi következményei, amelyek progresszív törekvéseinkkel, humánus és demokratikus értékeinkkel nehezen egyeztethetők össze.” Gutái István Atomerőműszerviz „Szpecatom" néven nemrég atomerőmű-szerviz alakult Csernobiltől öt kilométerre, Pripjatyban. Létrejöttét nem csak a csernobili baleset tette időszerűvé: húsz szovjet atomerőművet, melyek közül az elsőt még az 50-es években kezdték építeni, hamarosan fel kell újítani, vagy - tekintettel a reaktorok 30-40 éves névleges élettartamára - üzemen kívül kell helyezni. A Szpecatomnak a helyreállítási munkákon kivül más feladatai is lesznek. Sugárveszélyes munkahelyekre szakembereket képez, és kifejleszt majd robottechnikai egységeket és távirányítású rendszereket is balesetelhárítási munkálatokra. A hasonló rendeltetésű nyugatnémet és japán berendezések Csemobilban használhatatlanoknak bizonyultak: elektronikus agyuk a sugárzástól elromlott, irányíthatatlanokká váltak. Az atomerőmű-szerviznek jelenleg 200 dolgozója van. Valamennyien kiállták a csernobili megpróbáltatásokat, és az akkori rendkívüli körülmények között szereztek tapasztalatokat. Ez év végére a vállalat ezerre kívánja emelni a létszámot. A szerviz már megrendelést is kapott: üzemen kívül helyezik a Novovoronyezsi Atomerőmű első (210 kilowattos) turbinaegységét, amely a 60-as évek elejétől működött. Hamarosan hasonló munkálatok kezdődnek az Uraiban, a Belojarszki erőműben Film készül Paksról A városi tanács és a Mafilm még 1986-ban szerződést kötött egy 16 mm-es, színes, 20 perces film elkészítésére. A film rendezője Moóri Sándor így fogalmazta meg a forgatókönyvben a film célját: „Oly módon bemutatni Paks városát, hogy a néző előtt feltáruljon az a kettősség, amely ma még jellemző Paksra. Meg akaijuk ismertetni a nézővel Paks jelenét, múltját, ábrázolni kívánjuk a város emberformáló erejét. A nézőben érdeklődést akarunk ébreszteni Paks méltatlanul háttérbe szorult idegenforgalmi nevezetességei iránt.” A forgatások 1987-ben kezdődtek és az ez év őszén be is fejeződnek. A felvételekből már csak a szüret bemutatása van hátra, melyet a Dunamenti Tsz-ben kívánnak forgatni és egy szüret utáni pinceprogram. A pincejelenetekhez a Sárgödör téren terveznek forgatást. A filmhez Pákolitz István költő írt nagyon szép és megkapó hangú lírai szöveget. Egyébként a filmben helyet kap a város minden jelentősebb üzeme, vállalata, intézménye és így nemcsak kortörténeti, hanem helytörténeti jelentősége is lesz. A bemutatót nyilvánosra tervezik, ahol a nézők elmondhatják véleményüket a rendezőnek. Ezen eseményről időben értesítjük majd a lakosságot.- ibrányi -Az idén nem panaszkodhattunk az időjárásra az aratás idején, sőt júliusban, a kelleténél nagyobb volt a hőség és kevés volt a csapadék. Az aratási eredményekről kérdeztem Ledneczki Györgyöt, az Aranykalász Tsz főagronómusát.- Az aratás flottul ment, meglepően jó volt az NDK-gépekhez az alkatrészellátás. Igaz a felkészülés is igen színvonalas volt, kevés hiba fordult elő menet közben. Végül is a búzát tíz nap alatt learattuk. Nem volt nagy területünk, hiszen búzából 298 hektár, őszi árpából 66 hektár, rozsból 65 hektár volt és száraz borsóból volt még 43 hektár vetve. A nagy meleg és csapadékhiány miatt a kalászosok megszorultak, ráadásul egyszerre értek be, annak ellenére, hogy a fajta kiválasztásnál próbáltuk eltolni az érési időket. Az elmúlt évben 42 mázsás termésátlagot értünk el búzából, az idén 50,1 mázsát, árpából 42 mázsa volt tavaly, az idén 46 mázsa.- Hogyan értékesítettétek a kalászosokat?- A Gabona- és Malomipari Vállalatnak adtuk el a termés kétharmadát, ami 101 vagon terményt jelent. A szövetkezet tagjai között 12 vagonnyi kerül értékesítésre, a nyugdíjasoknak 5 mázsa, az aktív tagoknak 10 mázsa búzát adunk. Árpából 2 mázsa jár a nyugdíjasoknak, 5 mázsa az aktív tagoknak. Száraz borsóból 12 vagonra szerződtünk, 13 vagonnal termett. Már a második nyarat tölti a dunakömlődi Sánchegyen a pécsi egyetemisták egy csoportja. Tervszerűen és nagy lendülettel megkezdődött a kutatás és feltárás. Az ásatás vezetője dr. Visy Zsolt, őt kérdeztem, hogy miért kutatnak itt?- Azért, mert nagyon sok lelet került már elő korábban, 150-200 évre visszamenőleg vannak adatok az itteni katonai-polgári településről. Ugyanakkor a rangos leletekhez képest alig-alig tudtunk valamit e területről. Komoly régészeti ásatás 1969-et és 1972-t leszámítva nem volt. Az 1969-es ásatás egy hitelesítő ásatás volt a katonai diplomák előkerülése nyomán, és ez eredményes volt, mert egy újabb katonai diploma került elő. Az 1972-es ásatás pedig első ízben bizonyította, hogy itt a Bottyán-sáncon valóban volt római erődítmény. Már teljes bizonyossággal kiderült, hogy itt egy késő római erődítmény volt, valamikor a IV. század derekán épülhetett, Valentiniánus császár korában, bár nem lehet kizárni, hogy egy-két évtizeddel korábban.- Mi volt a közvetlen célkitűzésetek?- A célunk az volt, hogy az erődnek a nyugati, északnyugati sarkát feltárjuk és lehetőség szerint egy olyan felületet bontsunk ki amely esetleg műemléki hasznosításra is számot tarthat. Úgy tűnik, ezt sikerült befejezni.- Mi került elő és mi az amit tudtok az eddigi feltárások alapján?- Kibontottuk és feltártuk az erőd falának északi szakaszát és a dél felé kanyargó részét, amely a maga mintegy 1,5 m széles sávjával jól mutatja milyen óriási erődítésre került itt sor 350-370 tájékán.- Voltak-e egyéb leletek?- Az elosztásról jut eszembe, mennyi a taglétszámotok?- Jelenleg 68 fő tag, 12 fő alkalmazott és 107 fő nyugdíjasunk van.- A búza értékesítéséért váltót vagy készpénzt kaptatok?- Nekünk nem volt semmi bonyodalmunk, a GMV készpénzzel fizette a 70 vagonnyi búzát, most van folyamatban a többi 31 vagon kifizetése, de az is készpénzzel.- A kalászosok után mi következik majd?- A kalászosok a szántóföld 40%-át teszik ki. Jelenleg van 341 hektár kukorica, 97 hektár napraforgó, 61 hektár silókukorica és a maradékon lucerna. Összességében 1071 hektáron gazdálkodunk.- Milyenek a kilátások?- A napraforgó még hozhatja a tervet, de a kukorica már nem. A- Az egyéb leletek nem mondhatók gazdagnak, hiszen itt egyszerű és szegény emberek éltek, a szokásos használati tárgyakkal, edényekkel-cserepekkel. Előkerült jónéhány érem és ami nagyon fontos: a már említett padlófűtéses épület teteje téglából volt és jónéhány bélyeggel van ellátva. Ezen pecséteket jól tudjuk datálni és ezek majdnem mind Valentinianus-koriak.- Mik a terveitek? A hátralevő egy héten a már említett épületet teljesen feltárjuk, így pontos alaprajzot tudunk adni a tervezett műemléki helyreállításhoz, amelynek során, az előzetes megbeszélések alapján a Műemlékvédelmi Felügyelőség és városi tanács véleménye alapján olyan elképzelés született, hogy egy teljes rekonstrukció lenne a legmegfelelőbb. A hely kiemelkedő jelentőségű topográfiai szemponból is és ezek az összetevők megengedik a kis területen de teljes magasságig történő helyreállítást. Azon a szakaszon, ahol az erőd fala felépül, ott a védőárkot is ki kell majd bontani. Ez gyakorlatilag egy kb. 40 méter hosszúságú szakaszt jelent.- Ez a műemlékes terv, de mi a te elképzelésed?- Egy műemlék, vagy bármilyen épület akkor él, akkor kapcsolódik be az emberek világába, életébe és akkor nyeri el igazán szerepét, ha valamilyen esemény vagy eseménysorozat kapcsolódik hozzá. Ezért javaslom én azt, hogy ha ez így elkészülhet jövőre vagy néhány éven belül, akkor a fennsík füvesítésével és bizonyos más dolgok kiépítésével egy olyan parkot lehetne itt kiépíteni, amelyet római hadiparknak lehetne nevezni. Itt az erődfal tövében fel lehetne állítani római hadigépezeszárazság nagyon megviselte a kukoricát. Amennyiben egy héten belül - augusztus 5-ig - esne az eső, akkor meglenne a remény, hogy hozamokban úgy zárjuk az évet mint az előzőt. Viszont a költségek és elvonások annyira emelkedtek, hogy eredményben nem tudjuk a tavalyit produkálni. Ez 2-2,5 millió forint többlet kiadást, elvonást jelent erre az évre. Ez sok egy ilyen kis tsz-nek mint a mienk. Igaz eddig büszkék voltunk arra, hogy egy fillér tartozása sincs a szövetkezetnek, de már nagyon nehéz a színvonalat tartani. Szeretnénk beruházni is, de ez manapság nagy érvágás. A 110 vagonos raktárunkat most kívánjuk 70 vagonnal bővíteni. Erre kaptunk állami támogatást, ami csak a költségek 30%-a. Beruházni pedig muszáj, mert különben megesszük a holnapot. B.M. teknek a hiteles másolatát. Magyarországon ilyen még nincs, de még külföldön sem nagyon, mindössze egy-két példát ismerek csak. Néhány szerkezet elkészítése nagy vonzerőt jelentene, hiszen a látványosságot ezzel jócskán növelni lehetne. A másik pedig: egy sajátos arculatú kultúrális rendezvényt kellene itt létrehozni, melyet évente kellene megrendezni, valamikor nyáron. Ez lehetne 1-2 napos fesztivál, melynek központi témája és vezérelve a római katonaság, a római hadszervezet és hadiszerkezet, amely látványban, rekonstrukcióban, élőkép formájában mutatna be az egykori római katonák életéből, szokásaiból fontosabb mozzanatokat. Ezeket ki lehetne egészíteni bizonyos játékos elemekkel, egykét római típusú harci fegyverrel való játékos viadallal. Például célbadobás lándzsával, vagy célbalövés római típusú íjjal. A Doliénus-háromszögnek nevezett vallási emlék - egy ezüstözött bronztábla - is itt került elő 1811-ben, jelenleg a Nemzeti Múzeumban van. A Doliénus-kultusz a katonaságnak volt a fö kultusza. Ezt az emblémát is be kellene kapcsolni az egész ünnepségsorozatba, hiszen ez olyan egyedi tárgy, ami tág körzetben sem találja párját, alig van néhány hasonló ilyen emlék a birodalom területéről, és ezt mindenképpen érdemes volna kihasználni. A másik ilyen fontos lelet az előkerült katonai diplomák. Igen ritka, hiszen név szerint ismerjük az egyéneket, két katona, akik sógorok voltak és itt laktak az após Tessimarus házában. Ráadásul azt is tudjuk hogy hol volt Tessimarus háza, jövőre fogjuk feltárni. Röviden talán így lehetne bemutatni ezt a jelentős római erődítményt. Beregnyei Miklós Mesél a múlt Sajátos sziget a PAY Befejeződött az aratás
