Atomerőmű, 1988 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1988-01-01 / 1. szám
XI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM. 1988. JANUÁR Tudósítás a tanácsülésről Paks Város Tanácsa december 9-én tartotta meg a negyedéves ülését, melyről egy országos és a megyei lap is bő terjedelemben tudósított, különös tekintettel a 6. napirendi pontra, mely a Telekosztás elveinek meghatározása címet viselte. Röviden tekintsük át a többi napirendi pontokat, melyek nem voltak lényegtelenek. A második napirendi pont egy tájékoztató volt a Városszépítő Egyesület éves munkájáról, melyet írásban kaptak meg a tanácstagok, de az egyesület titkára Tóth András, szóban is kiegészített. Hangsúlyozta, hogy sokan városvédőnek nevezik az egyesületet, ami helytelen, szerencsére senkitől sem kell a várost védeni, viszont szépítésre annál inkább rászorul. Ezért az egyesület igyekszik olyan programokat szervezni, melyek a város csinosítását szolgálják. A jövőben egy komolyabb parkosítási és fásítási programot szervez az egyesület és főleg az iskolásokat szeretné bevonni, mert jó lenne elérni, hogy minden gyereknek lenne egy saját fája, vagy bokra, melyet gondoz és ápol. Egy másik fontos területen is előbbrelépést kíván tenni az egyesület, ez pedig a város múltjának tárgyi és írásos emlékeinek a feldolgozása. A tárgyi emlékek gyűjtése szép eredményt hozott, hiszen a jövendő múzeum épülete tele van régi tárgyakkal, melyeket fel kellene dolgozni, rendszerezni és kiállításon bemutatni. Az írásos emlékek gyűjtése, a múlt levéltári kutatásában is szép sikerek születtek. Sok tanulmány és dolgozat íródott a szervezett kutatói munka eredményeként, melyeket a nyilvánosság elé kívánunk tárni. Ennek egyik formája az 1988-ban induló sorozat, mely évente 2-3 alkalommal jelenik meg „Múltszelet” címmel. Ebben a kiadványban látnak napvilágot a legújabb kutatási eredmények, melyek a város múltjának egy-egy szeletével ismertetik meg az érdeklődőket. Röviden így foglalható össze a Városszépítő Egyesület munkájáról, terveiről elhangzott szóbeli kiegészítés. A tanácsülés harmadik napirendi pontja „Paks város lakossági szolgáltatásának helyzete, fejlesztési lehetőségei” címet viselte. Az írásos anyaghoz Kiss János osztályvezető-főmérnök fűzött szóbeli kiegészítést. Elmondta, városunkban a szolgáltatás nem fejlődött olyan dinamikusan, amint az elvárható lett volna, ahogyan a város lakosságának létszámnövekedése megkívánta volna, vagy ahogyan azt az igények felvetették. Amennyiben a számok tükrében nézzük a szolgáltatás teljesítményértékének növekedését, akkor 83,3% teljesítménynövekedést értünk el, de rögtön hozzá kell tenni az árak 50%-os emelkedését, a lakosság létszámának igen dinamikus növekedését és így már közel sem olyan szép ez a szám. Ráadásul nemcsak a város lakosságának a létszámát kell figyelembe venni, hiszen jóval többen veszik igénybe a szolgáltatást, ide sorolandó a környező településekről bejárók és az ideiglenesen itt dolgozók nagy tábora is. Ezt azért is hangsúlyozom - mondta a főmérnök - mert az atomerőmű második ütemének építésekor ugyanilyen helyzet állhat elő, holott a szolgáltatásnak ennek tükrében kell fejlődnie. Szolgáltatásunk több szektorai, mégpedig állami, szövetkezeti és magánszektor. A kisipari szektor sokkal nagyobb ütemben nőtt és vállalt egyre nagyobb részt a szolgáltatások területén mint az állami és szövetkezeti szolgáltatás. Kisiparosaink létszáma így alakult az elmúlt két évben: 1986-ban 1987-ben Főfoglalkozású kisiparos 83 fő 103 fő munkaviszony mellett dóig.: 81 fő 84 fő nyugdíjas kisiparos 30 fő 34 fő Sajnos városunkban is vannak hiányszakmák és hiányszolgáltatások, mint a méretre igazítás, cipzárbevarrás, cipőjavítás stb. A hiányszakmák és szolgáltatások ellensúlyozására lettek megalakítva annak idején a gmkák, melyekből városunkban 16 működik. Szerepüket nem töltik be, mert inkább a gyártás, sorozatgyártás és késztermék előállítása területén működnek. A szolgáltatás színvonalának javítása érdekében erőteljes lépéseket tettek és kívánnak tenni - mondta a főmérnök és hosszan sorolta azokat a terveket, elképzeléseket, melyek megvalósítására hamarosan sor kerül. Ezt követően a tanácsülés elfogadta az 1988. évi munkaprogramot, majd tanácsrendeletet hozott a piacok tartásáról. így zárult az 1987-es év a városi tanácsnál.-b-A közterület rendjének védelme A városi tanács 1987. január 21- i ülésén döntött a városi közterületi felügyelet megszervezéséről és felállításáról, majd február 2-án három fő kezdte meg tevékenységét; Laposa Imre, Farkasdi Zsigmond és Markó István, az utóbbi mint polgári ruhás felderítő. Farkasdi egypár nap múlva kilépett és helyette márciusban vették fel Kemény Andrást. Az egyéves tevékenység rövid összefoglalására kértem meg Laposa Imrét. Hogyan fogadta a lakosság a megjelenésieket?- A fogadtatás mint általában mindennél, vegyes volt. A rendszerető emberek örültek és helyeselték a tanács döntését, míg a rendtől félő, azt meg nem szokott emberek, akikkel eddig is több baj volt, azok nagy ellenszenvvel viseltettek irántunk. Ezek az emberek különben joggal féltek, mert az év folyamán el is kaptuk nagy részüket.- Mi a legfontosabb tevékenységi területetek?- Három fontos területen végzünk igen nehéz munkát. Azt hiszem mindenki előtt ismertek Paks szennyvízelvezetési, -tárolási gondjai. Ez az egyik fontos terület, hol rendszeres ellenőrzést és felderítést kell végeznünk. Ezen a vonalon még éjjel is szükséges járőröznünk, hiszen egyesek ekkor kezdik kiengedni és kiönteni szennyvizüket az utcára. Egyesek nagyon gátlástalanul csinálják, a kerítésen, kapun keresztül zúdítják a vödömyi szennyvizet az utcára. így öntöttek már le csecsemőt toló anyukát, és mi is megkaptuk ezt a zuhanyt. A másik megfigyelésünk: esős időben kezd Paks óvárosa bűzleni, mert ekkor engedik, szivatytyúzzák ki az utcákra, árkokba a szennyvizet, gondolván, ilyenkor ez nem feltűnő.- Milyen előírás van a szennyvíz tárolására?- A tanács 1979-ig szikkasztók építésére adott engedélyt, de ezek ma már nem felelnek meg a szabványnak, ezért már csak zárt tároló engedélyezhető, melyből szippantókocsival kell elszállítani a szennyet. Azt hiszem, Pakson sok olyan személy van, aki nagyon ritkán, vagy egyáltalán nem szippant. Az általánosan bevett szokás - a nem szippantottnál - a tárolók megfúrása és a hígabb szennylé illegális lecsapolása kutakba, árkokba. Ezt a cselekedetet nem kívánom minősíteni, remélem minden jobbérzésű ember megteszi ezt nélkülem is.- Mi a másik fontos terület?- A másik nagy gond a szemét tárolása. Mindenki előtt ismert a tanács rendelete, melynek értelmében minden lakosnak kukában kell tárolnia a szemetét. A kukákat nem volt muszáj megvásárolni, a Költségvetési Üzemtől lehet bérelni is. Ennek ellenére azt tapasztaljuk, hogy egyre többen rakják a szemetet műanyagzsákba, majd kocsiba ülnek és egy kevésbé forgalmas helyen kidobják azt. így tesznek az elhullott háziállatokkal is. Egy idősebb paksi igen találóan jegyezte meg: „régen a paksi ember naponta összesöpörte a portája előtti közterületet és a szemetet bevitte, ma összesöpör a portáján és kihozza a szemetet”. • • Ünnepeltek a munkásőrök A Takács György Munkásőregység január 16-án tartotta ünnepélyes évadzáró-évadnyitó gyűlését az MMK-ban. Az ünnepélyen jelen volt Tamás Istvánné, a megyei pártbizottság titkára, Tatár Lajos, a megyei munkásőrség parancsnoka, Lipovszky Gyula, a városi pártbizottság első titkára, Jákli Péter, Paks tanácselnöke, valamint Tréber Tibor, a Bőripari Szakszervezetek főtitkára, és a már nyugalmazott Kemény József, aki az egység első parancsnoka volt. Képviseltették magukat a városi és városkörnyéki üzemek, illetve gazdasági egységek, valamint a társ fegyveres erők. Pataki György egységparancsnok Lipovszky Gyulának tett jelentés és a Himnusz után köszöntötte a meghívott vendégeket, a munkásőrök családtagjait, hozzátartozóit, majd ünnepi beszédében értékelte az egység munkáját. Részletek a beszédből: „A munkásőrségről, az egység tagjairól kialakult pozitív közvéleményt az 1987-ben végzett fegyelmezett munka tovább erősítette.” „A városi pártbizottság első titkára és az elöljáró parancsnok magas színvonalúnak, valamint az elvárásoknak megfelelőnek minősítette egységünk munkáját.” „Az egység állománya újból bebizonyította, hogy politikai elkötelezettsége, felkészültsége alapján képes és kész a feladatok végrehajtására. Tetteikkel, magatartásukkal a környezetükben jól képviselik a párt politikáját, erősítik tömegkapcsolataikat. Érzékenyen reagálnak minden olyan jelenségre, amely a szocialista fejlődésünk jelenét és jövőjét érinti. A munkásőrök becsülettel helytállnak, azonban az ő közérzetükre is kihatnak politikai életünk ismert feszültségei, az életszínvonal megőrzésének gondja. Fontos tényező, hogy változatlanul túlsúlyban vannak a pozitív emberi tulajdonságok a parancsnokoknál és beosztottaknál egyaránt. Nagyra értékeljük, hogy a parancsnokok és beosztottak nyílt, őszinte és elvtársias légkörben végzik munkájukat.” „A kiképzési tervnek megfelelően végrehajtottuk feladatainkat, amely során kiemelten kezeltük a parancsnoki állomány módszertani felkészítését. A harcászati gyakorlatokat - bonyolult viszonyokat feltételezve - eredményesen végrehajtottuk. Kiváló eredménynyel zártuk a lőgyakorlatokat.” Ezután az egységparancsnok az 1988. évi feladatokról beszélt. Részletek: „Biztosítanunk kell minden területen az állomány aktív részvételét a helyi cselekvési programok végrehajtásában.” „Hatékonyabban kell közreműködnünk abban, hogy a felnövekvő generációk tagjai közül minél többen váljanak elkötelezett közéleti emberekké, szocialista hazafiakká.” Az ünnepi beszéd után Tamás Istvánné, a megyei pártbizottság titkára elismerését és köszönetét fejezte ki, és az egység munkájához, az előttük álló feladatok végrehajtásához sok sikert és boldogságot kívánt, majd kitüntetéseket adtak át. Borbély Sándor, a Munkásőrség országos parancsnoka a PAV- nak a munkásőrség támogatásában hosszú időn át végzett kiemelkedő munkájuk elismeréséül díszoklevelet és kitüntető plakettet adományozott. Az egységek között folyó szocialista versenymozgalomban elért 2. helyezésért a megyei parancsnok elismerését és köszönetét fejezte ki a személyi állománynak és részükre dicsérő oklevelet adott át, és ugyancsak ő adta át az egység híradó rajának a kiváló raj címet és a vele járó zászlót és oklevelet. Végül az egységparancsnok által adományozott címek és elismerések, szolgálati érdemérmek, munkásőr emlékjelvények, emlékérmek, valamint emléklap átadására került sor. A kitüntetések átadása után a kilenc előképzős munkásőr tett esküt a csapatzászló előtt, majd fegyver átadásának megható pillanatai következtek: a leszerelők nevében Tóth László munkásőr adta át fegyverét Bokor László esküt tevő munkásőmek. Az ünnepi egységgyűlést követően a paksi néptáncosok szórakoztatták színvonalas műsorukkal a jelenlévőket. A közönség hosszan tartó, fergeteges tapssal köszönte meg a táncosok egyórás műsorát. Majoros Janos- Végül melyik a harmadik terület?- Harmadjára említem a közterület igénybevételének kérdését. Úgy hiszem, mindenki tudja: közterületen csak engedély ellenében lehet bármilyen anyagot tárolni, vagy például árusítani. Pakson sok ház épült és épül jelenleg is, hol az építőanyagok tárolása gondot jelent. Mikor megkezdtük tevékenységünket, alig akadtunk olyan személyre, kinek engedélye lett volna az építőanyag közterületen történő tárolására. Ma ritka az olyan, aki ne kéme engedélyt a tanács műszaki osztályától. Megemlítem a városi könyvtár melletti járdán történő árusítást, mikor piaci napok vannak. Ugye ott az óvoda és ilyenkor az anyukák alig tudták gyermekeiket bevinni a sok árustól. Megtiltottuk ennek a járdaszakasznak az árusításra történő igénybevételét, igaz, sokan felzúdultak.- A hatósági munkálatok során milyen eljárást követtek?- A szervezeti és működési szabályzatunk értelmében mindig a cselekmény súlyából indulunk ki. Először azt vizsgáljuk, fűződik-e társadalmi érdek az illető felelősségre vonásához, ha igen, akkor eljárunk vele szemben. Viszont ha valaki sietségből, feledékenységből kisebb szabálytalanságot követ el, ott csak szóbeli figyelmeztetést alkalmazunk. Nem célunk a büntetés. Ha tisztázatlan, hogy mi vezet eredményre az egyénnél, akkor a helyszínen nem járunk el, hanem beidézzük, de akkorra több információt beszerzőnk az illetőről és környezetéről.- Úgy érzem és látom is a statisztikátokból, hogy igen sok munkátok volt az elmúlt egy év alatt.- Volt bőven és úgy tűnik, nem maradunk munka nélkül az elkövetkezendő években sem, de az egyéves kemény munkánk eredményeként már vannak olyan napok, amikor az ellenőrző körúton nem botlunk szabálytalanságba. B. M. Tóth András a városszépítö egyesület titkára a szónoki emelvényen Kemény András és Lcposa Imre a két felügyelő
