Atomerőmű, 1986 (9. évfolyam, 1-8. szám)

1986-04-01 / 2. szám

IX. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM. 1986. ÁPRILIS MELEGJÁRATÁS Gratulálunk! Konténerben iskola? A munkaprogramban a meleg­járatás főfázisa a III. blokkon 42 napra volt tervezve, viszont az en­nek alapján készített számítógé­pes tervben ezt 33 napra sikerült csökkenteni. Ami a kezdési idő­pontot illeti, bizony március 10- ből március 20 lett, mivel a ma­gyar számítógép nem készült el arra az időre, hogy a szükséges tesztelések után rendelkezésre állhatott volna az eredeti kezdés­re. Ilyen előzmények dacára a me­legjáratás első két hetében 3 na­pot sikerült lefaragni az indulás csúszása miatti hátrányból. Eh­hez hozzájárult az is, hogy bizo­nyos munkákat előre vettek - pél­dául elvégezték a primerkör fel­töltését -, és hozzájárultak az első két blokkon gyűjtött tapasztala­tok, valamint a szovjet szakértők­kel kötött szocialista együttműkö­dési megállapodás, ami alapján nemcsak a munkában, hanem a magánéletben is jó kapcsolatokat teremtettek az együttműködő fe­lek. Rekordidő, azaz négy nap alatt végezték el a primerköri be­rendezések hatósági nyomáspró­báját, amikor az üzemi nyomás­nak több. mint másfélszeresét hozták létre. A nyomáspróba gyors befejezését a jó minőségű szerelés alapozta meg. Ezt köve­tően a hidegvizes próbákra került sor üzemi nyomáson, majd követ­kezett a közel 270 Celsius-fokra való felfűtés. Az üzemviteli és a karbantartási igazgatóság szak­emberei ezzel párhuzamosan Laki Endréné Beszélgetőpartnerem a Paksi Szakszervezetek Szakmaközi Bi­zottságának titkára, előttem egy beszámoló e testület megalakulá­sa óta végzett munkájáról, a fe­jemben pedig megannyi kérdés. Be kell vallanom, korábban még azt sem tudtam, hogy létezik ilyen nevű szervezet, de úgy érzem, nem vagyok egyedül tájékozatlan­ságommal. Ezért kérem Laki Endréné tit­kárt, hogy beszéljen bizottsága célkitűzéseiről, munkájáról, ered­ményeiről.- Kezdem egy kis történelem­mel. 1980 októberében született meg a SZOT Elnökségének hatá­rozata, mely szerint a megnöve­kedett feladatok indokolttá teszik a szakmaközi bizottságok újjá­szervezését. Pakson nem volt a megkezdték a felkészülést az I. blokk üzemanyagának éves átra­kására, amelynek kezdési ideje május 17. Úgy kell dolgozniuk, hogy a III. blokk melegjáratását követő 2. sz. revízió első fázisa is befejeződjék az átrakás idejére. Közben sor került a IV. blokk há­ziüzemi gőzrendszer kifúvatásá­­ra, ami az első üzembehelyezési fázis ezen a blokkon. A melegjá­ratással párhuzamosan igen in­tenzíven folyt a VI. sz. turbina idegengőzös indításának előké­szítése. Hogy aránylag nagyobb fennakadás nélkül haladtak a munkálatok, abban nem kis ré­szük van a beruházási igazgató­ság dolgozóinak is, akik biztosí­tották a megfelelő készültséget az épületgépészeti, gépészeti, villa­mos és irányítástechnikai szakte­rületen. Most is akadtak azért problémák, például a térfogat­kompenzátor biztosító szelepei­nél, de az első két blokk kb. egy­hónaposjavítási ideje a III. blokk­nál csaknem 1 hétre rövidült. Sztavinovszki Imre, az üzemvi­teli igazgatóság főosztályvezetője így fogalmazta meg munkájuk célját: „... nem a program határ­időre való teljesítése a fontos el­sősorban, hanem, hogy a hibákat most felszámoljuk!” Az operatív ütemterv szerint április 23-án kel­lene befejezni az ütemezett mun­kákat, de a felmerülő problémák ebbe még beleszólhatnak. Lap­zártakor erről még nem tudunk hírt adni. - T -szakszervezeti dolgozóknak terü­leti szintű képviselete 1981-ig, ak­kor alakult meg bizottságuk. A testület tagjait és vezetőit a mun­kahelyi szakszervezetek delegál­ják. A központi irányelvek egyre nagyobb súlyt helyeznek arra, hogy a szakszervezeti dolgozók érdekképviselete jobban érvénye­süljön a településpolitikai célkitű­zések kialakításában, s aktívan ve­gyék ki részüket a feladatok meg­valósításában. Fő feladatunk a társadalmi szervekkel együttmű­ködve a város területpolitikai, te­lepülésfejlesztési munkájában képviselni a szervezett dolgozók érdekét, koordináló, szervező te­vékenységgel elősegíteni a felada­tok megvalósítását.- Ezek az általánosan megfo­galmazott feladatok hogyan jelen­nek meg a bizottság mindennapi munkájában? Mindenekelőtt tagjaink közve­títésével értesülünk a dolgozók észrevételeiről, véleményéről, problémáiról, amelyek kapcsolat­ban lehetnek például az egészség­­ügyi, a kereskedelmi ellátással, te­lepülésfejlesztéssel, közlekedés­sel, hogy a legfontosabbakat em­lítsem. Munkatervünk összeállí­tásánál a helyi aktuális feladatok mellett figyelembe vettük az SZMT ajánlását is. Néhány napi­rend az elmúlt évből: - A lakás­ügyi tanácsrendelet végrehajtásá­nak tapasztalatai. - Közegészség­­ügyi lakossági szolgáltatás, áruel­látás helyzete, kereskedelmi tár­sadalmi ellenőrök munkájának ta-Márciusi számunkban az 1985. évi beruházási munkaversennyel már foglalkoztunk. A benevezett 12 vállalat 129 szocialista brigádja közül a legkiválóbbak az 1986. áp­rilis 4-i ünnepségen az alábbi ki­tüntető címeket vették át. „A paksi atomerőmű-építkezé­sen kiemelkedő brigádmunkáért” zászló kitüntetésben részesült: A 22. ÁÉV: Atom, Vertesz: Fortuna, OSZV: Komplex, Cső­szer: Lenin, PGTV: Lézer, GYGV: Perczel Mór. PAV: Pro­metheus és Szinkron II. szocialis­ta brigádja. „A paksi atomerőmű-építkezé­sen kiváló brigád munkáért” okle­vél kitüntetést kapott: A Csőszer: Alpári, Erőkar: Atom, Hőtechnika: Elektron, 26. Sz. ÁÉV: Hajós Alfréd, Vegyép­­szer: Lenin, GYGV: Paton, 22. Sz. ÁÉV: Augusztus 20. és Reak­tor 80, Vertesz: Villám, OSZV: Haladás és Zrínyi Miklós, PAV: Puskás Tivadar, Enrico Fermi és Sztrida Ferenc elnök, Gál Rezső titkár, Salamon Zoltán szervező­­titkár, Orbán Mihály és Hargas László ifjúsági tagozatveze­tők, Tolnai Gyuláné a társada­pasztalatai. - Tájékoztató az Uszodaépítő és Fenntartó Egye­sület tevékenységéről, az építés­sel kapcsolatos időszerű felada­tok. - Az alacsony jövedelmű nyugdíjasok helyzete, felmérés alapján, s külön napirendi pont­ként a Paksi Á. G. és a konzerv­gyári tapasztalatok. - Mun­kásszállón lakó munkások köré­ben végzett közművelődési tevé­kenység tapasztalatai. A tárgyalt napirendektől füg­getlenül számos közérdekű észre­vétel, javaslat hangzik el, melye­ket továbbítunk a megfelelő szer­vekhez. Gyakorlatilag, ha reális javaslattal fordulunk a tanács ille­tékes osztályához, javaslatunkat figyelembe veszik. Meghívót ka­punk minden tanácsi ülésre. Jó kapcsolatunk alakult ki még a pártszervekkel, a KISZ-szel, a Ha­zafias Népfronttal, a Vöröske­reszttel is. Hadd illusztráljam egy példával, hogy pl. a Vöröskereszt­tel való kapcsolatunk milyen for­mában valósult meg az elmúlt év­ben. Az alacsony keresetű, idős nyugdíjasok helyzetének felméré­sét a Vöröskereszttel együttmű­ködve végeztük. A bizottság tagjai felkeresték a munkahelyi vezető­ket, szakszervezeti szerveket. A felmérésen túlmenően ezzel a személyes kapcsolatok kialakítá­sát, a jobb együttműködést is elő kívántuk segíteni. Ennek eredmé­nyeként többen részesültek segé­lyekben, néhány ember nyugdíj­­emelést kapott. Felvetődött, hogy Alpári Gyula szocialista brigád­ja. A pártkongresszus és a felsza­badulási évforduló tiszteletére in­dított munkaversenyben a követ­kező kollektívák a „Kongresszusi plakett” kitüntetést vehették át: Paksi Atomerőmű Vállalat, 22. Sz. Állami Építőipari Vállalat, Gyár- és Gépszerelő Vállalat, Ve­gyiműveket Építő és Szerelő Vál­lalat, Villamoserőmű Tervező és Szerelő Vállalat. „Kongresszusi oklevél” kitün­tetést kapott: A Hőtechnika Komplex szocia­lista brigádja, az ORSZAK Válla­lat VII. sz. főépítésvezetősége, a 26. Sz. ÁÉV Pollack Mihály szo­cialista brigádja, a Csőszer Újhe­lyi László vezette szocialista bri­gádja, az Április 4. GM Komplex szocialista brigádja. Az 1986-os feladatokat ismerve a most talán gyengébb produkciót nyújtó kollektíváknak itt a lehető­ség a javításra. Tamási Lajos lombiztosítási tanács elnö­ke. Tagok: Kovács Lajosné, Kiss Mihály, Marosán Gyu­la, Weisz József, Kókai Pé­ter, Nagy Tiborné, Hargitai Zoltán. Jambrich István. igazságosabbá kellene tenni a nyugdíjrendszert, igen nagy a kü­lönbség az alacsony és magas nyugdíjak között.- Miben kell előrelépniük, mi jelenti az alapvető gondot, problé­mát munkájukban?- Előre kell lépni abban, hogy az illetékes reszortfelelősök - pl. szoc. pol. felelős, környezetvédel­mi felelős - épüljenek be aktívan a tanácsi bizottságokba, és minél aktívabban éljenek funkciójukból adódó lehetőségükkel. Visszatérő gondunk, hogy a legfontosabb kapcsolat kialakításában nem si­került előrelépni, a szakszervezeti alapszervek részéről érdektelen­séggel találkozunk. Több témával kapcsolatban hiába hívtuk meg a szakszervezeti titkárokat, csak ke­vesen jöttek el. Itt, az újság útján is kérem az alapszervezeteket, bizottságokat, hogy adjanak több segítséget az eddigieknél. A bizottság tagjai: Örvös Fe­renc elnök (nyugd. gyárigazgató), Laki Endréné titkár (áfész). Bán Péterné (ápolónő), Hetzmann Al­­bertné (PAV), Ambrózi Ilona (PAV), Németh Sámuel (GYGV), Farkas Lőrinc (Költség­­vetési Üzem), Iker Istvánná (II. Sz. Ált Isk.), Konnáth Ferencné (PÁG), Kovács Lajosné (PAV), Stiener Ádámné (postahivatal), Túri Sándorné (11. Volán), Már­kus József (konzervgyár), Gárdái Jánosné (városi tanács). AMBRÓZI ILONA Szerencsére igen! Városunk dinamikus fejlődése következtében - mindnyájunk örömére - a vártnál magasabb lét­számú óvodai és iskolai gyermek­létszámmal számolhatunk. Az 1985/1986-os tanévben 40 lakóte­lepi óvodást már nem tudtunk la­kókörzetében elhelyezni. Az édesanyák munkahelyéhez közeli óvodába, vagy óvónői kísé­rettel kellett autóbuszon szállítani a gyakran még álmos kicsinyeket. A lakótelepi 32 tantermes isko­lában 43 tanulócsoportot kellett elhelyezni. Az előadótermek, napközis szobák, de még a zsi­bongó is osztálytermi célt szol­gált. 1979-ben az iskola létszáma 587 volt, 1985-ben 1481, ez 248%­­os növekedést jelent. Mi várható a jövőre vonatko­zóan? 1988/1989-ig évente további 60-80 gyermekkel növekszik az általános iskolai tanulólétszám a lakótelepen. A probléma megol­dásánál nem gondolhatunk a Munkásművelődési Központra, mert a szakköri helyiségek, klub­termek osztálytermi célra kicsik, de rendeltetésük is más. Felme­rült az autóbusszal történő szállí­tás gondolata is. Végső soron az ifjúsági házban, az MHSZ-nél, a Hazafias Népfrontnál vannak olyan délelőttönként ritkán hasz­nált termek, melyek e célra alkal­masak lennének. De a szülők ilyen helyzetben hogyan lenné­nek képesek felelősségteljes mun­ka elvégzésére? Milyen pedagó­giai eredményt lehetne elérni ilyen körülmények között? Sza­bad-e eleve kudarcra kényszeríte­ni tanulócsoportokat? 1985-ben született a döntés további 4 blokk építésére. Ezáltal további lakás­építés és vele párhuzamosan isko­laépítés is várható. A tervidőszak végére ez már megoldás, de a gond ma feszít, a ma problémáját A KISZ Tolna Megyei Bi­zottsága 1985. december 28-i intézkedési terve alapján - te­kintettel az atomerőmű-beru­házás gazdasági és pártirányí­tásában történt változásokra - megszüntették az Atomerő­mű Beruházás KlSZ-bizottsá­­got és a beruházás ifjúsági mozgalmának irányításával megbízták a Paksi Atomerő­mű Vállalat KISZ-bizottságát, amelynek hatáskörébe utalták az újonnan megalakított Ato­merőmű Beruházás Kivitele­ző KISZ-bizottságot. Április 8-án délelőtt először a kivitelező vállalatok küldöt­tei választották meg a kivitele­ző KISZ-bizottságot, majd délután került sor a beruházás küldöttértekezletre, amelyen megválasztották a PAV KISZ- bizottságot. Ez utóbbin jelen volt Kiss Magdolna, a KISZ Tolna Megyei Bizottság első titkára és Vajda Tibor, a KISZ kell megoldani. Ezért felbecsül­hetetlen a Paksi Atomerőmű Vál­lalat vezetésének az a segítsége, amellyel a Gesztenyés u. 24-26. sz. konténer munkásszállók ideig­lenes otthont adhatnak - átalakí­tás után - az új, IV. Sz. Általános Iskolának és két óvodai csoport­nak. A tervezés és kivitelezés megkezdődött, az átalakítás au­gusztus 15-ig befejeződik. A váro­si tanács önálló intézményként lé­tesítette a IV. Sz. Általános Isko­lát, a végrehajtó bizottság pedig kinevezte az iskola igazgatóját. A nevelőtestület zömmel a Il-es Számú Általános Iskola pedagó­gusai közül szerveződik, mivel ott az intézményi szükséglet az opti­mumra csökken. A gyermeklét­­számot a Gesztenyés u„ Pollack M. u., Építők útja, Kishegyi út ál­tal határolt területről lehet bizto­sítani. Az iskola ezen körzetéből a testnevelési tagozatos tanulók to­vábbra is a Il-es Számú Általános Iskolába járnak. A német nyelv oktatása viszont az új iskolában is lehetővé válik. A napközis ellátásra megfelelő melegítőkonyha és étterem áll rendelkezésre. A két épület nyak­taggal történő összekötésével vi­szonylag tág zsibongót és bejára­tot sikerül kialakítani. A felső ta­gozatosoknak biztosítjuk a szak­­tantermekben való oktatást, vala­mint könyvtár, úttörőszoba, szer­tárak létesítése is lehetővé válik. A tanulócsoportok kialakítása előtt az érintett szülőket tájékoz­tatjuk, véleményüket, javaslatai­kat igényeljük. Körzethatár-mó­dosítással kapcsolatos kéréseiket egyénileg bíráljuk el. A lojalitás­nak viszont gátat szab az a szülők­kel közös érdek, hogy ne legyenek túlságosan eltérőek az évfolyamo­kon belüli osztály létszámok. VADÁSZ PÁL a művelődési és sportosztály vezetője Paks Városi Bizottságának tit­kára. A PAV KISZ-bizottság titká­ra: Berkó János (PAV). Tagjai: Dicső Csilla (PAV), Törjék Ferenc (PAV), Jégh Lajos (PAV), Kövesdi Éva (PAV), Ivanics Istvánná (PAV), Dobri Zoltán (PAV), Sallai János (PAV), Kasóné U. Ágnes (PAV), Néber Tibor (PAV), Gyányi Zsigmond (Ki­vitelező KISZ-bizottság titká­ra), Kovács Imre (22. ÁÉV), Kollerné Bodó Erika (Hőtech­nika). A kivitelező KISZ-bizottság titkára: Gyányi Zsigmond. Tagjai: Kovács Imre (22. ÁÉV), Füredi Ágnes (Április 4.), Wolf Ernő (OSZV), Gyar­mati László (22. ÁÉV), Koller­né Bodó Erika (Hőtechnika), Porkoláb Márta (Vegyépszer), Matkovicsné Madács Judit (GYGV), Papp Miklós (Ver­tesz). Érdekképviseletünk a városban A PAY VSZB összetétele Változás a KISZ-vezetésben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom