Atomerőmű, 1986 (9. évfolyam, 1-8. szám)
1986-12-01 / 8. szám
A PAKSI ATOMERŐMŰ CJt Ó BERUHÁZÁS DOLGOZÓINAK LAPJA. IX. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM. 198«. DECEMBER Kellemes karácsonyt és boldog új évet kívánunk minden kedves olvasónknak! Rangos vendégek Kell a PAV-nál újítani? A paksi atomerőműbe látogatott november 26-án Pál Lénárd, az MSZMP KB titkára. A magyar tudományos élet kimagasló személyiségét és a társaságában lévő vendégeket, Tóth Józsefet, az MSZMP KB munkatársát, dr. Péter Szigfridet, a megyei pb első titkárát, és Lipovszky Gyulát, a városi pb első titkárát Pónya József, az MSZMP KB tagja, a PAV vezérigazgatója fogadta, és tájékoztatta a vendégeket a vállalat eredményeiről. Ezt követően Pál Lénárd és kísérete meglátogatta az erőmű üzemeit: az I. blokk vezénylőjét, számítógéptermét, majd a diagnosztikai laboratóriumot. A III. blokkon fokozott érdeklődés mutatkozott az új magyar folyamatirányító számítógéprendszer iránt. A géppel kapcsolatos eddigi tapasztalatokról Molnár Sándor üzemviteli vezető adott tájékoztatást. Milyen szerepe van vállalatunk rendszerében a szállításnak? Mennyi érdemük van .a sofőröknek a villamosenergia előállításában? E tekintetben mi az a konkrétum. amit felmutathatnak? Hisz’ csak „kocsikáznak” ide-oda, kényelmesen a puha ülésen, szinte szórakozva töltik el munkaidejüket. Higgyük el, ez csak a látszat, mert a valóság más. Azt, hogy mennyire kényelmes és szórakoztató egy műszakon keresztül autózni, sokszor időn túl is, el lehet képzelni. Nem beszélve arról a veszélyről, amely bármely pillanatban bekövetkezhet a közúton. Erről nem én, hanem a szomorú statisztika tanúskodik. így, év végéhez közeledve, hivatásukat méltatva, engedelmükkel bemutatom a PAV gépjármű és A IV. blokkon lehetőség nyílt arra, hogy a vendégek megnézhessék a primerköri főberendezéseket. Pál Lénárd sok kérdést tett fel a számítógépek konkrét gyakorlati használatát illetően. Délután kerekasztal-beszélgetésre került sor, ezen részt vettek a PAV fiatal műszaki és tudományos munkával foglalkozó szakemberei is. Pál Lénárd széles körű tájékoztatást adott a tudományos élet, az alapkutatás jelenlegi eredményeiről — nemzetközi kitekintésben is. Szó volt a műszaki fejlesztés soron lévő feladatairól, a műszaki és tudományos területekben dolgozók felelősségéről, munkájuk egyre növekvő szerepéről. * * * Paksra látogatott november 27-én Maróthy Lászlónak, a Minisztertanács elnökhelyettesének meghívására hazánkba érkező Ivan Sz. Szilajev, a Szovjetunió Miszállitási osztályát. 1976-ban alakult a szállítási csoport. Feladatuk volt a vállalatnál felmerülő összes személy-, teher- és belső szállítási gondok saját körű megoldása. Később, a szállítási feladatok növekedésével, (bővülő vállalati létszám) 1979-től üzemként működtek. Ekkor került az üzem élére Papp Gyula, és mint érdekesség: ő volt a legelső üzemvezető a PAV-nál. Az idő teltével a szállítási üzem létszáma is növekedett, így osztállyá szerveződtek. — Nagyon jó gépkocsivezető gárdánk van — mondja Papp Gyula osztályvezető. Bizonyítja ezt az a tény, hogy több dolgozónk kapta már meg a „Balesetmentes vezetés” különböző fokozatát, amelyek a mai napig érvényesek. Ugyanis, nisztertanácsának elnökhelyettese. Kíséretében volt Rjabjev Lev Dimitrijevics középgépgyártási miniszter, Vorogyin atomenergetikai miniszterhelyettes, Szmirnov Jevgenyij Boriszovics műszeripari miniszter-helyettes, Borisz Sztukalics, a Szovjetunió magyarországi nagykövete, valamint magyar részről dr. Kapolyi László ipari miniszter, Czipper Gyula és Bognár Sándor ipari miniszterhelyettesek. A magas rangú vendégeknek Márton János, a beruházás igazgatója adott tájékoztatást az irányítástechnikai berendezések alkalmazása terén létrejövő munkamegosztás jelenlegi megvalósulásáról, a magyar számítógép-gyártás eredményeiről, ezen eredményeket a vendéglátók a III. blokkon meg is tudták mutatni a szovjet szakembereknek. ha egy gépkocsivezető önhibájából 3000 forint feletti kárt, vagy személyi sérüléssel járó balesetet okoz, azonnal elveszíti fokozatát. A minősítés elé kívánkozik, hogy gépkocsivezető-gárdánk átlagéletkora fiatal, s ettől függetlenül, többnek van már „500 ezer km balesetmentes vezetés” fokozata. Ezek után a kitüntetettek: 250 ezer km-ért: Kern Ferenc I., Molcsányi Károly, Pál József, Péger János és Vincze Sándor. 500 ezer km-ért: Csepreghy János, Farkas Tibor, Hanoi József, Kalcsu Károly, Kern Ferenc II., Rujder András, Sáfrány László és Tóth Vendel. 1250 ezer km-ért: Adorján János I. Sz. P. SPECIALIS VONÁSOK Nehéz arra vállalkozni, hogy valaki a teljesség igényével felvázolja, egy atomerőműben, kik, miért, és milyen munkahelyi körülmények között adnak be újításokat. Az üzemi beszélgetések tanulsága szerint indítékként — jelen időszakban — a hozott tapasztalatok, a munkahelyi berendezkedés (javító és vizsgáló eszközök építése), illetve az üzemeltetés során felmerülő műszaki gondok említhetők első helyen. A környezetről a hozzáértők véleménye szerint már markánsabb képet lehet festeni. A technológiáról az a vélemény: „sokemberes" megoldás, a tervezés során nem törekedtek a mindent egy helyről irányítani elvre — nagy területet kell a kezelőknek bejárni, a helyi vezénylők és helyi táblák kezelése, ellenőrzése során. Villamos területen nagyon széles a szakmai skála, a tranzisztoros billenőköröktől a helyi autonom szabályzást ellátó mikroprocesszorig terjed. Szabó József vezérigazgatóhelyettes — valamennyi újítás egyszemélyi elbírálója — fontosnak tartja megjegyezni: — Jól átgondolt újítások kellenek, biztosnak kell lennünk abban, hogy a módosítás külön nem okoz üzemzavart több évre előre tekintve sem, ezért több türelmet és megértést várunk az újítóktól az elbírálás esetleges elhúzódása esetén. KELLENEK AZ EGYÉNI SIKEREK Mi a vélemény a vállalati újítási ügymenetről. Kialakult-e már valamilyen jó szisztéma ? Kérdezem Gál Tamás irányítástechnikai osztályvezetőtől. — Más vállalatok gyakorlatával összehasonlítva, jónak lehet minősíteni a PAV- nál az újítások kezelését. Van egy éves újítási feladatterv. ez olyan vezérfonal, amelyben egyes munkahelyek részben meglévő elképzeléseiket, vagy éppen igényeiket megfogalmazzák. Ezekre a feladatokra prémium + újítási díj jár, és egy-egy témára műszaki tanácsadók vannak kijelölve. — Hallani, más vállalatoknál presztízs-problémák jelentkeznek újító dolgozók és vezetők között? — Szerintem ahhoz, hogy mindenki a maximumot nyújtsa — mert hiszen ez a célunk — kellenek az egyéni sikerek, nem lenne az természetes, hogy azt vizsgáljuk, mit nem tud a dolgozó. ÉS A PÉNZ Az 1986. évi feladattervben olvashatók olyan kiírások, mint — sorkapocs-cserék és megszakító illetve reteszköri jelzések kiépítése. Úton a Millióért és tovább — Vonzó feladat ez egy újító számára? — Sok munkát takarnak ezek a kiírások, és a megoldáson is kell gondolkodni, nem egy esetben. El lehet intézni egy munkautasítással is, de gondolom, a terv összeállítóit az vezérelte, keressenek is ezen a dolgozók, de így sem akadt vállalkozó. Tájékoztat Hermann Géza, a villamos osztály vezetője: —. Ha már az anyagiak szóba kerültek, mennyire látja indokoltnak, hogy a villamos főosztályon valamennyi feladattervben szereplő újításért eszmei díjat ajánlanak fel, az a benyomása az embernek, mintha előre feltételeznék, hogy ezeknek a műszaki megoldásoknak nem lesz mérhető haszna? — Az eszmei díjazás alapvetően a labor-, illetve a karbantartó munka jellegéből fakad. Ha csinálunk egy segédberendezést, amivel gyorsabb a javítás, azzal legfeljebb túlórát takarítunk meg, ezek nagy része csak hosszabb távon mérhető. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy itt a laborban előállított célkészülékek — melyeket nem lehet kereskedelemben beszerezni, ezért csináljuk meg — nagyon sokba kerülnek. — De van azért mérhető haszon? — Lehetne egy pár újítást kalkulálni, de úgy is vehetjük, hogy az újító a saját munkáját könnyíti, és ezek tevékenységét munkaidőben végzi. MENEDZSER KERESTETIK Győrffy Sándorné újítási előadótól kérdezem, van-e fóruma az újításoknak, ahol az üzemek elmondhatják gondjaikat, tapasztalataikat? — A vállalati versenymozgalom keretén belül, a tervidőszakhoz kapcsolódó feladatok megbeszélésére évente összeül az újítók tanácsa, értékelik az előző évi munkát. de ez a fórum nem szervezi és nem irányítja az újítási tevékenységet. — És a KISZ, a szakszervezet? — A KISZ nem foglalkozik újításokkal, szerintem nem is feladata. A VSZB újítási munkabizottsága foglalkozik újításokkal, érdekvédelmi és propaganda feladatokat lát el. — Mennyi idő alatt lesz egy újításból haszon a vállalatnak és az újítónak? — A már elkészült újításokat, ha dokumentálják és benyújtják, úgy két hónap alatt ki tudjuk fizetni. — A kivitelezés előtt álló újításoknál felmerülhet még a megépítés és kivitelezés szakasza. A leghosszabb az átfutási idejük azoknak az újításoknak, amelyeket meg kell terveztetni, itt egy évnél hoszszabb idők is előfordulhatnak. EREDMÉNYEK ÉS KÉRDŐJELEK Ha a karbantartók és üzemeltetők leterheltségét nézzük, akkor nem sok újítást várhatunk. — Másképp látom a dolgot: a megoldásra váró munkák sokasága okoz pezsgést, készteti gondolkodásra a fejeket, és kényszerűség adódik arra. hogy a megoldást közzé tegyék és ez a folyamat, ha az üzem beáll, lelassul. Ami az újítások honorálását illeti, szerintem elvárható egy ilyen kiemelt munkahelyen (jó fizetés mellett), hogy kisebb ötletekért, javításokért ne tartsák a markukat a dolgozók, beosztottak, lehet ez becsület dolga. De azt is feltételezzük, sőt, tudjuk, hogy sok olyan újításmódosítás történik a munkahelyeken és üzembe helyezések során, melyekről nem „tud” az újítási iroda. Fogalmazza meg véleményét Járfás Géza főmérnök. 1985-ben 152 újítást adtak be, ezeknek 78,3 százalékát fogadták el, ebből százat hasznosítottak, tizet kalkuláltak. A kifizetett újítási díj: 520 009 Ft, a kalkulált újítások gazdasági haszna 10 960 eFt. A számok azon véleményeket erősítik, melyek jónak ítélik meg a vállalati újítómozgalmat, de egyéb következtetések levonása is indokoltnak látszik. Például az. hogy a vállalati és egyéni célok nem minden esetben találkoznak. Az adatok arról is tanúskodnak, hogy a vállalat viszonylag sok újításnál megelégszik az eszmei díjjal, talán ennek tudható be az a vélemény, amit az egyik üzemben konkrétan megfogalmaztak: a vállalat újítással és gazdasági döntésekkel foglalkozó szakemberei irtóznak nagyobb összegű újítási díjakat kifizetni, ha ez igaz lenne, volna arra magyarázat, miért nem végeznek hasznossági számításokat több újításnál, ahol az újítók erre lehetőséget láttak, és ezt elvárták volna. Talán azon is érdemes lenne gondolkodni, hogy a vállalat társadalmi szervezetei milyen módon, milyen eszközökkel segíthetnék az újítás ügymenetét, valamint vállalati szinten az egyes munkahelyek újítási kooperációját? Fiatal szakembereket megbízhatnának műszaki elbírálással, kivitelezéssel, stb. A vállalat egyik sajátos vonása, hogy az átlagnál nagyobb a műszakiak felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya. Reális igénynek tűnik azt megfogalmazni, hogy a szellemi értékekkel jól gazdálkodni is becsület dolga. NAGY ISTVÁN Beszélgetés a műszakiakkal és a kutatómunkái végző szakemberekkel Fotó: HORVÁTH BÉLA
