Atomerőmű, 1986 (9. évfolyam, 1-8. szám)
1986-03-01 / 1. szám
ATOMERŐMŰ ÉPÍTŐI 3 Csőglei István: El Tűzvédelem a paksi atomerőműben Forradalmi Ifjúsági Napok 1986. AzMMK műsoraiból A TŰZOLTÁS SZERVEZÉSE A különleges körülmények miatt fokozott gonddal terveztük meg egy esetleges tűz oltását. Tűzoltási tervet készítettünk a primerköri olajrendszerre. A szekunderkörben a kábelterekre, vezénylőkre, számítógéptermekre, a gépházra, a szabadtéri transzformátor állomásra, a fűtőműre és a hidrogénüzemre. A részterveket egységes szerkezetbe foglaltuk és „Paksi Atomerőmű tűzoltási terve” címmel helyeztük el a megfelelő helyre. Mellékletként helyeztük el a radioaktív területre való behatolás tervét. Az állományt felkészítettük a láthatatlan veszélyre s a védőeszközök használatára. A paksi parancsnokság első szere nem vonulhat a város területén kívülre. A másik fontos rendelkezés, hogy akár az építkezés, akár a működő erőmű területén keletkezik tűz, minimálisan Il-es riasztást kell elrendelni és a jelzés tartalmától függően habbal, porral oltóval vagy létrával azt kiemeltté kell tenni. Azokra a helyekre, ahová tűzoltási terv készült, III-as, vagy ennél magasabb riasztást terveztünk. Természetesen a szükséges kiemelést itt is el kell végezni. Mivel a szekunder körben és a blokkon kívüli épületeknél egyszerűbb a beavatkozás, így a sorrendet megfordítva ezzel foglalkozom előbb. TŰZOLTÁS A SZEKUNDERKÖRBEN ÉS A BLOKKON KÍVÜL Az oltástaktika a szekunderkörhöz tartozó területeken annyiban tér el a hagyományos erőművekétől, hogy itt beépített oltórendszerek vannak. Ha azok működnek, és sikeres az oltás, akkor csupán utómunkálatokat kell végezni. A tűzoltásvezető már vonulás közben rádión kaphat információt, mert a hírközpontban a tűzjelző közli az oltórendszer működését. Ha nem indítható a rendszer, akkor a korábbi fejezetekben leírt módon és eszközökkel avatkoznak be. A transzformátorokat természetesen áramtalanítani kell. Ehhez a vezénylő ügyeletese is szükséges. Amennyiben a belső kábelalagút valamely tűzszakasza égne és a szórt vizes oltórendszer nem működne, a mentett oldalakon a kábelátvezetéseket és az ajtókat vízsugarakkal kell hűteni, az aknáknál a födémátvezetéseknél pedig a tömítéseket, hogy a tovateijedést megakadályozzuk. A sűrített levegős légzőkészüléket minden esetben használni kell. A külső kábelalagutakban, illetve csatornákban keletkezett tüzek oltásához habgenerátorokat kell szerelni. A turbinaolajtartály- és generátortűz oltását, úgyszintén a gépház tetőzetének védelmét a korábbi fejezetekben már leírtam. Amennyiben a generátor hűtésére használt hidrogéngáz kiszökik és meggyulad, a megfelelő helyen le kell zárni a csőrendszert. A blokkvezénylőbe elsősorban az oda rendszeresített kézi és az 50 kg-os halonnal oltóval kell beavatkozni. Ha ez nem elegendő, további ilyen készüléket kell felvinni. Ezt kell tenni a számítógéptermek esetében is, ha ott a beépített rendszer nem oltaná el a tüzet. Erre a célra az erőmű területén több 50 kg-os készülék is található, de ilyent rendszeresítettünk a paksi 1-es szeren és a vállalati tűzoltóság Tü-2-es fecskendőjén is. A fűtőolaj-tároló tüzét az egyszerűsített félstabil habbal oltó rendszerrel vagy habágyúkkal kell eloltani. Minden egyéb épületben a hagyományos módon végezzük az oltást. (Folytatjuk) POSTÁNKBÓL Mindennap főzök Ha egy boltba belépek nem az foglalkoztat, hogy mennyit keres egy bolti eladó, hanem, hogy a pénzemért azt kapjak amit akarok, lehetőleg olcsón, de mindenképpen jó minőségben (nem kéthetes hússa-Alapvető tűzvédelmi előírások megszegéséből tavaly szeptember óta egyre-másra keletkeznek a kisebb-nagyobb tüzek. A leggyakrabban fellelhető ok, hogy a hegesztés olvadéka ráhull valamilyen éghető anyagra, és máris kész a baj. Minden tűzveszélyes tevékenységet végző dolgozót rendszeresen kioktatnak minden ilyen jellegű munkavégzés előtt, hogy mi a teendő. A tűzgyújtási engedélyek többségének hátoldalára rá is van nyomtatva: a tevékenység megkezdése előtt, annak 5 méteres körzetéből minden tűzveszélyes, éghető, gyúlékony anyagot el kell távolítani, ha ez nem lehetséges, akkor hőt át nem adó anyaggal le kell takarni; hibás, sérült, szivárgó berendezést, szivárgó palackot, repedt, sérült tömlőt használni tüos; a födémen áttört nyílásokat el kell fedni, az alsó szintet vagy szinteket át kell vizsgálni, hogy nincs-e tűzveszély, és a munka befejezésekor szintén átvizsgálni ezeket a szinteket stb. Nem tartják be! Miért? A dolgozó a tűzgyújtási engedély hátoldalán aláírásával igazolja, hogy a munka látát, többhete lejárt szavatosságú sajtot, befőttet, konzervet, lefagyasztott és visszaengedett húst), kultúrált körülmények között. Azon kevés (?) háziasszonyok közé tartozom, akik elvégzéséhez a tűzvédelmi oktatást megkapta, a tűzoltókészülék kezelését ismeri, az előírásokat tudomásul veszi és azok betartásáért büntetőjogi felelősséget vállal. Valóban mindenki igazán érzi ezt a felelősséget? Akik a tüzet okozzák, azok biztos nem! Lehet, hogy vannak olyan főnökök is, akik nem nézik jó szemmel, amikor a munkahely előkészítésével piszmognak a beosztottak, ahelyett, hogy dolgoznának... Egy komoly félreértést kell egyszer és mindenkorra tisztázni: magának az adott munkának elválaszthatatlan része kell, hogy legyen a tűzvédelem is - szerves része. Nemcsak a tűzvédelmi vezető vagy előadó feladata a tüzek megelőzése, a tűzvédelmi előírások betartásának megkövetelése. Az övé is, de egyben mindenkinek kötelessége - használjunk nagy szavakat -, állampolgári kötelessége, hogy ne égessük el azokat a kemény munkával létrehozott értékeket, amik mindnyájunk jobb, emberségesebb életfeltételeit hivatottak megteremteni.-ma mindennap főznek. Több éves tapasztalat alapján állíthatom, hogy aki képes arra, hogy előzetesen eltervezett napi étrendhez megvásárolja a szükséges anyagokat, az művész. Egy vacsora megtervezése nálam azt jelenti, hogy miután rohantam két kört a boltban, megállók és megpróbálom kitalálni, hogy abból ami van, mit lehet főzni. Tévedések elkerülése végett, nem vetjük meg a paprikáskrumplit és nem szándékozom bélszínt Sztroganoffmódra készíteni. (Hiú ábránd is lenne, hol kapok bélszínt...) Ha az ember beletörődik abba, hogy a választék olyan amilyen, még mindig ott a minőség. Nincs annál dühítőbb, amikor a szombati tejet vasárnap már nem lehet felforralni; ha kedden délután pénteki kenyeret kapok; ha a mirelitpultba nézve az embernek egy életre elmegy a kedve attól, hogy vásároljon belőle; ha a dobozos sajt kibontása után derül ki, hogy legalább két hete lejárt a szavatossági ideje; ha egy kiló liszthez tíz deka kukac van, és sajnos sorolhatnám még. Megdöbbentett és felháborított, hogy egy üzletvezető múlt év végén úgy nyilatkozott, hogy nem a kereskedő van a vevőért. Sajnos, azért ilyen a kereskedelmi ellátás (nemcsak Pakson), mert nincs egyedül ezzel a véleményével. Nem tudom, hogy ezek után mit válaszolna arra a kérdésre, hogy mi a kereskedelem célja, feladata. Úgy gondolom, hogy nem luxusigény, ha mindennap friss kenyeret, tejet akarunk vásárolni, és ha délután 4-kor karajon és combon kívül más húst is lehetne kapni. KÓSÁNÉ B. GYÖNGYI Leégetjük amit megcsináltunk? Március 15. (szombat) 14.00: Évfordulók címmel vetélkedő az Ifjúsági Házban. 18.00: FIN-megnyitó - fáklyás felvonulás - koszorúzás a Petőfi-emléktáblánál - kulturális műsor (vers, pol-beat). 19.00-24.00: KISZ-bál a Lepke étteremben. Belépődíj: 40 Ft. Március 22. Városi Ifjúsági Nap. 8.00: Kispályás labdarúgótorna (II. sz. iskola). 14.00: MMK - videoprogram - pol. kaszinó. 17.00: Filmvetítés - Gothár Péter: Idő van. A film után ankét a klubban. Megyei telefonos vetélkedő (MMK-ból). 19.00-24.00: Disco - Lepke étterem. Belépődíj: 40 Ft. Március 13. 16 óra: Ifjúsági hangverseny (bérleten kívüli). Spanyol és délamerikai dallamok Tokos Zoltán gitárművész előadásában. Március 17. 19 óra: A Móricz-bérletben meghirdetett Holdbéli csónakos című előadás helyett Lars Norén: Az éjszaka a nappal anyja című drámája (Dunaújvárosi Bemutatószínpad). Sajátos helyzet A fenti megállapítás a PAV művelődési bizottságának januári ülésén hangzott el, a vállalati közművelődés helyzetének elemzése kapcsán. Ennek az értekezletnek az adott különös jelentőséget, hogy tulajdonképpen újjáalakult a bizottság; részben azért, mert az elmúlt két év során nem ülésezett, részben pedig azért, mert összetételébe több lényeges személyi változás történt. Dachert Imréné helyett Gál Rezső látja el (a VSZB titkáraként) a társelnöki teendőket; a bizottság titkára függetlenített közművelődési előadóként dr. Harmat Béla, a KISZ-bizottságot a jövőben Csemyné Mocsotár Zsuzsanna, a szocialista brigádokat Nagy Tiborné képviseli. Két taggal bővült a bizottság: a VSZB sportfelelősével és az Atomerőmű Építői lap felelős szerkesztőjével. Dr. Harmat Béla, a bizottság új titkára kicsit úttörő is ezen a területen a PAV-nál, hisz’ személyében először van függetlenített közművelődési előadó. Tapasztalatokról még korai lenne beszélni, inkább a népművelő első benyomásairól kérdezem új kollégámat, aki így kezdi a választ:- Úgy látom, a vállalati közművelődés jó néhány területén viszonylag kialakultak a feltételek. Gondolok itt például a szakmai oktatásra, a tömegsportra vagy a szocialista brigádok művelődésére. Sajátos helyzetet jelent, hogy nincs önálló intézménye a vállalatnak, örvendetes viszont, hogy a városi közművelődési intézményekkel jó kapcsolat alakult ki az Dr. Harmat Béla évek során. Az eddig összegyűjtött vélemények alapján úgy tűnik, eléggé differenciáltak itt az igények, több nívós szórakozási lehetőséget kellene biztosítani. Például a műszakiak részére fontosnak tartanám, hogy rendszeres fórumokat, összejöveteleket szervezzünk az igényelt témákból. Legfontosabb célunk a közművelődési tevékenységgel is elősegíteni a gazdaságpolitikai feladatok megvalósítását.- Úgy hírlik, a paksi kábeltévé szerkesztése is a te feladatod lesz.- A kábeltévé felelős szerkesztője leszek, s ez egyik fő feladatomat jelenti. Napjainkban az információrobbanás korát éljük, és furcsa módon általában a helyi információkban mutatkozik a legnagyobb hiány. Ezen a területen a közélet demokratizálódásában lehet páratlan szerepe a helyi sajtónak, tévének. Egyrészt azért, mert várospolitikai döntésekben szüksége van a városi vezetésnek arra, hogy megismerje a lakosság véleményét, másrészt azért, mert kívánatos az elképzeléseket minél szélesebb körben nyilvánosságra hozni. Február 10-ig ki kell dolgoznunk a városi televízió működési szabályzatát, március 10-ig szeretnénk megalakítani a szerkesztő bizottságot, kialakítani a stúdiót és megteremteni a működéshez szükséges anyagi és személyi feltételeket.- Várhatók-e változások az Atomerőmű Építői újsággal kapcsolatban?- Az ERBE-től már átvettük és vállalati keretben működtetjük tovább a lapot. El kell érnünk, hogy igazi vállalati fórumként funkcionáljon, a vállalat vezetése és a dolgozók egyaránt hangot adhassanak benne véleményüknek. Ehhez szükséges megteremtenünk annak feltételeit, hogy a lap rendszeresen és azonos időben jelenjen meg, s eljusson minden dolgozóhoz.- Milyen formában valósul meg az igények feltérképezése, az alulról jövő kezdeményezések összegyűjtése?- A vállalat dolgozóiról, a művelődési igények felmérése végett kérdőíves módszerrel igényszint-felmérést végzünk. A felmérés eredményét értékeljük a városi közművelődési intézmények vezetésével, s meghatározzuk a közös feladatokat. A felméréshez kérjük minden munkahelyi vezető támogatását. AMBRÓZI ILONA Az öntevékeny közművelődésért Hallottuk, hogy a városban valami művelődéssel kapcsolatos felmérés készül, illetve folyik. A PAV-nál is volt egy beszélgetés, melynek során a társadalmi szervek képviselői, a vállalat kulturális életének aktivistái mondták el véleményüket a vállalaton és a városon belüli kulturális életről, művelődési lehetőségekről. Kicsit utána jártunk, miről is van szó valójában. Hát íme, dióhéjban: A városi tanács megbízta a Népművelési Intézetet, hogy egy munkakollektívája, egy e munkában gyakorlattal bíró team által készítsen fölmérést a város kulturális, közösségi életének jelenéről és tegyen javaslatot a továbblépésre, egy öntevékeny, intézménytől független művelődési tevékenységszerkezet kialakítására. E munka több szakaszra - ahogy ők nevezik: lépésre - tagozódik. Első lépésben került illetve kerül sor a már említett beszélgetésekre, melyeknek két fő célja van: információkat szerezni az egyes közösségek problémáiról, és megismerni azokat a „számottevő személyiségeket”, akikre hallgatnak az emberek, s akik meg tudják fogalmazni és tovább tudják adni az emberek véleményét. Az a cél, hogy a későbbiekben elsősorban ők legyenek a helyi társadalom közösségi fejlesztői, közösségszervezői. A második lépés, hogy a közművelődési intézmények segítsenek egy intézményen kívüli, tőle független, önszervező, önfinanszírozó szerveződést létrehozni. Ennek legfontosabb eszköze egy közvetítőrendszer létrehozása név- és címjegyzék formájában, melyben mindenki közzé teheti mi érdekli, mivel foglalkozna szívesen, miben kér segítséget mástól, illetve miben tudna segíteni másokat (pl. nyelvtanulás, illetve -tanítás, szabás-varrás, fóliás kertészet stb.). E címjegyzéket (közösségi kalendáriumot) évente meg kell újítani, fel kell frissíteni. A harmadik lépés egy művelődési köri mozgalom létrehozása. A különböző csatornákon (beszélgetések, címjegyzék stb.) felszínre kerülő információkat szakértők segítségével elemezve és megfogalmazva elősegíteni olyan kisebb csoportok szerveződését, melyek azonos gondokkal küszködő, hasonló érdeklődésű emberekből állnak, s a legkülönbözőbb módokon (szakember, az összejövetelekhez szükséges helyiség biztosítása, különböző anyagok közös beszerzése stb.) segítséget nyújtani közös tevékenységükhöz, problémáik megoldásához. A negyedik lépés az intézmény egyfajta „gyorsképző” tevékenysége, melynek során az emberek számára fontos dolgokban, aktuális megoldásra váró problémáikban valamiféle gyorstanfolyam indításával próbál segítséget nyújtani. Pl. csoportos vagy nagyobb létszámú egyéni külföldi utazás előtt az adott ország bemutatása, a legfontosabb praktikus tudnivalók, egy alapszókincs-készlet megtanítása, vagy pl. gépírás, a szövés alapjainak megtanítása stb. Az ötödik lépés egy teljes körű feltárás a lakosság tevékenységrendszeréről. Tulajdonképpen arról van szó, hogy minden 16 éven felüli lakost megkérdeznek: melyik az a három tevékenység, amit hivatalos munkáján kívül rendszeresen végez (akár azért mert szereti, akár kényszerűségből). A tevékenységi adatokra elsősorban a tervezéshez van szükség. Végül - azaz, hogy folyamatosan - sor kerül a szakemberek tudomására jutott rengeteg információ rendszerezett nyilvántartására. Ennek egyik formájaként pl. egy részletes várostérképen föltüntetik minden személy lakóhelyét, aki valamilyen közösségi, művelődési tevékenységben részt vesz. Ebből aztán kiderülnek a „fehér foltok”, melyeknek felszámolásához további erőfeszítések szükségesek. E néhány sor valóban csak dióhéjban, itt-ott talán megengedhetetlenül lerövidítve próbálja érzékeltetni azt a hatalmas munkát, ami a felkért külső szakemberek, a helyi közművelődési dolgozók és a - reméljük minél nagyobb számú - helyi „önkéntesek” előtt áll. Reméljük, erőfeszítésük is hozzájárul ahhoz, hogy pontokká zsugorodjanak a fehér foltok városunk kulturális térképén. H. B. A transzformátor ketreces oltórendszere
