Atomerőmű, 1985 (8. évfolyam, 1-8. szám)
1985-04-01 / 2. szám
ATOMERŐMŰ ÉPÍTŐI 3 Technika A nukleáris fítőanyag szállítása A kész fűtőelemeket kazettában elhelyezett blokkokba összegyűjtött fűtőelemek formájában szállítják. A hasadóanyagok alfa sugárforrások, de ezt teljességgel elnyeli bármely göngyöleg. Az urán-fűtőelem átszállítása a könnyűvizes reaktorokkal ellátott atomerőművekhez speciális szállítókonténerekben történik, amelyekben néhány tucat fűtőelem-szerelvényt lehet elhelyezni. A kiégett fűtőelem szállítása az atomerőműből az újrafeldolgozó üzembe, amely a radioaktiv elemek szállításának soron következő szakasza, fokozott sugárveszélylyel jár. Jelenleg a kiégett fűtőelem szállítása speciális szállítókonténerekben történik. A modern szállítókonténerek normál feltételek mellett lehetővé teszik a fokozott aktivitású, kiégett fűtőelemek biztonságos szállítását. Igya kiégett fűtőelem szállítása normál körülmények között nem jelent reális veszélyt a lakosságra. BENEDECZKY FERENC Érdemes odafigyelni Két reaktorblokk sikeres és tűzesetmentes indításán már túl vagyunk. Az építkezés még javában folyik, és valószínű, hogy folytatódni is fog. Hadd tegyük közzé az építkezés óta keletkezett tűzesetek főbb adatait. Tanulságokat, tapasztalatokat bőven lehet levonni belőlük. Biztosan sokat segít pusztán a tények felsorolása is, de azért a jellemző hiányosságokra szeretnénk rávilágítani. A tűzesetek 1976-ban kezdődtek, miután a föld- és az alapozási munkák befejeződtek, — sajnos, a sor most is folytatódik. 1976-tól 1985-ig 42 tűzeset történt az építkezés területén, aminek az összkára mintegy 2 385 000 forint. Egy tűzesetre tehát több mint 50 000 forint jut. A sok tűzesetből csak néhányat, a nagy kárral járókat említjük meg részletesebben. — 1978-ban egy laboratórium és berendezése égett ki. A tűz okozója az elektromos áram volt. A kár 880 000 forint. — 1980-ban az üzemi főépületben Durotuf festék égett, szabálytalan hegesztés miatt. A tűzkár 200 000 forint. II légoltalomtól a polgári védelemig I. rész — Ugyancsak 1980-ban a szennyezett csővezeték-aknában ismét Durotuf falfesték gyulladt meg, megint szabálytalan hegesztés miatt. A tűzkár 845 000 forint. — 1981-ben egy akkumulátorhelyiség égett ki, elektromos rövidzárlat miatt. A tűzkár 290 000 forint. — 1983-ban a vízkivételi műbe vezető kábelcsatornában lévő kábelek gyulladtak meg, szabálytalan hegesztés miatt. A tűzkár 78 000 forint. Még egy érdekes adatot hadd közöljünk, mégpedig azt, hogy milyen ok miatt keletkeztek a tüzek az építkezésen. Szabálytalan ív- és lánghegesztésből 19 Elektromos rövidzárlat, ill. más meghibásodásból 10 Dohányzás 5 Műszaki meghibásodásból 4 Sugárzó hő 2 Tüzelőberendezés 1 Szikra 1 Az egyszerű kimutatásból és az öt legjelentősebb tűzeset felsorolásából is kitűnik, hogy mire kell a legnagyobb figyelmet fordítani. A leggyakoribb tűzkeletkezési ok, a szabálytalan hegesztés. A munkaterületet mindenki ismeri, tudja, hogy milyen zsúfolt, és összetett. Különböző magasságokban, viszonylag kis helyen nagyon sokan hegesztettek és hegesztenek még most is. Sajnos, a legelemibb szabályok betartását is elmulasztották nagyon sokan. Éghető anyag közelében hegesztettek. Nem fordítottak figyelmet az alsóbb szintekre, ahova az izzó reve lehullott, és sorolhatnám a legkülönbözőbb szabálytalanságokat, amit a hegesztők elkövettek. A mi statisztikánkban a második, de országos viszonylatban az első helyen állnak az elektromos áram okozta tűzesetek. Ezeknek a tüzeknek egy jellemző tulajdonsága, hogy legtöbbjük igen jelentős kárral jár. Nem véletlenül kérjük minden műszaki átadás, átvételi eljárás és hatósági ellenőrzés során az elektromos berendezések tűzvédelmi felülvizsgálati jelentését. Akik már jó néhány éve itt dolgoznak az építkezésen, tudják, hogy a tűzesetek egy kis odafigyeléssel mind megelőzhetőek lettek volna. Sajnos, az emberi felelőtlenségnek nincs határa, és nem is mindenkinek elegendő a figyelmeztető szó. 1976-ban 1 1978- ban 1 1979- ben 1 1980- ban 15 1981- ben 9 1982- ben 6 1983- ban 7 1984- ben 2 A kis táblázatból látjuk, hogy a tűzesetek zöme az építkezés legintenzívebb időszakára esett. Azóta lényeges javulás történt, amihez a széles körű propaganda, a tűzvédelmi oktatások színvonalának és hatékonyságának emelkedése, a nagyobb odafigyelés, és talán egy kis mértékben az 1984. január 1-től alkalmazott helyszíni bírságolások is hozzájárultak. Az „AE”-építkezés az ország egyik legnagyobb beruházása. Itt sem engedhetjük meg, hogy a már megtermelt, előállított javak a lángok martalékává váljanak. Paksi Tűzoltóparancsnokság Az atomerőmű helyének kiválasztását mindenekelőtt az energiafogyasztók elhelyezkedése határozza meg, de az erőműveket igyekeznek a sűrűn lakott területektől távol elhelyezni. A nukleáris fűtőanyagokat feldolgozó radiokémiái üzemek helyi sugárveszélyének csökkentése érdekében ezeket igyekeznek a ritkán lakott, elszigetelt területre telepíteni. Ez a nukleáris létesítmények területi szétszórtságához vezet. A radioaktív anyagok szállítása megoldható vasúti, közúti és vízi szállítóeszközökkel. A légi szállítást többnyire csak kis mennyiségű, orvosi vagy kutatói célokat szolgáló radioaktív anyagok esetében alkalmazzák. A radioaktív anyagok szállítása a nukleáris energiaiparban járulékos kockázatot jelent a környezet radioaktív szennyezése szempontjából, ezért olyan intézkedéseket kell tenni, amelyek lehetővé teszik a kockázat minimális szinten tartását. Több vonatkozásban a szállítás során alkalmazott csomagolás szerkezeti biztonsága megbízhatóbb, mint amit az üzemi ellenőrzés megkövetel. Kevésbé függ ugyanis az emberi beavatkozástól, valamint a személyzet által elkövetett hibáktól és figyelmetlenségektől. Ezért a radioaktív anyagok szállítási biztonsága — amennyire ez gyakorlatilag megoldható — a szállítási-csomagolási egység szerkezetének biztonságára épül, az üzemeltetési ellenőrzéssel szemben támasztott követelmények minimumra szorítása mellett. A nukleáris fűtőanyagciklus különböző szakaszaiban a radioaktív anyagokat másmás formában szállítják, és a különböző szakaszokon eltérő az aktivitásuk. A radioaktív anyagok indítására, berakására, szállítására, hivatására, tárolására és kiadására megállapított feltételek pontos betartása elengedhetetlen elem az emberek és a környezet védelmi rendszerében. Az uránérc elszállítása a fémkohászati üzemekbe nem jelent különösebb veszélyt a környezetre és a lakosságra. Ez az állítás igaz, mivel normál szállítási viszonyok között az uránérc nem sugárveszélyes ? A honvédelemről szóló 1939. II. te. 235. §-ban foglaltak alapján a honvédelmi miniszter 88 000/1939. HM. rendeleté foglalkozik részletesen a légoltalom megszervezésével. Hazánkban ettől az időpoirrttól tekinthető szervezettnek a légoltalmi tevékenység, de ez az időpont nem véletlen, hiszen ekkorra már végigsöpört Európán a II. világháború szele. A rendelet kidolgozóinak körültekintő munkáját dicséri, hogy 1960-ig volt érvényben az 1939. II. te. Igen sok hasonlóságot fedezhetünk fel a régi légoltalmi szervezetek és a mai polgári védelem szervezetei között, illetve a különbséget csak a haditechnika fejlődéséből származó feladatok különbözősége magyarázza. Érdemes idézni a rendelet 4. §-át, mely a légoltalom feladatait így határozza meg: „A légoltalom (passzív légvédelem) keretében meg kell szervezni, meg kell tanulni és gyakorolni kell a légitámadás esetén követendő fegyelmezett és szakszerű magatartást .. . meg kell szervezni. fel kell szerelni, ki kell képezni és alkalmazni kell azokat a segélyosztagokat, őrségeket és egyéb szerveket, amelyek a légitámadás alkalmával rendfenntartásra. segélynyújtásra és a légitámadások alkalmával okozott károk helyreállítására hivatottak.” Az itt és így meghatározott feladatok igen ismerősen csengenek minden dolgozó előtt, hiszen hasonló feladata a mai polgárvédelmi szervezeteknek is van. A már említett 88 000/1939. sz. rendelet a légoltalmat három részre osztotta: a) hatósági légoltalomra. b) vagyontárgyi légvédelem és légoltalomra, c) önvédelemre. A hatósági légoltalom vagy közérdekű légvédelem feladatkörébe tartoznak a városok és községek veszélyeztetettségi fokuk szerinti besorolása A. B. C. D osztályokba. A mai besorolástól csak annyiban különbözik, hogy ma három kategóriával számolunk. A hatósági légoltalom feladatkörébe tartozott a városok és községek légoltalmának megszervezése, többek között az idősebb generáció által jól ismert Légoltalmi Ligák felállítása — szervezése. A légoltalmi feladatok oktatásához és szervezéséhez 1939 szeptemberétől három légoltalmi utasítást adtak ki. Az utasításokat a híres „Pallas Irodalmi és Nyomdai RT.” készítette és forgalmazta. Gyors ütemben intézkedtek a légoltalmi erők sisakkal és gázálarccal történő felszerelésére. A sisak rendeltetésének megfelelően „A” és „B” kivitelben készült. Az „A”-jelű sisak a „35. M.” honvédségi sisak volt. A „B”-jelű alapja „35. M.” sisak, csak annak tetejére behorpadás ellen, erős alumíniumlemezből préselt négyágú, csúcsban összefutó taréjt szereltek. A gázálarcokból három típust rendszeresítettek: „munkagázálarc” (M. gázálarc), „népgázálarc” (N. gázálarc). „tűzoltó gázálarc” (T. gázálarc). A háborúra történő gyors ütemű felkészülést jelzi a légoltalmi alegységek felszerelésén és ellátásán túl az, hogy 1939. október 24. és 27. közötti időben elrendelték és megtartották az első országos „légvédelmi és légoltalmi” gyakorlatot. A gyakorlat elrendelése és irányítása a rádió bevonásával, a „Budapest I.” hullámhosszán történt, reggel 3/4 6-tól éjfélig. A gyakorlat sikerének biztosítása érdekében október 22-én (vasárnap) „országos légoltalmi nap”-ot tartottak. Ezt követően, október 23-án (hétfőn) „minden elemi, közép- és középfokú iskolában — tanintézetben valamennyi tanuló előtt” ismertették a légoltalom jelentőségét és a gyakorlat követelményeit. Elrendelték, hogy a gyakorlat ideje alatt harangozni, gyári szirénákat és gőzsípokat működtetni csak a „Légi veszély elmúlt” jelzés céljából lehet. Ilyen ütemben és szellemben készült az akkori vezetés a II. világháborúra. (Folytatjuk.) BEREGNYEI MIKLÓS Legalábbis ezt hirdetik az utazási irodák. De mindig igaz lehet a fenti állítás? Erről talán a h. h. (értsd: hátrányos helyzetű) bejáró dolgozókat kellene megkérdezni. Mert szerintük utazni cseppet sem öröm. Sőt, utazni rossz. Főként „csúcsidőben”, amikor egyes járatokon nem hogy leülni nem tud a — feltehetően — fáradt dolgozó, hanem még levegőhöz is nehezen jut. No, de nem akarok még a kákán is csomót keresni: lehet, hogy éppen a kollektivitás, közösségi szellem fejlesztése érdekében nem indítanak ilyenkor egy busz helyett kettőt. Olyan családias, meghitt dolog érezni egyszerre több ember testének melegét. És különben is: sok jó ember kis helyen is elfér — tartja a közmondás. Egy barátom szerint sem öröm utazni. Ö a közelmúltban az atomerőműből Líbiába ment vendégmunkásnak. Bevallom, először csodálkoztam, számára miért nem öröm az utazás, hisz még „szárnyakat is adtak” vágyainak. Aztán megértettem, hogy nyugtalan, és azt is, hogy miért. írd, vagy add ide a papírt, inkább én, ment tudom, hogy nehéz: Swidrak Bogdan vagyok, tolmács, a beruházásban dolgozó INSTAL cégnél, amely gépházszereléseket, csővezetékkel és hőcserélő berendezésekkel, illetve hőszigetelő berendezésekkel kapcsolatos munkákat végez. Mint az eddigiekből kiderült, lengyel állampolgár vagyok, jólesett, hogy a kiejtésem, mondatfűzésem alapján magyarnak néztél, ösztöndíjasként 1977-ben végeztem az ELTE magyar szakán. Diplomámat azonnal szereittem volna kamatoztatni, s visszatérve hazámba, pontosabban szülővárosomba Rzeszów-ba, az ottani EXPORT- irodában eltöltött féléves munka során adódott a lehetőség. hogy ide. Paksra kerülhessek. Feladatom tolmácsolás és fordítás. Minden hivatalos iratot, levelezést le No, nem a repülőgéptől fél, inkább más idegesíti. Az utazás napja január 23., a szerződés aláírásának napja pedig január 22. Akkor mindenről felvilágosítást kap a dolgozó. Nem csoda, hogy izgult a szerencsétlen. Hiába telefonálgatott az illetékes szerveknek jóval előtte, nagy titokzatosan csak annyit mondtak: 22-én mindent megtud (mit vigyen magával, milyen munkája lesz, mikor jöhet haza szabadságra, mennyit fog keresni, stb.). Ja, annyit azért elárultak, hogy ha megszegi a szerződést, (melynek tartalmát természetesen az utazás előtti napig titokban tartották), saját költségén kell hazarepülnie, potom 32 ezer forintért. Mire aztán az utazásra került a sor, az előző napi izgalmaktól, lótás-futástól barátom úgy kimerült, hogy cseppet sem élvezte azt. Erejéből csak álmodozásra tellett, álmodozásra arról, hogy egyszer, majd, valamikor egy kicsit jobb szervezés, odafigyelés, ésszerűsítés eredményeként állíthatjuk, hogy utazni öröm. Vagy legalábbis azt: utazni nem is annyira rossz (mint régebben). A. 1. kellett fordítani lengyel nyelvre, tolmácsolni tárgyalásokon. (Ez utóbbi különösen nehéz, mert ha a magyarok ilyenkor egymás között beszélgetnek, néha olyan rövidítéseket, utalásokat használnak, amelyért alig-alig lehet lefordítani.) Persze, közvetlenül a termelés „frontján” is ott vagyok, s fordítom a művezetőknek szánt utasításokat. Nem könnyű a hazától ilyen meszsze szakadni, s nemcsak nekem. Az INSTAL dolgozói általában egy-két évre szerződnek külföldre. Kb. 220-an dolgozunk irtt, ismerjük egymást, illetve az újonnan jöttékét igyekszünk hamar befogadni. eligazítani a helyi körülményekben. Ebben bizony nekem is elég nagy szerepem van, hiszen tolmácsra néha a legváratlanabb helyzetben is szükség lehet. Zsigmond Események képekben Március 4-én volt az Atomerőmű SE közgyűlése. Képünkön Kiss Gábor tartja beszámolóját Az MHSZ-közgyűlésen Bencze János (jobbról), a honvédelmi klub titkára adott számot a tavalyi munkáról, és ismertette az idei feladatokat Jó hangulatú rendezvényen köszöntötték a GYGV nődolgozóit a Nemzetközi nőnap alkalmából. Az ünnepi köszöntő és az ajándékok átadása után műsorral is kedveskedtek a résztvevőknek. Foto: Kecsmár Tibor Szabó Gyula Beszél Ön magyarul? Utazni öröm
