Atomerőmű, 1985 (8. évfolyam, 1-8. szám)
1985-11-01 / 7. szám
ATOMERŐMŰ A PAKSI ATOMERŐMŰ @ ft I l 0 t BERUHÁZÁS DOLGOZÓINAK LAPJA. VIII RVFOI.VAM. 7. SZÁM 1985. NOVEMBER November 7-i ünnepség A városi és beruházási pártbizottság által közösen rendezett november 7-i ünnepséget november 5-én tartották a Paksi Munkásművelődési Központ színháztermében. Hegedűs Györgynek, a beruházás pb titkárának megnyitója után Csizmadia Endre, a városi pb titkára és Novikov, a szovjet szakértők pártszervezetének titkára mondott beszédet. Az ünnepség műsorral zárult. Képünk a megnyitó beszéd közben készült. Az Atomerőmű Beruházás Párt Végrehajtó Bizottsága november 11-i ülésén Pónya József, a PAV vezérigazgatója számolt be a beruházás irányításának átszervezésére hozott határozat végrehajtásáról, az intézkedési terv végrehajtásáról. Az átszervezésre hozott tröszti vezérigazgatói döntés szerint a műszaki irányítást 1985. év végéig, a teljes beruházás irányítását jövő év közepéig, az irányítástechnikai és villamos munkákat pedig azonnal kellett volna átvennie a PAV-nak az ERBE-től. Időközben átértékelték ezeket a határidőket, így született meg a második döntés, mely gyorsítást ír elő, ami szerint 1985. december 31-ig be kell fejezni a teljes átvételt. Ez utóbbi döntést az indokolta, hogy egyrészt akadozva mentek a munkák, másrészt az érintett emberek helyzetének mielőbbi rendezése is sürgetően hatott. A PAV létrehozta a beruházási igazgatóságot, mely fogadta azokat a szakembereket, akik átvételre kerültek az ERBE-től. Munkaszerződésben rögzítették a beosztásokat, tisztázódtak a jövedelmek, a lakásviszonyok stb. A 248 fős ERBE-s műszaki létszámból 172 került a PAV-hoz, 13 fő lépett ki, a többi az ERBE-nél maradt. A szervezeti sémát jóváhogyták, a kinevezések megtörténtek. A szolgáltatási létszám átvétele is megkezdődött. Itt lényeges gond nincs, mert általában helybéli lakosokról van szó, akiknél nem jelent törést a vállalatváltás. A PAV a beruházás irányításában új értekezleti rendet kíván létrehozni, melynek a lényege, hogy olyan ütemtervből dolgoznak, amit heti bontásban készítenek el. Minden héten lesz szakági értekezlet, ahol szigorúan szakmai vonatkozású témákat tárgyalnak meg a kivitelezőkkel. Koordinációs értekezlet szintén hetente kerül megtartásra, amelyen az összes szakág képviselteti magát, és a feladatok összehangolt meghatározása lesz a téma. Kéthetenként tartanak vállalatvezetői értekezletet, ahol a vezetők vagy helyetteseik vesznek részt. Fontos, hogy az átszervezés ne veszélyeztesse a kitűzött határidőket, mielőbb induljon be a hatékony munka. —T— Mérlegen az eltelt öt év Beszámolt a beruházási szakszervezeti intéző bizottság (szib) az 1980. évi küldöttgyűlés óta végzett munkáról az újonnan megválasztott, illetve pozíciójában megerősített tisztségviselők előtt. A november 4-i küldöttértekezleten az írásos beszámolót és a szóbeli kiegészítést hozzászólások után elfogadták, majd megválasztották a szib titkárát és tagjait. Titkár: Dombi Imre. Tagok: Kuzmenkó Péter (GYGV), Fonyó Lajos (OSZV), Gál Rezső (PAV), Klippel Sándor (22. sz. ÁÉV), Lang Ferenc (26. sz. ÁÉV), Pásztor Bél3 (Vegyépszer), Péterfi István (ERBE), Toronyi Györgyné (Á4GM), Víg Ferenc (VERTESZ), Kákonyi Pál (T. M. Vendéglátóipari V.). Dombi Imre a szakszervezeti választások tapasztalatait így összegezte: — A beruházáson a mai küldöttgyűléssel — a PAV kivételével — befejeződik a szakszervezeti választás. A beruházás irányításában bekövetkezett változás miatt nem tartottunk új választásokat az ERBE-nél, a PAV- nál pedig csak a bizalmiak szintjéig történt meg a választás, mivel az átszervezés még nem fejeződött be. A választások előkészítéséhez a helyi szakszervezeti tisztségviselők, illetve testületek kellő időben hozzáfogtak. Folyamatos volt a káder-előkészítő munka, melyben segítettek a párt- és KISZ-alapszervezetek is. A jelölő bizottságok, valamint csoport által választott jelölő személyek alapvetően eleget tettek feladatuknak, a szakszervezeti tagok túlnyomó többségével elbeszél-, gettek. A választások a tervezett időpontokban kerültek megtartásra. Jól vizsgázott az új választási szabályzat, általában kedvezően fogadták, mindenképpen a demokrácia kiszélesítését jelentette. Ismerve az előkészítés időszakának és a választási fórumok hangulatát, aktivitását, az elhangzott véleményeket nyugodtan mondhatom, hogy jó politikai légkörben zajlottak le a választások. Növekedett az aktivitás, fokozódott a kritikus hangvétel. Egyértelműen kitűnt, hogy a beruházás szakszervezeti tagsága az eddigieknél többet vár el a választott tisztségviselőktől és testületektől. Néhány részlet az írásos beszámolóból: „A beruházáson dolgozó vállalatok szakszervezeti tisztségviselői és testületéi, így az intéző bizottság is, az elmúlt öt évben kiemelt feladatként kezelte a gazdasági építőmunka segítését, a kitűzött beruházási és vállalati célok elérését. A különböző demokratikus fórumok egyre tartalmasabb és rendszeresebb működtetésével a gazdasági vezetőkkel folytatott megbeszélésekkel igyekeztünk elősegíteni a hatékonyabb munkavégzést akadályozó tényezők csökkentését, a munkakörülmények és a jövedelmi viszonyok javulását.” „A beruházási munkaverseny értékelésére, annak anyagi, erkölcsi elismerésére mindig nagy hangsúlyt fektettünk. 1984-ig a kormánybiztosi keretből, míg ez évtől a 15 vállalat által létrehozott Gazdasági Társaság által adott 200 ezer forintból díjaztuk a szocialista munkaversenyben élenjárókat. A munkaverseny-mozgalamról összességében megállapítható, hogy alapvetően eredményes volt, jelentős mértékben hozzájárult a beruházási feladatok teljesítéséhez. Ennek ellenére azonban azt is kell látni, hogy a benne rejlő lehetőségeket még nem aknáztuk ki kellőképpen. Vállalatonként különböző színvonalon foglalkoznak a verseny szervezésével, értékelésével és díjazásával. A munkaverseny kétoldalú kötelezettségvállalást jelent: a dolgozók teljesítménytöbbletet, a gazdasági vezetők pedig a teljesítés feltételeinek biztosítását vállalják.” A beszámoló részletesen foglalkozik a munka- és életkörülmények alakulásával, ezen belül a munkavédelemmel, az üzemegészségügyi ellátással, a személyszállítással, az üzemétkeztetéssel, az élelmiszer-ellátással, a szolgáltatásokkal. A munkásszállókról a következők olvashatók: „A munkásszállón lakók életkörülményeivel a beruházás gazdasági és társadalmi vezetése több alkalommal foglalkozott testületi ülésen is. Ennek köszönhetően évről évre fokozatosan javult a dolgozók elhelyezésének színvonala. Ma már szinte minden lakásban található hűtőszekrény, a közös tv-szobák kialakítása mellett nagyon sok lakásban van saját vagy vállalati tulajdonú tv, rádió. Megszűntek a takarítási, a hideg-meleg víz és fűtési problémák, nőtt a fa szekrényekkel és heverőkkel berendezett lakások száma. A kedvező változásokért sokat tettek a vállalatok helyi és központi szakszervezeti vezetői. Meg kell azonban említeni azt is, hogy nagyon sok szándékos rongálás tapasztalható a dolgozók részéről, ezért a szállók fegyelmét tovább kell javítani.” Közművelődés és sport: „Előrelépés volt tapasztalható a vállalati szintű sport-, kulturális tevékenység terén is. Rendszeressé váltak a különböző vetélkedők, sportrendezvények, kirándulások szervezése. Több esetben ezeket a KlSZ-szervezetékkel közösen rendezték. A beruházási szintű rendezvényeket a szib és a KISZ-bizottság is támogatta anyagilag. A vállalati sporttevékenységet a helyi szakszervezetek eszközvásárlással segítették. Folyamatosan javul az ASE tömegsportszervező tevékenysége amelyhez a sportolási feltételek javulása is hozzájárult.” „Dolgozóink az elmúlt időszakban egyre több kérdést tettek fel, amelyekre nem mindig tudtunk meggyőzően válaszolni. Szakszervezeti tagságunk magasabb követelményt támaszt velünk szemben. Javítani és fokozni kell agitációs munkánk színvonalát, növelni kell felkészültségünket.” A beszámoló a szervezeti élet kérdéseinek tárgyalása után így zárul: „összességében azt mondhatjuk, hogy a szib, a helyi szakszervezeti testületek és tisztségviselők alapvetően eleget tettek funkciójukból rájuk háruló feladataiknak, megfelelően éltek jog- és hatáskörükkel. További munkánk eredményessé tétele érdekében szükséges, hogy megfelelően felkészüljünk a beruházás bővítésekor jelentkező feladatokra; mélyrehatóan elemezzük a munkaversenyszervező, a művelődési és a kereskedelmi társadalmi-ellenőrzési bizottság eddigi tevékenységét, és kerüljenek újra meghatározásra a feladatok; az újjászervezett ágazati középszervekkel és központi vezetőségekkel erősítsük kapcsolatunkat; erősítsük koordináló szerepünket és tegyük tartalmasabbá kapcsolatainkat a vállalatok gazdasági és szakszervezeti vezetésével, a városi tanáccsal és a szakmaközi bizottsággal.” —ma Utolsó varrat Befejeződött a IV. blokki fő keringtető vezeték hegesztése. Ebből az alkalomból november 15-én egy kisebb ünnepséget is rendeztek a GYGV hegesztő és szerelő szakemberei. Az utolsó elektródapálcákat Oláh Gyula és Nyikolaj Malinovszkij hegesztők égették el az úgynevezett vörös varraton, ami a IV. blokknál a 06., az atomerőmű szerelésének megkezdése óta pedig összesen a 266. varratot jelentette a négy blokk főkeringtető vezetékein. Ezzel a IV. blokk szerelése egyik fontos szakaszának végére Is elérkeztünk. (Fotó: Deák Hunor.) Az átszervezésről 1985. december 31-ig be kell fejezni a teljes átvételt
