Atomerőmű, 1985 (8. évfolyam, 1-8. szám)

1985-10-01 / 6. szám

2 ATOMEBÖMÜ fiPlTÖI Élelmiszer-ellátás mindkét oldalról Az egyik oldal: „Nemegyszer előfordult már, hogy hagyma, tojás, ső, zsír heteken 'keresztül nem volt a Csemegében. Az erőmű előtt áruló zöld­ségeséknél szebb és olcsóbb minden, mint a lakótelepi boátokban. Nem megfelelő a téli zöldségellátás sem. Igaz — pesti lévén —, csak Pest­hez tudok viszonyítani, de ott télen is a salátától kezd­ve az uborkáig minden kap­ható. Rendkívül kellemetlen a Csemege hétfői zsúfoltsága, emberek sokasága áll gyak­ran csak kosárért sorba. A zöldséges részt vajon, miért alakították árt kávézóra?” (háziasszony) „Én elégedett ember va­gyok. Szerintem az élelmi­szer-ellátással nincs problé­ma Pakson. Igaz, nincs is annyi pénzünk, hogy nagy­­igényűek lehessünk. Talán a dolgozóknak jobb lenne, ha szombaton is lenne piac, nemcsak kedden és pénteken. (nyugdíjas) „Rossz. A választék kicsi, ez különösen vonatkozik a konzervekre. Pedig Pakson sok egyedülálló ember van, akiket ez fokozottabban érint. A zöldségellátásnak leg­feljebb a hiányáról beszél­hetünk. Nincs, és ami van, az ócska és drága az ország többi részéhez viszonyítva. Érdemes lenne összehasonlí­tani az erőmű előtt áruló zöldségesek termékeit a la­kótelepi boltokéval. Célsze­rűnek tartanám a 10. sz. ABC-mél piac nyitását. Sok ember megfordul arra, mondhatni, közösségi terület, forgalma a Váci utcáéval is vetekedhet.” (egyedülálló férfi) „Jónak aztán nem mond­ható! Hétfőn, amikor zárva van a 10-es ABC, alig lehet felvágottat kapni a Cseme­gében. A zsúfoltságról már nem is beszélek. Két-három kilós csomagokban árulják a krumplit, hagymát. Sokan nem tudnak nagyobb meny­­nyiséget tárolni, kevesebbel is beérnénk egy-egy alka­lommal. Ugyanez az italokra is vonatkozik. Ritkán van például két dl-es rum. A Népboltban olyan rot­hadt zöldséget kínálnak, hogy rossz ránézni. Még a néhány ép darab is elrothad, mert nem válogatják ki. A mirelit-áruról nem is be­szélve! Nagyon szegényes 3 választék. Ünnepszámba megy. ha kanok pl. zöldba­bot. pizZát. A hússal nincs probléma. De a keresett bel­sőségek (pl. velő) hamar el­tűnnek a pult alá. Vagy rendeljenek nagyobb meny­­nviséget. vagy ne csak a ki­váltságosoknak jusson. So­roljam még? (másik háziasszony) „Kezdem a legégetőbb gonddal. Két hete, szomba­ton fél 5-től 6 óráig nem volt kenyér a tízesben. Hat óráig a bolt előtt ácsorogtak a munkások. Egyébként ilyen máskor is előfordult, főleg hét végén. Ugyanitt megnö­vekedtek a szeszesitalos pol­cok, üdítőkből viszont nem megfelelő a kínálat. Mindegyik lakótelepi bolt­nál kritikán aluli a mirelit árukból való Választék. Rom­lott az alföldi kenyér minő­sége. A 10-es ABC-nél és a Nópboltnál igen silány a zöldség-gyümölcs kínálat. iNincs választék, gyenge a minőség, s mindezzel nincs szinkronban az ár. Hétfőnként túlzsúfolt a Csemege. Célszerűbb lenne, ha ezen a napon inkább ké­sőbb nyitna és zárna is a tízes. Országos viszonylatban csütörtökön nyújtott nyitva­­tartással dolgoznak a boltok. Pakson: ilyen nincs. Nem élelmiszerellátással, de kereskedelemmel kapcso­latos probléma. Sokakat rosz­­szul érint, hogy a lakótelepi Módi, műszaki bolt, könyves­bolt szombaton zárva van. (szakszervezeti bizalmi) Részlet az 1885. október 2- án az ERBE HSZF hivata­los helyiségében megtartott kooperációs értekezlet jegy­zőkönyvéből: „A 22. ÁÉV képviselője elmondta továb­bá, hogy a 18 óráig dolgozók a lakótelepi 10~es ABC-ben — különösen szombati napo­kon — áruhiány miatt nem tudnak bevásárolni.” „GYGV szintén a 10-es ABC rossz ellátása, valamint a Fenyves utcai Népbolt ké­sői (11 órai) nyitását kifo­gásolta.” ... és a másik: Völgyi Vincéné, a lakóte­lepi Csemege üzletvezető­helyettese : — Nyitva tartásunk a ta­nácstól függ. Hogy mirelit-áruból nem nagy a választék, ez termé­szetes, hisz ősztől kezdődik el a szezonja. Konzervféle­ségből, félkész ételekből ál­talában megfelelő mennyisé­günk van. A befőttek, borsó és bab stb. szezonja is ősz­től váhható. Ezt ígéretnek is veheti. Alapvető élelmiszerek rit­kán hiányoznak. Tojás leg­feljebb egy napig nem volt (kapható. Hetente egy alka­lommal jön Pestről zöldárut szállító kocsi. Vállalatunk csak a heti egyszeri szállítást biztosítja, hiába próbálkoz­tunk, nem tudtunk többet el­érni. A krumplit, hagymát és még néhány árucikket Pestről már előrecsomagolva kapjuk. Természetesen, ha valakinek kevesebbre van szüksége, kimérjük. Hogy a zöldségrészleg he­lyett miért kávézót alakítot­tunk ki, ennek egyszerű a magyarázata. Épp az imént említett okok miatt. Nem tudtuk feltölteni áruval a helyiséget. Az ÁFÉSZ-nek, Zöldértnek szegényes a kíná­lata. Hentesáruval előfordul, hogy nem a megrendelt mennyiséget kapjuk. (Ebből is adódhatnák a gondok. Egyébként nagyon nehéz ám mindenki igényét kielégíteni! Katari János, a 10. sz. ABC üzletvezetője: — Nyitva tartásunkkal kapcsolatban egyszerű a vá­laszom Nemcsak az erőmű­ben. a kereskedelemben is emberek dolgoznak. Az egész magyar kereske­delem munkaerőhiánnyal küszködik, hozzáteszem, a gyenge fizetés miatt. A nyitva tartás a mi szívfájdalmunk, egyedül mi dolgozunk szom­baton délután is Pakson. Ennek következménye, hogy az összes árucikk hiánya ná­lunk csapódik le. Az igények többi áruháznál jelentkezett kielégítetlensége után ná­lunk dühöng a vásárló. De, engedtessék meg, próféták mi sem vagyunk, hogy egy egész város terhét magunkra vállaljuk! Egyébként az imént el­mondottakból adódott az a probléma is, amire, gondo­lom, rákérdezett volna, ha nem is említem. Igen, a ke­nyérhiány. Pontos időt tu­dok mondani: egyik szomba­ton 18.45-kor, egy másik szombaton 18.30-kor fogyott el a kenyér. Hogy szombaton miért 11 órakor nyitunk? Nem akar­juk — és nem is fogják tud­ni — megváltoztatni, 'mert - mindenkinek jár a szabad­ság. Egyébként is a kétsze­rese (400 eFt) a forgalmunk, mint egy átlag hétköznap. De van egy javaslatom. Szerencsésebb lenne, ha szombaton délután két üz­let tartana nyitva, például a Csemege és a Népbolt, mi pedig vállalnánk a hétfőt. Amj a többi kifogást illeti, tudóim, vannak nálunk is negatívumok, hibák. De mindenekelőtt sétáljuk kö­rül az üzletet és a raktárt! Papíron tudom igazolni, hogy nyáron nem lelhet elad­ni a mirelitet. Különben nem hiánycikk, s bízom benne, hogy télen nagyobb meny­­nyiségben és választékban lesz. Ha már a mirelitnél tar­tunk: vágott baromfi, csir­keszárny, zúza és még sorol­hatnám, négy hónapja — amióta ez a csapat viszi a boltot — kapható az üzlet­ben. Szállítási napokon még a közkedvelt pacalt is meg­vehetik nálunk. Szekszárd naponta, Kaposvár heti egy alkalommal szállít hozzánk hentesárut. Érthető, hogy ha este hét órakor vásárol vala­ki, a választék addigra csök­ken. (Szerdán, délután 2 órakor jártuk körül az üzletet. Fel­vágottból igen nagy válasz­tékot láttam, s szinte nem is fért több a tárolóba.) Nem tartom nagy tragédiá­nak, ha a húsz-harmincfélé­ből estére csak tízféle lesz, de az friss. Konzerváru? Ha kime­gyünk és megnézzük, látni fogja, a Skálában sincs több fajta. Minden lehetséges csa­tornán megpróbáljuk a be­szerzést. Kilenc élelmiszer­ipari nagykereskedelmi vál­lalattal tartjuk a kapcsolatot. (Durván húszféle félkész árut számoltunk össze a pul­tokon. Savanyúságból kifo­gástalan a választék.) Magyarországon hetvenfé­­le üdítő van forgalomban. Ennyifélét — a raktárproblé­mák miatt — nyilván nem tárolhatunk, de állandóan árulunk 8—10 fajta üdítőt. Nyáron egyedül a kóla volt hiánycikk, az is azért, mert importból származik. Szerintem az alföldi ke­nyér minősége az utóbbi idő­ben tartja a minőségét. Zöldség-gyümölcs? Nézzük meg ezt is! (Mind a raktár­iban, mind az üzletben friss, jó minőségű áruk sorakoz­tak.) Hasonlítsuk össze árainkat a lakótelepi maszekéval: paradicsom 15 Ft (10-es ABC-ben 6 Ft), tv. paprika 25 Ft (20 Ft), vöröshagyma 15 Ft (9 Ft), I o. alma 18 Ft (12 Ft). Gyümölcsök közül csak a körte,, szőlő és dinnye hiány­zik, de ezek nemcsak nálunk hiánycikkek. Nézze, én az ország sok ré­szén kereskedtem miár, de Paks egy külön világ. Ilyen vásárlóközönséggel még nem találkoztam. Az egekig szö­kő igény nyilván a Pesttel való összehasonlításból fa­kad. Pesten, ha valamit nem kap meg valaki az első boltban, akkor megkapja a tizedikben, és végül kielégíti igényeit, megnyugszik. Pak­son nem ímehet a tizedik boltba! Nem célunk, hogy el­utasítsuk a vevőt. Azután kapjuk a pénzt, amit el­adunk. A mi fizetésünk is megsínyli, ha nem megfelelő az árukészletünk. (Miközben a tejtermékes pulit előtt haladunk el, meg­szólal az áruház hangosbe­­mondója: Kérjük kedves Vásárlóinkat, hogy a csoko­ládét, túró rudit fizetés előtt ne adják gyermekeik kezé­be.) Látja ez a másik. Évi 7—8 ezer forintos kárunk szárma­zik lopásból. A csokoládétól kezdve a hajszárítóig tűnnek el árucikkeink fizatetlenül. Persze, a (munkaerőhiá­nyunk is oka ennek. Va­gyonbiztonsági szempontból még az idén kénytelenek va­gyunk kamerákat felszerel­tetni az áruházban. •Említette az áru pult alá dugását. Nyugodt lelkiisme­rettel kijelentem: nálunk nincs ilyen a gyakorlatban. Például, ha (banánt ka­pok, 1—2 kilónál egyik dol­gozóm sem vihet haza. Na­igyon kényes vagyok erre, s imiitagadás, ezért haragudnak is rám néhányan. Még csak annyit: higgye el nékem, a vevőik se mind angyalok. Én nem éritek egyet azzal az elvvel, hogy a kereskedő van a vevőért és nem fordítva. Egymásért va­gyunk — ezt kellene tudato­sítani az emberekben. Azért a kritikák mellett a mi gondjainkról, bajainkról is írjon! — teszi hozzá bú­csúzóul. Írtam. Ambrózi Ilona Eltüntetik a romokat Augusztusban, a berhidai földrengés után, tíz szocia­­lislta város — köztük Paks álllami és társadalmi vezetői találkoztak Dunaújvárosban, hogy egyeztessék a lehetsé­ges segítségnyújtás formáit. Ezt követően az atomerőmű­­beruházás társadalmi veze­tése a városi KiISZ-bizott­­sággal közösen kezdeményez­te egy operatív szervezőbi­zottság létrehozását. A PAV hírközlési osztályának Pus­kás Tivadar szocialista bri­­gádijá és a 22. sz. ÁÉV ma­gyar—lengyel barátság szo­cialista brigádja már előző­leg. vállalataikon belül moz­gósították a többi brigádot a földrengés károsultjainak megsegítésére. Az emberek­ben (meglévő segítőkészség­nek az operatív szervezőbi­zottság egy újabb formát adott. Építőipari önkéntes komplex brigádokat toboroz­tak, melyékben kőműves, ács-állványozó, tetőfedő szakmunkásokon kívül olyan szakmai összetételt biztosí­tottak, amely megfelelt a helyszíni igényeknek. Az ere­deti elképzelés szerint négy turnusban 40—40 főt akartak a károk helyreállítási mun­káira szállítani, de a túlje­lentkezések miatt az utolsó két turnusban megduplázták a létszámot. A szakmunká­sok szabadidejükben utaztak Berhidára, és olyan lelkes, gyors, jó minőségű munkát végezték, hogy méltó elisme­résit vívtak ki (maguknak a károsultak körében. Kidőlt falakat, ledőlt kéményeket, összeroslkadt tetőszerkezete­ket varázsoltak újjá, egyik napról a másikra. Az operatív bizottság haté­kony munkáját dicséri, hogy a szükséges anyagok, szerszá­mok ott vdlitak időben, nem kellett tétlenkedni ezek hiá­nya miatt. Embertárs! kötelességünk, hogy segítsünk a rászorulók­nak, és most a földrengés kapcsán ismét bebizonyo­sodott, hogy még nem halt ki belőlünk ez a kötelesség­érzet. Köszönet érte a segí­tőkész emberek ezreinek. — ma Élménysarok Ez Amerika Nem a nagy sikerrel for­gatott filmről, hanem a több­szörös bajnOk, válogatott ökölvívónk. Magyar István élményeiről számolunk be most olvasóinknak. A „küldetés” előzményei­ről, Amerika ökölvívó sport­járól, a jövőt illető terveiről, hírességünk így nyilatkozott: — Azzal kezdem, hogy a sikeres EB-szereplés érdeké­ben én hajlandó voltaim min­dent megtenni, a szakveze­tés javaslatára még súlycso­portot is változtattam, lefo­gyasztottam 60 kg-ra. Biz­tos kerettag voltam, mígnem az EB előtt egy héttel a he­lyembe a Bp. Honvédos Turu István került. Egy világ om­lott össze bennem. Nagyon foglalkoztam a gondolattal, hogy visszavonulok. Még az EB előtt volt egy kubai túra, •melyre hívtak, hogy ott „bi­zonyítsak”. Természetesen a hívást nem fogadtaim el. Az EB után imaga Papp László (mester telefonált be, hogy készüljek az Amerika—Ma­gyarország válogatott talál­kozóra. Ha nem ä mester kért volna meg, bizonyára nem mentem volna oda sem. így jutottam el a 3 hétre tervezett „kárpótlásig”, melyből csak 2 hét lett. Bár számomra Amerika nem je­lentett kárpótlást, csupán ví­­gasztalódást, mert ottani két hetünk valóban csodálatosan tett el. Mi tagadás, a hosszú re­pülőút alaposan kikészített bennünket, s a 9 órás elté­rés is kissé nyomasztó volt. Ettől függetlenül, Amerika első (benyomásra, mint ké­pek a meséből, úgy hatott rám. A „terülj-terülj asz­talkám”, az aranyaktól ros­kadozó kirakatok bűvöletébe estem. Számomra Amerikát látni és megszeretni, valóban egy pillanat műve volt. Az első mérkőzés Lake Talhoe­­•ban, egy 18 emeletes szál­loda 5. emeletén, a mi időnk szerint hajnalban 4 órakor vette kezdetét. Az esemé­nyen jelen volt a tv is, mely egyenes adásban közvetítette a versenyt. A hatást fokozta a közönség határtalan lel­kesedése, rokonszenve. Nagy szeretettel és tisztelettel vol­tak irántunk az emberek. Ez nyilván köszönhető elő­deinknek; Papp Lászlót mint prófétát tisztelik ott a boksz­rajongóik. Bár közönségsike­rünk sokkal nagyobb volt, mint csapatsikerünk, mivel '16:8 arányban vesztettünk. Én az amerikai bajnok, olimpiai bronzérmes Elvis Yeroval csatáztam egy na­gyot, végül pontozással si­került őt legyőznöm. A tisz­teletünkre rendezett bankett­re viszont nem volt kedvem elmenni, mert zúgott, fájt a fejem. Milyen az amerikai boksz? Az USA-iban amatőr és profi ökölvívó van. Az Amatőr Boksz Szövetség székhelye Colorado. Az ökölvívás me­cénása Dunlhill, híres eiga­­röttagyáros. Az ökölvívás szinte csak a négerek sport­ja, mivel számukra ez jelen­ti a társadalmi rangjukat. Természetesen ide értem még az atlétikát, kosárlab­dát, baseballt, stb., melyek­ből szerintem a világon a legjobbak. Egy amatőr bok­szoló legelső perctől kezdve csak azért dolgozik, hogy előbb vagy utóbb profi le­gyen. A jobb képességű pro­fik néha mesés összegekeit Vágnak zsebre egy-egy (meccsért. De nem kell tőlük irigyelni, mert amit azok dolgoznak azért, az tényleg „négermunka”. Némelyik majdhogynem egész napját a bokszteremben tölti. Ök más •metodikáiban bokszolnak. Gézzel csavarják be öklüket, és borzasztó kemény kesz­tyűben bokszolnak, amely olyan érzést vált ki, mintha puszta ököllel ütnének. En­nek következtében kötelező a fejvédő használata is. A négerek fanatikusai az ököl­vívásnak, szentül hisznek e sport szépségéiben, elsőren­­dűségében. A ringbe lépés­kör keresztet vetnek. Az USA-iban jó a váloga­tási lehetőség. Mik a terveim? Mivel a második gyereket várjuk már nagyon, ez bizonyos mértékig meghatározza el­képzeléseimet. Tulajdonkép­pen már csak a jövő évet szeretném végig öklözni, s szép csendben abbahagyni. De addig még szeretnék nyerni magyar bajnokságot. Szeretnék kijutni a renói ViB-re. Mi az akadálya? Egyelőre Bácskái Imre, mivel EB ezüstérméért most nagyon futtatják. A döntőben, ha három menetre kerül sor kö­zöttünk, biztos őt fogják ki­hozni, hiába én lennék eset­leg a jobb. Nekem egy lapra kell tennem, ki kell ütnöm, másként nem ismernek el. Bár az lenne a sportszerű, ha a látottak alapján ítélkez­nének, s nem úgy, ki a fővá­rosi, ki a vidéki. — Én a magam részéről kívánom, hogy valóra válja­nak a szép elképzelések. Sz. P. Magyar István, Papp László és Kajdi János társaságában

Next

/
Oldalképek
Tartalom