Atomerőmű, 1984 (7. évfolyam, 1-8. szám)

1984-01-01 / 1. szám

ATOMERŐMŰ ÉPÍTŐI 4 SPORT-SPORT - SPORT-SPORT Ökölvívás Bejutottak az NB /-be, do visszaléptek Állnak: Wágner Ferenc edző, Erős Lajos, Kugler Tamás, Virág László, Torma Attila, Magyar István, Angyal János, Forrai Ferenc edző, Papp Gyula szakosztályvezető. Guggolnak: Hári László, Karmacsi László, Árvái Rudolf, Nyíri László, Niki János, Horváth Ferenc. A PSE ökölvívói az NB li­es csapatbajnokság megnye­rése ellenére a következő idényben nem lépnek fel­jebb, hanem maradnak a második vonalban. A döntés okairól Papp Gyula szakosztályvezető nyi­latkozott: — Reálisan érté­keltük helyzetünket, és arra a következtetésre jutottunk, hogy nincsenek meg a felté­teleink a sikeres NB I-es szereplésre. Három veretlen ökölvívónktól kell megválni 1984-ben, mivel Virág László átigazolt a Bp. Építőkhöz, Árvái Rudolf és Erős Lajos pedig a nyáron bevonul ka­tonának. Ezen felül is, eleve hiányzott már a ’83-as CSB-n 2—3 fő a csapatunkból, így 4—6 pont előnnyel indultak ellenünk a riválisok, és ez a luxus az NB I-ben nem en­gedhető meg. Az átigazolá­sok segítségével és a Dom­bóvári Spartacus tehetséges ifjú versenyzőinek felénk történő áramoltatásával pró­bálunk megerősödni és el­képzelhető, hogy az ökölví­vást szerető nézőink később rendszeresen NB I-es mérkő­zéseken biztathatják bokszo­­lóinkat. A szakosztály 1983- ban 42 olimpiai pontot szer­zett (minden korcsoportban született olimpiai pont), és ezzel a teljesítménnyel több „A” kategóriás egyesületet megelőzve várhatóan a rangsorban a 6—8. helyen fo­gunk végezni. Még egy szép sikert könyvelhet el szakosz­tályunk: a Népújság által meghirdetett szavazáson az olvasók a PSE ökölvívócsa­patát tüntették ki a ’83-as eredmények alapján a „me­gye legjobb csapata” címmel. Előttünk állnak tehát az új ab nehéz erőpróbák, ame­lyeken kemény, szorgalmas munkával tudunk csak túl­jutni, és mint említettem, így megalapozottan NB I-es szintre emelkedhetünk. Az 1983. évi NB Il-es CSB végeredménye: 1. Paksi SE 10 7 1 2 165-111 15 2. Borsodi B. 10 7 — 3 160-112 14 3. Vasas SC 10 6 1 3 161-115 13 4. O. Bányász 10 6 — 4 147-129 12 5. SZIM Vasas 10 2 — 8 103-169 4 6. H. Zalka SE 10 1 — 9 103-169 2 A szazad sportja . i / ' anyagi lehetőségek korlátoz­zák. Sárkányrepülőgép-kiállí­tást rendezett: január 14—15- én az Atomerőmű Honvédiefl­­mi Klub a PAV KlSZ-bizott­­ságának patronálásával. A kiállításon tablók, dia­filmek és eredetiben bemu­tatott sárkányrepülőgépek se­gítségével kaphattunk átte­kintést az alig tíz éves múltra visszatekintő sportág fejlő­déséről. • A siklószárnyat eredetileg az űrhajók visszatérő egysé­géhez konstruálta egy Fran­cis Ragallo nevű francia mér­nök. Az ötlet ugyan nem vált be, viszont a siklószárny, mint sporteszköz, egyre nép­szerűbb lett. Az újabb és újabb típusok egyre messzebb repültek — a ma használatos sárkányok egy méter magasságvesztéssel már 10—12 métert is képesek megtenni. Hazánkban először csak lelkes amatőrök építettek sárkányokat saját anyagi esz­közeikből. 1980-ban a Magyar Hon­védelmi Szövetség egyen­rangúvá tette a sárkányrepü­lést a többi repülő-sporttal és megalkotta annak egysé­ges szabályzatát. Pakson, az Atomerőmű Vállalat KISZ-bizottságának kezdeményezésére 1983. feb­ruárjában hozták létre az Atomerőmű Honvédelmi Klub sárkányrepülő szak­osztályát. A szakosztály egy év alatt az ország vezető szakosztá­lyai közé emelkedett — az elsők között kapott enge­délyt motoros-sárkány repü­lésre, illetve motoros pilóták képzésére. Kiss István szakosztály­­vezető és Schäfer Zoltán'ok­tató vezető irányításával je­lenleg 21 sportoló dolgozik a szakosztályban. Az érdeklődéssel arányos taglétszám kialakítását az A további fejlődés elsődle­ges feltétele a PAV és a te­rületén dolgozó más vállala­tok, illetve a pártoló tagok támogatása. Ezek birtokában a XX. század technikájához, az atomtechnikához a XX. század sportja, a mindenki számára hozzáférhető repülő­­sport kapcsolódhat. • A kiállításon megtekinthet­tük a kezdők számára épített „Flamingó” típusú sárkány­­repülőgépet, továbbá „Apol­lót”, az első teljesítmény­­repülőgépet, végül az „Apolló CX”-et, mellyel Schäfer Zol­tán az elmúlt évben 45 órát töltött a levegőben 2000 m-es magasság elérésével. A tabló­kon végig követhettük a sár­kányrepülés fejlődését, és ta­pasztalhattuk, hogy lelkes sportemberek áldozatos mun­kájának eredményeként a sárkányrepülés egyetlen más sportághoz nem hasonlítható gyors fejlődésen ment ke­resztül. A diafilm-kockákon megtekinthettük a szakosz­tály eddigi munkáját, repülés közben láthattuk a kiállított gépeket. A kiállítást megte­kintve, megalapozottnak tart­juk a szakosztálynak azt a hosszútávú tervét, hogy úgy, ahogy az országban megyénk­ből Tolna az asztaliteniszt, Paks pedig az iparban atom­erőművet, a sportban a sár­kányrepülést jelentse. Kívánunk a szakosztály tagjainak a továbbiakban jó munkát, jó szelet, jó repü­lést. TÓTH Erősödik az atomerőmű sportegyesület Négy szakosztállyal ala­kult meg 1979-ben Paks fia­tal sportegyiesüliete, az ASE. A cselgáncs, a vívás, a ko­sárlabda és a kajak-kenu után 1982-itől a sakk, majd 1983-tól a labdarúgás is ver­senysporttá fejlődött. A ta­valyi év eseménye volt, hogy Kiss Gábor személyében új ügyvezető elnököt neveztek ki. Az 1983-as év zárása al­kalmat ad a hat sportágban végzett munka bemutatásá­ra. CSELGÁNCS Eredményeiben és létszá­mában egyaránt dinamiku­san fejlődő szakosztály, ahol Tuncsik József szakedző (többszörös magyar bajnok, Európa-bajnok, olimpiai bronzérmes), Váradi János segédedző (a TF szakedzői szakát végzi), Olasz Gyula segédedző (középfokú edzői tanfolyamra jár), Fodor Jó­zsef segédedző igyekeznek ennek az érdekes sportnak a fortélyaira megtanítani a versenyzőket. Segítségükre vannak Ruff Ferenc és Rausch Ferenc társadalmi edzők. Terveik között szerepel, hogy a minőségi munka fej­lesztésével, a tehetséges út­­törőfcomú fiatalok jobb me­nedzselésével fogják gyara­pítani sikereiket. A négy szőnyegfelület megvásárlásával versenyek rendezésére is lehetőség nyílt Pakson; a jól sikerült Atom Kupa az idén ismét szere­pel az országos versenynap­tárban, és itt bonyolítják majd le az úttörő-olimpia cselgáncsdöntőit is. KAJAK-KENU Hajba Antal mesteredző (többszörös magyar bajnok, világbajnok) vezetésével folynak az edzések, és a oe­­vetlőmunkából Szabó Tamás edző, valamint Papp Gábor segédedző is kiveszi a részét. Felújították a csóniakházat és szociális helyiségeit tár­sadalmi munkában, és há­rom, új hajót szereztek be, ami miniden bizonnyal hozzá­járult ahhoz, hogy az aktív versenyzők száma harminc­cal gyarapodott. A szakosz­­tályvezatés több verseny és túra sikeres megszervezésé­ben összekovácsolódva, eb­ben az évben is gazdag prog­ramot 'tervez. KOSÁRLABDA Örömteli hírünk van ró­luk: bent maradtak az NB II-ben. 1984-ben viszont nem a Nyugati, hanem a Közép-csoportban játszanak, amely a legerősebb csoport. Hasser Zoltán az új edző csak néhány hónapja irá­nyítja a csapatot, és legfon­tosabb feladatának tartja az NB Iil-es szint megtartását. Az utánpótlás nevelését a fiúiknál Schmidt Béla játé­kos-edzőre, a lányoknál Ne­mes Emília segédedzőre és Deák Márta társadalmi ed­zőre bízták. A csapatépítésnél a három újonnan igazolt játékoson kívül Hesser edző a tehetsé­ges ifistákkal iis számol, és nagyon fontosnak tartja a jó csapatszellem kialakítá­sát, hogy a kitűzött célt el tudják érni. LABDARÚGÁS A legfiatalabb szakosztály, csapatai a körzeti labdarú­gó-bajnokságban gyűjtögetik pontjaikat. A felnőttekhez hasonlóan az ifjúságiak szin­tén a 3. helyen állnak az el­ső helyezettől egy ponttal elmaradva. A serdülők az első Nagydologtól 9 ponttal lemaradva a 6. helyezettek, a bajnokság félénél. Egye­lőre csak a legszükségesebb felszerelések beszerzésére nyűt lehetőség, a többit az idén fogják megvásárolni. A felnőttek edzéseit Kővári Ist­ván edző, az if júságiakét Le­­hocziki Tibor segédedző, a serdülőkét Bodahelyi And­rás és Kerepesi Ottó társa­dalmi edzők vezetik. A szur­kolók jogos igénye, hogy magasabb osztályú mérkőzé­seket láthassanak, de óvjuk mindenkit a itüreimetlenke­­déstől, mert a fiatal szak­osztályban végzett munka gyümölcsének megóréséhez is időre van szükség. SAKK Jelenleg a megyei csapat­­bajnokság I. és II. osztályá­ban szerepelnék: az első csa­pat a 2. helyen, a második csapat az 5. helyen végzett. A szebb napokat megélt szakosztály átigazolásokkal, az utánpótlás módszeres ne­velésével ismét fel akar jut­ni három éven .belül az NB II-be. A tavalyi eggyel szemben az idén három mesterjelölt, az egy I. osztályúval szemben négy I. osztályú versenyzőjük van. Az edzéseket Vimnay István segédedző és Gosztola István társadalmi edző irá­nyítja. VÍVÁS Főleg a lányok között nép­szerű ez a sportág. 1983-ban előrelépitek .az eredmények tekintetében és a versenyzők létszámálban is, amit bizo­nyít, hogy öten felnőtt IV. osztályú minősítést szerez­tek, és a versenyzők száma 21-re emelkedett. Schäfer Zoltán segédedző és Gémesi Csaba társadalmi edző célja a további minő­sítések elérése, valamint a vívás iránt érdeklődő fiata­lokkal tovább növelni a lét­számot. TÖMEGSPORT A versenysportok után szót kell ejteni a tömegsport helyzetéről, hiszen az atom­erőmű-beruházás dolgozói körében igen nagy igény van a sportolásra. Erre az évre iis elkészítik a már hagyo­mányos tömegsport-verseny­naptárt, amit lapunk követ­kező számában fogunk kö­zölni. A beruházás és a PAV tömegsportját az ASE kere­tében működő tömegsport­­bizottság szervezi 11 sport­ágban : labdarúgás, asztali­tenisz, atlétika, kosárlabda, kézilabda, röplabda, termé­szetjárás, vitorlázás, búvár, széllovas, vízitúra. Az idén újdonság lesz a lakótelepi fuitónap, amit hetenként hoz­záértő edzők bevonásával fognak megszervezni, és az erdei futóverseny.

Next

/
Oldalképek
Tartalom