Atomerőmű, 1983 (6. évfolyam, 1-8. szám)

1983-09-01 / 6. szám

ATOMERŐMŰ ÉPÍTŐI 3 Technika: Az atomfegyver A sorozat eddigi eikikjei­­nek többségében az atom békés felhasználása mellett mindig esett néhány szó a pusztító atomról is. Egy kis kitérőként tekintsük át most a „pusztító atomot”. A tömegpusztító fegyverek közé azokat a különleges fegyverfajtákat soroljuk, amelyeknek megsemmisítő hatása sokkal, mondhatnánk összemérhetetlenül nagyobb mint a hagyományos robba­nóanyagoké. A legveszélye­sebb változataik az atom­fegyverek, a rakétafegyverek és légi bombák nukleáris töl­tetei. Ezek rombolóhatása rendszerint igen nagy terü­letre terjed ki és utóhatásuk hosszabb ideig érvényesül. A 35 évvel ezelőtt Japán­ra ledobott egyik atombom­ba hasadó anyaga urán—235, a másiké plutónium volt. Mindkét bomba hasadóanya­gának kritikus tömege 20 kg­­ot tett ki. A bombában ezt a mennyiséget félgömb alak­ban, egymástól elkülönítve tárolták, majd a megfelelő időpillanatban hagyományos robbanótöltettel egymásnak lőtték. Az igen rövid idő alatt lejátszódó szabályozat­lan láncreakció eredménye 20 millió fok hőmérséklet, 20 ezer tonna trinitro-toulolnak megfelelő rombolás, erős gamma- és neutron-sugárzás, valamint nagy mennyiségű radioaktív-hasadvány, ami nemcsak a robbanás környé­két szennvezei hosszú időre, hanem a légkörbe kerülve a Föld minden részébe is el­jut. De ez csak a kezdet. Az egyfázisú — előbb em­lített — atomtöltetet hama­rosan követte a két- és há­romfázisú atomtöltet. A két­fázisú atomfegyver elve a magfúzión vagyis a könnyű elemek — hidrogén-izotópok, lítium — atommagjainak egyesítésén alapul. A fúzió létrehozásához rendkívül ma­gas hőmérséklet szükséges, amely egy hagyományos atomtöltet felrobbantásával érhető el. A kísérleték során a legkedvezőbb töltetnek a lítium és a deuténirn keveré­ke bizonyult. Az első fázis robbanásakor keletkező ne­utronunk a lítiumot trticium­­má alakítják, és a nagy hő­mérséklet hatására végbe­megy a fúzió. Az ilyen tölte­tek hatóereje már elérheti a több millió tonna (Megaton­na) trinitro-toulol egyenér­­téket. A robbanást főképt lökéshullámok, hő-, fény- és neutronsugárzás kísérik, al­fa-, béta-, és gammasugár­zást, illetőleg csak hosszabb idő után megszűnő sugár­­szennyezést csak az első lép­cső okoz. Ennek kiküszöbölésére létrehozták a háromfázisú atomfegyvert. Az előbb em­lített töltetet körülveszik urán—238 köpennyel, amely­ben a fúzió során keletkező nagy energiájú neutronok hasítást idéznek elő, ezáltal nagy mennyiségű radíoaktiv­­hasadvány keletkezik. Az ilyen bombák rombolóhatása elérheti az 50—100 Megaton­na trinitro-toulol egyenérté­­ket. A fúzió békés célra törté­nő felhasználásával — pár­huzamosan a rombolással — évtizedek óta kísérleteznek. Annak ellenére, hogy a kí­sérletek eredményei bizta­tóak, nem várhatjuk, hogy évezredünkben az emberiség enerigagondjainak megoldá­sában a fúziós erőmű szere­pet kapjon. A neutronbomba, amiről a hetvenes évek végétől oly so­kat hallani, lényegében már két évtizede ismert. Általá­nos törvényszerűség szerint, ha egy bomba robbanóerejét csökkentjük, akkor a rombo­lási körzet sugara jobban csökken, mint a sugárhatásé. Ha még azt is sikerül elérni, hogy a rendkívüli áthatoló­képességű neutronsugárzás termelésére nagyobb hányad jusson a bomba enefligájá­­ból, ákkor a sugárhatás még jobban fokozódik. Ezért a szakirodalom a neutronbom­bát inkább „fokozott sugár­hatású fegyverének említi. Kis robbanóerejű fegyver ma már könnyen megvalósítható kaliifornium — uránon túli elem — robbanóanyaggal. Az urán 20 kg-os kritikus töme­gével szemben a kalifornium kritikus tömege csak néhány gramm. Ez azt jelenti, hogy két néhány milliméteres fémdarabka egyesítésével lét­rehozható a robbanás. A Világon már eddig is el­képesztő mennyiségű atom­fegyver halmozódott föl. A szakértők szerint a száraz­föld minden négyzetméterére 100—150 kg hagyományos robbanóanyagnak megfelelő töltet jut. Mi szükség van te­hát a neutronbombára? Benedeczky Ferenc Követendő példa Ismeretes, milyen gondot okoz (műszakbeosztás, szer­vezés, előadók stb. miatt) a bizalmiak oktatása, felkészí­tése. Az is köztudott, hogy a jogok és kötelességek, a lehe­tőségek és formák ismerete nélkül a vállalati és szakszer­vezeti demokrácia legfeljebb csak óhaj marad, nem pedig élő valóság, mindennapos gyakorlat. Mindezek tudatá­ban a 22. sz. ÁÉV területi fő­mérnökség vezetőségének, gazdasági, társadalmi szerve­zeteinek vezetői elsősorban a bizalmiak és a középszintű vezetők számára vetélkedőt hirdettek meg. Ennek témá­ja: a vállalat Szakszervezeti Működési Szabályzata, a vál­lalati Kollektív Szerződés. E két dokumentumot a felké­szülés idején kellő számban biztosították az ötfős csapa­tok számára, s ezekből ké­szültek a kérdések is. össze­sen 15 csapat részvételére számítottak. Az 1983. augusztus 29-én 12.30-ra hirdetett vetélkedő kezdete előtt már fél órával gyülekeztek a csapatok. A jókedv hangjai mögött az izgalom jelei is felsejlet­tek: mégiscsak kényelmetlen lenne, ha a 70 munkatárs, a zsűri előtt kiderülne, hogy egy főbizalmi nem ismeri a vállalati alapdokumentumo­kat, a bizalmiak „jogosítvá­nyait” ... A zsűri Kiss Raj­­mund VSZB-titkár, Czimmer József főépítésvezető-helyet­­tes, a párt vezetőség tagja, Kovács Imre KlSZ-vezetősé­­gi titkár, Szabó Béla ÉFÉ­­DOSZ-szervező. Az első kérdéssort egy (13+1-es) szellemi totó tar­talmazta. A kitöltésére fél­órát kaptak a csapatok. A vá­rakozás feszültsége halk mo­rajba váltott, 13x5 ember ha­jolt össze és kezdett halk vi­tába a helyes válaszokat ke­resve. Főbizalmi, művezető, rakodó, térmester, brigádve­zető, hegesztő egyaránt. 15 perc múltán már jöttek is vissza a szelvények. Elsőnek a 6. sz. csapat (33. sz. ép. vez. I.), majd a 3. sz. (Pakett III.), az 1. számú csa­pat (31. ép. vez. I.). Talán megérte volna jobban meg­fontolni a válaszokat, mert a találatok száma: 12, 9, 10 volt. Következtek a VKSZ-ből összeállított kérdések. A he­lyes válaszért kapható öt pon­tot mindössze 2, négyet szin­tén 2, hármat 1, kettőt 4, nul­la pontot szintén 4 csapat szerzett. A Működési Szabályzatból összeállított kérdések már jobban „feküdtek” a csapa­toknak: öt pontot 5, négyet 2, hármat 2, kettőt 2, míg 0 pontot csupán egy csapat ka­pott. Közel 16 órát mutatott az óra, amikor megszületett a végeredmény. Volt csapatonként egy liter üdítő (ami kevésnek bizo­nyult), volt puskázási kísér­let (ami viszont majdnem „soknak” bizonyult), volt de­rültség és bosszankodás is. Egy dolog bizonyos: minden­ki nyert a három óra, s az azt megelőző felkészülés alatt. A szakszervezeti mozgalom, minden csapattag, minden dolgozó. Az első öt csapat a megér­demelt és őszinte taps mel­lett szerény tárgyjutalomban részesült. Ezek közül az első három megérdemli a sajtó nyilvánosságát. I. helyezett: Szállítás— Anyagcsoport—Gépészet (24 pont): Kocsis József csop. vez.; Farkas Lászlóné anyag­­gazd.; Bartucz Győző térmes­ter, bizalmihelyettes; Bencze István villanyszerelő, bizal­mi; Szabó János rakodó, bi­zalmi. II. helyezett: 33. ép. vez. I. (21 pont): Szegi Mihály mű­vezető, főbizalmi; Körmöczi Zoltán művezető, KISZ- alapsz. titkár; Gyulai Mihály építésvezető-helyettes; Láng Imre villanyszerelő, bizalmi; Rugovics József hegesztő, bi­zalmi. III. helyezett: Pakett II. (19 pont): Papp Istvánné lét. fel., bizalmi; Strung János bri­gádvezető, főbizalmi; Sudár Márton nehézgépkezelő, bi­zalmi; Seres Boldizsár mb. művezető; Sipeki József üzemvezető. IV. helyezett: Munkaügy— Béradatrögzítők—Labor (18 pont). V. helyezett: Pakett III. (17 pont). Érdemben értékelni a lát­hatóan sikeres vetélkedőt nem a mi tisztünk. Könnyebb megoldás egy telefon Klippel Sándorhoz, vezető főbizalmi­hoz, a vetélkedő „játékmes­teréhez”, kezdeményezőjéhez: — Hogyan értékelnéd a mai vetélkedőt? — Messzemenő következte­tést levonni, úgy érzem, nem volna helyes. Még akkor sem, ha az egyes témákban (meg­ismertetésükben) célunkat szerintem elértük. Különös eredmény, hogy a „partner” középvezetőket, vezető bizal­miakat, bizalmiakat sikerült egy csapatba, „egy hajóba” ültetni, igaz, játékosan. Ám ezek holnap is találkoznak, netán „élesen”. Az igazi ered­ményt a gazdasági és szak­­szervezeti felelősök gyakor­lati együttműködésének ja­vulásában mérhetjük majd le. Mindenesetre biztos va­gyok abban, hogy ez a vetél­kedő is segíti a munkahelyi demokrácia kiszélesedését, s ezért megérte megszervezé­sét, lebonyolítását. Véleményünk — éppen a látottak és tapasztaltak alap­ján — az, hogy ez a vetélke­dő dicséretes kezdeményezés és hatékonysága is felér sok hagyományos módszerrel szervezett bizalmioktatással. Egyik jó lehetősége a két alapvető vállalati dokumen­tum széles körű megismeré­sének, megismertetésének. S mint ilyen — követhető pél­da. Cz. T. A PAV KISZ-vezetősége bizottsággá alakult A PAV KISZ-vezetősége küldöttértekezletét Gál Re­zső levezető elnök nyitotta meg. Ezt követően Pétersz János KISZ-titkár tartotta meg fél­évi beszámolóját. Beszámoló­jának soraiban röviden érté­kelte a KISZ-alapszervezetek és a vezetőség munkáját. El­ismerően nyilatkozott a KA­­FO I-es, a KAFO Il-es és a NUFO alapszervezetek mun­kájáról. Elmondta továbbá, hogy a beszámolás időszaká­ban a KISZ-szervezetnek 268 tagja van, mely 10 alapszer­vezetre oszlik, s ezek élén egy 11 fős KISZ-vezetőség látja el a szervezési, vezetési teendő­ket. A KISZ-vezetőségnek más tömegszervezetek veze­tőségével való kapcsolatáról pozitívan nyilatkozott Pétersz János. Rendszeresnek, bará­tinak ítélte meg a PAV KISZ- vezetőség és a KISZ Atom­erőmű Építkezés Bizottságá­nak kapcsolatát. A beszámoló után hozzá­szólások következtek. Perge József az Atomerő­mű Beruházás KlSZ-bizott­­sága nevében elismeréssel szólt a PAV KlSZ-szerveze­­tek munkájáról. Megállapí­totta, hogy ennek ellenére a vezetőségi testület tevékeny­ségében meggyengült. Java­solta, hogy a vezetőség iga­zodjon belső kereteihez, te­remtsék meg a személyi fel­tételeket. Javasolta továbbá bizottság megalakítását, s egy közös vállalati párt- és KISZ. iroda megteremtését. Elma­­rasztalólag szólt a szervezet létszámépítése és a KISZ-en kívüliek bevonásának hiá­nyáról. Medveczki Gábor, a pártvezetőség nevében el­mondta, hogy a szervezeti felépítés nem a legjobban és egyértelműen igazodik a gaz­daságirányítási szervekhez, még az új KISZ-bizottság létrejöttével sem. Ezáltal megnehezül az érdekképvise­let egyértelmű megvalósulá­sa. Az alapszervezetek mun­káját jónak ítélte meg, vi­szont gyengébbnek minősí­tette a vezetőség tevékenysé­gét, mert a testületben sűrű a reszortfelelősök változása s valamelyest aktívabban kel­lene viszonyulni a feladatok­hoz. Dachert Imréné, a Szak. szervezeti Bizottság titkára elismerően nyilatkozott a KISZ-szervezet munkájáról. Elmondta továbbá, hogy na­gyon örült a KAFO I-es alapszervezet által rendezett szakmai vetélkedő magas színvonalának, s kérése, hogy a jövőben minél több fiatal vonja be magát ebbe a ko­moly vetélkedőbe. Józsa János a városi-járási KISZ-bizottság nevében tett bejelentésével történelmi pil­lanatokat adott a gyűlés résztvevőinek. Idézet a be­számolójából: „a KISZ váro­si-járási bizottsága döntése alapján a mai napon a Paksi Atomerőmű Vállalat KISZ- vezetősége KISZ-bizottsági jogosítványt kap.” Az idézet lényegében már minősíti is a vezetőség és a szervezet munkájás, s egyben kifejti a városi KISZ-bizottság állás­­foglalását. Utolsó napirendi pontként a bizottság titkárának, illet­ve tagjainak megválasztása következett. Eck József, a je­lölő bizottság elnöke ismer­tette a jelöltek névsorát, majd egy pár sorban jelle­mezte őket. A titkos szavazás eredmé­nye: a Paksi Atomerőmű Vál­lalat KISZ-bizottságának tit­kára továbbra is Pétersz Já­nos lett; a bizottság tagjai: Apró Györgyné, Babos Kál­mán, Hevesi Antal, Hunyadi László, Nagy Tiborné, Oláh János, Orbán Mihály, Sima Ferenc, C. Szabó István, Var­ga Lívia. Gratulálunk az új bizott­ságnak, kívánunk jó munkát és eredményekben gazdag jövőt! SZABÓ PÄL Emlékünnepség Mohácson Mohács. A város neve min­den magyar tudatában 1526. Az emlékmű augusztus 29.-ével, a törökök elleni csatavesztéssel függ össze. A mohácsi vészt más­fél évszázados török elnyo­más követte. A csatatéren el­esett katonák emléke szá­munkra mégis a haza, a szü­lőföld szeretetét, a szabadsá­gért és a függetlenségért való áldozatvállalást fejezi ki. Kevesek előtt ismert, hogy a magyarokkal — a délszláv és más nemzetiségek mellett — lengyel katonák is harcol­tak Livhard Gnoinski kapi­tány vezetésével. A csatában elesett 1600 len­gyel emlékére Mohács váro­sa 1931-ben emlékművet ál­lított. Az emlékmű az elmúlt fél évszázad alatt erősen meg­rongálódott, ezért a BUDO­­STAL 2. paksi kollektívája társadalmi munkában helyre­állította. A helyreállított emlékmű­vet augusztus 29-én meleg hangulatú ünnepségen adta át Mohács városának Edward Dembicki, a lengyel nagykö­vetség kulturális attaséja. A Hősök terén a lengyel dolgozók képviselőivel, a vá­ros vezetőivel együtt ünne­pelt több száz mohácsi la­kos. Az emlékmű helyreállítá­sában részt vettek közül Slu­­sarek Zygmunt, Ryczek Atti­la, Sapielak Eliasz, Maziarz Tadeusz, Rosa Andrzej, Kacz­­marzyk Janusz, Berdychows­­ki Stanislaw és Madeja Sta­nislaw a „Mohács” városért kitüntetésben részesült. Köszöntjük a kitüntetette­ket és minden lengyel bará­tunkat, akiknek keze nyo­mán tovább erősödött a ha­gyományos magyar—lengyel barátság. SZABÓ JÓZSEF Szerencsére könnyebb sze­mélyi sérüléseket okozott csak az augusztus 13-án eldőlt daru. A vizsgálatok eddigi megállapítása sze­rint sem technológiai, sem kezelési hiba nem játszott közre. A daru részletes és konstrukciós vizsgálatai még folynak. Jelentős anyagi kár keletkezett. Fotó: Kecsmár Tibor. ...egyre jobbak a kooperá­ciós értekezletek. Itt nem le­het az intézkedést egy „meg­vizsgáljuk, elvtársak”-kal halogatni, a felvetett prob­lémákra azonnal érdemi vá­lasz születik. Íme néhány szó szerinti idézet az augusztus 3-i értekezlet jegyzőkönyvé­ből: „... képviselője felvetette, hogy az elmúlt időszakban ismét akadozott az ásvány­vízellátás” „Válaszában ... képviselője elmondta, hogy a nagykani­zsai sörgyár elsősorban a Balatont és környékét látja el ásványvízzel.” Azóta — mint tudjuk —, van annyi ásványvíz, hogy a fülünkön folyik ki. Jövő nyá­ron pedig majd Siófokról ho­zatunk. Végül egy „abszolút érde­mi válasz”, bárki bármire al­kalmazhatja, igazi világsza­badalom: „A jövőben igyekezni fogunk az ilyen problémák kiküszö­bölésére minden lehetőséget megteremteni.” Bravó! Mi történik tehát? Mi igyekszünk, a lehetőséget vagy sikerül megteremteni, vagy nem, a probléma pedig vagy megszűnik (magától!) ... vagy nem. Győztünk. tótb Szavazás előtt a küldöttértekezlet. Fotó Horváth Béla. Eldőlt a daru

Next

/
Oldalképek
Tartalom