Atomerőmű, 1983 (6. évfolyam, 1-8. szám)

1983-03-01 / 2. szám

ATOMERŐMŰ ÉPÍTŐI 3 Bepillantás az MMK életébe A sugárhatás egészségügyi kockázata Talán nincs olyan ember a beruházáson, aki előtt ismeret­len lenne a Munkásművelődési Központ. Ennek ellenére, mégis sokan közönyösek az MMK plakáto­kon, szórólapokon közzétett in­vitálásaival szemben. Pedig: „A kultúra senkinek nem mászik a fejébe, s nem kö­szöni meg, hogy bemászhatott, a kultúrát kinek-kinek fáradsá­gos munkával kell megszerez­nie magának.” A Füst Milán által felvetett gondolatok megvalósításához milyen segítséget nyújt az MMK és mekkora igény mutatkozik, milyen az érdeklődés? — kér­dezem Bordás Istvánt, az MMK 'igazgatóját. — Szolgáltotásaink egy ré­szét az ismeretbövítő csoportos foglalkozások képzik, amelyek közül a legnéoszerűbbnek az alao-, illetve középfokú nyelv­­tanfolyamok, a gyors- és gépí­rás, a szabás-varrás tanfolyam, valamint a főiskolai, egyetemi előkészítők. Sajnos a klubhelyiségek kor­látozott száma miatt nem tu­dunk helyet biztosítani a fúvós­­zenekarnak, a munkóskórusnak, a díszítőművész és bélyeqayűí­­tő szakkör összeiöveteleinek. A kluhfoglalkozások mellett a kul­turált program összeállítása töhb qeneráció iaénveinek fi­­avelembevételéveí történik. Ren­dezvényeink között található koncert, hanaverseny, nótaest. rreseióték. előadóest, színházi előadás, iátékfilmvetítés eqva­­rónt. Az elmúlt évben összesen 102 alkalommal rendeztünk mű­soros estet, amelyet 43 650 fő tekintett meq. Országos ótlaqot figyelembevéve ez iának mond­ható. A 360 mozielőadást több mint 68 600-an tekintették meg. Mék mielőt bárki kételkedne az adatok valós értékében, meg kell jegyeznem, hogy a 360 elő­adásból 121 idegen nyelvű ve­títés volt, amelyet 31 340 szov­jet, illetve lengyel dolgozó né­zett meg. — Az elmondottak azt iga­zolják, hogy a délutáni, illetve az esti órákban megfelelő az MMK kihasználtsága. De vajon igaz-e ez a nap többi részében is? — A délelőtti .„in'épteten" órá­kat munkahelyi rendezvények­kel, közgyűlésekkel, vállalati to­vábbképzéssel igyekszünk kitöl­teni. Emellett a délelőtti egyéni vendégeinknek is szeretnénk kultúrált elfoglaltságot biztosí­tani. Ilyen meggondolásból lé­tesítettük az előtérben a hírlap­olvasót, az emeleten a kiállítá­sokat — az elmúlt évben 26-ot -—. továbbá a szórakoztató já­tékokat is. Egészen új kezdemé­nyezés a vasárnap 9-től 12-ig nyitva tartó könyvtárunk. Ezzel is nagyobb lehetőséget kívá­nunk nyújtani. Viszont sok qon­­dot okoznak azok a felelőtlen olvasóink, akik elmennek Paks­ról és megfeledkeznek a kiköl­csönzött könyvek visszaszolgál­tatásáról. Az elkallódó könyvek­nél is bosszantóbbak az intéz­mény berendezésein végzett barbár rongálások nyomai, amik főként a bőrfotelok felvá­­aásából, a WC-kaqylók eltűré­séből. a csaook leszereléséből r'lnak. A javítások költséqei naqycn megterhelik az amúgy is szűkülő költségvetésünket. — Bízunk benne, hogy az ide (átoqatók túlnyomó többsége elítéli az ilyen cselekedeteket (sőt, Ihta módjában ől'l, meg is akadályozza!) és szép művelő­dési házunk sok öröm forrósa lesz még az elkövetkező évek­ben. S. M. 2 NAGY DÖZISOK A nagy dózisok egészségügyi kockázatának tárgyalásakor célszerűnek látszik, hogy annak hatását két szempontból figyel­jük. Egyrészt milyen következ­ménye van a heveny életveszély szempontjából, másrészt milyen késői károsító hatásai lehetnek, Iha az liHUető a heveny 'életveszé­lyen túljutott. A dózisok tárgyalásakor a még régi mértékegységet a ra­­dot használjuk, mivel ez az ér­ték sokak számára talán is­mertebb. Ez alatt azt az ener­giát értjük, amely a szervezet szöveteiben elnyelődik egy adott dózisterhelés kapcsán. A heveny életveszély szem­pontjából elsőrendű fontossága az egész testet ért besugárzás­nak van, ebből a szempontból a gamma sugárzásnak van je­lentősége. A cikk előző részében emlí­tettük, hogy az évi megenge­dett dózisterhelés 5 rém lehet, melyet az egyszerűség kedvéért azonosnak vehetünk 5 raddal. Ennek egészségügyi károsító hatása mint mondtam, nincs. 50 rád az az elsőnek mondható határ, melynek elszenvedése méq kóros eltérést nem okoz, a túlélés ilyen esetben biztos. Kisebb eltérések a vérképvizs­gálat során előfordulhatnak, de ezek nem jellemzőek. Ha az abszorbeált dózis nem több 100 rad-nál a túlélés afiq kétséges. Jellegzetes vérképel­változások már megfigyelhetők, Február végén a paksi építő alakulat ünne­pi állománygyűlésen búcsúztatta a leszerel őket. Ebből az alkalomból Serfőző Miklós, Csanádi Ferenc, Domokos László, Molnár Károly, Nán­dor László szakaszvezetőket (képünkön balról jobbra) példás fegyelmük és munkájuk elisme­réseként őrmesterré léptették elő, és nevük be­került az egység dicsőségkönyvébe. Ugyancsak februári esemény volt a bevonu­ló fiatalok fogadása. A szakmai összetételt vizsgálva megállapítható, hogy a régiek helyé­be hasonló képzettségű újak lépnek, és ve­szik feí a munkát március 30-án, illetve ápri­lis 5-én. Mosolyogva érkeznek az újoncok Káldy Zsigmond alezredes gratulál az előlép­tetéshez A leszerelt katonák helyébe jönnek az újoncok de mértéke az életveszély szint­jét nem éri el. 100-200 rád kö­zötti dózis esetén a túlélés va­lószínű. Ebben a dózistarto­mányban már jelentős vérkép­­elváltozások figyelhetők meg, de gondos kórházi ápolással a beteg átéli a sugárhatást. 200-500 rád iközötlt a túlélés még lehetséges, de a vérkép­elváltozások olyan súlyosak, hogy hosszam tartó kórházi 'ke­zelés .válik szükségessé. Ezen tartományon belül a 350—500 rados zónában már halálesetek is előfordulhatnak. 500 rád felett a túlélés nem va­lószínű. A felsorolt értékek azonban csak azokra az esetekre vonat­koznak, amikor orvosi beavat­kozást még nem tudtak végez­ni. Az elmúlt mintegy 15 év so­rán az orvostudomány a szerv­átültetések kidolgozásával je­lentősen módosította az egyes értékhatárokat. Jelenleg mint­egy 1200 rados sugárhatás so­rán is van még lehetőség az életbenmaradásra. Bizonyos orvosi kutatócsopor­tok pl. egyes fehérvérűség! be­tegségfajtákat 1050 rados egész test besugárzás után csontvelő átültetéssel jó ered­ménnyel tudnak kezelni. Ennek feltételeit hazánkban is meg­teremtették. Lehet, hogy a felsorolt érté­kek riasztóan hatnak, de ha fi­gyelembe vesszük a megenge­dett 5 rados évi terhelés és az 500 rados érték közötti százszo­ros különbséget, akkor láthat­juk, hogy a súlyos következmé­nyekkel járó dózisok meglehe­tősein távol hellyéZikednek e'l. Halálos sugárbalesettel egy hagyományos atomerőműben nem szabad számolni. Nézzük ezután, milyen követ­kezményei lehetnek egy nagy­­dózisú, de nem halálos sugár­­terhelésnek. A II. világháború előtt, ami­kor még a sugárvédelemmel nem foglalkoztak, figyeltek fel az egészségügyben, hogy a röntgenező orvosok körében sokkal gyakoribbá váltak a kü­lönböző rosszindulatú rákos megbetegedések. iEz indította el a kutatókat a sugárhatás következményeknek kutatására ill. a sugárvédelem kifejlesztésére. 'Ez utóbbinak kö­szönhetően a 70-es évekre a korábbi megfigyelés már nem volt kimutatható. A rákkeltő hatás vizsgálatára a legnagyobb beteganyagot a Hirosimában és Nagasakiban az atombomba-támadást túlé­lők szolgáltatják még ma is. Számuk 285 000. Ezeket az em­bereket számba vették és egész életük során orvosilag követték. 1950—78 között közülük 80 000 haliak meg természetes halál­lal. Közülük 1200-an nagy dó­zist, mintegy 330 radot kaptak. Ebben a csoportban a mákos megbetegedések száma 1%-al volt magasabb mint Japán más városaiban élő embereknél. A 100 rad-nál kevesebb sugárter­helést elszenvedőknél nem volt megfigyelhető a rákos betegsé­gek emelkedése. Hasonló megfigyelést tettek mintegy 20 000 olyan betegnél is, akiket belgyógyászati beteg­ségek miatt besugárzásban ré­szesítettek. Ennek ellenére egy minimális kockázatta! fcel'l számolni, a meglbteifegedések száma (azon­ban olyUin ailtaasony, hogy sta­tisztikái imódiszenekkél1 nem lehet kimutatni J További probémát jelent a sugárhatás genetikai kockázata is. Ezt a hatást egértörzseken vizsgálták 100 generáción ke­resztül úgy, hogy az egyes egyedeket 200 rád sugárterhe­lésnek tették ki. A született utó­dokban nem tudtak károsító hatást megfigyelni. Ebben sze­repet tulajdonítanak annak is, hogy a károsodott magzatok még méhen belül elhalnak, és a terhesség megszakad. Tehát a szervezetnek egy természetes védőmechanizmusa is jelentke­zik. Ez a jelenség különben nemcsak a sugárhatásra, ha­nem egyéb okok által kialakult genetikai károsodásra is érvé­nyes. összefoglalva megállapíthat­juk tehát, hogy a súlyos életve­szélyt okozó dózisok értéke a megengedett évi dózishoz ké­pest jelentős távolságra van. A késői következmények szem­pontjából pedig a kockázat mi­nimális ill. egyéb károsító ha­tásokhoz (alkohol, nikotin, ké­miai ártalmak) képest semmi­vel sem nagyobb. Ezt szemlélteti egy franciaor­szági vizsgálat, ahol a különbö­ző kockázatokat hasonlították össze. Egymillió személynél egy ha­lálos kockázatot foglalnak ma­gukba a következő tevékenysé­gek : — 650 km repülőút — 100 Iklm aufózá'S — 4 oigaretta elszívása — 1,5 perc hegymászás — 20 perc élet 60 éves korban — fegaimzásgóMó tabletták ha'szinálllata 2 és fél 'hónapiig — fél liter bor — a legnagyobb megengedhe­tő sugárzásnak fel napiig való kiitléfele —• 3 évig atomerőmű közelében élinii — 2 tonna szén megtermelése francia szénbányában 'Az elmondott adtatok jól szemléltetik, Ihogy az atomerő­­művi munkák nem jelentenek nagyobb kockázatot más ha­gyományos lértetemlben vett munkakörökhöz, illetve egyéb emberi tevékenységhez viszo­nyítva. A potenciális veszély miatt azonban a munkavédelmi sza­bályokat szigorúan be kell tar­tani. Dr. ÓTOS MIKLÓS Nőnapi töredékek Szervusz szivecském! N...Ne haragudj, amiért egy kicsit aka­dozik a ny... nyelvem, tudod, odabent nőnapoztunk még egy kicsit, mikor a nők végre el­mentek, s otthagyták azt a sok gyümölcsöt, amit direkt nekik vett a társaság, meg a szak... a szoksz..., szóval a Jóska. Milyen gyümölcsöt? Cseresznyét természetesen! Nem befőttet! folyékonyát. Hogy ne menjen pocsékba, inkább megittuk! Tessék? Hogy így is pocsékba, pocsékokba ment? Ezt nem ér­tem, hogyan gondolod, virág­szálam? Az ám! Virág! Mert volt ám virág is, meg szál is! Hóvirág! Hogy miért nem egy csokor? Csokorért küldtük mi ki a Béláékat, de csak kettőt hoz­tak, harminc nőnek. Keresték ők a többit egész nap! Minden italmérésbe benéztek, de nem találtak. Mit vettünk még? Mit is? Kávéscsészét! Tányérral! De­hogy egy tyúknak, pardon, egy nőnek egy készletet! Mit gon­dolsz, lopja a pénzt a szak... a szakjóska? Az egyik egy csé­szét, a másik egy tányért! Ter­mészetesen. És mondtunk szószt, illetve tószt is. Mert a Jóska akkora fósztos szószt mondott a nőkről és a nőknek, hogy még ő is elbőgte magáti Úgy, mint a felesége tegnap­előtt, mert a Jóska a földhöz vágta a rakottkrumplis jénai tá­lat. De akkor nem volt nőnap, csak rossz rakottkrumpli, vagyis másmilyen, mint legénykorában az anyjától megszokta... Ho­gyan? Inkább ne tószt-tósztolt volna? Láttad volna a csajok arcát! Mind vigyorgott, mint a vadalma, vagy mintha vezé­nyeltek volna! Igaz, ha nem szövegel, még hamarabb el­mentek volna, s még több gyü­mölcs nem ment volna.., izé... kárba, na! Még mindig a ká­véscsészéken jár az eszed? Miért, mégiscsak jobb, mint amit a Cyuláék találtak ki a szomszéd vállalatnál! Ők min­denkinek egy kis üveg Ó... Ó, de elfelejtettem I Megvan! Ó-levendulát vettek, és helyben ki is próbáltatták! El tudod kép­zelni, milyen bűz volt ott? Fel­ért egy féregirtással! A mi csé­széink viszont szagtalanok vol­tak! Mármint a kávéscsészék. Mert a többi, a mosdóban... Arról jobb nem beszélni... Nem is olyan tiszta a cseresznye, ha az ember viszontlátja. A végén a párttitkár is mondott tószt, bár akkor már nő se volt, és ezt nem vette észre, de meg kellett várni. Na! Szóval senki sem mondhatja, hogy meg­feledkeztünk volna a nőnapról. Ennyire hülyék mi sem va­gyunk! Tehetünk mi arról, hogy mindegyik gyerekért, bevásárol­ni, főzni szaladt, ahelyett, hogy hagyták volna magukat ünne­pelni?... Erről jut eszembe, mit főztél? Mert igazán megérdem­­lek egy jó vacsorát, annyit tet­tem a nőkért, vagyis értetek. Mert, ahogy elnézem, most ti is ketten vagytok... Nem! Ha egy szemmel nézlek, egyedül vagy... Maradjunk Így, elég vagy te nekem egyedül is, il-Máreius 23. (szerda) 19.30 Fischer Annie zongoraestje. íMárdiíus 30. (iszerdla) 19.30 Molnár Feren;: Olimpia Veszprémi Petőfi Színház Mórtcz-bérllet Április 7. (csütörtök) 19.30 Álla Pugacscva és együttesé­nek könnyűzenei koncertje. Április 13. (szerda) 17.00, 20.30 tetve én téged egyedül szeret­nélek, illetve egyedül téged, szóval érted, mit akarok mon­dani... Mit hoztam neked? Termé­szetesen virágot, csészét és tá­nyért! Ha nem tört össze, ak­kor itt vannak, az egyik a far­zsebben, a másik a zakóm bal felső, várj csak, a jobb oldalsó zsebben! A virág? Hát rajta van a csészén meg a tányé­ron! így maradandóbb! Más vi­rág van az egyiken, mint a másikon? Örülj neki, több virá­got kaptál, én nem tehetek ar­ról, hogy két különböző kész­lethez tartozó cserepeket hagy­tak ott a nők. Fontosabb ennél, hogy mi a vacsora? Micsoda? Tükörtojás és piritóskenyér? Ép­pen nőnapon? Mi? Hogy még fel sem köszöntöttelek? Hát nem azt csinálom vagy fél órá­ja? Fogadjunk, a zoknimat sem mostad ki! Merthogy nőnap van! Én egész nap töröm ma­gam a nőkért, még elmentem megkeresni a Béláékat is, te meg tükörtojást... Mi ez? Kri­tika?!...-ó -r Meddig lehet elment? Vidám Színpad. (Figyelem! Jegyek a 17.00 órai előadásra válthatók. A 20.30- kor kezdődő előadásra az Épí­tők és Móricz-bérletek érkezési sorrendben érvényesek.) Április 21. (csütörtök) 14.00 17.00 Márkus mester ezermester (mesejáték) Népszínház A Munkásművelödési Központ műsorából

Next

/
Oldalképek
Tartalom