Atomerőmű, 1983 (6. évfolyam, 1-8. szám)
1983-02-01 / 1. szám
ATOMERŐMŰ ÉPÍTŐI 3 TECHNIKA A nagyaktivitású atomerfnSi radioaktív hulladékok Luxus nélküli börtön Sorozatunk egy régebbi cikkében már kitértünk az atomerőműben keletkező radioaktív hulladékok tárolásának néhány kérdésére. A nagyaktivitású hulladékok az üzemanyag-kazettában keletkeznek, amiket mii néhány év ,,pihentetés” után visszaszállítunk a Szovjetunió, ba. Ott a „kiégett" üzemanyagot újra feldolgozzák — a még hasznosítható anyagot kivonják —, majd a Visszamaradó erősen radioaktív anyagot biztonságos helyen tárolják. Ma már atomerőművek széleskörű elterjedése révén az egész világon megkülönböztetett figyelmet szentelnek a szak. emberek a tárolás biztonságos megoldására. Jelenleq kivitelezhetőnek és a legbiztonságosabbnak ítélt megoldás az, hogy a hulladékot üvegbe ágyazzák, az így megszilárdított anyagot korrózióálló burkolattal látják el, majd egy elhagyott sóbányában mélyen a földfelszín alatti tárolókban kerülnek elhelyezésre. KIS DÓZISOK Az atomerőmű l-es blokkjának üzembehelyezésével minőségi változás következett be a beruházás történetében olyan értelemben is. hogy ezen a területen egy új veszélyforrás jelent meg mint károsító tényező, ez pedig a sugárveszély. Az ionizáló sugárzós és an. nak veszélyessége az utóbbi hónapokban számos vita forrása volt, meglehetős misztikum is övezi. Úgy gondolom ennek oka elsősorban abban rejlik, hogy kevesen ismerik ennek egészségügyi vetületét. Ezt bizonyítja az is, hogy az elmúlt években előfordult két kisebb ipari radiográfiás baleset kapcsán elsősorban a pánik és a kapkodás volt jellemző. Nem árt, ha tudatosítjuk, hogy egész életünket tulajdonképpen állandó sugárveszélyben éljük le. Ez több tényezőből' adódik. A kozm'kus sugárzás mértéke éves szinten mintegy 100—600 mrem értéket érhet el földünk különböző oontjoin. Nem elhanyagolható a különböző orvosi vizsgálatok sugárterhelése sem. Ennek értéke évente 20—100 mrem között mozog egyes országoktól függően. Ezen kívül számolni kell még a talaj természetes radioaktivitásával, testünkbe került radioaktív izotópok valamint eqyéb anyagok, ol.: televízió, széntüzelés, nukleáris kísérletek sugárhatásóvaf is. Ezek összértéke éves szinten 80—480 mrem is lehet. Az egyes értékeket összesítve elmondhatjuk tehát, hogy földünk minden egyes lakóját évente átlagosan minteqy 200— 1180 mrem sugárterhelés éri. Hazánkra vonatkozó pontos adatokat nem találtam, de véleményem szerint a tartományon belül 200—500 mrem értéken beiül lehet. A magasabb értéktartományok elsőscyban olyan országokban fordulnak elő, ahol magas hegyek vannak, illetve ahol a különböző röntgendiagnosztikai vizsgáló, tokot kiterjedtebben alkalmazzák (Franciaország, USA). A nukleáris erőművekben dolgozók által kapott dózisokat minden ország rendszeresen nyilvántartja. Az USA Nemzeti Tudományos Akadémiájának 1980-as jelentése szerint az országban dolgozó 30 000 atom-A jövőt illetően a kutatókat egyre inkább foglalkoztatja a hulladékok világűrbe való kijuttatásának a kérdése. A világűrbe történő szállítás költsége ma még igen magas — alacsony földkörüli pályára való juttatás kilogrammonként 1500 dollár—, de a szakemberek szerint másfél évtized ailátt 20—50 dollárra fog csökkenni. Tehát a magas ár már nem sokáig lesz korlátozó tényező. A gyakorlati megvalósítás előkészítéseként meg keli vizsgálni, hogy a radioaktív hulladék világűrbe való juttatása műszakilag hogyan oldható meg maximális biztonsággal, hogyan alakulnak a költségek, milyen radioaktív hulladékanyagok igénylik ezt a szállítási mód. szert, évente milyen mennyiség elszállítása válhat szükségessé, és végül, hogy a világűrben hová kerüljön a radioaktív hulladék. Az atomerőművek üzemeltetése során évente 1000 MW-onként körülbelül 1 tonna nagyerőművi dogozó éves sugárterhelése 600—800 mrem között volt. Amikor testünket alfa, béta vagy gamma sugárzás éri mindig energiaátadás jön létre. Ennek hatására a biológia! szövetekben molekuláris szintien különböző elváltozások jönnek létre, melyeknek hatása azonnali vagy késői típusú lehet. Az energiahatás azonnali következményeként például felszakad a vízmolekula kémiai köté. se, hidrogén és bidroxil gyökök képződnek. Ezek szöveti szinten mérgező hatásúak. Eltörhetnek különböző biokémiai szénláncok, felszakadhatnak egyes sejtek biológiai membránjai, melyek fontos élettani szerepet játszanak. A sugárzásra elsősorban az élénk anyagcserét folytató sejtek érzékenyek. Itt főleg a sejtosztódásban rendkívül fontos kromoszómák sérülhetnek, eltörhetnek. Az éltört kromoszómák más kromoszóma darabokkal egyesülve további osztódások során késői hatóiként kóros sejteket hozhatnak létre, különböző genetikai következményekkel járhatnak. Hasonló károsító hatásokat nemcsak az ionizáló sugárzás, hanem a táplálkozás során szervezetünkbe kerülő különböző aktív kémiai anyagok, élvezeti szerek (alkohol, nikotin) is kiválthatnak. Szervezetünk sugárhatásra legérzékenyebb sejtjei a csontvelő vérképző sejtjei, va'lomtinit a gyomorból1 rendszer hámsejtjei. Szerencsére szervezetünk rendelkezik hatásmódosító mechanizmusokkal is. Ha a kapott dózis nem nagy, akkor a keletkező elválasztásokat különböző enzimrendszerek ismét helyrehozzák, illetve a súlyosabban károsodott sejteket a szervezet védőrendszere eltávolítja. A sugárhatás kivédése szem. pontjából azért fontos az, hogy a hivatásszerű munkavégzés esetén csak egyenletes kis dózis érje a szervezetet, így annak védőmedhanizmusai optimálisan tudnak működni. A besugárzott szövetek érzékenységétől függően az a küszöbdózis, mely észlelhető elváltozást nem okoz néhányszor 10 rém, évente egyenletes elosztásban. Ez biológiai megfigyelések alapján a maximális biztonság érdekében állapították meg a megengedhető dózisterhelést egész testre számítva 5 rem/év értékben. (folytatjuk) aktivitású radioaktív hulladék keletkezik. Az ossz erőműkapa. dtást figyelembe véve tehát az elszállítható mennyiség könynyen kiszámítható. A radioaktív hulladékot szállító rakéta indítási helyét nagyon körültekintően kell meghatározni, mivel hibás indítás esetén sem veszélyeztethető a lakosság. Ebből a szempontból fontos, hogy az űrkomp indítási pályáiba a tenger fölé essen. Az amerikaiak űrszállító rendszere mintegy 30 tonna hasznos terhet tud majd földkörüli pályára juttatni. Ez annyit jelent, hogy a ténylegesen elszállítható radioaktív hulladék súlya kb. 1,7 tonnaj A szállítás végcélját Illetően több megoldás jöhet szóba. Ha az előbb említett hulladékmenynyiséget a Napba juttatnánk, az 80 millió dollárba kerülne. Lényegesen olcsóbb ha a hulladékot csupán egy magasan elhelyezkedő Földkörüli pályára küldenénk — összegyűjtve nagyobb egységbe —, így az Kabarétréfák témája lett a szocialista munkaverseny-mozgaiom néhány vadhajtása, azoknak a formaságoknak, sablonoknak az elterjedése, mint például a kulturális vállalások teljesítésénél a színház előterében összeszedett jegyek beragasztása a brigádnaplóba, vagy a félreértelmezett patronálások. Vannak a mozgalomnak egyéb hibái is. de több az olyan hasz. nos mozzanat, amely megérdemli a figyelmet, a megújítást. Az utóbbi időben nagyvállalatoknál, ágazati szakszervezeti szinten, kisebb kollektívákban egyaránt gyakran merült fél a fejlesztés szükségessége, a hibák megszűntetése érdekében tett intézkedések iránti igény. A téveszmék, a passzivitás, a fásultság elleni küzdelem llbssan mindennapossá válik. Egy minapi beszélgetés részletei is erre utalnak: — Ugyan, kérem, milyen brigád az olyan, amelyiknek úgy keilt mindent megmondani,, hogy most ezt csináljátok, most arra tegyetek vállalást? — Igenis meg kell mondani, mégpedig pontosan rád, a szerelésvezetőre vár ez a feladat. — Van nekem éppen elég dolgom, nemhogy erre is én figyeljek oda. Hol van ilyenkor az a ,.nagy öntevékenység”? Ez éppen olyan, hogy a munkakedvet is nekem kell megteremteni. Nevetséges! — Nincs ebben semmi nevetséges, sőt, nagyon szomorú, hogy így fogod fél. ellenőrzésük is megvalósítható lenne. Ha a pálya magassága eléri az 5000 kilométert, a hulladék Földre zuhanása — a csekély lefékeződés miatt — már elképzelhetetlen. Ha a radioaktív hulladékot eltávalítanánk a Naprendszerből, a lezuhanás miatti gondok megszűnnének, és a költségek is enyhébbek lennének, mint a Napba való továbbítás költségei. Bár számos részprobléma vár még megoldásra, azonban az idő sürget, ezért ajánlatos minél előbb megkezdeni a kísérleteket. Tíz-tizenöt év alatt lejátszódhatnak a kísérteti repülések és elindulhat az első tényleges szállítás. Műszakilag tehát minden feltétéi adott ahhoz, hogy a radioaktív hulladékot a Világűrben tárolják. A nagyszámú repülés ugyanakkor hozzájárul' a megoldás költségeinek csökkentéséhez és az űrkutatási ismeretek bővítéséhez. — Nem is tudom, hol ál! a fejem, annyit és annyi félé kell szaladgálnom, hogy valami ha. táridőre elkészüljön; egyszerűen nincs időm, hogy még a brigádokat is gyámoiítgassam. — Hát éppen ez az! A brigádokra támaszkodva könnyíthetsz a gondjaidon... Valóban az egyik legnehezebb feladat a különböző szlintű vezetők rossz szemléletének megváltoztatása. Pedig annyira magától értetődőnek tűnik, hogy a munkahelyen jelentkező új feladatokra irányuló vállalások megtételére, a szervezési, valamint munkafegyelmi tartalékok feltárására segítséget kél! nyújtani a brigádoknak. Sok esetben a gazdasági vezetés a KISZ-től, a KISZ a szakszervezettől, a szakszervezet a gazdaság! vezetéstől várja a megfelelő lépéseket a munkaverseny, formák korszerűsítéséhez, a rugalmas alkalmazkodáshoz és a feladatokhoz való gyors igazodás elősegítéséhez. Minden szervezetben az eddigieknél következetesebben e! kell határolni a munkaverseny szervezéséért és Irányításáért a felelősöket. A vállalaton belüli munkamegosztás kialakításánál abból az arapelvből kell kiindulni. hogy a gazdasági vezetés számára a munkaverseny szervezése munkaköri kötelesség. A szakszervezeti szervek felelőssége elsősorban a munkaverseny mozgalmi jellegének érvényesítésében van, amelynek során a munkaverseny fejlesztésének kezdeményezésével, a verseny dinamizmusának növelésével, a feltétélek biztosításának Napjainkban, élve a jogszabályok adta lehetőséggel, egyre több azoknak a száma, akik a szolgáltatások, illetve a kisipar területén próbálnak szerencsét. Általában á legtöbben gyors és nagymértékű meggazdagodást remélnek, luxusautóról, luxusvilláról, s általában luxuséletmódról álmodoznak. Egy takarítóbrigád tagjai sem voltak elégedettek sorsukkal, kevesellték a havi 12—15 ezei forintnyi jövedelmet, ami részben érthető, hiszen csak az éjszakai szórakozóhelyeken, valamint kevésbé színvonalas talponállókban jövedelmük nagy részét elköltötték, s persze nem adták magukat olcsón azok a belvárosi hölgyek sem. kiknek hagyományokban gazdag foglalkozását néhány évvel a félszabadulás után betiltották. Ezért aztán könnyen kitalálható, hátsó gondolattól vezérelve különösen nagy előszeretettel vállaltak munkát módosabb családoknál, nagyméretű öröklakásokban és villákban. A tulajdonosok közül néhányon megbíztak bennük, s olykor órákra Is magára hagyták a tár. szorgalmazásával kell növelniük a szocialista munkaversenymozgalom vonzását és társadalmi hasznosságát. A brigádoknak Ismerniük kell a vállalat gazdasági és termelési célkitűzéseit, de a feladatok brigád, szintre való lebontása nélkül nincs meg a vállalások alapja, tehát csak általánosságokban, konkrétumok nélkül kerülhetnek megfogalmazásra a felajánlások. Ez pedig hiba! Egyszerűsítésre törekszik az az elképzelés is, miszerint a vállalások folyamatos nyilvántartása és értékelése a termelőegységek munkahelyi vezetőinek feladatkörébe kerülne, hogy megszűntessék a nyilvántartás bürokratikus vonásait. Ezzél a feladat-decentraizálással biztosítható volna a vállalásoknak a feltételekhez tör. ténő gyors hozzáigazítása. El kell érái, hogy az értékelés alapja minden versenyformában az elvégzett munka menynyisége és minősége legyen, és a munkaverseny keretein belül végre megérdemelt figyelmet kapjon minden gyorsításra, korszerűsítésre törekvő újítás, jó ötlet, és rövid idő alatt bevezetésre lis kerüljenek. A szocialista brigádmozgalom tudatformáló funkciójának a jö. vőben is komoly szerepe lesz. A gazdasági vezetés, a KISZ és a szakszervezeti tisztségviselők együttes támogatása szükséges ahhoz, hogy minden szocialista brigád a hármas jelszó jegyében megtalálja a számára legalkalmasabb formákat, módszereket. T. Cs. saságot. Ilyenkor aztán nagyon szorgossá váltak: kutattak készpénz, ékszerek és értékesebb műszaki cikkek után. Volt, ahol egész jelentős zsákmányra tettek szert, volt, ahonnan csak egy üveg Martinit vittek magúkkal!. Szerencsére a portörlős, part. visos bűnözők nem sokáig folytathatták kisded játékaikat. Az történt ugyanis, hogy egy jól sikerűin „takarítás” után elfogyasztották a tulajdonos két üveg márkás konyakját, majd kissé bódultán leültek a házzá! szemben lévő parkban fájerozni, miközben továbbra is kortyolgattak. Tiltott szerencsejátékot folytatni vagy szeszes italt fogyasz. tani közterületen nem tartozik a legtörvénytisztelőbb magatartási formák közé, ezért egy, a szomszéd házban lakó rendőr úgy döntött, hogy értesíti a vidáman kártyázgató társaságról a kerületi rendőrkapitányságot. A kiérkező járőrök természetesen ellenőrizték a kártyások csomagjait, akiknek vidámsága akkora már — ki tudja, miért — elszállt. A rendőrök furcsállták, hogy a viseltes szatyrokban és a takarítószerek között csaknem százezer forintnyi készpénzt, továbbá néhány takarékbetétkönyvet és ékszereket is tartanak a kártyások, akiket immár nem az ördög bibliájához való túlzott ragaszkodás miatt állítottak elő. Az ékszerekről kiderült, hogy azok rendre onnan tűntek el, ahol a takarítóbrigád „dolgozott”, és ugyanez bizonyosodott be a náluk talált pénz nagy részének eredetéről is. Ml tagadás, azt nem lehetett rájuk mondani, hogy nem voltak alaposak a takarításoknál. E szenvedélyüket egyébként a bírósági ítéltet után valamelyik börtönben tovább gyakorolhatják, persze jóval szolidabb bérért. Vezda Hírek — Merőben új, a WER 440 típusú reaktoroknál eddig sohasem alkalmazott ellőgyártásokat valósítottak meg, műszaki munkacsoportba tömörülve a 22. sz. ÁÉV, az ERBE, az ERŐTERV, a KW, a GYGV, az ÉGV és a VEGYÉPSZER szakemberei a 3. blokk építésénél mutatkozó lemaradás csökkentésére. Negyvenhat, illetve ötven nappal rövidebb idő alatt sikerült ezáltal elvégezni a szlilfonkonzol és az azt tartó K-pillérek szerelését a KW dogozóinak, az '!. blokkhoz képest. — Részletes elemzés alá veti a beruházás művelődési bizottsága, február végi ülésén, az előző év közművelődéssel kapcsolatos tapasztalatait. Nagy szükség van erre, mivel az 1983-as évben a központi forrásból származó anyagi támogatás csökkenése ellenére jobb szervezései, a meglévő lehetőségek jobb kihasználásával szélesíteni kell a dolgozók művelődés iránti Igényét. — A minisztertanács, a SZOT elnöksége és a KISZ KB intéző bizottsága együttes határozatot fogadott el, amelyben módosította és kiegészítette a munkaversenyről szóló korábbi határozatát. A határozatta! egyidejűleg kiadásra került a SZOT elnökségének a munkaversennyel kapcsolatos Irányelve is. ATOMERŐMŰ ÉPÍTŐI A paksi atomerőmű-beruházás dolgozóinak üzemi lapja. Felelős szerkesztő: Torma Csaba Szerkesztőség címe: Paks, Atomerőmű. Kiadja a Tolna megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Benizs Sándor. Levélcím: Szekszárd, Postafiók: 71. 7101 Engedélyszám: HI/OHV/306/T Megjelenik évente nyolcszor. Készei a Szekszárdi Nyomdában. 5000 83.459 Felelős vezető: Széli István. Benedeczky Ferenc DR. ÓTOS MIKLÓS: Az ionizáló sugárzás egészségügyi kockázata Megújuló brigúdélet A PAV „Fúzió" Szocialista Brigádja családtagjaikkal együtt kirándult Budapestre
