Atomerőmű, 1982 (5. évfolyam, 1-8. szám)

1982-04-01 / 2. szám

ATOMERŐMŰ ÉPÍTŐI 3 Beszélgetés a területi munkaversenyrül A KISZ-élet hírei — Mi a véleményed az 1981. év eredményeiről a területi munkaverseny-mozga lomban? — A legfontosabb az, hogy tartalmasabbá vált, a felaján­lások jobban kötődtek az éppen aktuális feladatokhoz, s így az értékelés is könnyebb, reálisabb lehetett. — Ez kissé újságpapír-ízű szöveg. Legalábbis számomra... — Jó, akkor mondok példát. Korábban rendre találkozhat­tunk ilyen felajánlásokkal: „A József Attila brigád mindent megtesz az atomerőmű sikeres építéséért.” Most pedig: „A Varga brigád vállalja, hogy a + 18.90 szinten megszabott be­tonozási munkákat hiánytala­nul, határidő előtt elvégzi és a területet átadja a további fel­adatokat megvalósító vállalat­nak, brigádnak.” — így már érthetőbb. Ám, bár te is építész vagy, nem hi­szem, hogy érdemben el tud­nád bírálni az ilyen felajánlás mennyiségi és minőségi teljesí­tésének eredményességét... — Kétségtelen, különösen, ha szerelési példáról lett volna szó. Ezért, illetve az objektív elbírálás biztosítása érdekében felkértük a HOICS szocialista brigádját, vállalják ők ezt a fontos feladatot. Eddig alig ér­kezett reklamáció véleménye­zéseikkel kapcsolatban. A HOICS szocialista brigádja se­gített az adott, és felajánlá­sokkal „lefedezett” feladatok áttekintésében. Ha valahol „lyuk", vagy „fehér folt" lát­szott, még megfelelő időben je­lezhettük ezt a brigádoknak, és a brigádok ritkán tértek ki a javaslataink elől. A folyama­tos értékelés révén gyakorlati­lag egész évben „képben vol­tunk", csaknem naprakészen ismertük a teljesítések helyzetét, a vállalások realizálását. — Mit tudnál elmondani még 1981-ről? — Nem látványos, de jelentős eredménynek tartom, hogy vál­lalati kezdeményezésekre is születtek tartalmas, a közös feladatokra orientált együttmű­ködési megállapodások. Azt hallottam, hogy másoktól eltérő, de igen eredményes rendszert vezettek be január 1-től a CSÖSZER-nél. Elhatá­roztam, utánna járok a dolog­nak, mennyi a hírből a szóbe­széd és mennyi a valóság? Azt javasolták, hogy a „felderítést” kezdjem a pártszervezet titká­ránál, Mihályi Jánosnál. Meg­fogadtam a tanácsot: Mi a lényege, különössége az Önöknél újabban alkalmazott ösztönzési rendszernek? Nem állíthatom, hogy a ja­nuár 1-től nálunk bevezetett ösztönzési rendszer valami kü­lönös, soha-sehol nem volt ki­találmány lenne. Legfeljebb azt, hoqy hasonló alkalmazására a különböző vállalatok paksi rész­legénél eddig még nem került sor. ösztönzési, vagy ahogy mi nevezzük, kitűzési rendszerünk lényege, hogy a vállalatunknál megjelölt feladatokat sziszte­matikusan brigádokra bontjuk, szigorú határidőkkel, mennyi­ségi és minőségi követelmények­kel. A munka bonyolultságától és egyéb tényezőktől függően megfelelő összeget tűzünk ki, melyet a brigád a teljesítés ha­táridejének, mennyiségének és minőségének mértékében csak­nem azonnal megkap. Ezt máshol — ha jól tudom — „egyösszegű utalványnak” szokták nevezni... Igen, nagyjából. Am a mi rendszerünk másik lényege, hogy mi az adott feladatokra tulaj­donképpen megelőlegezzük a KOBI-t. (Kormánybiztosi prefe­rencia. — a szerk.) Előleg? Miből? Az üzemi béralap, vagy a ki­emelt keret, vagy a részesedés terhére. A beruházási munkaverseny­ben részt vevő brigádok száma önmagáért beszél. Míg 1980- ban mintegy 200, 1981-ben közel 300 brigád kapcsolódott be a területi versenybe. — Lassan olyan érzésem tá­mad, hogy ez a mozgalom volt az egyetlen 1981-ben, amely töretlenül, kudarcok és hibák nélkül, rögtelen úton, eredmé­nyektől duzzadóan érkezett 1982- be. — Szó sincs róla! Senki sem állítja, hogy nem lettek volna gondjaink, hibáink is. A moz­galom eredményeivel és hibái­val együtt szorosan kötődik a beruházáshoz, amelynek sikeres megvalósításáért jött létre. így a mozgalom eredményessége a beruházás megvalósításának si­kerességével mérhető, ítélhető meg elsősorban. Ugyanakkor el kell ismernünk azt is, hogy a területi munka­verseny szervező bizottság mun­kája a szükségesnél rendszer­telenebb volt, s hogy a jelen­tősebb munkasikereket (idegen­gőzös indítás, nyomáspróba, cirkulációs mosatás, 2. sz. reak­tortartály beemelése) nem kö­vette nyomban az elismerés va­lamilyen formája. — Újabb kellemetlen kérdés: Mennyire érvényesüli a beruhá­zási munkaverseny-mozgalom­­ban a hármas jelszó egysége, illetve ennek megvalósulása? — Egyre jobban. Míg a ko­rábbi években a beruházási munkaverseny-mozgalom csak­nem kizárólag gazdasági vál­lalásokra korlátozódott, 1981- ben ezen a területen is tovább­léptünk. Igazolja ezt, hogy ki­egészítő önértékeléseket kér­tünk be a brigádoktól — ép­pen ilyen igénnyel. Az elbírálásnál, a legjobbak kiemelt elismerésénél 1981-ben és a továbbiakban egyaránt fontos, esetenként döntő szem­pont a „tanulni”, „élni" jelszó jegyében történt tevékenység is. Biztosíték részben erre a tavaly létrejött atomerőmű beruházás művelődési bizottság ösztön­zése és segítsége. A módszere­ket, az értékelés ilyen irányú rendszerét természetesen még No, és ha elmarad a KOBI, vagy jelentősen csökkentett mér­tékben „jön be”? Esetleg nem is saját, hanem a partnerválla­latok mulasztása miatt? Nos, igen. Ez a mi kockáza­tunk. Ám az is igaz, hogy ja­nuár óta nem csak a saját munkánkra figyelünk még job­ban, hanem a partnerére is... A kockázatvállalás manapság dicséretes dolog. (Bár nekem ez esetben túlzottan is merésznek tűnik.) Milyen hatását látják négy hónap után ennek a „vállalkozásnak”? Korai lenne még bármit ha­tározottan állítani, és csupán az új rendszernek tulajdonítani azt, hogy jelentős változások érzékelhetők a szemléletben, a munkához való viszonyban. El­nézést, de a kóró és kismadár népmese jut eszembe, amikor a mese végén mindenki szaladt „tenni a dolgát", és az a kóró mégiscsak ringatta a kismada­rat. Nálunk is egy brigádtag éppúgy követel a brigádvezető­től, a brigádvezető a műveze­tőtől, a művezető a főszerelés­vezetőtől, mint fordítva. Ha például hiányzik történetesen egy szerelvény, senki sem ül „babérjain", míg valahonnan csak-csak előkerül, hanem köz­vetlen érdek ennek beszerzé­se, s ezért mindenki mindent megtesz. Mert, hogy „ketyeg” a határidő, és „elketyeghet" a kitűzés is... Még mindig nem értem! Ko­rábban is volt a CSÖSZER-nél kitűzés, mint minden más vál­lalatnál. Az előlegezést kivéve. Úgy látszik, elsikkadt egy gondolat, pontosabban rend­­szerelem. Korábban volt úgy, hogy egy elvégzett munka pre­ferenciája félévvel később ke­rült a borítékba. Most, csaknem javítanunk kell, de mozgalmunk művelődésre is kiható, ezt is felölelő gazdagítása szükség­­szerű. — Úgy tudom, az elismerési rendszerben is történt változás. Megtudhatnám ezek lényegét? — Természetesen. Az egyik, hogy míg korábban az egyes vállalatok keretszámokat kap­tak, s ezeken belül tehettek ja­vaslatokat az elismerés külön­böző formáira, megnevezve a brigádokat, személyeket. A ke­retszám természetesen függött a vállalat nagyságától, illetve sze­repétől. Idén a szervező bizott­ság tesz javaslatokat az éves folyamatos értékelés, a beérke­zett önértékelések alapján. így nem kizárt, hogy egyik válla­lattól akár öt brigád is részesül a kiemelt elismerés valamilyen formájában, a másiktól egy sem, bármekkora létszámmal is vesz részt az építésen. — Valami újabb elismerési formáról is hallotam. — Igen, bár bevezetéséről még nincs végleges döntés. Ha a Szakszervezeti Intéző Bizott­ság is elfogadja a javaslatokat, akkor néhány brigád a beru­házás gazdasági és mozgalmi vezetésének „Elismerő oklevelét” veheti át, és a brigád javasla­tot tehet egy brigádtag külön­böző fokozatú egyéni kitünteté­sére, jutalmazására. — Mikorra várható az elis­merések átadása? — Május 1. alkalmával, ün­nepélyes keretek között, való­színűleg a Munkásművelődési Központ színháztermében. — Valami változás várható a munkaverseny-mozgalom tartal­mában, szervezésében, irányí­tásában 1982-ben? — Jelentős változás semmi­képpen. Legfeljebb annyi, hogy még jobban, eredményesebben kell dolgoznunk nekünk is, csak­úgy, mint a beruházás egész kollektívájának. A fenti beszélgetés egyik résztvevője Csizmadia Endre, az Atomerőmű Beruházás Szakszer­vezeti Intéző Bizottság titkára volt, a másik, és aki a beszél­getést lejegyezte — Czakó Tibor azonnal, a teljesítés mennyisé­gi és minőségi követelményei­nek megfelelően, illetve egyér­telműen belátható időn belül kötelező: a teljesítés, és ennek megfelelően a kifizetés is. Egy szeptemberben teljesített, ki­emelt munkáért nem januárban fizetünk, hanem rögvest. A művezetőkre (közvetlen ter­melésirányítókra) hogyan érvé­nyes a kitűzés? Mondhatnám, még szigorúb­ban. Ha valamelyik brigádja nem „hozza magát", ugorhat az ő kitűzésének 20—40 száza­léka is! Sőt! Ugyanakkor sze­rintem „helyükre” kerültek ná­lunk a művezetők hatáskörben, jogkörben, és a kötelesség ol­daláról egyaránt. No, és az elosztás? Nehogy azt higyje, hogy va­lami népfórum, vagy kocsma­asztal mellett történik az el­osztás! A brigádvezető részese­désében a művezető, a brigád­tagok meghallgatásával, java­sol „ceruzás” összeget, a bri­gádtagok részesedésére pedig a művezető, a brigádvezető vé­leményének elsőbbsége mellett, a brigádtagok véleményének külön-külön meghallgatása utón tesz ugyancsak „ceruzás" ja­vaslatot. Ahogy mondani szokták, ez olyan szép, hogy nem is lehet igaz... Beszélhetnék egy mű­vezetővel is? Semmi akadálya! Melyikkel? Müller Jánossal. Együtt va­gyunk marxista középiskolán, vele nem lesz gond a „beszél­getés”! Müller János: Nos, azt hi­szem, mindnyájan csak helye­seljük ezt a rendszert, bár én Február 24. és március 16. között került sor a KlSZ-veze­­tőségek küldöttgyűléseire. Új titkár került az ERBE és VEGY­­ÉPSZER KISZ-vezetőség élére, a többi helyeken újraválasztot­ták a régieket, így most a 22. sz. ÁÉV KISZ-vezetőség titkára Dombi Imre, az ő irányítása alá tartozó 70-es főüzem KISZ vezetőség titkára Baranyák Zoltán, az Építőbrigádé Kovács Imre. Az ERBE-nél Kőműves Ist­ván, a GYGV-nél Perge József, a PAV-nál Pétersz János, a VEGYÉPSZER-nél Major Balázs, a VERTESZ-nél Pókáné Tóth Éva lett a KISZ-vezetőség titkára. A KISZ atomerőmű építkezés bizottsága március 27-én tar­totta küldöttgyűlését. A küldöt­tek hozzászólásaikban a tömeg-HÍREK Állványzat építése nélkül, hegymászók közreműködésével végezte el a Földmérő és Ta­lajvizsgáló Vállalat, a 2. sz. lokalizációs torony geodéziai bemérését. A megtakarítás mil­liós nagyságrendű: a mérést 3—4 nap alatt el lehetett vé­gezni, és a kidolgozott módszer a további blokkok hasonló épít­ményeinél is alkalmazható. * A Siketek Sport Clubja meg­segítésére indított akciót a PAV „Barátság" szocialista brigádja. Felhívással fordultak a beru­házás minden dolgozója, és brigádja felé, hogy társadalmi munka végzésével, napi munka­bérük felajánlásával, vagy egyéb anyagi vagy tárgyi esz­közökkel segítsék elő ők is az csak a magam nevében beszél­hetek. Szerintem okos dolog volt. Akkor is, ha sok vele a gond. Minket például sokkal jobb munkaszervezésre, terve­zésre serkent. Nagyobb figye­lemre, az egyes brigádok, sőt a brigádtagok munkája iránt A közösségi szellem is nőtt a brigádokban január óta. Ilyen munkatempó, ilyen fe­szített követelmények mellett is? Igen! Mert a jól elvégzett munka öröme még a fáradsá­got is enyhíti, és feloldja a fe­szültségek jelentős részét. A kitűzési rendszerre vonatkozóan csak a jövő igazolhat. Ha be­lebuknánk, (KOBI elmaradása), akkor is hasznos tapasztalatok­ra ad alkalmat ez a fél év. Például arra, hogy ugyanazt a feladatot közös erővel, nagyobb odafigyeléssel, jobb szervezéssel rövidebb idő alatt is el lehet végezni, — még magasabb mi­nőségi követelmények ellenére is. Milyen változásokat látsz ja­nuár óta? Például, hogy megszűntek a csellengések, a láblógatások. A brigádok önként vállalnak akár éjszakai műszakot is. Sőt! A brigád belső önellenőrzése sokszor szigorúbb, mint a MEO-é, merthogy nagyon „nem éri meg” az újabb feladat köz­beni javítások, pótlások elvég­zése. Egyre gyanúsabban szép ez a „menyasszony”. Kapjunk szó­végre egy brigádvezetőt is! Újhelyi László: Jobb lett vol­na velem kezdeni! Mert így csupán csak csatlakozhatok az előttem szólókhoz. Mindenesetre a brigád arculata megváltozott sport föltételeinek bővítésével, a meglévő lehetőségek jobb ki­használásával, a lakáshoz jut­tatás lehetőségeivel, a munkás­­fiatalok körében a szervezettség és a tömegbefolyás növelésével foglalkoztak. A KISZ-bizottság 1981-es mozgalmi évi tevékenységéről szóló beszámolót a küldöttek egyhangúlag elfogadták. Az ál­taluk megválasztott KISZ-titkár újra Németh Sámuel lett, tag­jai: Papné Spanyiel Mária, Dombi Imre, Pétersz János, Per­ge József, Hotobágyi Károly, Illés Rozália, Mácsik György, Rostás György és Pókáné Tóth Éva lettek. A pénzügyi ellenőrző bizottság elnöke Wyszocsánszki Ilona, titkára Medve Erzsébet, tagjai: Frigyesiné Gál Gizella, említett sportolók versenyekre való felkészülését. Az anyagi támogatást az alábbi címre küldhetik a brigádok: OTP Köröndi Körzeti Fiók Budapest, 218/98299. Számlaszám: SC 45067. január óta. Szóbeszéd nálunk az „500 forintos kávé”. Történt ugyanis, hogy néhány ember munkaidő befejezte előtt fél órával elment „kávézni”, össze­találkoztak a brigádvezetővel és a művezetővel. — Hát ti hová? — Kávézni! — Jó, menjetek!... Ám, a következő osztáskor ez a kávézás 500 Ft mínuszt je­lentett. Azóta szállóige a válla­latnál: „Mennyibe kerül egy kávé Pakson?” Azóta a brigád leszokott a „kávéról"... No, és ha valakinek igazolatlan mu­lasztása van, gondolható, egy fillért sem kap a kitűzésből. Azóta nem kell kiabálni, ve­szekedni, elég annyi, hogy „mínusz 200”, és az érintett is, a brigád is tudja, mit jelent ez... Megszűnt az elvándorlás is. Ha valaki „revolverezne", hamar megkaphatja a munka­könyvét. Szigorúak vagyunk? Igen! Ám, magunkkal szemben is! Egyszóval jó ez a rendszer, kár lenne, ha „kifújna" fél év múlva... A riporteri feladathoz tartozó lenne az összefoglalás, a „sum­ma”. A csábítás erős: ösztönözni más vállalatokat is hasonló rendszer bevezetésére. Nem te­szem. Ha a lényeg kiolvasható, akkor érdemes volt a „felderí­tés”. Nem beszélve a közvet­len tapasztalatcsere lehetőségé­ről. Nem velem, hanem a CSŐ­SZER bármelyik dolgozójával... C. T. Sebestyén Mária és Krieg Fe­­rencné lettek. * Az 1982. évi Forradalmi Ifjú­sági Napok alkalmából az alábbi kitüntetések kerültek át­adásra: a 22. sz. ÁÉV KISZ- szervezete elnyerte a KISZ KB Kiváló KISZ-szervezet zászlóját. A PAV Nukleáris Főosztály KISZ-alapszervezete, a „Léka'i János” KISZ Építőbrigád „Zalka Máté" KISZ-alapszervezete és a Tervezői KISZ-alapszervezet a KISZ KB Dicsérő Oklevél kitün­tetést ka pita. Aranykoszorús KISZ-jelvényt kapott Kágyi Ist­ván, a PAV alapszervezeti tit­kára, KISZ KB Dicsérő Oklevél kitüntetést pedig Báli János, a 26. sz. ÁÉV KISZ-tagja, Romvári György, az Április 4. Gépipari Művek KISZ-tagja, Szemerei Sándor, a Gyár- és Gépszerelő Vállalat KISZ-tagja. Életmentés Az építkezés területén az elmúlt évben több áramütéses baleset for­dult elő. A balesetek szaporodása összefüggésbe hozható a villanysze­relési, kábelezési munkálatok ará­nyának fokozódásával. A balesetek, bár néhány alkalommal egyéb súlyo­sabb sérüléssel is komplikálódtak, nem végződik halállal. Az áramütés nagy veszélyei miatt a legfontosabb teendőkre azonban ezúton is felhívjuk a figyelmet. Váltóáram esetén mind a 220, mind a 380 voltos feszültség egyaránt élet­veszélyt jelenthet az emberre. Az áram biológiai úton, 2000 volt felett pedig már az elektromos ív hőhatá­sa útján okoz károsodást. A bio­­elektromos hatás az éppen mozgás­ban lévő izmok görcsét okozza. Jó esetben az izomgörcs következtében a vezetékkel való kapcsolat megsza­kadj szerencsétlen esetben azonban a sérült nem udja a vezetéket el­engedni. Az áram a szívizomzatra a legve­szélyesebb, mert megszűnhet a szív­­izomzat rostjainak rendezett működé­se. Helyette a rostok egyenként hú­zódnak össze, mely nem jár vérto­vábbítással és létrejön az úgyneve­zett klinikai halál állapota. A köz­ponti idegrendszert érő áramütés he­veny légzésbénulást idézhet elő. Ha beüt a baj, első és legfontosabb teendő — az áramtalanítás. Amikor a sérült magasabb helyen van, gondoljunk arra, hogy az áram­talanítás következtében leeshet, ezért meg kell támasztani egy arra alkal­mas fával, vagy alatta pokrócot, ponyvát, kisebb magasság esetén pufajkát kell kifeszíteni, nehogy esés közben megüsse magát. Persze mind­ezt gyorsan kell elvégezni. Ha nem tudunk áramtalanítani, a sérültet el kell húzni a feszültség alatt lévő kábeltól. Ezt a műveletet száraz kö­téssel, gumikábellel a legcélszerűbb elvégezni. Mentés közben vigyázzunk arra, hogy saját testi épségünket ne veszélyeztessük, puszta kézzel soha ne nyúljunk a sérülthöz. Végső soron az is megoldás lehet, hogy kezein­ket vastagon becsavarjuk ruhával, kabáttal. Gondoljunk arra is, hogy a fémborítású helyiségek esetleg ve­zetőkké válhatnak, ezért a padlózat­ra deszkákat, vagy vastagabb ruha­darabokat tegyünk. Ha a padlózat vizes, ruhát ne használjunk. Magasfeszültségű berendezésekből csak szakképzett személy végezhet mentést. Kimentés után ellenőrizni kell az életfunkciókat. A fekvő sérült mellé letérdelve a mellkas magasságában megfigyeljük, észlelhető-e a mellkas, vagy a has­fal ütemes emelkedése. Ha nincs kitérés, vagy ez csak mi­nimális, nincs légzés, vagy az már elégtelen; tehát mesterséges lélegez­tetést kell alkalmazni. A szívműködésről a nyaki verőér tapintásával tudunk meggyőződni. Ezt az ádámcsutka magasságában a légcső mellett kissé mélyebben tud­juk kitapintani. Ha nincs lüktetés, nincs szívműködés, a sérült a klini­kai halál állapotában van, segítség nélkül 4—5 percen belül beáll a ha­lál. Természetesen ilyenkor sem vár­hatunk az orvos megérkezéséig, azon­nal el kell kezdeni az újraélesztést, befújásos lélegeztetéssel és szív­masszázzsal. Ennek módját az elsősegélynyújtó tanfolyamok oktatják. Ha a sérült eszméletéhez tér, még nincs túl az életveszélyen! Az áramütés hatására órákkal, napokkal később is szívrit­muszavarok alakulhatnak ki, mely hirtelen halálhoz vezethet, ezért az ilyen sérültet kórházba kell vitetni, hogy több napon keresztül megfigyel­hessék. Ugyanez vonatkozik arra az áramütéses balesetesre is, aki nem vesztette el az eszméletét. Az áramütés ártalmai ellen a leg­hatásosabb védekezés a megelőzés, tehát a körültekintően, figyelmesen végzett munka, az érintésvédelmi előírások szigorú betartásával. DR. ÓTOS MIKLÓS Hatékony erdekeltsegí rendszer

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom